Néplap, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-05 / 283. szám

1951 december 5, szerda NÉPLAP a Termelőszövetkezeteink és csoportjaink állandó gyarapodásáról beszélnek az évvégi zárszámadások Nem kis dolog volt az elmúlt esztendőben Csengerben, hogy a község dolgozó parasztjainak egy csoportja, akik szövetkezetei alakí­tottak, nem kevesebb, mint félmil­liós vagyonnal rendelkezzék. Mert pontosan ennyi volt tavaly a csen­geri „Lenin” termelőszövetkezet va­gyona. Megnőtt azóta a szövetkezet tekintélye, méginkább megnőtt, megerősödött a szövetkezet. Nem csodálnivaló, hogy ebben az esztendőben már közel járt a „Lenin“ szö­vetkezet tagjainak vagyona az egymillió forinthoz. Elképzelni sem tudtak valaha ilyen összeget együtt a csengeri dolgozó parasztok. Most pedig ott van a szövetkezeti tagok közös munkájá­nak eredményeiben, a szövetkezeti közös vagyonban, amelynek forint­értéke az idei zárszámadás szerint kereken 862.000 forint! Amíg a ..Lenin’’ termelőszövetke­zet közös, oszthatatlan vagyona ta­valy 160,000 forint volt addig az idén 510.000 forintot ér az osztha­tatlan vagyon. Amíg tavaly 47.000 forintos volt az üzemi alapjuk, ez az idén 103.000 forintos. Amíg ta­valy készpénzben 57.000 forintot osztottak ki • a tagok közt munka­egységeik arányában, addig az idén 113.ÖO0 íorint ke rül kiosztásra. Az idei gazdag esztendő, a közös munka eredménye, hogy a „Lenin” termelőszövetkezetben 35.000 forin­tot fordítottak jövedelmükből be­ruházásokra. Későbbi beruházások­ra pedig közel 0.300 forintot tarta­lékoltak. Csupán az állattenyésztés­ből húszezer forintnyi Jövedelemelosztás Csengerben és Cseugerújfalun haszna volt a szövetkezet­nek. A tagok jövedelme olyan, hogy bőségben élhetnek. Egy munkaegység húsz fo­rint 47 fillért ér. Ebben az összegben 12 forint kész­pénz, a többi természetbeni jutta­tás. Badar József családja 3S9 mun­kaegység után részesedett a csen­geri „Lenin” termelőszövetkezet évi jövedelméből. 1(1 máma búzát, há- rom és fél maisa árpát, 3 múzsa kukoricát, 16 mázsa szálastakar­mányt és J/.668 forintot kaptak. — Kiss Antal családja Ő97 munkaegy­ség után részesedett. 17 mázsa <>0 kiló búzát, öt mázsa árpát. 5 mű- zsa kukoricát, 20 mázsa szálasta­karmányt és 7.1SS forint készpénzt vittek haza. 145.000 forintról 396.000 forintra nőtt a cscuger- újfalusi ..Haladás“ tszcs vagyona egy esztendő alatt A csengerújfaliisl , Haladás’ ter­melőcsoportban is a fejlődés esz­tendeje volt az idei esztendő. A ter- melőcsóport vagyona ebben az év­ben 145.000 forintról nem kevesebb, mint 31X1.000 forintra nőtt. S amíg üzemi alapjuk az elmúlt esztendő­ben, csak 2S.000 forintos volt, az idén már 65.000 forintot számol, amellett tartalékoltak még ez alap­ra 2.000 forintot. Osztatlan vagyo­nuk tavaly 51.000 forint volt, most ennek közel ötszörös?: 240.000 fo­rint. Tudják a csengerújfalusi ter­melőcsoport tagjai: gazdálkodásuk sikerének alapja a közös vagyon. Minél nagyobb a közös vagyon, an­nál eredményesebb lesz a termelő munka a szövetkezetben — annál nagyobb az elkövetkező esztendőben majd a jövedelem. A munkaegységek aránya ban szétosztott pénzösszeg . az elmúlt esszlendőben 18 ezer forint volt. Az idén 56 ezer forint került szét­osztásra. Egy munkaegység értéke a szövetkezetben 19 forint 40 fillér. Kiss Erzsébet két testvérével dol­gozott a szövetkezetben. 