Néplap, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-03 / 257. szám
2 NÉPLAP 1951 november 3. szombat. Megnyílt a Béke Világtanács második ülése Megérkeztek a küldöttségek a Béke Vílágtanács ülésszakára, köztük a magvar küldöttség tagjai: Andics Erzsébet, Péter János és Lukács György. Mint a tASZSZ jelenti, csütörtökön ünnepélyes keretek között Bécsben megnyílt a Béke Világtanács második ülésszaka. Az ülésszakot Frederic Joliot Curie tanár, a Béke Világtanács elnöke nyitotta meg. Majd Cock lelkész az osztrák béketanács nevében üdvözölte a Béke Világtanács ülésszakának résztvevőit, az egész békesze rető emberiség legjobb képviselőit és sikert kívánt nekik a minden ország és minden nép javait szolgáló munkájukban. Ezután Joliot Curie tanár, a Béke Vílágtanács elnöke mondott megnyitóbeszédet. A Béke Világtanácsot — mondotta Curie —- nem egészen egy évvel ezelőtt alakították meg a Béke Híveinek varsói kongresszusán. A Béke Híveinek mozgalma oly hatalmassá vált, hogy visz- szavonulásra kényszeríti a háború erőit — mondotta, A továbbiakban három pontban foglalta össze a békemozgalom alapelveít: 1. A különböző rendszerek békés együttélése teljes mértékben lehetséges. 2. Minden nézeteltérést rendezni lehet és rendezni kell békés tárgyalások útján. 3. Az egyik nemzetnek nem szabad a másik nemzet bel- ügyeibe beavatkoznia. Határozottan küzdenünk kell a „háború elkerülhetetlenségének“ hazug propagandája ellen. A béke igenis megőrizhető. A béke megvédésének egyik útja a fegyverzet csökkentése, a fegyverkezési verseny megszüntetése. A fegyverkezési versenyben csupán a fegyvergyárosok maroknyi csoportja gazdagszik. Le kell dobni a nép válláról a háborús előkészületek súlyos kiadásait — jelentette ki a Béke Világtanács elnöke. Felszólítjuk a földkerekség valamennyi emberét, fokozza harcát a béke megóvásáért. Szavunkat mindenkinek meg kell hallania. A Béke Világtanács elnökségének napirendi javaslatát Fenoaltea, az elnökség titkára terjesztette elő. 1. A békeegyezmény megkötésének lehetőségei és eszközei —. előadó Pietro Nenni, a Béke Vílágtanács alelnöke. 2. A népek kulturális kapcsolatainak fejlesztése — előadó Branca Fialho asszony. A Béke Világtanács egyhangúan jóváhagyta a javasolt napirendet, valamint az ülésszak munkarendjét is. Este az Osztrák Béketanács fogadást adott a Béke Világtanács tagjainak tiszteletére. Ülorra teljesítik üzemeink a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34* «évfordulójára tett m ii a ka fel aj ú illa sa i ka t A záhonyi építkezés dolgozóinak lelkes munkája nyomán egymásután születnek azok a nagyszerű eredmények, amelyek lehetővé teszik az építkezés menetében eddig tapasztalt lemaradások behozását és a terv teljesítésében fennállott hibák kijavítását. A november 7-re tett munkafelajánlások nagyban elősegítették a jobb versenyszellem kialakulását. A vállalások teljesítésében szép eredményt ért el Sura Kálmán öttagú kőműves brigádja. A brigád vállalta, hogy az I/4-es épületet, amely 80 százalékban volt elkészítve, október 15-re befejezi és a befejezés után új munkakörében további munkafelajánlást tesz. Vállalását egy nappal határidő előtt befejezte és újabb munkafelajánlást tett. Szabó István kéttagú kőműves brigádja vállalását — a földszintes épület elkészítését — határidő előtt két nappal befejezte. Ezt az eredményt a sztahanovista munkamódszerek bevezetésével, a vékonv- Vakolás alkalmazásával érték el. A BÜDSZEXTMIUALYI ÚT építkezésénél a sztahanovista fajidé János kezdeményezésére három kőműves-brigád vállalt kollektív munkát a vállalások batáridőre való elvégzésére. így készült el a 11/1. B. kétemeletes épület, amelyet már tizenötödikén átadtak az alvállalkozóknak. Október 25-én fejezték be a III/2. számú földszintes épületet és a IV/é. épületet. Farkas István 4 tagú és a Kus- nyerik László kéttagú kőműves- brigádja vállalásának 100 százalékban eleget