Néplap, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-04 / 282. szám
Mai számunkból: Amerikai katonai repülőgép, amelv diverzánsokal akart ledobni magyar területre, durván megsértette a Magyar Népköztársaság légterét (2. oldali — Kerüljön előbbre Szabolcs-Szat- már a baromfibegvü’tés szégyen- teljes utolsó helyéről Í4. oldal] VII. évíolyam, 282, szám. ARA 30 FILLER 1951 december 4, Kedd Kövessük Rákosi elvtárs útmutatásait Egész dolgozó népünk határtalan lelkesedéssel hallgatta Rákosi elvtársnak n Központi Vezetőség ülésén elmondott beszédét. Az a hatalmas lelkesedés és forró hangulat, amely a beszéd meghallgatása alatt minden egyes üzemben, községben megmutatkozott, bizonyltja dolgozó népünk határtalan szeretetét és odaadását Rákost elvtárs iránt. Várták Rákosi elvtárs beszédét, hiszen Rákosi elvtárs beszéde mindig egy-egy mérföldkövet jelentett dolgozó népünk életében. A II. Kongresszus óta eltelt idő •alatt, amikoris Rákosi elvtárs javaslatot tett ötéves tervünk felemelésére, dolgozóink bebizonyították, hogy a terv teljesíthető, sőt túlteljesíthető. Az üröm tüze égett azok arcán, akik azzal büszkélkedhetnek, hogy eleget tettek Rákosi elvtársnak tett fogadalmuknak: a kisvárdal Vulkán dolgozói, akik évi tervüket október 26-ra teljesítették és most 1052 első negyedévi tervüknek végrehajtásán dolgoznak, amelynek befejezését december Ölig vállalták, az Alkaloida dolgozói, akik október 28-ra teljesítették évi tervüket; a nyíregyházi Lakatosüzem dolgozói, akik november 7-re teljesítették évi tervüket és számtalan más üzem dolgozói is büszkék arra, hogy helytálltak szavuknak. Munkásosztályunk hatalmas lelkesedése magával ragadta a falu dolgozóit is. A bedőbokori termelőszövetkezet négyzetes vetésű kukoricája tíO métermázsát fizetett holdankint a jó munka eredményeként. De megyénk termelőszövetkezeteinek nagyrésze magasabb terméseredményeket ért el, mint az egyéniek. A most folyó zárszámadások, mutatják a nagyüzemi gazdálkodás fölényét a kisparcellák- Jcal szemben. A sóstóhegyi „Vörös O-sillag’-ban a KáLmánczhelyi család több, mint 32.000 forintot kapott. A csengerújfalusi „Haladás" tszcs-ben Kis Erzsébet 388 munkaegység után 20 mázsa 60 kg. búzát, 0 mázsa burgonyát, IS mázsa szálastakarmányt, 760 kg. kukoricát, 2 mázsa árpát és 3S80 forintot hajtott. Ezek az eredmények a legmesszebbmenő érvek a ma még egyénileg dolgozó parasztok felé. Mindazokban a csoportokban, ahol magukévá tették Rákosi elvtárs kongresszusi tanításait, ahol a pártszervezetek nemcsak a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztését, hanem a. már meglévő termelőszövetkezetek és csoportok megszilárdítását és megerősítését tűzték ki feladatul, hatalmas eredményekről tudnak beszámolni. Ezek az eredmények is bizonyítják, hogy a Párt irányításával, a Szovjetunió segítségére támaszkodva, ragyogó jövő tárul ki népünk előtt. Rákosi elvtárs útmutató, bölcs szavai vezettek el eddigi eredményeinkhez. Népünk nagy vezetője újra megmutatta azt az utat, amelyen haladva megteremthetjük a boldog, szocialista Magyarországot. Rákosi elvtárs rámutatott azokra a hibákra, amelyek gátolják előrehaladásunkat. Népünk legelső embere megmutatta: a tervteljesités- ben tapasztalható lemaradás fő okozója a még mindig fennálló laza, munkafegyelem, a laza állami fegyelem. A mi ruunkahőseink mellett. a Visnyikek, a Zsoltúnszkiak, a Májerek mellett vannak még olyan dolgozók, akiket nem serkent a szocialista öntudat fegyelmezett, jó munkára. Ugyanakkor az ellenség tudatosan is rontja, lazítja a fegyelmet. Legutóbb is, a villanytelepi hűtőtorony építésénél Gazsi Tivadar, jobboldali szociáldemokrata tudatosan lazította a dolgozókat a munka felvétele ellen és öntudatlan