Néplap, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-11 / 263. szám
NÉPLAP Í95Í november li, vasárnap. 54 mássa kukorica, 3 és fél vagon burgonya gyűlt be tegnap Bajon Bujon, a tanácsháza falán tábla hirdeti, hogy a község még a hároméves tervben fú- rotí kutat. körorvosi lakást, napközi otthont kapott, újjáépítették az állomást és az országúti hidat is, És joggal jegyzi meg a felirat, hogy mindezt a felszabadulásnak, felszabadítónknak, a Szovjet Hadseregnek és személyesen Sztálin elvtársnak köszönhetjük. De nemcsak ezt köszönhetik a buji dolgozó parasztok. Földet kaptak a nincstelenek, rendbehozták a fürdőt, mozit. Kultúr- ház, új kutak épülnek. De ezekről megfeledkeztek a buji dolgozó parasztok. Lassan ment a beadás teljesítése. Tettek ugvan vállalást november 7-re, hogy beadási kötelezettségüket 100 százalékon felül teljesítik, de ez csak vállalás maradt. Voltak ugyan többen, mint Mányik István, Fazekas János, Labancz János, akik túl is teljesítették kötelezettségüket, de a pártszervezet és a tanács megfeledkezett a vállalásról, nem folyt rendes népnevelőmunka a vállalás teljesítéséért, a tanács sem alkalmazta idejében a törvény rendelkezéseit, Végül is a vállalást november 7-re nem teljesítették. Az új megválasztott, pártvezetöség azonban szégvelte az előző vezetők rossz munkáját, annál is inkább, mivel a jól teljesítő gazdák is követelték, hogy a többiek is tegyenek eleget kötelességüknek. Az úi pártvezetöség jó munkáját bizonyítja, hogy bevonta a régi népnevelők mellé a jól teljesítő dolgozó parasztokat a felvilágosító munkába. Igv már megértették a dolgozó parasztok és megígérték, hogy Sztálin elvtárs születésnapjára nem lesz a községben senki, aki nem teljesítené beadását. Majnyik Péter, Varga András és sokan mások már a népnevelőknek Ígéretet tettek, hogy még a héten túlteljesítik beadásukat. Ekkor határozta el a pártszervezet és a tanács, hogy ünnepi beadási napot szervez szombatra. Reggel 8 órára már végeláthatatlan sorokban álltak a szekerek az állomási átvevőhelv elé. Mintegy 250 szekér sorakozott fel. Átjöttek a szomszéd községek vezetői, akiket beadási versenyre hívott ki Búj. Irigykedve nézték a kocsisorokat, de egyben fogadkoztak, hogy náluk még hosszabb szekérsorok fognak állni hétfőn. Ezt fogadta Vencsellő, Paszab, Ib- rány, Gáva küldöttsége. Áz ünnepség után megindult az át- vevés, amelynek eredménye 350 mázsa burgonya, 150 mázsa forgó, 43 mázsa búza, 67 mázsa rozs és 54 mázsa kukorica volt. A tegnapi eredmények azt bizonyítják, hogy most már nem marad szégyenben a község, de igyekezni kell, mert Vencsellő, Paszab, Ibrány, Gáva küldöttségei nagyon fogadkoztak, hazafelé tartva, hogy megelőzik versenyre kihívó versenytársukat, Bujt. A nyírlövői dolgozók is követik Mérkvállaj és Búj példáját tésnapiának tiszteletére minden terményből elérik a begyűjtési tervek száz százalékos teljesítését. Megköszönték a jutalomként kapott vetítőgépek amelyet eddigi jó munkájukkal érdemeltek meg. Nyírlövő dolgozó parasztjai táviratban üdvözölték a Magvar Dolgozók Pártja Szabolcs- Szatmármegyei Bizottságát. Azt üzenték a Pártnak, hogy követik Mérkvállai és Búj dolgozó parasztjainak példáját. Elhatározták, Sztálin elvtárs szüleTörvényercjíi rendelet a. dolgozói* nyugdíjáról Az Elnöki Tanács, a Magyar Dolgozók Pártja és a SZOT kezdeményezésére a minisztertanács javasla. tára törvényerejű rendeletet hozott a dolgozó nyugdíjáról. Ez a rendelet lényegesen emelt összegű nyugdíjat