Néplap, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-20 / 270. szám

2 NÉPLAP 1951 november 20. kedd ¥i§iii§Kkij elvtársi kiegészítő javaslatokat terjesztett ke az E1VSZ közgyűlésén Visinszkij elvtárs szovjet kül­ügyminiszter — amint már jelen­tettük — másodszor is felszólalt az ENSz-közgyülés általános vitá­jában. Megismételte azt a korábbi megállapítást, hogy a bárom hata­lomnak a fegyveres erők és a fegyverzet, beleértve az atomfegy­ver csökkentésének feldícsért ter­vében előadott javaslatait, — ame­lyek állítólag arra szolgálnak, hogy csökkentsék a háború veszélyét és fokozzák minden ország biztonsá­gát, — lényegüknél fogva nem fe­lelnek meg hirdetett céljaiknak. — Kl Dem tudja, uraim, — mon­dotta Visinszkij elvtárs —, hogy az atomenergia ellenőrzésének és az atomfegyver betiltásának ez az úgynevezett terve, amelyet annak­idején az Egyesült Államok kény- szerített az ENSz tagállamainak :übbségére, — bár beszél az atom­energia nemzetközi ellenőrzéséről és az atomfegyver betiltásának ilyen el­lenőrzés segítségével való megvaló­sításáról — a valóságban nem írja elő sem az atomfegyver betiltását, sem a betiltás végrehajtásának nemzetközi ellenőrzését?! Az úgynevezett Baruch-terv nem követeli, hogy az Egyesült Államok beszüntesse az atomfegyvergyártást — még azután sem, hogy a nem­zetközi ellenőrzési terv életbelép. < Az a terv, amelyre most a „há­rom hatalom nyilatkozata” hivat­kozik, nemcsak hogy nem írja elő az atomfegyvergyártás betiltását, hanem ellenkezőleg, fenntartja a nemzetközi ellenőrzési terv életbe­lépése után is az USA számára az atomfegyvergyártás folytatásának lehetőségét. Ez, mint ismeretes, jel- lemző sajátsága a Baruch-tervnek. Másik sajátossága az, hogy a nem­zetközi atomenergia-ellenőrzés olyan szervezetét írja elő. amelynek el­kerülhetetlenül az amerikai mono­polisták korlátlan hatalmához kell vezetnie, akik ennek révén az egész világgazdaság gazdáivá, így az atomenergiakészletek gazdáivá is válnának. Ez a terv ilyen módon nem a nemzetközi ellenőrzés, ha­nem az amerikai ellenőrzés terve és semmi köze sincs egy valódi nemzetközi ellenőrző szerv felada­taihoz. Magától értetődik, hogy a Szovjetunió eddig sem fogadhatott el és most sem fogadhat el olyan tervet, amely az atomfegyver-betil­tás helyett e barbár tömegpusztító fegyver gyártásának és felhaszná­lásának törvényesítésére irányul. Az atomfegyver kérdésének se­milyen komoly megoldása sem lehetséges az atomfegyver fel­tétlen hettitám nélkül. Ezt azonban az USA, Anglia és Franciaország makacsul megkerüli nyilatkozatában. — A három hatalom nyilatkoza­tában javasolja, hozzanak határo­zatot a fegyverzetre vonatkozó adatszolgáltatásról, szem előtt tart, va, hogy ezeket az adatokat foko­zatosan fogják szolgáltatni. Aeheson úr azt mondotta, hogy „ennek a bejelentési és ellenőrzési rendszernek olyan rendszerré kell válnia, amely fokozatról fokozatra fejlődik”. Ezt megerősítette Eden úr is november 12-i felszólalásá­ban. „Javasoljuk, — mondotta - hogy ezt az ügyet a legkevésbbé lényeges fegyveres erő és fegyver zet kategóriákkal kezdjük el és ezután térjünk át a lényegesebb, titkosabb és ezért a velük való bá­násmód szempontjából nehezebb ka­tegóriákra.” — De ezek a „lényegesebb és titkosabb kategóriák'’ — amint Eden mondotta — vagy „érzéke­nyebb területek” — Aeheson sza­vai szerint — éppen azok a kényes kérdések, amelyeket a bárom hata­lom az utolsó fokozathoz sorol, azért, hogy ténylegesen és teljesen kikerülje az atomfegyverről való adatszolgáltatást. Az atomfegyver, mint ismeretes, éppen ahhoz a leg­okosabb kategóriához tartozik, amellyel a bánásmód — Eden úr kifejezése szerint — nehézségeket jelent. — Éppen ez az igazi értelme a három hatalom által felfedezett fokozatok rendszerének. Ez a „fo­kozatok rendszere” a helyzetet uralni akaró USA kezében alkal­mas eszköz volna, hogy meghatá­rozatlanul hosszá ideig elkerülje magára vonatkozóan a nemkívána­tos, kényelmetlen ellenőrzési intéz­kedéseket, s ugyanakkar ezeket az intézkedéseket másokkal szemben egyoldalúan megvalósíthassa. Az