munkatársait is befolyásolta. Ilyen esettel nem eggyel találkozunk megyénk üzemeiben, j Szívleljék meg dolgozóink Rákosi elvtárs szavait: ,,a legfontosabb fegyelmezési eszköz annak a szellemnek a kialakítása, amely elítéli, megbélyegzi a. fegyelmezetlenséget, amelyben a fegyelem megsértése, az igazolatlan kimaradás, selejlgyár- tás szégyen és gyalázat”. Legyenek tudatában dolgozóink, „hogy ipari termelésünk jelenlegi állása mellett 1 százalék tervteljesltmóny fíOO millió forint termelvényt jelent, minden százalékos túlteljesítés új házak, szülőotthonok, kultúrházak, traktorok és gépek százainak és ezreinek létrehozását teszi lehetővé. Lépjenek fel. dolgozóink öntevékenyen a munkafegyelem lazítólval szemben, sziklaszilárd eltökéltséggel harcoljanak a terv maradéktalan teljesítéséért, túlteljesítéséért, hogy népi államunk gazdasági megerősödésével még az eddiginél is sokkal többet tudjon adni dolgozó népünknek. Nem kevésbbé fontos a terv maradéktalan végrehajtása, az állami fegyelem betartása falvainkban is! Büszkeség és öröm töltötte el Vaja dolgozó parasztjait, akik 630 százalékos burgonyabnadási teljesítéssel és más terínéiiyféleségekacv is jóval a száz százalékon felüli beadásával büszkélkedhetnek. Büszkeség és öröm tölt el minden becsületes dolgozó parasztot, aki »becsü lettel eleget tett beadási kötelezettségének, kifizette adóját. Ugyanakkor haraggal cs megvetéssel beszélnek azokról , akik a beadás el- hamyagolásával, az adó nemfizetésével akadályozzák még mindig, hogy a falu több traktort, gépet, kultúrházat, villanyt és bekötőutat kapjon. Rákosi elvtárs elmondotta beszédében, hogy a munkás-paraszt szövetség nem marad papíron, hogy a dolgozó parasztság gyermekei egyre fokozódó számban jutnak be a középiskolákba, egyetemekre, a hadseregbe, az államvezetés minden posztjára. Lelkesítse dolgozó parasztjainkat Rákosi elvtárs beszédének azok a részei is, amelyek újabb kedvezményeket jelentenek dolgozó parasztságunk számára: „A jegyrendszer megszüntetésévé egyidejűleg minden termelő számára, aki beadási kötelezettségének eleget tett, december 2-val tegyük szabaddá a mezőgazdasági terme-, nyék és termékek forgalmát”. Számos kedvezményt jelent ez dolgozó parasztságunk számára: a szabadőrlést, a kenyérgabonára és lisztre vonatkozó összes forgalmi korlátozások felfüggesztését és számtalan más mezőgazdasági termelvény szabad áron való értékesítését mindazok számára, akik beadási kötelezettségüknek eleget tettek. Rákosi elvtárs beszédének meghallgatása után nem egy helyen tettek a dolgozó parasztok vállalásokat. Baktalórántházán Sípos István nemcsak azt vállalta, hogy mindenből eleget tesz beadási kötelezettségének, hanem vállalta azt is, hogy 10 beadásban elmaradt dolgozó paraszttársát győzi meg: tegyenek eleget beadási kötelezettségüknek. Lelkesítse Rákosi elvtárs beszéde megyénk községeit a lemaradás behozására, a népnevelő munka megjavítására, az állami fegyelem betartásával harcolni kell tervünk teljesítéséért, azért hogy megyénk kikerülhessen a szégyenteljesen lemaradók közül. Határtalan megyénk dóig Elég volt a puszta hír, hogy Rákosi elvtárs szombaton este nagy- fontosságú bejelentéseket tesz a rá- dióban s nemcsak az üzemek kultúrtermei, a középületek helyiségei teltek meg hallgatósággal, hanem a magánházak jórésze is. Rozsályban sem maradtak rádió nélkül Amikor kit Unt, hogy nincs használható rádió a községben, Csen- gerből kértek kölcsön egyet. Hét órakor, amikor megszólalt Rákosi elvtárs hangja a hangszórón keresztül, 113 rozsályi hallgatta lé- lekzetvisszafojtya a közelmúlt eredményeit ismertető és a jövőbe világító szavakat. Eljöttek az asszonyok, a fiatalok, de eljöttek az öregek Is. Csenger- újfaluban Simon