tett. A kőműves szakmunkások munkájában tevékeny segítséget nyújtottak a segédmunkások is, akik biztosították az anyagellátás zavartalanságát. Eredményes munkát végeztek ezen a téren Budai Mária és Szarka József ne segédmunkásnők. A TISZAPOLGÁRI sertéshizlalda építkezésénél is kemény helytállással teljesítik vállalásukat a dolgozók. B. Oláh András háromtagú kőmüvesbrigádja vállalását túlteljesítve, már befejezte két sertésszállás felépítését és ezenfelül két kifutó burkolási munkálatait is elvégezte. Déva Imre háromtagú betonos brigádja 10 darab sertésetető-vályu elkészítését és a kerítésoszlopok legyártását fejezte be határidőre. Az építkezés menetét a továbbiakban még újabb munkafelajánlásokkal segítik elő, hogy méltóképpen ünnepeljék meg a Nagy Októberi Forradalom 34. évfordulóját. A FELSŐTISZAI SAJT- ÉS YAJ TERMELŐ VÁLLALAT üzemében a felajánlások óta javulás mutatkozik a munkaverseny terén. Az iizem dolgozói elérték azt, hogy az október havi exportkötelezettségüknek 100 százalékban eleget tudtak tenni. Ez az eredmény annál inkább is szép, mivel ezzel már hosszú Időn keresztül nagyon le voltak maradva. Pócsilz András négytagú felöntő brigádja vállalta, hogy a tömítőpapír megtakarítás napi átlagát két kilóra emeli. Ezt húsz dekával túlszárnyalták, ami 25 forint napi megtakarítást jelent. A koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek küldöttsége csütörtökön újabb javaslatot terjesztett elő a katonai demarkációs és a demmtarizait övezet megvonására Az űj Kína hírügynökség külön- tudósítója jelenti: A koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek küldöttsége, az albizottság csütörtök reggeli ülésén űj javaslatot terjesztett elő a katonai demarkációs vonal és a demilitarizált övezet megvonására. A küldöttség javaslatát azért ttt- te, hogy elébevágjon minden esetleges kifogásnak, amelyet az amerikaiak a fegyverszüneti tárgyalások késleltetésére felhozhatnak, továbbá, hogy gyors megegyezés jöjjön létre a katonai demarkációs vonal kérdésében és megvalósulhasson a világ békeszerető népei által annyira óhajtott koreai fegyverszünet és béke. A javaslat lényege, hogy a tűzszünet a nagyjából ezidőszerinti arcvonalak mentén jöjjön létre. A koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek küldöttsége javasolja, hogy — eltekintve néhány szükséges és észszerű arcvonalkiigazítástól, mindkét fél csapatai kölcsönösen vonuljanak vissza két-két kilométert az ■ zidőszerintl érintkezési vonaltól és a két fél által így kiürített terület alkossa a demilitarizált övezetet. A javaslatot küldöttségünk részéről Li Szán Csu tábornok nyújtotta át az amerikai küldöttségnek. A küldöttségünk által javasolt demilitarizált övezet északi határvonala a keleti parton lévő Koszoh- tól mintegy 15 kilométerre délkeletre fekvő pontnál kezdődik. Innen a vonal nyugat felé halad tovább 5 kilométerre, északra Jorg- csongnitól, majd mintegy tíz kilométerre délre Kumszontól mintegy 4 kilométerre északnyugatra Kum- hvától, mintegy tíz kilométerre északnyugatra Csorvontól, végül mintegy tizenkettő kilométerre északkeletre Csokszongtól. Itt a vonal délnyugatra fordul, mintegy egy kilométerre 1‘anmindzsontól nyugatra halad és Keszontól 20 kilométerre délkeletre éri el a Lincsin-folyó torkolatát. A javasolt demilitarizált övezet déli határvonala párhuzamosan 4 kilométerről délre húzódik az északi határvonaltól. Li Szán Csu tábornok az új javaslat beterjesztésekor rámutatott, hogy a koreai és a kínai küldöttség ezzel a javaslattal a lehető legnagyobb erőfeszítést tette a napirend 2. pontjának megoldására. Először ez a javaslat teljes mértékben megfelel az igazságosság és észszerüség elveinek, mert az abban javasolt módosítások következtében a két fél egyforma kiterjedésű területekről vonja vissza fegyveres erőit. Másodszor: ez a javaslat teljes mértékben megfelel a katonai realitásoknak, mivel az abban javasolt