388 munkaegység arányá­ban 20 mázsa 60 kiló bú­zát, 9 mázsa krumplit, 2 mázsa árpát, 7 mázsa 60 kiló tengerit, 18 mázsa szálastakarmányt és 3.880 íorintot kaptak. Tóth Zsigmondék keresete 300 munkaegység után 18 mázsa búza, 2 mázsa árpa, 0 mázsa tengeri. 10 mázsa szálastakarmány, 8 mázsa burgonya és 8.000 forint volt. — Tudják a tagok, jövőre még na­gyobb lesz a jövedelem. Hisz ebben az esztendőben is megsokszorozó­dott a közös vagyon, gazdag életük szilárd alapja. Még nagyobb lehető­ségek nyíltak meg a termelés fej­lesztésére, a szövetkezet növelésére. Csak jó, szervezett, fegyelmezett szövetkezeti munkát kell ebhez ad- niok. Szombaton begyűjtési nap lesz liszadobon, hogy hamarosan minden dolgozó szabadon értékesíthessen a kötelező beadásukat sem teljesí­tették, mint például Bandula Jó­zsef, 31. Oláh József, i’irk Jánosáé, meg a többi, tizek miatt nincs még Tiszadobon szabadpiac. Közben besöiátedett, küzelgett a 7 óra. Kezdtek gyülekezni a ta­nácsháznál rádiót hallgatni. Bar­na Bálint hazaindult. Útközben lát­ta, hogy nemcsak a tanácshúznál jöttek össze a dolgozó parasztok, hanem a földművesszövetkezetben, a vendéglőben, meg a termelőszövet­kezetben. Barna Bálint még egy kis büszkeséget is érzett: rádiója van, otthon hallgathatja ltákosi elvtárs beszédét. Úgy is történt. Az alig két hete bevezetett villany nappali fényt árasztott a Barna család házában, a rádió pedig el­hozta Budapestről ltákosi elvtárs szavát. Nem szóltak közbe, nehogy* egy szót is elmulasszanak a beszéd­ből. Pedig többször szeretlek volna örömükben még tapsolni Is. Kü­lönösen akkor, amikor Rákosi elv- társ a jegyrendszer megszüntetésé­ről, meg a termények szabad forgalmáról házhoz. Ott már élénken folyt a szó Rákosi elvtárs beszédéről. Olt volt Fábri Benjámin, Mészáros Sándor, meg több beadásban élen­járó dolgozó paraszt. Mind helye­Szombaton reggel Barna János tiszadobl 12 holdas dolgozó paraszt a reggelije mellett ült és mint szokta, a rádiót hallgatta. Ekkor mondták be. hogy este 7-kor ltá­kosi elvtárs beszédét közvetíti a rádió. „Meghallgatjuk” — határoz­ta cl magában mindjárt. De a napi munkája közben majdnem megfe­ledkezett róla. Úgy figyelmeztette délután, mikor a tanácsháznál járt Mészáros Sándor középparaszt, aki már tán egy hőnapja is, hogy a népnevelőkkel jár a begyűjtést szor­galmazni. Barna Jánost is azért hajtotta a kíváncsiság a tanácshá­zára. hogy tájékozódjon a község begyűjtési teljesítéséről. Leginkább a felesége kíváncsiskodik mindig, hogy — „te János, mikor lesz már szabad piac?” A tanácstitkártól megtudta, hogy bizony még messze van a község at­tól, hogy mindenből abadpiacot kapjon. „Sokan vaunak olyanok, akik hátráltatják, hogy községünk szabadpiacot kapjon — mondta a tanácstitkár — olyanok, akik még rgiiket teljesíteni? — Az már a mi dolgunk — .szóit köabe ekkor a. tanácstitkár. Van erre törvény. Ezen aztán meg­nyugodtak. Sikerülnie kell a be­gyűjtési napnak Tiszadobon. Van miért beadni a terményt. A mo­ziért^ villanyért, liekötőutért, napkö­ziért és még sok másért. És hogy a további években tovább épüljön a község, az kell hozzá, hogy Tisza- dob mindenből teljesítse beadását is. beszélt. Első pilanatban meghök­kent Barna János. ,,Na most azok nevetnek, akik eddig kihúzták ma­gukat a beadásból'’ — gondolta bosszankodva, de. aztán megértette, hogy csak azobé a szabad piac ked­vezménye, akik eleget tettek az ál­lam iránti kötelességüknek. .