János 60 éves kis- paraszt is ott ült a rádió mellett. , Nagyon várom már, hogy mit mond Rákosi elvtárs — magyarázta a körülötte állóknak — hiszen már rég nem hallottuk. De szeretem is hallani, mert a nép nyelvén beszél, a nép érdekében szól minden egyes szava". Most sem csalódtak. Ujjongó örömmel fogadták a mezőgazdasági termények forgalmának felszabadításáról szóló rendelkezést és élesen fordultak a beszédet követő viták során az elmaradók felé: „Nem tűrjük, hogy szégyenfolt legyen nevük a község begyűjtési eredményein”. A rádióhallgatók lelkes tapsvihara éljenei egybeolvadtak egy-egy al kálómmal a rádióból kiszűrődő tapssal. így történt a nyíregyházi üzemekben is. A Magasépítési Vállalat kultúrtermében hosszú percekig nem akart szűnni az egybegyült dolgozók lelkesedése. A vita során több felszólaló vetette fel hogy nem elégedhetünk meg az eddigi 105 százalékos globális évi tervíeljesítéssel és sokkal élesebben kell Jelvetni a munkalazítók, munlelkesedéssel fogadták osói Rákosi elvtárs beszédét kafegyelemrontók elleni i harc kérdését. Helyes kezdeményezés volt a gépkocsivezetőké, akik két hete zárták ki maguk közül Szilágyi Lajos segédvezetöt, aki iszákos volt, lazította a munkafegyelmet. A vállalatvezetőség a dolgozók követelésére eltávolította a munkahelyről. Többen összehasonlították azon- nyomban az életszínvonal alakulását a most megjelent határozat alapján és örömmel fogadták a számolás eredményét. A hallgatóság közül több háziasszony hangoztatta, hogy 10 forintot is elkértek már egy kiló lisztért, a 120 forintos zsírárakról nem is beszélve. Emellett nem szívesen ment kihelyezésre sok dolgozó — hangoztatta tovább Nagy elvtárs — hiszen élelmiszert nehezen tudtak kint szerezni és ez komolyan gátolta a termelőmunka lendületét. , Decemberben csak 24 munkanapra számolhatunk. Rákosi elvtárs figyelmeztetését is idézték a viták során és a többi üzemekben, a la- katosüzemben, kenyérgyárban és a többi helyen is a tervteljesítésért és a munkaiegyelem megszilárdításáért folyó harcot tűzték ki központi feladatul. A falu népe is az üröm számtalan megnyilvánulásával fogadta a beszédet. Ssnkolyhnn még az utcán, az ablakok alatt is számosán hallgatták a beszédet. Egy-egy bejelenti^ után visszhangzott a környék az örömtől. „Csak ide tudna látni Rákosi elvtárs, Iiallaná a tapsunkat, látná milyen örömet adott nekünk” — kiáltotta szomszédjának Elek János kispa- raszt. A Párt mindig tudja mit kell tenni :et beadási Szakály Márton piriesei kispa- ras'zt véleményét százezrek hangoztatták ezekben a napokban. Szakály Márton ezeket mondottá, amikor meghallgatta Rákosi elvtárs beszédét: „A Bárt- mindig tudja, hogy mit kell tenni”. Márton .János 12 holdas fényes- litkci középparaszt is örömmel fogadta népünk nagy tanítójának szavait. ,.Megszűntek az eddigi kötöttségek — mondotta — szabadon őrölhetünk és szabadon vihetjük piacra terményeinket beadási kötelezettségeink teljesítése után”. Be kell tartani a% állami fegyelmet Nagygécen Rákosi elvtárs beszédének meghallgatása után 15 dolgozó paraszt, akik élenjárnak a beadásban, erélyesen követelték a tanácselnöktől azoknak a neveit, akik elmaradtak a beadási kötelezettség teljesítésében. Kérték, hogy még aznap este állítsa össze ezek névsorát, hogy már reggel felkereshessék őket. Szép szóval igyekeznek meggyőzni őket, de ha nem megy, erélyesen követelik a falu becsületes dolgozó parasztjai nevében hogy ők is tegyenek elekötelezettségeikuek. ’Azt akarják, hogy legkésőbb december II0-ig szabad legyen a község áruforgalma. Urán éles vita alakult ki Rákost elvtárs beszéde után. Éppen a beadásban elmaradók voltak az elsők, akik az elején hangoztatták: „Milyen jó lesz mostmár, drágán adhatjuk el