Néplap, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-08 / 286. szám
1951 december 8. szombat NÉPLAP 3 A mezőgazdasági forgalmi korlátozásokat megszüntető rendelet végrehajtási utasítása NE AKADÁLYOZZA a csaholci gépállomás politikai vezetője Az élelmezési miniszter rendeletét adott ki a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Képköztársaság Miniszter- tanácsa határozatának maradéktalan végrehajtása tárgyában. Az általános rendelkezések szerint szabadon értékesíthet és szállíthat a termelő minden olyan mezőgazdasági terméket (takarmányt, élőállatot síb.), amiből beadási kötelezettségét teljesítette. A kuko- ricn szabad értékesítésének az egyéni beadási kötelezettség teljesítésén felül előfeltétele a községi, járási vagy megyei kukoricabe- gyiljtési terv teljesítése is. A termelő a beadási kötelezettség teljesítése után árufeleslegét az egész ország területén bárhol értékesítheti. A SZABADÉRTÉKESITÉS JOGA csak a beadási kötelezettség teljesítése után megmaradó árufeleslegekre vonatkozik. A beadási kötelezettséggel egy tekintet alá esik a termelési, hízlalftsi és szállítási szerződés, valamint a gépállomással szemben fennálló tartozás. A beadás teljesítése minden termelőnek az állam iránti elsőrendű kötelessége, amit feltétlenül teljesítenie kell. A begyűjtési rendeletnek a beadási árakat megállapító' rendelkezései nem módosultak. A beadási és szerződéses árak változatlanok. Vámőrléshez, vámdaráláshoz és vámhántoláshoz engedély nem kell. Saját szükségletére mindenki szabadon őröltethet, daráltatliat és hántoltatliat. A termelő ezenfelül forgalombahozatal céljára is tetszés szerinti mennyiségben őröltethet, daráltatliat és hántoltatliat, A kenyérgabona darálása, liánto- lása és takarmányozásra való felhasználása továbbra is tilos. Mezőgazdasági termékeket saját szükségletére mindenki szabadon vásárolhat, napraforgómagot, rizst, vágóállatot, gyapjút és csillagfürt’ magot a termelőtől azonban továbbra is csak az állami felvásárló szervek vásárolhatnak. Tóvá bbeladás vagy továbbfeldolgftzús céljára ezentúl is csak az állami felvásárló vállalatok vásárolhatnak bármilyen mezőgazdasági termékeket. A földművesszövetkezetek, kiskereskedelmi válalatok és kiskereskedők vásárlásaira az eddigi szabályok irányadók. Azokat a városokat és községeket, ahol a begyűjtési terv teljesítésében jelentős lemaradás mutatkozik, vagy ahol a begyűjtésre vonatkozó rendeletebet megszegik, az "élelmezési miniszter a szabadértékesítésből kizárhatja., KUKORICÁT n termelők egyéni kukoricabeadási kötelezettségük teljesítése után akkor hozhatnak szabadon forgalomba, ha a község, illetve a város A—B—C kukoricabegyüjtési terve 100 százalékig teljesítve van. Ebben az esetben a község részére a felszabadítást a megyei tanács végreh aj főbizottsága adja meg az élelmezési minisztériumhoz való egyidejű bejelentés mellett. Ha a járás A—B—C kukoricabegyüjtési terve teljes egészében teljesítve van, az egész járásban szabad a kukorica forgalma, a községi begyűjtési tervek teljesítésére való tekintet nélkül. Ugyanígy az egész megye területén szabad a kukoricaforgalom, ha a megye A—B—C kukorica tervét száz százalékban teljesítette. A szabadértékesítés joga azonban csak azt a termelőt illeti meg, ki egyéni kukoricabeadási kötelezettségét teljesítette. A napraforgómag, nyersrizs és