Úgy. mint ő, aki 16 mázsa burgonyát adott C-jegyre. M. Oláh József vi­szont, aki —mint délután hallot­ta a tanácsnál — 124 kiló krumpli­val tartozik most is, nem szabadér­tékesítést kap, hanem felszólítást a kártérítés megfizetésére. „így is vau jól” — helyeseit magában, még mikor lefeküdt Barna János. Másnap megint felment a tanács­selve bizonygatták Rákost elvtárs beszédének igazát. Legtöbben a sza­badpiacra gondoltak ilyenkor. Csak­hogy inba van Tiszadobon a kuko­rica i begyűjtési terv teljesítésével. Teljesíteni kell, mert nincs szabad­piac ! — Akkor teljesítjük — szólt közbe Barna János. Majd szó szót követett és nem telt bele negyed­óra sem, elhatározták, hogy szombaton begyűjtési napot rendeznek Mezei elvtársnő, párttitkárhelyettes. megmagyarázta nekik: a szombati begyűjtési nap sikere attól függ: hányán fognak a népnevelő munká­ban résztvennl az élenjárók közül. A népnevelő munkától Barna Já­nos is húzódott eleinte, de aztán a többiekkel együtt megértette, hogy neki is a népnevelők között kell lenni, ha Igazán mindenből szabad piacot akar a község. Usak egy volt még a kérdés -— ml lesz azok­kal, akik a felvilágosítás nyomán sem akarják beadási kötelezettsé-1 Rákosi elvtárs útmutatásaival az ös/.i szántóföldi munkák maradéktalan elvéjízéséért Rákosi Mátyás elvtárs beszéde tisztán, világosan megmutatta a fa­lunak, milyen szorosan összefügg a föld művelőinek ténykedése az üze­mek. gyárak munkájával, mekkora jelentősége van a munkások és dolgozó parasztok szövetségének. Napnál is világosabban tiint a dol­gozó parasztok elé, hogyan járul­nak az ötéves terv alkotásainak megvalósultához, hogyan vesznek részt a nagy terv egy-egy liatszáz- milliőnyi forintnyi termel vényt érő százalékának megvalósításá bn n. Elmondotta Rákosi elvtárs hogy n jegy-rendszer megszüntetését, az élelmiszerek szabad forgalmát elő­mozdította az idei esztendő jó ter­mése, a terménybegvüjtés sikerei. „Az 1951 június 1-töI 5 hónap fo­lyamán gabonaneműekből egymillió mázsával több volt az állami be­gyűjtés, mint az elmúlt gazdasági év 12 hónapjában”. Ez az ered­mény fényes bizonysága annak hogy n falu dolgozó népe háláját és köszönetét kötelességeinek jó tel­jesítésével rója le a népi demokrá­cia államával szemben. így viszo­nozza mindazt, amit'a falu felsza­badulás óta, esztendőről-esztsndőre fokozódó mértékben kapott. A falu dolgozói elé a közeljövő fontos feladatául tűzte ki Rákosi Mátyás elvtárs: mindent meg kell tenni, hogy azokat a munkálatokat, amelyekkel a jövőévi jó termés egyik előfeltételét teremtjük meg. feltétlenül elvégezzük. — Az idei termés volt a legjobb, amit a fel- szabadulás óta eltelt időben beta­karítottunk mezőinkről. Nem vélet-, lenül született mag ez a jó termés Pártunk, maga Rákosi Mátyás elv- társ, számos tanáccsal, útmutatás­sal vezette a falut a fontos mező- gazdasági munkák idején. Jé