a kukoricát, kenyérgabonát". Élesen vetették fel erre a túlteljesítő dolgozó parasztok: „Nem elég, hogy mostanáig szabotáltátok a beadást, még most is akadályoznátok a tervtel jesi- tést és spekuláción jár az eszetek? !! Csak' azok árulhatnak szabadpiacon, akik becsülettel eleget tettek az állam iránti kötelezettségeknek! A spekulációt pedig ezután nem engedjük meg senkinek”. Az élenjáró dolgozó parasztok ezután megmagyarázták, hogy mit jelent Rákosi eK-lárs beszéde, s az elmaradók megszégyelték magukat, elhatározták, hogy minél előbb behozzák beadási lemaradásukat. (Folytatása a 2. oldalon.) Mint az ország va! a menyi dolgozója, úgy megyénk dolgozói is kitörő lelkesedéssel fogadták Rákosi lelvtárs azon bejelentését: „eljött az ideje, hogy megszüntessük a jegyrendszert”. Annakidején a jegy- rendszer bevezetését szükségessé tette az évek óta megmutatkozó gyenge terméseredmény, állatállományunk leromlása és az, hogy mindezt a nehézséget népünk ellensége a közelhatás ellen indított támadásra használta fel. A jegyrendszer bevezetése bizonyos ideig enyhülést jelentett a dolgozók számára, de most már egyre inkább a termelés gátjává kezdett válni úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban. elburjánzott a bürokratizmus, a spekuláció. Az idei jó termés, népi demokráciánk gazdasági megerősödése lehetővé tette, hogy a közel- látás kérdéseinek megoldása érdekében más utat válasszunk: eltöröljük a jegyrendszert, ugyanakkor hozzunk intézkedéseket a spekuláció meggátolására. Egyes élelmiszerek árának felemelésével akadályozzuk meg azt, hogy spekuláns, ellenséges elemek felhalmozzák, állataikkal pusztittassák el a kenyeret, terményt, stb. Ugyanakkor népi demokráciánk a fizetések és bérek, családi pótlék, nyugdíjjáradék felemelésével egyensúlyba hozza a dolgozók keresetét a felemelt árakkal. így elmondhatjuk: a dolgozók ismét jól jártak és újabb csapást mértünk a spekulánsokra, a kuld- kokra, a régi rendszer híveire! Nem egy családanyának esett ki az örömkönny a szeméből, amikor olvasta a rendeletet a családipótlékok felemeléséről. Balog Jánosné, rakamazi vasutas felesége örömmel újságolta szomszédainak, hogy nem gond már többé kilenc gyermekének nevelése, hiszen a rendelet értelmében 810 forintos családipótlékot kap ezután havonkint. Emlékeznek arra a mi megyénk dolgozói, amikor a Horthy-fasizmus idején az éhezésnek, a nyomornak voltak kitéve, amikor gyermekek százai pusztultak el éhínségben és különféle népbetegségekben. Ez a rendelet is a szocialista társadalmi rendet építő népi demokráciánk hatalmas erőfölényét mutatja a kapitalista országokkal szemben. Azt mutatja, hogy nálunk ténylegesen legfőbb érték az ember! Addig, amíg az olasz dolgozók egyötöde, négymillió ember munka- nélküli, nálunk munkáshiánnyal küzdünk. Addig, amíg Angliában állandóan romlik a gazdasági helyzet, olyan kicsire csökkentik a húsadagot, amire még nem volt példa Angliában, a mi dolgozó népünk előtt a nagy Szovjetunió segítségére támaszkodva a boldog jövő útja tárul ki. Rákosi elvtárs beszéde még jobban elmélyítette dolgozó népünk bizalmát Pártunk és népünk szeretett vezére, Rákosi elvtárs iránt. De egyben megmutatta azt is hogy országunk további megerősítésével. a tervek teljesítésével és túlteljesítésével harcos, szilárd egységgel, a Szovjetunió iránti, a Sztálin elvtárs iránti szeretet elmélyítésével kell küzdenünk a béke megvédéséért. Hasson át minden dolgozót az a tudat: ,ha az eredmények megszilárdulnak és állandóknak bizonyulnak, akkor mi e téren is követhetjük vagy példaképünket, a felszabadító Szovjetuniót és rátérhetünk arra, hogy az árakat fokozatosan csökkentsük és ezzel tovább emelhetjük egész dolgozó népünk életszínvonalát”.