demilitarizált övezet — kivéve néhány szükséges módosítást — szorosan nyomon követi a két fél fegyveres erői között eziűőszerint húzódó érintkezési vonalat. Harmadszor: ez a javaslat a gyakorlatban megvalósítható, mert a hadszíntér topográfiai viszonyain alapul és megszabja a két fél fegyveres erői között ezidöszerint húzódó érintkezési vonal szükséges és észszerű módosításait. Li Szán Csu tábornok nyomaté kosán hangsúlyozta, hogy aki tiszteletben tartja a tényeket ős őszintén akarja a koreai fegyverszünetet, az semmi kivetni valót sem találhat ebben a javaslatban, Kérte, hogy az amerikai küldöttség gondosan tanulmányozza és teljes egészében fogadja el ezt a javaslatot, hogy a küldöttségek a napirend következő pontjánál gyalusára áttérhessenek. Mit köszönhet dolgozó parasztságunk a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak 1945 dicsőséges tavaszán a magyar dolgozó parasztság évszázados álma is teljesült. Az ibrányiak 1897-ben így jijdúltak fel: „A földesuraságok olyan nyomort húztak ránk, amit törni már tovább teljes lehetetlen...” A kegyetlen Horthy-rendszer idején a „hárommillió koldus országában” így kérdezett a --költél, József Attila: „Mondd, mit érlel annak a sorsa, akinek nem jut kapanyél, kinek bajszán nem billeg morzsa, ki setét gondok közt1 henyél, ültetne krumplit harmadába s nincs szabad föld egy kapa se, s csomókba hull a ha- jaszála s nem veszi észre maga se?’: Földesurak és papok, tőkések, spekulánsok és jobboldali szoeiáldemo krata árulók terpeszkedtek a dolgozó parasztságra s csak egyetlen igaz képviselője volt az országban : a kommunista mozgalom. Rákosi elvtárs bátran hirdette a fasiszta vérbiróság előtt: „As első per Dózsa György óta folyik. Ez a per a dolgozó, elnyomorodó, a magyarságért ezerszer vérzett szepenypa- rasztságnak a pere a dologtalan, magát minden teher alól kivonó, félévezred óta a Habsburgokkal cimboráid nagybirtokosok ellen. Földet követel a magyar paraszt és ha nem lesz fórum, amelyik est neki megadja: „Nem hallottátok Dózsa György hírétf Izzó vastrónon öt elégetetek, de szellemét a tűz nem egeié meg. Úgy vigyázzatok, ismét pusztíthat c láng rajtatok!”. A per 1945 tavaszán dőlt el s az igazságosztók a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tüzében szüle tett Szovjetunió hős katonái voltak. Elseperték az úri banditák hatalmát s megadták a lehetőséget ahhoz, hogy dolgozó parasztságunk a Part, a munkásosztály vezetésével megkaphassa ősi jussát, a földet! Azóta újjáépítettük az országot s hozzáláttunk az ötéves terv végrehajtásával a szocialista haza megteremtéséhez. As ötéves terv első időszakának eredményei is fényesen bizonyítják, hogy a Szovjet■ unió segítségével épülő országban egyre jobb a dolgozó parasztság helyzete. Ezelőtt 15 esztendővel csupán három és félezer traktor dolgozott Magyarországon, ezek sem a dolgozó parasztok földjein, hanem a földesurak, kulákok birtokain. Ma már S6S gépállomás, mintegy SOW traktorja áll a dolgozó parasztság rendelkezésére. Szabolcs-Szaimárban 27 gépállomás ad gépeket a dolgozó parasztságnak. Az idén megyénkben is megjelentek az első kombájnok. A Szovjetunió támogatásának köszönhetjük, hogy az országban az elmúlt nyáron 160 kombájn aratott és csépelt. Ezenkívül számos más mező- gazdasági gépet is gyártunk. A dől gozó nép állama a mezőgazdaság terméshozamának emelése érdekében egyre több műtrágyát is juttat a falu számára. 1930-ben egy holdra országos átlagban mindössze 6 kiló műtrágya jutott, az idén mér egy holdra közel 30 kilogram jut! S akármilyen területet vizsgálunk meg, mindenütt azt látjuk: egyre jobban, gazdagabban él a magyar dolgozó parasztság. 