Néplap, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-06 / 284. szám
néplap 1951 december 6, csütörtök A kisvárdai traktoristák társadalmi bírósága ítélt a iniiiikaJtegyelem megbontó! felett A kisvárdai gépállomás kultúrhe- lyiségében hallgatták a dolgozók Kákosi elvtárs beszédét. A dolgozók lelkesen éljenezték Kákosi elv- társat, s helyeslőén bólogattak, amikor bejelentette a jegyrendszer megszüntetését. Épp így helyeselték azt is. amit a munkafegyelem megszilárdításáról mondott Kákosi elv- társ. A beszéd elhangzása után, azonnal gyűlést tartottak, amelyen megbeszélték a tennivalókat. Elsőnek Somlai Nándor, a gépállomás vezetője szólalt fel: „Amit Kákosi elvtárs a gépállomásokról s a munkafegyelemről mondott, az tökéletesen ráillik a kisvárdai gépállomásra. A munkafegyelem lazasága oda vezetett, hogy a gépállomásunk, amely idáig mindig megállta helyét a termelésben, az utóbbi időben az az utolsó gépállomások közé került a terv nemteljesitése miatt. Éti magam nem vontam felelősségre a dolgozókat és a vezetőségi tagokat sem a reájuk bízott munka el nem végzéséért. Csak most ébredtem tudatára annak, hogy a megrögzött lógósokkal kemény kézzel kell elbánni. Kovács János, Tutkovlcs József és a többiek jól dolgoznak, tervüket 150—200 százalékra teljesítik, de vau a gépállomáson néhány lógós, akik nem teljesítenek semmit és ez lerontja a jól teljesítők munkáját is. Javasolom, hogy beszéljük meg néhány dolgozó munkáját, akik többszöri figyelmeztetés után sem változtak meg. Akiknek nem használ a szép szó Itt van például Szentmiklósi József. Az elvtársak Ismerik munkáját, Őszi tervével mindössze 8 százalékra áll. Szentmikiósi József sokszor megígérte, hogy megváltozik, javít a munkáján. De ez nem történt meg. Most legutóbb is mltideu bejelentés nélkül otthagyta a gépet s négy napig feléje sem nézett. Harcsa István pedig már több, mint egy hete otthagyta a gépet s azóta nem jelentkezett. Most sincs itt. Bors Imre hanyagsága folytán meg, liengerrepedés következett be. Elfelejtett vizet önteni a hűtőbe s ügy „melegített” Az állomásvezető után Szalóci Sándor traktoros kért szót. „Való igaz az, hogy a gépállomásunk, különösen az utóbbi időben nagyon lemaradt a terv teljesítésében. Pontosan a mi gépállomásunkra illik az, amit Kákosi elvtárs mondóit a munkafegyelemről. De még ki tudjuk a hibákat javítani és a tervet teljesíteni tudjuk, de: meg kell szilárdítani a munkafegyelmet, örömmel látjuk, hogy a gépállomás vezetősége megértette és a magáévá tette Kákosi elvtárs útmutatását és már is annak a szellemében cselekszik. S ml dolgozók azt mondjuk: nem törünk meg magunk között megrögzött, javíthatatlan lógósokat, akik csak hátráltatják a terv teljesítését”. Kincs helyük közlünk A gépállomás dolgozót egységesen követelték, hogy távolítsa el a vezetőség a gépállomás hitramoz- dítóit, a termelés gátjait, a lógó- sokat. A gépállomás vezetősége ezután javasolta: Szentmiklósi Józsefet és Harcsa Istvánt eltávoltják a gépállomásról, Bors Imrét pedig szigorú megrovásban részesítik, s az okozott kár 30 százalékát meg kell fizetnie. A dolgozók e javaslatot egyhangúlag elfogadták. Bors Imre is elfogadta és egyben megígérte: a jövőben nem olyan lesz a munkám, hogy mégegyszer rászolgáljak, hogy