csillagfürtmag forgalma továbbra is kötött marad. A termelők részére étolaj és olajpogúcsadara kiutalása, valamint a rizshűntolásl engedélyek kiadása az eddigi szabályok szerint türtépik. A termelők a részükre kiutalt étolajat szabadon értékesíthetik. Szabadon értékesíthetik a termelők a vámőrlésből, darálásból vagy bántolásból nyert lisztet, darát ős korpát, és egyéb liántolási termékeket. A termelőktől a lisztet és egyéb őrleményt saját szükségletére bárki szabadon megveheti. A burgonya, hagyma, hüvelyesek, beadása az eddigi szabályok szerint alma, dió, zöldség, főzelék és gyű-1 kötelező. Muha elvtárs levelező mun kajái mölcsfélék, valamint a szálastakarmány a beadási kötelezettség teljesítése után szabadon hozható forgalomba. A beadási' könyvvel rendelkező termelők és tszcs-tagok hatvan kilón aluli súlyú sertést ezután is szabadon vásárolhatnak a beadási könyvvel nem rendelkezők pedig sertésvásárlási igazolvánnyal. A SERTÉSVÁGÁSHOZ vágási engedély kell. A rendeletben meghatározott mennyiségű zsírt a vágástól számított három hónapon beiül be kell adni. A termelő az általa levágható 125 kilónál nagyobb súlyú hízottsertést (vágási engedéllyel együtt) eladhatja. Az eladni kívánt hízottsertésre a termelőnek az illetékes végrehajtó bizottságtól átruházható vágási engedélyt kell kérnie. Ezzel a termelő a sertést bárkinek eladhatja, de a sertést ezzel az engedéllyel sem ő, sem a vevő nem vághatja le. A vevő a megvásárolt sertésre lakóhelyén köteles vágási engedélyt kérni. A vevő részére a vágási engedély ugyanolyan feltételek mellett adható ki, mint a saját hizlalásé Sertésekre, vagyis a levágható Sertések száma ős a beadandó zsír mennyisége a vevő családtagjainak számától függ. SZARVASMARHÁT ÉS BORJUT tenyésztés és továbbtartás céljára bárki szabadon vásárolhat. Tehenet és két éven felüli üszőt beadási könyvvel nem rendelkezők ezentúl is, csak tehéuváSárlási igazolvány- nyal vehetnek. A tehén eladásához az eladónak tehéntartói igazolást kell kérnie. A szarvasmarha és borjú Budapestre való szállításának korlátozása megszűnt. A szarvas- marhát és borjút magánfogyasztásra levágni továbbra is tilos. A juhtenyésztés és továbbtartás céljára szabadon vásárolható, levágásához továbbra Is vágási engedély kell. A magánfogyasztásra vágási engedély alapján levágott juli faggyújával a juhtartó szabadon rendelkezik és azt bárkinek eladhatja. A közfogyasztásra levágott juh és szarvasmarha faggyújának Lovat .öszvért, szamarat az eddigi szabályok szerint, csak legalább kéthónapos marhalevéllel szabad eladni. Kyershúst mindekinek joga van értékesíteni, aki vágási engedélyt kapott. Minthogy magánfogyasztásra szarvasmarhát és borjút nem szabad levégni, szabadon csak sertés- és juhhús hozható forgalomba. A feketevágások ellen a helyi tanácsoknak az eddiginél erélyesebben kell fellépniük. Szigorúan kell kezelni a kényszervágásokat. A kényszervágáshoz a vágási engedélyt lehetőleg előzetesen, de legkésőbb 21 órán bellii feltétlenül meg kell szerezni. E-nélkiil a kényszervágás, feketevágásnak minősül. BAROMFI- ÉS TOJÁSUK ADÁS I KÜTKLEZETT- SÉGÉT 1951 december 31-ig minden termelőnek teljesíteni kell. A baromfi és tojás szabad értékesítési joga csak azt a termelőt Illeti meg, aki az előző Időszakban esedékes beadási kötelezettségét teljesítette. A tej- és tejtermékeket a termelő a beadási kötelezetsség teljesítése mellett szabadon értékesítheti és szállíthatja, A termelőtől mezőgazdasági termékeket továbbélne!