1945 óta körülbelül kétszázezer ríj parasztház épült — sokkal több, mint a hort- hy-uralom 23 éve alatt. S hová tűnt a munkanélküliség? Ma már nem kisért falun sem. Dolgozó parasztok tömegei indulnak el a gyárak felé, hogy ipari munkásokká váljanak, a bányák felé, hogy bá- nyászok legyenek. Egyre magasabbra emelkedik dolgozó parasztságunk életszínvonala. Ez magában foglalja a kulturális felemelkedést Is. 1930-ban a középiskolákban 1 százalék volt a dolgozó paraszt-' gyermekek arányszáma. Ma már eléri az arányszám a 23 százalékot. Az ötéves terv első esztendejében már C33 község kapott mozit. Megkétszereződött a villanyfény áltör- dúsát élvező falvak száma. ICultür- otthonok százai épültek fel, az országban 1600 állandó falusi könyvtárunk van. 1952-ben nem lesz a megyében olyan község, ahol ne lenne könyvtár. Ilj utak, magtárak, gazdasági épületek, iskolák —• növekszik, fejlődik, megváltozik a falu képe. Megváltozott maga a dolgozó parasztság is. Nem elnyomott „hallgass János”-ok többé, hanem saját uraik, sorsirk intézői. A munkásosztály egyre inkább bevonja a dolgozó parasztságot az államigazgatásba. 31a már 132.000 dolgozó paraszt tanácstag van. Mindez a boldog jelen! A jövő azonban még szebbet tartogat a dolgozó parasztság számára. A Nagy Októberi Forradalom fénye sugározza be ezt a jövőt. A nagyüzemi gazdálkodás álján elindult dolgozók soha nem is álmodott jóléthez és gazdagsághoz érkeznek cl. A Magyar Dolgozók Pártja II. Pártkongresszusa leszögezte: „Aötéves tervidőszakban döntő lápért kell tennünk a mezőgazdaság elmaradásának felszámolására. 1954-ro mezőgazdaságunk termelésének, 1949-hez képest, legalább 50 százalékkal kell nőnie, hogy köseltátá- sunkat, népünk életszínvonalának emelkedését teljes mértékben biztosíthassuk”. Az ötéves terv igen nagy segítséget ad a mezőgazdaság korszerű átszervezéséhez, a szövetkezetek, az egyénileg dolgozó parasztok termésátlagának növeléséhez. Már a felemelt ötéves terv számadatai is bizonyítékai enuok. 8 milliárd helyeit, 11 millidrdot ruházunk be a. mezőgazdaságba. Ez azt is jelenti többek között, hogy a terv utolsó évében már 26.000— 28.0W traktor dolgozik a mezőgazdaságban. 195j-bcn az összes mélyszántás 91.2 százalékát végezzük cl gépi erővel. Még a burgonya- és kukoricaszedés felét Is géppel végezzük. A gabonafélék felét kombájnok aratják ie. Megszabadítjuk dolgozó parasztságunkat a legnehezebb mezei munkáktól. Uj növényféleségeket honosítunk meg. Az öt. éves terv végén 200.000 holdon szüretelünk gyapotot. S gondoljunk a tlszalökl Erőműre s az egyre fejlődő ülitözőmüvekre. 370.000 holdat öntözünk már 1954-ben. Növekszik az állatállományunk s egyre inkább megszűnik a város és falu közötti különbség. Gépek, kultúrhás, villany, mozi, kövesül, egészséghez^ bölcsőde, telefon, népfürdő, sportpálya ez a képe az ötéves terv. falujának! Mindezt: boldog jelenünket, ragyogó jövőnket a Nagy Októberi Forradalomnak köszönheti dolgozó parasztságunk. Egyrészt azért, mert a Szovjet Hősök hozták el a szabadságot és azért is, mert szüntelenül gondoskodik népünkről a nagy Szovjetunió. Baráti segítség- adásának ezerféle megnyilvánulásai van s ezek között nem a legjeleu- téktelenebb az a sok, sok tapasztalat, amely megkönnyíti munkánkat. Lehetővé válik, hogy magyar dolgozó parasztok látogassanak el a Szovjetunióba s ugyanakkor bennünket is meglátogatnak az élenjáró szovjet mezőgazdaság küldöttei. Hogy mit jelentenek ezek a tapasztalatok? A bedöbokori „Szabad Nép” termelőszövetkezet szovjet tapasztalatok felhasználásával ért cl 00 mázsás kukoricatermést, a 7io- dászi „Úttörő” termelőszövetkezeti csoport 100 mázsás burgonyatermést. S a szovjet módszerek, agrotechnikai eljárások alkalmazásának köszönheti a kocsordi ,Vörös Csillag” is 330 mázsás cukorrépatermését. Dolgozó parasztságunk egyre inkább felismeri a Nagy Októbert Szocialista Forradalom jelentőségét. Ezt tükrözik vissza azok a lelkes felajánlások, amelyekkel dolgozóink november 7-ét ünnepük. Ezek a felajánlások s a vállalások becsületes teljesítései bizonyítékai népünk, dolgozó parasztságunk forró szere- tetének a Nagy Szovjetunió, Október népe iránt!