a dolgozók bírósága elé álljak. A kisvárdai gépállomás jó úton indult el a fegyelem megszilárdítása terén. De ne feledkezzenek meg a jövőben a vezetők, különösen a politikai felelős, a pártszervezet vezetősége a dolgozók neveléséről, hogy ilyen esetek ne forduljanak elő többször. Jók voltak az eredmények, — jövőre még szervezettebben fog dolgozni a tiszabecsi termelőszövetkezet . Kemény küzdelmet kellett megvívni a mi termelőszövetkezetünk tagjainak az 1049-ben megtörtént alakulás óta, amíg idáig eljutottunk. Két esztendeje 33 szegényparaszt alakította a tiszabecsi termelőcsoportot kishaszonbérleten. Az 1950-es esztendőt már 76 szövetkezeti tag kezdte meg. Azonban 400 holdnyi földünk éppen 130 darabban, 130-féle volt. A későbbi tagosítás után is volt még mivel megbirkózni. Sok árkot, vízlevezetőt kellett létesíteni, hogy a földeken maradó víz ne hátráltassa a mun- ‘kát. — Eleinte semmi jószága nem volt a szövetkezetnek. Most ott tartunk, hogy idei zárszámadásunk már 276.000 forint osztatlan vagyont mutat. 15 tehene, tíz borjúja. 12 lova, öt cslkaja, harminc te- nyészkocája, 29 süldője, 86 juha van már a ml szövetkezetünknek. Haját erűnkből építettünk fel egy 53 férőhelyes sertésfiazta- tót, 1.500 baromfinak csináltunk ólat, leraktuk eyy új, SO férőhelyes istálló alapjait. Az építkezéshez mi magunk égettünk több, mint százezer darab téglát, öt holdon új gyümölcsöst, három hold akác- és tölgyerdöt telepi tünk Az idei őszön 2-14 hold búzát, 44 hold őszi árpát, 77 hold repcét, 32 hold szöszüsbükkönyt, 150 hold lóherét és lucernát vetettünk el. Látja valamennyi tag szövetkezetünkben, hogy virágzásnak indult a gazdaság. Amikor meghallgattuk Kákosi elvtárs beszédét, beszélgettünk arról, helyes volt erős kézzel eljárni azok ellen a szövetkezeti . -— úgynevezett — „dísztagok” ellen, akik rontották a munkafegyelmet, a munka alól mindig kihúzták magukat s csak kapni szerettek volna, de dolgozni nem. Termelőszövetkezetünk 1 ti olyan tagot zárt ki, akik akadályozták n gazdaság fejlődését magatartásukkal. Most azt tanultuk Rákosi elvtárs beszédéből: állandóan nevelni kell a szövetkezeti tagokat, megnövelni felelősségtudatukat —és megbüntetni azokat, akiknek a szép szó nem használ. Megtanultuk azt is, hogy szervezett munkával sokkal nagyobb eredményeket lehet elérni. A jövő esztendőre jól elosztjuk az erőket a brigádokban, munkacsapatokban, szerződésre adjuk ki munkaterületeiket, szerszámaikat, terv szerint fognak dolgozni. Elérjük, hogy virágzó szövetkezetünk eredményei beszéljenek magukért a tiszabecsi kívülálló dolgozó parasztok előtt. Horváth Irén levelező, tiszabecsi termelőszövetkezet. Bőségesen vásárolhatnak vajat a nyíregyházi dolgozók A közellátás úi rendiének életbeléptével bőségesen áll a dolgozók rendelkezésére az élelmiszer, iparcikk. Már tegnap bőséges mennyiségben jelent meg a Kiskereskedelmi Vállalat tejkíméréseiben a vaj is, s a dolgozók szabadon vásárolhatják. A Néplap bírálat» nvontán kijavítja a hibákat a magyi politikai iskola Köszönjük fi Néplap kritikáját, mert hozzásegített munkánk megjavításához. A Néplap 1951 november 18-i számában kritikát gyakorolt a falusi pártszervezetünkben folyó alapfokú politikai iskola megszervezése felett, mert kevés dolgozó