ás és továbbfel- dolgozás céljára az állami felvásárló vállalatok vásárolhatnak, a földművesszövetkezetek a termelők árufeleslegeit az élelmezési miniszternek a SZüVOSZ útján kiudott külön rendelkezései szerint szabad értékesítésre is felvásárolhatják abban a községben és városban, ahol telephelyük van és az így felvásárolt cikkeket szabadforgalomban értékesíthetik. A mezőgazdasági forgalom (eladás, szállítás, darálás) felszabadítása gabonafélékre 1952 június hó 30-ig, kapásnövényekre és borra szeptember hó 1 napjáig tart. A jövő gazdasági évben akkor fog folytatódni, ha terménybeadási kötelezettségüknek a termelők eleget fognak tenni. A felszabadítás meghosz- szabbítása tehát a beadás teljesítésétől függ. A kommunista sajtó egyik jellemző vonása, hogy állandóan együttműködik az olvasókkal, szoros kapcsolatot tart fenn a dolgozó tömegekkel... Az olvasók levelei kiapadhatatlan forrásai a dolgozók eleven, alkotó gondolatainak. Gazdagítják az újság tartalmát, életét, harci kedvet, átütő erőt kölcsönöznek neki. A levelezők tízezreinek ébersége, harckészsége és kezdeményezése a dolgozók kimeríthetetlen erőforrásait tárja fel építőmnnkánk meggyorsítása, Pártunk II. Kongresz- szusa határozatainak megvalósítása érdekében. A munkás-paraszt levelezők leveleiken keresztül nem egy hibára és fogyatékosságra hívták fel a figyelmet és igyekeztek a levélen keresztül segíteni a hibák és a hiányosságok kijavításában. Hatalmas és döntő jelentősége van a levelezés népi mozgalmának, hiszen ezen keresztül a dolgozók legszélesebb rétegei közvetlenül gyakorolják a Párt- és államvezetés, az ellenőrzés munkáját, lehetőség nyílik a bírálat és az önbírálat tömegméretű kibontakozására. A Párt II. Kongresszusa határozatot hozott a Párt tömegkapcsolatainak kiszélesítésére, de ugyanakkor felhívta a figyelmünket az alulról jövő bírá-, lat jelentőségére is. Lenin elvtárs azt mondotta: ^Adjatok ménnel nagyobb lehetőséget a munkásoknak, hogy írjanak as újságba, írjanak jövendő életükről és munkájukról”. írjanak mindazokról a kérdésekről, amelyek előreviszik a szocializmus építésének ügyét. Pártunk megyei lapja igen széles levelezőhálózattal rendelkezik, azonban nem egy helyen és nem egy esetben előfordul, hogy egyes vezetők — igen helytelenül akadályozzák a dolgozókat abban, hogy a lapnak írjanak. A csahold gépállomás politikai vezetője Ferka elvtárs, azt a tűrhetetlen módszert vezette be, hogy az ő tudtán kívül senki nem írhat a szerkesztőségbe. Mulia András elvtársat, aki számtalan levelével, építő bírálataival nem egy esetben járult hozzá a csaholci gépállomás munkájának megjavításához, mert kritikát alkalmazott a gépállomás felé igen gorombán és pártszerüt- lenül ledorongolta. A gépállomás megyei központja nem egy esetben figyelmeztette Ferka elvtársat, hogy a dolgozóknak joguk van véleményüket szabadon nyilvánítani, joguk Van arra, hogy a hiányosságokra felhívják a felsőbb szervek figyelmét. De úgylátszik, hogy ez a figyelmeztetés Ferka elvtársnnl süket fülekre talált, mert újólag és újólag akadályozza Muha elvtársat Pártunk megyei lapjának levelezőjét munkájában. Ferka elvtárs véleménye szerint Muha elvtárs a gépállomás ..becsületébe gázol” akkor, amikor