USA egész politikája a nemzetközi feszültség kiélezésére irányul — A szovjet küldöttség már 1946 decemberében, a közgyűlés első ülésszakán javasolta: mondják ki annak szükségességét, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének valamennyi tagállama nyújtson tá­jékoztatást fegyveres erőiről és fegyverzetéről. A három hatalom javaslatai egy- általáu nem érintik az agresszív Atlanti Tömb szervezői által ide­gen területeken létesített katonai támaszpontok kérdését holott a fegyverzet csökkentésének kérdése szorosan összefügg ezzel a kérdés­sel. Beszéde további részében Visin­szkij elvtárs az amerikai támasz­pontok szerepéről és feladatairól szólt, majd így folytatta: —• Truman, Aeheson, Eden nyi­latkozatában, valamint a húrom hatalom deklarációjában egész sor kikötés kíséri a fegyverzet csök­kentését célzó intézkedésekről szóló javaslatot. Ezekkel a kikötésekkel meg akarják akadályozni a fegy­verzet csökkentésére és az atom­fegyver betiltására irányuló gya­korlati intézkedések elfogadását. Truman, Aeheson és Eden nyilat­kozatai egyes részeinek elemzése után Visinszkij elvtárs ezeket mon­dotta : Az USA egész politikája nem a nemzetközi feszültség enyhíté­sére, hanem még nagyobbfokú kiélezésére irányai. Valóban, vájjon nem éppen ezt a céit szolgálja-e elsősorban az a tá­madás, amelyet Titó hóhérlegényei­nek a Szovjetunió és a népi demo­kráciák ellen irányuló provokációs rágalmazó javaslata tartalmaz, az a támadás, amelyre nem kerülhe­tett volna sor, — s ez mindenki előtt világos —, ha az Egyesült Államok részéről nem részesült volna támogatásban, ösztönzésben. — A továbbiakban Visinszkij elv­társ a példák egész sorát hozta fel az USA feszültségfokozó politiká­jára, mesterkedéseire, a további fegyverkezési versenyt és az új háború előkészítését. A három hatalom javaslata: propaganda manőver — A fegyverzet csökkentésének kérdésébeu uz Egyesült Államok (kormánya, valamint Anglia és Franciaország kormánya részéről 'elfoglalt álláspont képmutató jelle­ge — folytatta Visinszkij elvtárs — különösen szembetűnő, mert ép­pen az USA, Anglia és Franciaor­szág, valamint az Atlanti Tömb egész sor más tagállamának kor­mányára — s ezt egyes jelenlévő és erről az emelvényről felszólaló egyes képviselők nem értik meg — bárul a teljes felelősség a koreai népre rákényszerített barbár hábo­rúért. Az Egyesült Államok kezdett háborút Koreában és éppen ezért az Egyesült Államoknak kell be­szüntetnie a koreai nép ellen viselt agresszív háborút. Amikor az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormánya az úgynevezett fegyver­zetcsökkentési rendszer előfeltétele­ként azt a követelést támasztják, hogy szüntessék be a háborút Ko­reában. akkor ezt nem lehet más­ként értékelni, minthogy nyíltan csúfot űznek a hóké gondolatából, a világ millió és millió emberének béketörekvéséből. — Az Egyesült Államoknak ez az álláspontja minden szónál erő­sebben bizonyltja, hogy az VSA valójában a fegyverzet , semmiféle csökkentését sem akarja, ‘ A szovjet küldöttség már elég rész­letesen kifejtette a fegyverzet csökkentésével kapcsolatos állásfog­lalását. A szovjet küldöttség ragasz­kodik ahhoz, hogy már most meg kell kezdeni a fegyverzet csökken­tését, függetlenül attól, folytató- dlk-e vagy végetőr a háború Ko­reában. Visinszkij elvtárs itt hangsúlyoz­ta, hogy Itidgway úr és azok akik szövetségesei a koréul fronton a békés lakosság Irtásábun, nyilván­valóan azért húzzák a fegyverszü­neti tárgyalásokat, mert ez a ko­reai háború beszüntetésének elodá­zásához szükséges, a koreai háború beszüntetését pedig azért akarják elodázni, hogy ne csökkentsék a fegyverzetet és ne tiltsák be az atomfegyvert. Ezután megállapítot­ta, hogy a három hatalom javasla­tai nem egyebek propaganda manő­vernél, amelynek célja, hogy a fegy­verzet osökentéséröl szóló beszé­dekkel leplezzék az Atlanti Tömb szervezői által űzött fegyverkezési verseny folytatását. Visinszkij elvtúrs ezután ráfért a Szovjetunió kiegészítő javaslatai­nak Ismertetésére. Ezzel kapcsolat­ban többek között ezeket mondotta : A Szovjetunió kiegészítő javaslatai: — A Szovjetunió küldöttsége a november 8-án benyújtott javasla­tok továbbfejlesztéseként szüksé­gesnek tartja a következő kiegészí­tő javaslatok előterjesztését: 1. A közgyűlés a népek lelkiismeretével és becsület- érzésével ellentétesnek az ENSZ tagsággal összeegyez­tethetetlennek találja az atomfegyver használatát, mert az atomfegyver az agresszió és a tömeges embergyilkolás fegyvere. Ezért a közgyűlés feltétel nélkül eltiltja az atomfegyvert és szigorú nemzetközi ellenőrzés alá he­lyezi ennek a tilalomnak tel­jesítését. A közgyűlés megbízza az atomerőbizottságot és a ha gyományos fegyverzettel fog­lalkozó bizottságot, készítsen elő és terjesszen a Biztonsági Tanács elé 1952 február 1-íg egyezménytervezetet, amely intézkedéseket ir elő az atomfegyver eltiltásáról, gyár­tásának megszüntetéséről, a már legyártott atombombák kizárólagos polgári célokra való felhasználásáról és az említett egyezmény végrehaj­tása felett őrködő szigorú nemzetközi ellenőrzés megte­remtéséről szóló közgyűlési határozat teljesítésének biz­tosítása érdekében, 2. A közgyűlés ajánlja a Biztonsági Tanács állandó tagjainak, az Amerikai Egyesült Államoknak, Nagy- Britanniának, Franciaország­nak, Kínának és a Szocialista Köztársaságok Szövetségé­nek, hogv ennek a határo­zatnak elfogadásától számí­tott egy éven belül harmadá­val csökentsék fegyverzetük­nek a jelen határozat megho­zatalakor meglévő mennyisé­gét, 3. A közgyűlés ajánlja, hogy haladéktalanul, de legkésőbb egy hónappal azután, hogy a kögyűlés határozatot hoz az atomfegyver eltiltásáról, va­lamint az öthatalom fegyver­zetének és fegyveres erőinek egyharmadával való csök­kentéséről, valamennyi állam szolgáltasson teljes hivatalos adatokat fegyverzetének és fegyveres erőinek állapotáról, beleértve az atomfegyvert és az idegen területen lévő ka­tonai támaszpontokat is. Eze­ket az adatokat a közgyűlés említett határozatainak elfo­gadásakor meglévő állapot szerint *kell előterjeszteni. 4. A közgyűlés javasolja, hogy a Biztonsági Tanács ke­retében létesüljön nemzet* közi ellenőrző szerv, amely­nek az lesz a feladata, hogy ellenőrizze az atomfegyver betiltásáról, a fegyverzet és a fegyveres erők csökkenté­séről szóló határozat teljesí­tését és megvizsgálja az álla­moknak fegyverzetükről és fegyveres erőiről szolgáltatott jelentését, — Célszerűnek és szükségesnek találjuk, — folytatta Visinszkij elvtúrs —, hogy a közgyűlés elfo­gadja a fegyverzet csbwKentéséröi és az atomfegyver eltiltásáról szó­ló elvi javaslatot, a világértekez­letnek pedig majd meg kell vizs­gálnia, — méghozzá szélesebbkörü összeételekben, a világ valamennyi országának részvételével — az ezek­ből a javaslatokból következő, na értekezlet valamennyi résztvevőjére vonatkozó konkrét kérdéseket. — Javasoljuk hogy j* fegyverzet csökkentésével V.’laikozó világérte- kéziéiről szóló indítvány kiegészí­téseként már a jelen közgyűlés tárgyalja meg azt a kérdést, hogy cgy- harmadával csökkentsék az öt hatalom fegyveres erőit, és tár­gyalja meg az atomfegyver el­tiltásának kérdését is. Mély meggyőződésünk., hogy a meny« nyiben az eddig még rendezetlen nemzetközi kérdések rendezéséről, az amerikaiak Koreában folyó ag­resszív háborújának megszüntetésé­ről. a fegyverzet csökkentéséről stb, szóló javaslatok valóban az Egye­sült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország törekvését fejezik ki, annak a három hatalomnak tö­rekvését, amely az Atlanti Tömb­ben vezető szerepet játszik és amelynek magatartása több más állam kormányköreiben is meg­szabja a politikai légkört — akkor a közgyűlés előtt valóban megnyí­lik az út, hogy komoly és felelős- ségteljes határozatokat hozzon. Mély meggyőződésünk, hogy a Szovjetunió javaslatai lehetővé te- szik a közgyűlés számára, hogy bátran és határozottáu elinduljon ezen az úton, — fejezte be beszé­dét Visinszkij elvtárs. A szovjet kormány jegyzéke az Egyesült Államok, Nagybritánia és Franciaország kormányához Trieszt kérdésében November 17-én A. A. Gromikó, a Szovjetunió