parasztot vontunk be a pártoktatásba. Az új vezetőség a kritikát rendkívüli ülés keretében megbeszélte s- a vezetőségi ülésre eljöttek Sereg András és Juhász István elvtársak a Járási rárlbizottságtól. A hallgatók közé bevontuk a begyűjtésben élenjáró Maczkó Miklós középparasztot, Kulcsár Mihály 7 holdas dolgozó parasztot, Dudás János 9 holdas tanácstagot. Simonfal- vi András és Gulyás Mihály DISZ ifjakat. így a hallgatok létszáma ma már 20. De javulás állott be az előadás látogatása terén Is. A szemináriumnál a hallgatók egyre aktívabban kapcsolódnak be a közös munkába. Különösen Dudás elvtárs tűnt ki a legutóbbi szemináriumon. Megszerveztük az ötös csoport rendszert is és arra törekszünk, hogy az alapfokú politikai iskola hallgatói minél jobb eredményeket érjenek el és éljenek a továbbképzés lehetőségével. Albert Antal, A Népszórakoztató Vállalat 2. részlege a hét végén Nyíregyházára érkezik s „Igv már ió‘‘ címmel előadásokat rendez: vasárnap délután 4 órától, este 7 órától, valamint hétfőn este 7 órától. A vidám varieté műsorán artisták, színészek számai szerepelnek. Egyik érdekessége a műsornak a kutya- színház. A vidám estet nagy érdeklődés előzi meg. Tovább süllyed a jugoszláv dolgozók életszínvonala Az elmúlt tél rendkívül nehéz volt a jugoszláv nép számára. A nép éhezett s ennek következtében a halálozási arányszám igen magas volt. Télen fordult elő a legtöbb haláleset. Az Idei tél sem ígér jót a jugoszláv dolgozóknak, sőt előreláthatólag még tragikusabb lesz. Erről tanúskodik a jugoszláv nép élet- színvonalának állandó süllyedése, aminek oka a fasiszta Titó-Ranko- vics-kormányzó klikk rablópolitikája. Tito bandája a legkönyürteleneb- bül. kirabolja a jugoszláv népet, óriási összegeket sajtol ki a lakosságból adók és különböző beszolgáltatások formájában az Egyesült Államok agresszív balkáni katonai terveinek megvalósítása érdekében. A titóisták az idén például 25 százalékkal emelték az adóterheket s az állami költségvetés több, mint 70 százalékát az ország mllltarizálására fordítják. A dolgozó parasztoktól az utolsó szemig elveszik a gabonát, semmivé téve egészévi megfeszített munkájukat. A drágaság példátlan méreteket öltött a piacokon. Az árak az 1939 évi színvonalhoz viszonyítva 30—- 40-szeresükre emelkedtek s az áremelkedés katasztrofális gyorsasággal folytatódik. A szabadjára engedett tőkés elemek az utóbbi hetekben újabb nyomást gyakorolnak a piacra, hogy kipréseljenek a lakosságból mindent, amit csak lehet, óriási mennyiségű zöldséget dobnak a szemétdombra, hogy még feljebb srófolhassák a piaci árakat. A „Borba” nemrégiben kifecsegte azt Is, hogy Novi-Szádban teherautó számra hordanak jó állapotban lévő burgonyát, paprikát és egyéb terményeket a Duna-környé- kl szeméttelepekre. Csak a dolgozók leggonoszabb ellenségei képesek arra, hogy terményeket semmisítsenek meg, amikor a lakosság élelmezési nehézségekkel küzd. Minden vonalon megindult a támadás Jugoszlávia dolgozó lakosságának életszínvonala ellen, A belgrádi fasiszták jelenleg a küszö- bünnáiló újabb lakbéremelésre készítik elő a lakosságot. Ha arra gondolunk, bogy a lakásállomány 60 százaléka magántulajdonosok kezében van, akkor mindjárt megértjük, hogy kiknek az érdekében készítik elő a fasiszta