birálatilag felveti a hiányosságokat és javaslatokat tesz a hibák kiküszöbölésére. Ügylét- szik Ferka elvtárs fél a nyilvános Ságtól. Vagy talán úgy gondolja, hogy az általuk elkövetett hibákból' más ne tanuljon? Vagy úgy gondolja, hogy el lehet fojtani a bírálatot? Ferka elvtársnak jól át kellett volna tanulmányoznia a Szabad Nép november 21-1 számának vezércikkét, amely többek között a következőket írja: „Pártunk a lerr élesebben elítél minden olyan törekvést, amely a leveleső üldözésére, vagy leveleik cenzúrázására irá nyúl s az ilyen törekvést pártclle nesnek és a népi demokratikus rendszer elleni megnyilvánulásnak minősíti '. A Szabad Kép vezércikke a továbbiakban felszólítja a pártszervezeteket és szerkesztősé geket: az Ilyenfajta kísérletek meg akadályozására és kíméletlen megtorlására tegyenek meg mindent A pártszervezetek, a szerkesztőség mindent megtesz annak érdekében hogy levelezőink becsületesen és bátran feltárhassák a hibákat! Zsura ko vszk i Miit ály Azon lesznek a Bag-tanyai „Dózsa“ tsz. tagjai, hogy minden kívülálló felismerje boldogulását a szövetkezetben i .........a legjobb agitáció és propaganda a termelőszövetkezetek niéje mellett, ha ezek a szövetkezetek virágoznak, ha termelékenységük. Jövedelmük messze meghaladja az egyéni parasztok eredményeit". (Rákosi.) Bartha István tizennyolcholdas/állandóan fejlődő, kiterjedt portálcözépparaszt sem egyik napról másikra lett a Bag-tanyai , Dózsa” termelőszövetkezet tagja. Belépése felől nem döntött még a bagtanyai termelőszövetkezet, írás se beszélt arról, hogy Bartha István esetleg szakított volna a régivel. Mégis, pár hónapja, amikor a csoporttagok számolgatni kezdték, milyen is lesz az évi Jövedelem — és számolgatott Bartha István is — maga sem tudta: féllábbal már bent volt a szövetkezetben. Igaz, nem ment még Balázsi Istvánhoz, az elnökhöz, hogy: , vegyete.k be magatok közé”. Végső elhatározásra még nem szánta magát. Eleinte csak le- gyintgetett, mikor Bag-tanyán megalakult a csoport. S mondogatta, hogy boldogul ő egyedül is. Később azonban, amikor összeméregette a két gazdaságot, az ö tizennyolc holdját és a szövetkezetiek ját, mindig alulmaradt. — Amikor pedig hire ment az idén, hogy Tóth Károly például egymaga 33 mázsa búzát vitt haza, ezenfelül kukoricát, takarmányt és még vagy öt és félezer forintot is, papírt, ceruzát vett elő. Sorra-rendre feljegyezte, hogy termett vagy 40 mázsa tengerije, egy hold burgonyája 35 mázsát hozott, 52 mázsa búzája lett, ezenfelül egy kis zab. árpa és 12 mázsa napraforgó. Keményen meg kellett dolgozni ezért a termésért. Mikor beadta a kötelező terményt, félretette a fejadagot, a vetnivalót és minden terményét pénzzé tette, vásárolt egyet-mást, szükségest. A végén alig maradt annyi, hogy kifizesse az adóját. S lám, Tóth Károly munkája tisztán menynyit jövedelmezett egy esztendőben! Meglátta, nem rossz gazdák a szövetkezetiek Erejük éppen abban van. hogy nem ktilön-külön céllal akarnak boldogulni. Hanem egy akarattal dolgoznak az egész szövetkezeti tagság boldogulásáért. És ebből fakad egyenkint is, mindegyikük szép jövedelme. Bartha István volt a legboldogabb akkornap, mikor Balázsi Istvánnak felvetette belépését és azt mondta neki az elnök: az éu részemről nagyon örülök. Gyűlés elé viszem a dolgot, de biztos vagyok benne, hogy a tagok so utasítanak