tér rnésünkben Pártunk tanácsai, út­mutatásai vannak, amelyeket meg-. fogadott, követett a falu. Nem vé­letlen, hogy Rákosi elvtárs beszé­dében felhívta a figyelmet: néhány százalék hiányzik még az idei őszi vetések befejezőihez és elmarad­tunk az őszi mélyszántással. Pedig ahogyan idei jó termésűnk követ­keztében nőhetett a falu dolgozói­nak életszínvonala, ahogy az idei jó termés hozzájárult a jegyrend­szer megszüntetéséhez, az élelmezé­si viszonyok gyors javulásához — még inkább ilyen szerepet szánunk jövőesztendei termésünknek. Van tennivaló Szabolcs-Szatmár- ban a vetés befejezte körül is, bő­séggel, Rákosi elvtárs útmutatásai­nak mindenfelé jó talajra kell ta­lál idők. A rozsvetés tervét globá­lisan még túl.Is teljesítettük ugyan, részleteiben tekintve azonban ügy íiéz ki a dolog, hogy a nyíregyhá­zi. baktai, szálkái, kexuecsoi járá­sok mellett — egy-két százalék itt estik a hiányzás — a fehérgyarma­ti, vásárosnaményl járásokban nagy a mulasztás rozsvetésben. Bú­zavetésben is tartozik még a tevv- teljesítéssel a tiszalöki és csenge­ri járás. Árpavetésben is kell még mulasztást pótolni, még inkább az őszi mélyszántásnál. Bár a megye átlagos eredménye 74 százalékos, vannak olyan helyek, mint Nyír­egyháza város és a csengeri járás, ahol még a mélyszántást terv fe­lét sem teljesítették. Itt az ideje, hogy az őszi szán­tás-vetés munkáinak mielőbbi ma­radéktalan elvégzésével teremtsék meg dolgozó parasztjaink a jövő esztendő gazdag betakarításának előfeltételeit, ötéves tervünk har­madik esztendejének kenyere le­gyen minden eddiginél bőségesebb, falvaink járuljanak ahhoz, hogy öt, éves tervünk harmadik esztendeje! minden eddiginél bőségesebb eszten­dő legyen. .Y majíyi dolgozók örömmel üdvözölték ltákosi elvtárs beszédét December 1-én a magyi dolgo­zók örömmel és egy emberként jöttek az iskolába este 7 órakor, hogy meghallgassák a magyar nép szeretett vezérének, Rákosi Má­tyás elvtársnak beszédét. „Mindig valami nagy dolognak kell akkor jönnie, ha Rákosi elvtárs szól hoz­zánk’’ — jegyezte meg az egyik dolgozó paraszt. És igaza volt. ürömmel hallgattuk az éter hullá­main azokat a nagyjelentőségű határozatokat, amiket Rákosi elv­társ elénk tárt. A jó munka ered­ményét látjuk a jegyrendszer el­törlésében. Ez népi demokráciánk újabb nagy győzelme. Az ötéves terv második éve meghozta min­den dolgozónak a nagyobb darab kenyeret, a jobb ellátást ts ezen keresztül a nagyobb munkakedvet, azt, amire szüksége van. A magyi dolgozók őszinte örömmel üdvözli k a Párt elgondolását és intézkedé­sét. Tudják, hogy a Párt a dolgo­zók életszínvonalát emeli. Albert Antal levelező. Népnevelők a Pért és a Minisztertanács határozatának végrehajtásáért A NYÍREGYHÁZI TATAROZÓ VÁLLALAT asztalosüzemének néhány dolgo­zója a kenyér árának emelkedésén keresztül, egyoldalúan kezdte bí­rálni a Minisztertanács határoza­tát. Boguány László és Dán Ilona is az ellenséges hírverés be­folyása alá kerültek, nem vetették össze jövedelmük emelkedését az egyes cikkeknél mutatkozó árernel- kérdésekkel. Mike elvtárs megmagyarázta: a tnuirban azért sztrájkol­tak, hegy legalább félkiló legol­csóbb barna kenyér jusson egy órai keresetből, most pedig jóval több, mint