jugoszláv vezetők a lakbéremelési törvényt. A lakás, mint a kenyér is, állandó problémája a dolgozóknak. A titóisták azonban amerikai parancsra, laktanyákat, börtönöket, koncentrációs táborokat, repülőtereket, stratégiai utakat, földalatti liadi- anyagraktárukat, stb. építenek lakóházak helyett. A munkások a „Nova Makedonia” című fasiszta lap beismerése szerint enuek eredményeképpen, „együtthálnak az állatokkal”, ahogy ez például a Placskovics fakitermelő cégnél van. Tito bandája imperialista gazdái érdekében az éhség és nyomor politikáját folytatja, amely azonban Jugoszlávia dolgozó népeinek egyre fokozódó és erősödő ellenállásába ütközik. A jugoszláv dolgozók szervezetten harcolnak a nyomorúságos életviszonyok ellen. Számos üzemben tiltakozó tüntetések zajlottak le. Moszlar helységben nemrégiben egy csoport asszony megállított egy teherautót, amely élelmiszert szállított Tito rendőrségépek. A nők követelték, hogy az élelmiszereket adják át a lakosságnak. A belgrádi egyetem diákjai felhívásokban követelték az élelmezés megjavítását. A jugoszláv nép egyre aktívabban harcol Tito véres fasiszta uralma elten, összekapcsolva ezt a harcot békevágyával és függetlenségi törekvéseivel. (B. Zslrnov cikkéből). Népnevelők a Párt és a Minisztertanács határozatának végrehajtásáért ,Négyezer ember panasza“ címmel a „Szabolcsi Tanító” 1931-es januári száma foglalkozik „a termény-járandóság elapadását fájlaló négyezer magyar néptanító jogtalan megrövidítésével'’. Ezeket írja : , A terményáraknak 1927— 1931 átlagára szerint ezideig minden métermázsa búzaflzetés után, mintegy 45 pengő veszteség érte a tanítóságot, mely a termény válságnak cca 33 százalékút teszi ki. Végösszegben hat és félmillió pengő veszteséget szenvedett a tanítóság öt évi elmaradt Illetményében”. Ilyen panaszok jócskán voltak a Horthy-fasizuius éveiben a tanítóság körében. ,,A Nyírvidék Szabolcsi Hírlap” 1938 július 20-i száma egy állástalan tanítóról közöl hírt, aki végső elkeseredésében elhatározta, hogy békákat halászik a Sóstó tavából, azt adja el, hogy megélhessen. Az újságcikkben elmondja ez a tanító: „Négy évvel ezelőtt hagytam el az iskolát oklevéllel a kezemben. Azóta se szeri, se száma a kérvényeknek, amit benyújtottam, persze eredménytelenül. Az utóbbi években megpróbáltam már mindent, dolgoztam épillptmun- kán, mint napszámos, pár hétig kéményseprőtanuló is voltam, de mire szegődésre került volna a sor, kiderült, hogy szervezetem nem bírja a tetőjárást”. Ma már megbecsült dolgozói a pedagógusok a nép államának s anyagi helyzetük Is állandóan javul. Nemrégiben rendezték a pedagógusok fizetését, s most az általános fizetésemelésnél újabb fizetés- emelést kaptak tanítóink. Különös gondot fordít a nép állama a tanyai tanítók jó megélhetésére. Beszéljen erről néhány számadat. Egy kezdő tanító fizetése a fizetésren- dezések előtt, mintegy 500 forint volt. Ehhez 30 forint tanyai pótdíjat számítottak. A fizetésrendezésnél a kezdő fizetés mintegy 150 forinttal emelkedett, A tanyai pót- díj 3—8 kilométerig 40 forint lett, azonfelül több, mint 60 forint. Ezen- , kívül külön díjazzák az úttöröve'zetőket, szakkörvezetőket, osztályfőnököket, stb., emelkedtek az óradíjak, ötévenklnt emelkedik a korpótlék, egyszóval