vissza. Hiszen szorgalmas, becsületes embernek ismernek. Befogadták Bartha Istvánt a szövetkezeti tagok. És nem csalódlak benne. Amióta dolgozik, mint' kocsis, kétszáz munkaegységet szerzett már a következő esztendőre. Most úgy határoztak a szövetkezeti tagok, hogy a gyümölcsös kezelését bízzák rá, nem viselné senki se jobban gondját, mint Bartha István. Mondogatják azóta a szil vei kőzetben, hogy Bartha Istvánt éppen a megmutatott jó példa hozta a tagok közé Mondogatják, hogy számolgatott még belépte előtt Bartha István. Hogy a két gyerek napközben majd a gyermekotthonban lesz, ő meg a feleségével megkeres ezer munkaegységet Is. És ha ezt beszorozzák vagy negyven forinttal — mert alább nem Is adják jövőre — bizony kijön, vagy negyvenezer forint... S mikor Rákosi elvtárs beszédét meghallgatták a Bag-tanyai ,,Dózsában”, akkor megintcsak leszögezték: még többet kell ezentúl törődni a gazdaság megerősítésével, azon kell lenni, hogy a Bag-tanyán minden kívülálló felismerje boldogulását a szövetkezetben. Meg kell szilárdítani a munkafegyelmet Tóth Károly elvtárs, a párttitkár felvetette: eddig mindig csak beszéltünk arról, hogy a brigádoknak, csapatoknak pontosan felosztjuk a területet, állandósítjuk őket. Húzódott a dolog egyik napról a másikra. És a fegyelmezetleneknek is elnéztünk mindent. Még a jó munkások se vetették fel, hogy bizony ártanak a szövetkezetnek a lusták, a hanyagok. Rákosi elvtárs figyelmeztetett bennünket, hogy itt a mulasztások pótlásának legfőbb ideje. — Bizony nem egyszer törtünk olyat is, mint Balázsi Olga tett nyáron, hogy a szövetkezetbe nem jött, de másnak elment kapálni — vetették fel többen, amikor Rákosi elvtárs beszédét megvitatták a Bag- tanyán. Aztán úgy döntöttek közösen, hogy ha valaki minden ok nélkül hiányzik a műkéiből, levon-. ják az előző napi munkaegységét büntetésképpen. De akinek a széf. szó se, a büntetés se használ, annak nincs helye a szövetkezetben. Voltak ilyenek Bag-tanyán, a ,,Dózsában”. Varjú Jánost és Kása Sándort régebben zárták ki a szövetkezetből. — Kagy hatással volt ez a szövetkezetiekre is, a kívülállókra is — mondta el a párttitkár elvtárs a tagságnak. Mikor a tengerit hordtuk be a tanyára, Lecskó András, Krutilla Mihály, Vass János is megszólítottak: a kizártak felől érdeklődtek. És azt mondták: na, ha ezek a veszekedős rendbontók nincsenek már ;l szöyetkezetbeu, akkor mi Is bemegyünk hozzátok...! Egyszóval jó tanulságokat vontak le a bagtanyai „Dózsában’’ Rákosi elvtárs beszédéből. A jól szervezett, fegyelmezett munka — ez az, amelyik jövőre még jobb eredményeket hoz majd Bag-tanyán. Azt is leszögezték: megfogadják Rákosi elvtárs tanácsát, megnövelik a jószágállományt Tehéntörzset létesítenek, 95 sertés bői álló kondásukat, 200 darab Juliból álló nyájukat kétszeresére növelik! Mert hús. zsír gyapjú inéi lett a trágya is jövedelmez a földön. Az Idén még csak IS holdon tudtak istállótárgyáznl. nem volt elég trágya. Lesz majd jövőre. — És vetnek magas jövedelmet hozó ipart növényeket is. Lent, gumi- pitypangot. Bajlódás nem lesz több. Merthlszen olyan szövetkezetben lehet csak zűr-zavar, siránkozás amiatt, hogy „sok a munka, nincs rá elég ember”, ahol nincs jé muu kaszervezet, sok n fegyelmezetlen, a munkából mulasztó. Ilyesmiről pedig nem lehet szó ezután a Bag- tany.nl ,,Dózsa” termelőszövetkezetben.