egy kiló kenyérre telik egy órai munkából. Jobban kell végezni a munkát és akkor a több keresetből többet is lehet vásá­rolni. Az egyik segédmunkás, Gömöri- né szólalt meg erre: Nemrégiben új beosztást kapott, ahol 100 fo­rinttal kevesebb leit a havi kere­sete. Erre hét óra helyett fél­nyolcra járt be, gondolva, hogy úgyis elég a keresete, ha keveseb­bet dolgozik. Elhanyagolta a ta­nulást is. A szaktársak munkáját is akadályozta, araikor nem készí­tette elő az anyagot, de csak most, Rákosi elvtárs beszéde után értette meg, hogy milyen nagy kárt okozol t valamennyinknek. Megkárosította a vállalatot, az or­szágot. Szégyenkezve mondotta el ezt Gömöriné, de megfogadta mind­járt: Nem kerül mégegyszer a neve a fegyelemsértők közé sem a munkában, sem a tanulás során. IBRÁNYBAN akadnak olyan gazdák, akiknek minden előbbrevaló, mint az adó kifizetése. Ilyen ember B. Kovács János is, aki 1947 óta nem fizet adót, de annál szívesebben költi korcsmára a pénzét. Czimmer József kisparaszt így beszél az adófizetésről: „Én bizony idén nyáron is job­ban jártam, hogy Rákosi elvtárs­ra, a Pártra hallgattam. Másod- növényt vetettem Rákosi elvtárs tanácsára és annak a jövedelmé­ből teljes egészében gond nélkül ki tudtam fizetni az adómat. Ezért igyekeztem most a mély­szántással is, mert tudom, hegy az is javamra szolgál. Aztán jobb érzés, ha megbecsülve és nem görbe szemmel néznek az emberre.” Az ibranyiak, a termelőszövetke­zeti falu parasztjai teljesítették vállalásukat. Határidő eiőtt, de­cember 1-re befejezték az őszi mélyszántást. A MUNKAFEGYBLEMRöL Tapasztalható, hogy azok hely­telenítik a Minisztertanács hatá­rozatát, akik a termelő munkában nem állják meg a helyüket. A kótaji „Lenin” tsz egyik tag­ja, Szűcs Jolán arról beszélt : „Mit ér hogy megszüntették a jegyrendszert, ha felemelték az árakat?” Fintor elvtárs, a termelőszövet­kezet egyik népnevelője mindjárt visszavágott: Persze neki minden rossz, de legrosszabb dolgozni. Nyáron is három napot dolgozott, három napot henyélt utána. Most .aztán rossz a munkaegysége is és a zárszámadásnál is megnézheti mennyi lesz a jövedelme a többi­hez képest. A VENCSELLÜI dolgozó parasztok ’ is láthatják, hogy a munkás-paraszt szövetség nem marad papíron. Egyre jobban bővül a gépállomás, újabb trak­torok, gépek érkeznek, amelyek az ő fiaik kezében válnak kezes jó­szágokká. Nemrég kaptak korsze­rű apaáilatistállór, amely párját ritkítja a környéken. Egyre na­gyobb számban kerülnek felsőbb iskolába a falubeli parasztfiata­lok. Oda kerül nemsokára Kozma- Gábor 12 holdas középparaszt két általános iskolás gyermeke is. Kozmáék is a többi sokezerre, együtt várták Rákosi elvtárs sza­vait. És Kozma Gábor már felelt is rá. Úgy válaszoltam Rákost elvtárs szavaira — mondotta a hétfő esti népnevelőértekezleten, hogy beadási kötelezettségemen fe­lül még 3 mázsa kukoricát szer­ződtem el. Ezenfelül meglátogat­tam édesapámat és vele is leszer­ződ tettem hat mázsát. Most még azt vállalom, hogy brigádot szerve­zek, akikkel meglátogatom a be­adást halogatókat. így majd elér jük, hogy községünk minél előbb megkapja a szabad értékesítési engedélyt minden terményre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents