Néplap, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-11 / 263. szám
e NÉPLAP 1951 november 11, vasárnap. A szovjet tapasztalatok felhasználásával' váljanak a gépállomás! tanácsok termelőszövetkezeteink és gépállomásaink munkájának emelőivé A legutóbbi gépállomási tanácsülések tapasstalatairól Áz' őszi mélyszántásnál használják fel mindenütt a szovjet tapasztalatokat A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Tártja Központi Bizottsága 1947 februári plénumának határozata megállapította, hogy „a gép- és traktorállom ások főfeladata a hozzájuk tartozó kolhozok terméshozamának emelése, a. gép- és traktorállomány kihasználásának további fokozása, a traktorral végzett munkálatok minőségének emelése és azoknak agrotechnikai szempontok szerinti időpontban valő ellátása, a termés időbeni betakarítása s a gép- és traktorállomások munkáiért kapott természetbeni juttatás beadási terveinek teljesítése”. A gép- és traktorállo- mftsok kötelessége állandó segítséget nyújtani a kolhozoknak szervezeti és gazdasági megerősödésükhöz. Ezt úgy érik el, hogy ellátják a kolhozokat agronómiái téren, közreműködnek a helyes vetésforgók bevezetésében, segítenek a munka helyes megszervezésében. a kolhozok termelési terveinek, bevételi és kiadási költségvetéseinek elkészítésében, a jövedelmek elosztásánál, a kolhozkáderek kiképzésében és az elszámolás elkészítésében. A tavaszi vetés megkezdése előtt a tanács ülése a vetésre való felkészülés kérdéseivel és a terméshozam emelését célzó intézkedések tárgyalásával foglalkozott. A tavaszi vetés folyamán, május elsején, összehívták a tanácsot, ekkor átvizsgálták az egyes kolhozok gazdasági helyzetét, összegezték és megvizsgálták az élmunkások munka- tapasztalatait. feltárták az elmaradt kolhozok fogyatékosságait és mindjárt intézkedéseket is hoztak e hiányosságok kiküszöbölésére. Ugyanezen ülésen határozatot hoztak a gyomlálásra és a növény- ápolás előkészítésére. Június elsején ismét üléseztek. Ekkor az ugarok megmunkálásának kérdését vizsgálták meg és elhatározták e munka meggyorsítását célzó intézkedéseket, de ugyanakkor az aratás előkészítéséhez szükséges munkák előirányzásával is foglalkoztak. Az egy hónapra rá tartott . tanácsülésen már felül is vizsgálták, milyen mértékben készültek fel a kolhozok az aratásra és átvizsgálták a kolhozok aratási terveit. Egy-egy ilyen értekezlet összehívását kitartó munkával kell előkészíteni. Ezt maga a gép- és traktorállomás és a kolhozok végzik el. A gép- és traktorállomás igazgatója, gépésze és fő- agronómusa előterjesztik a tanácsnak a traktormunkák tervének teljesítésére vonatkozó elgondolásaikat és terveiket. A kolhozok elé pedig azt tűzik feladatnak, hogy azok is használják ki termelőeszközeiket és mun kaerejüket, hogy közös erővé! minél sikeresebben teljesíthessék a mezőgazdasági munkák terveit. Egyúttal figyelembe veszik azokat a kívánalmakat és követelményeket, amiket a kolhozok elnökei terjesztenek elő és amelyek a gépes traktordllomás munkájának megjavítását célozzák. A tanács ülésein részletesen megvizsgálják a szervezeti kérdéseket is. Ezek mind a gép- és traktorállomás f'S a kolhozok között kötött szerződésekből következnek. Ilyenek például a gép- és traktorállomás traktorainak és egyéb gépeinek az egyes kolhozok közt történő felosztása, a brigádok állomá-'1 A Szovjetunió élenjáró gép- és traktorállomásainak életében nagyon fontos helyet töltenek be a gép- és traktorállomások mellett működő tanácsok. A gép- és trak- torállomásolc rajtuk keresztül tartják fent a kapcsolatokat az egyes kolhozokkal. Ezek a tanácsok nagymértékben járulnak hozzá a gép- és traktor- állomás és a kolhozok munkateljesítményének megjavításához. A gép- és traktorállomások között megkötött típusszerződésben, amit a Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsa megerősített, hangsúlyozzák, hogy a tanácsnak szükség szerint össze kell ülnie, de a gyűlést egyenesen kötelező összehívni, hogyha az alapvető mezőgazdasági munkák megkezdése előtt, vagy akár más időpontban is, legalább két kolhoz kívánja az összehívást. Az élenjáró gép- és traktorállomások gyakorlatában a szerződés e pontját következetesen betartják. Minden fontos termelési kérdést a tanács elé visznek, amely azt megvizsgálja és dönt is felettük. Hogy csak egy példát említsünk, a cserngánszki gép- és trak- torállomás 19JiJj. évben, fél év alatt, hat ízben hívott össze ilyen tanácsülést. nya és azoknak az- egyes gépekhez, illetve kolhozokhoz való kijelölése, a traktorok, mezőgazdasági gépek és leltári tárgyak javítása, az mert bár ismerik a szovjet élenjáró gép- és traktoréllomások tapasztalatait ezen a területen, még sem igyekeznek belevinni azokat munkájuk gyakorlatába. Szabó lcs-Szatm árban a minisztertanács határozatába foglalt határidőkhöz képest elhúzódott a szántás-vetés munkája. Több termelőszövetkezetben és csoportban munkatorlódás keletkezett s a vetés késlekedése miatt késett az őszi mélyszántás is. A gépállomások az ősz folyamán eddig mintegy 100.000 hold szántásnak megfelelő munkát végeztek el. Majdnem megfelel ez a megye termelő- szövetkezetei és csoportjai teljes szántóterületének. Ennek dacára több olyan szövetkezeti gazdaság van, ahol a vetőszántással fs csak november hetedikére készültek el, holott a szomszéd termelőszövetkezetekben a vetést követőn már az őszi mélyszántás is befejeződött. Mérkvállajon, Nagyecseden például még őszi vetés alá szántottak, ököritó-Fülpösön pedig már az őszi mélyszántást is befejezték. Mindhárom község szövetkezetei a nagyecsedi gépállomáshoz tartoznak. Fenti példa nemcsak azt bizonyítja, hogy egyik szövetkezetben jobban igyekeztek, mint, a másikban. Hanem azt is, hogy a gépállomás körzetében szervezetlenül folyt a munka, a gépeket nem jól osztották be, s előfordulhatott, hogy egyik szövetkezetben gyorsabban haladtak a másik rovására, Holott a jobb szervezéssel mindegyikben időre elkészülhettek volna. A csahold gépállomás körzetében történt meg, hogy a szövetkezet középmély szántást kért vetés alá, s a végén tűnt ki, hogy előzőleg mélyszántásban állapodtak meg ugyanazon a területen. Egyszóval számos problémát kellett megvitatni a néhány nappal ezelőtt lezajlott gépállomást tanácsüléseken. Éppen az volt szükséges, hogy a gépállomási tanácsok megtárgyalják a termelőszövetkezetek munka- terveinek kivitelezését, megtárgyalják. hogy a meoköüzemanyag szállítása, a fűtőanyag előkészítése a gázgenerátoros traktorok számára, a kolhozok traktoros brigádellátása és számukra kedvező munkafeltételek teremtése, a kolhozok útállapotai, a traktoristák, kombájnvezetők, gépészek, a traktor után kapcsolt gépek kezelőinek kádcrelőkészitése és még egész sor más kérdés. A csernvánszki gép- és traktorállomás nagyra értékeli a mezőgazdasági él- munkások munkatapasztalatait, intézkedéseket hoz, hogy ezeket a tapasztalatokat a gyakorlatba be kell vezetni és utasítást ad, hogy minden kolhoz és minden brigád alkalmazza ezeket munkájában. A csernyánszki gép- és traktor- állomáson a tanács aktiv munkája, a rendszeresen, havonta tartott értekezleteik, az azokon hozott határosatok megvizsgálása és értékelése nagymértékben megjavította a gép- és traktor állomás munkáját. Mindezekről beszéltek gépállomásaink és termelőszövetkezeteink vezetői előtt a nemrégiben nálunk járt élenjáró szovjet mezőgazdasági dolgozók. Burina elvtársnő, a Rosztov-területi mihajoni gép- és traktorállomás vezetője, Cserkon- szkij Mihail Sztyepánovics, a szer- vljuskl gép- és traktorállomás brigádvezetője, Brovcsenko Ioszif Szafronovics, az odesszai terület „ötéves terv négy év alatt” kolhoz elnöke s társaik. A legutóbbi események szükségessé teszik, hogy tött szerződések szerint tel- jesítík-e a munkálatokat, különösképpen az alapvető munkafajták időtartama és minősége szempontjából. A megtartott gépállomási tanácsülések közül a tyukodin például igen eredményesen vitatták meg a gépállomás és a körzetéhez tartozó mintegy SO szövetkezeti gazdaság közös feladatait, közös munkáját. A gépállomásnak nagy gondja volt a tanácsülés megszervezésére. Nem így azonban a megye több gépállomásán. A nagy- káliéi gépállomás körzetéhez tar- tozó öt szövetkezeti gazdaságból például senki sem ment el a tanácsülésre. A gépállomásvezetőségek nem Ismerték még fel eléggé e tanácsülések jelentőségét. Szervezés helyett szűkszavú meghívókat küldtek ki, felkészülés hiányában irányvonal nélküli beszélgetések folytak több tanácsülésen. De nem tekintik fontosnak a gép- állomási tanácsüléseket a■ járási tanácsok sem. A nyírbátori járási tanács követte el azt a súlyos hibát, hogy a kistéléi és encsencsi gépállomásokon például egyszerűen nem engedték meg a tanácsok ösz- szeiilését. Azzal, hogy „az elnököknek most más dolguk van”. A mátészalkai járási tanács képviselője pedig egyenesen a munka gátlója akart lenni. A nagyecsedi tanácsülésen bürokrata módjára kijelentette: megtiltja, hogy a gépállomás gépei addig mélyszántást végezzenek, amíg a vetőszántást nem fejezték be. Ebből az intézkedésből az következett volna, hogy a gépállomás 14 erőgépe közül 7 kihasználatlanul marad. -— (Mert hét gép tökéletesen elegendő volt a még hátralevő vetőszán. tás elvégzéséhez.) Helyesen tette a tanácsülés, hogy úgy határozott: hét gép elvégzi a. vetőszántást, hét pedig mélyszántáson fog 1 dolgozni. Nagy gondöt kell fordítani ezentúl a gépállomási tanácsok üléseinek megszervezésére, a tanácsülésekre való felkészülésre. A gépállomás! tanácsoknak a szovjet példa nyomán a termelőszövetkezetek és gépállomások közös munkájának emelőivé kell lenniük. A esernyánsxki gép- és traktor állomás mellett működő tanács munkájáról gépállomásainkon fordítsanak nagyobb gondot a tanácsok működésére A néhány héttel ezelőtt Szabolcs-Szatmárban járt élenjáró szovjet mezőgazdasági dolgozók Balkányban, Nyírbátorban, Szamostatárfalván, Kislétán, s a Nyíregyházán megtartott megyei értekezleten a töldmüvelés magas kultúrájának seregnyi tapasztalatával ismertették meg a mi földművelőinket. Sok szó esett arról, hogy az őszi mélyszántás jómínöségü elvégzése a magas terméshozam biztos alapja. Elmondták például a szovjet elvtársak, hogy az előhántoló eke alkalmazása az őszi mélyszántásnál nem kevesebb, mint 8—10 százalékkal növeli a terméshozamot. CserkonszkiJ Mihail Sztyepánovics, a szervljuski gép- és traktorállomás brigádvezetöje kint a szántóföldön magyarázott a traktoristáknak az elő- hántolós eke használatának jelentőségéről. (Felső képünk; a kislétai gépállomáson. Alsó képünk: a szamostatárfalvi „Ady" termelőszövetkezetben.) Elmondotta, az előhántoló eke a barázda mélyére fordítja a gyommagvakat, kártevőket, azok elpusztulnak. Nem fordulhat elő, hogy a föld felszínén maradjanak a gyomok magvai és hamarabb keljenek ki, mint a kultúrnövény s elszívják előle a nedvességet. Mert ez történik előhántold eke használata nélkül. Elmondta azt is, hogy maguknak a traktoristáknak is érdeke az előhántoló eke használata, mert a magyar gépállomásokon is 20 százalékos többletkeresetet Jelent Vájjon hogyan tartják be a minisztertanács határozatát gépállomásaink, hogyan fogadták meg a szovjet elvtársak tanácsait a gépállomásokon az előhántold eke alkalmazásáról? Közel 350,000 hold őszi mélyszántással készültek el eddig a megyében. Ebből mindössze 4000 holdnyi területen használtak előhántoló ekét. A csengeri Járásban, ahol Szamostatárfal. ván hallhatták a küldöttek tanácsait, egyetlen holdon sem szántottak előhántoló ekével. A nyírbátori járásban, ahol ugyancsak Jártak a szovjet elvtársak, összesen tiz holdat járt meg elöhántolós eke. A gépállomások súlyos mulasztása, hogy mindenféle „elmélettel" és kifogással az új, helyes mód elterjedését akadályozzák. — A kapásnövények magasabb termése ér. dekében mielőbb történjék változás az előhántoló ekék alkalmazásánál. Az őszi mélyszántás minőségének megjavítása érdekében használják fel a szovjet tapasztalatokat, amelyeket a nálunk járt szovjet elvtársak oly szívesen mondtak el.