külügyminiszterhe- lyettese, Nagy-Britannia és Fran­ciaország moszkvai nagykövetének, valamint az USA ügyvivőjének jegyzéket nyújtott át Trieszt sza­bad terület kérdésében. A szovjet kormány jegyzéke beve­zetőben megállapítja: „Az utóbbi időben sok ország sajtójában kö­zölték a Dyugatl hatalmak hivata­los képviselőinek nyilatkozatait, amelyekből az következik, hogy je­lenleg az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormánya, az olasz és a jugoszláv kormány részvételé­vel előkészítik Trieszt szabad terü­let felosztásút Olaszország és Jugo­szlávia között.” A jegyzék rámutat, hogy az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányának megegyezése Trieszt szabad terület felosztásáról, foly­tatása annak az olasz békeszerző­dés megsértésére irányuló politiká­nak, amelyet ezek a kormányok e szerződés négy évvel ezelőtt tör­tént életbelépése óta folytatnak. A jegyzék ezután utal az olasz békeszerződés Trieszt szabad terü­lettel kapcsolatos előírásaira és le­szögezi, hogy az USA, Nagy-Bri-» tannla és Franciaország durván megsértették szerződéses kötelezett­ségeiket: mindeddig nem teljesítet­ték a szerződésben foglalt határo­zatokat. Különböző ürügyekkel — állapítja meg a továbbiakban a jegyzék — az USA, Franciaország és Nagy-Britannia kormánya meg­akadályozta a kormányzó kinevezé­sét azokban az esetekben is. ami­kor a szovjet kormány beleegyezett, hogy erre a tisztségre, az említett ’három hatalom kormánya által a Biztonsági Tanácsban ajánlott je­lölteket nevezzék ki. A szovjet kormány jegyzéke nyo­matékosan hangsúlyozza: Trieszt szabad terület állandó statútumá­ban előírt emberi jogokat és alap­vető szabadságokat az angol-ame­rikai csapatok által és a jugoszláv csapatok által megszállt övezetben is durván, lábbal tiporják. Az USA és Nagy-Britannia kormánya Trieszt szabad terület jogtalan megszállá­sát arra használta fel, hogy Trieszt térségét katonai és haditengerésze­ti támaszponttá alakítsa, amelynek fontos szerepe van agresszív ter­veikben. A megszálló hatóságok Trieszt szabad terület egész gazda­sági életét alárendelték az Atlanti Tömb agresszív céljainak. A jegyzék azután rámutat: az USA, Nagy-Britannia és Francia- ország kormánya azzal, hogy elő­készítik Trieszt szabad terület fel­osztását Olaszország és Jugoszlávia között, — újabb olyan lépést tesz, amely összeegyeztethetetlen a béke- szerződéssel kapcsolatban vállalt kötelezettségeivel. Trieszt szabad terület felosztása összeegyeztethe­tetlen az európai béke és biztonság fenntartásának feladataival, csak újabb bonyodalmakat idézhet elő Európának ebben a térségében, mi­vel az ilyen felosztási érveket olyan érdekek diktálják, amelyek­nek semmi közük az európai béke megszilárdításának feladataihoz. Befejezésül a jegyzék hangsú­lyozza, a szovjet kormány Ismétel­ten szorgalmazza, hogy az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormánya teljesítse a Trieszt sza­bad területtel kapcsolatban vállalt kötelezettségeit. A szovjet kormány elengedhetet­lennek tartja, hogy a Biztonsági Tanács haladéktalanul tegyen in­tézkedéseket Trieszt szabad terület állandó statútumának éle! beléptet fi­sé érdekében, ami magával hozza minden idegen csapat kivonását Trieszt szabad területről és a trieszti törvénytelen angol-ameri­kai katonai és haditengerészeti tá­maszpont felszámolását. A szovjet­kormány javasolja, hogy a Bizton­sági Tanács késedelem nélkül te­gyen Intézkedéseket Trieszt szabad terület kormányzójának kinevezé­sére, ami az első lépés lenne az olasz békeszerződés Triesztről szóló rendelkezéseinek teljesítésében. A világ haladó közvéleménye meghátrálásra kénysseríteite a monarchofasissta hatóságokat Az egész görög nép hősies harca és a világ demokratikus közvéle­ményének egyhangú tiltakozása meghátrálásra kényszerítette a gö­rög monarchofasisztákat: az athéni rádió jelentése szerint a monarcho-J tását{ fasiszta minisztertanács rendeletet fogadott el az athéni haditörvény­szék feloszlatásáról, ugyanakkor felfüggesztik a november elseje óta hozott halálos ítéletek végrehaj-

Next

/
Thumbnails
Contents