számtalan kedvezmény növeli a havi jövedelem ősz- szegét. Most a december 2-i fizetés- emelésről újból emelkedtek a fizetések 21, 18, illetve lő százalékkal. * A Nyíregyházi Villanytelep népnevelői újabb sikerek elérésére buzdították a dolgozókat Kákosi elvtárs beszéde után. Kákosi elv- társ hangsúlyozta, hogy a tervfeladatok sikeres megoldásának döntő előfeltétele, ,.hogy ebben az évben ipari tervünket nemcsak egészében, globálisan, de különösen az alapanyagok termelése terén, részleteiben és maradéktalanul végrehajtsuk és túlteljesítsük”. Az alapanyagok termeléséhez tartozik a vlllanyenerglu termelése is. Az üzem dolgozói, bár már november 30-án teljesítették évi tervüket, most terven felül vállalták azt, hogy egy 35.000 kilowattos transzformátor befejezési munkálatait 10 napon belül befejezik. Ezáltal Nyíregyházát bekapcsolják az országos hálózatba, megszűnik az aránylag gyenge áramszolgáltatás. A gyermekek élete a kapitalista országokban szenvedés, nyomorúság. Maga Truuian kénytelen volt bevallani a kongresz- szushoz intézett üzenetében, hogy: „Iskoláink túlzsúfoltsága gyermekeink egészségét veszélyezteti és veszélyesen gátolja tanulási lehetőségeiket. Egymillió Iskolaköteles gyermek, anyagi okokból, vagy tanítóhiány miatt, nem látogatja az iskolákat”. Az amerikai tanköteles gyermekek egyötöde nem jár iskolába. A gyermekek, hogy elkerüljék az éhhalált, kénytelenek kicsiny- koruk óta keményen robotolni, óriási azoknak a gyermekeknek a száma, akik Kaliforniában mező- gazdasági munkákban, délamerikai gyapotültetvényeken filléres napidíjakért egészségtelen munkát végeznek. A halászattal foglalkozó partvidéken kislányok és kisfiúk tisztítják a halakat. Egy vödör tisztított halért nevetséges össze get: 15 centet kapnak. Olaszországban sem különb a helyzet. Kétmillió gyermek nemi járhat iskolába, annyira szegények: szülei. Svájcról ezt írja az egyik újság: „Mindenütt kimerült, agyondolgozott, agyonhajszolt anyákat: találtunk. Nincs számukra terhességi segély, sem szabadság, sem üdülés, sem családjuk számúra, betegség esetére biztosítás. Ezen aj vidéken 8 éves kislányok vezetik a háztartást, gondozzák a kicsinyeket: míg édesanyjuk dolgozik". Mennyivel más a mi gyermekeink helyzete! A fizetésemeléssel nagymértékben emelték a esalúdipótlé- kot is. öt gyermek után már 300, nyolc gyermek után 66U, lü gyermek után 975 forint családi pót lékot kapnak a s-ziilők. Ezenkívül napköziotthonok, szülési segély és| sok más kedvezmény teszi lehetővé a gyermekek gondtalan nevelését. Nyírgelscn pár hete még komoly probléma volt a bakancs. Az egyik ismerős gazda használtan vett egy párat 450 forintért. Most, hogy meglátta a kirakatban az új bakancsokat háromszázegynéháuy forintén, állau dóan bosszankodik, hogy miért nem várt pár napig a vétellel. A többi gelsei dolgozó pedig megelégedéssel veszi tudomásul: nincs mái* szükség arra, hogy spekulánstól dupla áron vásároljanak. * Körülbelül kétszeresére emelkedett az üzletek forgalma a határozat megjelenése óta. Egy pár jellemző szám: 26-a előtt az átlagos forgalom Nagykállóban 26.000 forint, 3-án 51.000 forint. Ugyanakkor Kúntor- jánosiban 0700-ról 22.300 forintra, Nyírmadán 0000-ről 20,000-re növekedett 3-án a szövetkezetek napi forgalma. üst