ad a bérből és fizetésből élő dolgozónak, ha öregség, betegség, vagy baleset következtében tartósan munkaképtelenné válik. A dolgozó halála esetén hátramaradó kereső- képtelen hozzátartozóik ellátása is jelentősen megjavul. A feudális, kapitalista uralom csak a közalkalmazottaknak és részben a vállalati tisztviselőknek adott nyugdíjat és ezzel is igyekezett megbénítani a dolgozók táborát, szembeállítani azoknak egyré- szét a munkások és alkalmazottak nagy tömegével. Csak 1929-ben vezették be a munkások öregségi biztosítását. A díjak felét levonták a munkások béréből, az összegyűlt hatalmas összegeket elherdálták, az öreg és rokkant munkásoknak pedig néhány pengős járadékot fizettek. A Magyar Népköztársaság új nyugdíjrendelete megszünteti azt az igazságtalan hátrányt, amely a kapitalista társadalomban a munkásosztály kárára fennállott. Minden dolgozónak egyenlő szabály és mérték szerint jár az ellátás. A nyugdíj a munkabérrel arányos ösz- szegfl. A sztahénovlsták, jó munkások, a kiemelkedő teljesítményt elérő dolgozók tehát ezentúl jó munkájuk jutalmát nemcsak a nagyobb munkabérben kapják meg, hanem megrokkanásuk, iuegüregedésiik esetén nagyobb nyugdíj formájában is. A rokkantsági nyugdíjnak a szovjet társadalombiztosításból átvett rendszere különbséget tesz a megrokkanás enyhébb és súlyosabb formái között. Az a dolgozó, akinek egészsége megromlott és ezért tanult, vagy gyakorlott szakmájában munkaképtelenné válik, évi keresete 30 százalékának megfelelő nyugdíjban részesül, amelyhez még a felszabadulás óta munkában töltött minden év után ennek a nyugdíjösszegnek két százaléka kiegészítésként járul. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos Az egyenlősdi felszámolásával keltse újra életre a versenymozgalmat a laskodi „Vorosilov" termelőszövetkezet A laskodi „Vorosilov” termelőszövetkezet 500 holdján ma már 120 szövetkezeti tag harcol a magasabb termésátlagért, a boldogabb jövőért. A „Vorosilov” tagjai valóban bebizonyították a község dolgozó parasztjainak, hogy a nagyüzemi gazdálkodással jóval magasabb termésátlagot lehet elérni, mint a kis- pareellákon. Cukorrépából a falu előtt még eddig soha nem látott termést értek el, holdankint 180 piázsa volt as átlagtermés. Takarmányrépából a 220 mázsát is elérték holdankint. De a burgonya-, kukorica- és dőli' »ytermésük is jóval felülmúlta az egyénileg gazdálkodókét. Varga András 0 holdas, Bárdi Mihály 7 holdas dolgozó paraszt és még sokan mások, akik segítenek a szövetkezetnek a répa fuvarozásában, ugyancsak csodálkoznak nem egyszer mondogatják: hiába, akárhogy Is igyekszünk mi megművelni földünket, nem tudunk annyit termelni egy holdon, mint a szövetkezet. A gép, a műtrágya duplán meghozza a hasznot. Az eredmények eléréséhez nagyban hozzájárult az is, hogy a szövetkezet tagjai a saját területű-1 kön egymással versenyezve végez-1 ték munkájukat. De komoly hibát I követett el a termelőszövetkezet vezetősége, mikor az állandó területet nem biztosította egész évre a tsz tagjainak. A tagok hol egyik, hol másik darab földön dolgoztak és így nem tudhatták meg, kik értek el kiváló és kik gyenge eredményt. Nem kaphatták meg a szövetkezet tagjai azt a prémiumot sem, amit a termelőszövetkezeti' szabályzat szerint jár az üzemtervben előírt termésátlagon felül termelő brigád, munkacsapat és egyén részére. De nem is tudhatja figyelemmel kísérni a „Vorosilov” vezetősége melyik brigád, vagy munkacsapat érte el a terven felüli termést, mert az 51 évi üzem terv nincs is náluk, állítólag a járási tanácsnál van. A brigádok és munkacsapatok a nyár folyamán állandó területen dolgoztak. A termelőszövetkezet vezetősége azonban ezt is felborította és a munkacsapatokat elmozdították területükről. A ,,Vorosilov” termelőszövetkezet a megyénkben járt szovjet mezőgazdasági küldöttek javaslatai alapján javítsanak a munkaszervezésen. Biztosítsanak minden szövetkezeti tagnak egész évre állandó földterületet, melyen felel is a végzett jó, vagy rossz munkáért. Azt is javasolták a szovjet küldöttek, hogy egy brigád csak 2—3 fáié növényt termeljen. A kenyérgabona elvetését sem gabona- termelő brigád végezte Laskodon, hanem elosztották a területet a meglévő brigádok között. Visszahúzza a „Vorosilov” tsz-t a fejlődésben az egyenlősdi is. Ha továbbra is egyenlően fogják a végzett munkaegységet elosztani a brigád tagjai közt, alább fog hagyni az a lelkes munka a szövetkezet tagjainál, amely elősegítette a magas termésátlag elérését. Éles József a legszorgalmasabb tagok közé tartozik dohányültetésben. Míg mások 1—1.2 munkaegységet teljesítettek, addig ő elérte a 3.5 munkaegységet is. Természetesen aki többet teljesít, annak többet is kell keresni. A „Vorosilov” tsz vezetősége igyekezzen azon, hogy a legsürgősebben számolják fel az egyenlősdit, hogy Éles Sándor és a többi jól dolgozó tagok lássák, érdemes szorgalmasan dolgozni. Elhalt a versenymozgalom a szövetkezetben, mert elhal a verseny nyilvánossága is. A nyár folyamán pedig igen helyesen foglalkoztak az élenjáró tagok népszerűsítésével és kipellengérezték a lemaradókat. Naponta é'r- tékelték az egymással párosversenyben lévő Éles Katalin és Szabó Julia, Pásztor Ferenc és Éles Mihály eredményeit is. A jövőben a munkák tömegei közt se feledkezzen meg a„Vorosilov" tsz az egyéni versenyről, a verseny nyilvánosságáról és arról, hogy a szövetkezet minden egyes tagjának állandó területet biztosítson. Mert esak igy érhetik el, hogy jövőre még magasabb termést érjenek el, hogy még jobban bebizonyítsák az egyénileg dolgozó parasztok előtt a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Csak így érhetik el, hogy Varga András és Bárdi Mihály, akik már gondolkoznak is azon, hogy a szövetkezet tagjai legyenek, valóban be is lépjenek a ^Vorosilov” tszbe sok társukkal együtt. De úgy tudják szövetkezetüket is egyre gazdagabbá tenni és úgy tudnak egyre többet adni a városi munkás.oknak is. keresetű szakmunkás körülbelül háromszor akkora rokkantsági nyugdíjra jogosult, mint az eddig érvényes szabályok szerint. Még nagyobb mértékű, 45 százalékos nyugdíj jár annak, aki semmiféle munkát nem képes végezni, aki pedig állapota következtében gondozásra (ápolásra) szorul, az 54 százalékos ellátásra jogosult. Különösen megbecsüli szocializmust építő társadalmunk a munka rokkantjait, a baleseti rokkantakat. Ezeknek nyugdíja a megrokkanás súlyossága szerint 42, 60, vagy 75 százalék. A munkaképtelen öregek nyugdíja a munkabér 30 százaléka. Valamennyi nyugdíjhoz jár a kiegészítés. Az özvegyek és árvák ellátása megfelelően igazodik a nyugdíjhoz és lényegesen nagyobb összegű, mint eddig volt. Nemcsak a munkaképtelen özvegy kap ellátást, hanem az is, aki legalább két gyermeket nevel, vagy aki ötvenöt éves elmúlt. Nyugdíj illeti meg ezentúl a munkaképtelen szülőt is. Különösen nagyjelentőségű jog- kiterjesztés az, hogy egy évig minden özvegy az előbbi feltételek nélkül kap nyugdijat, holott eddig az özvegyeknek a közszolgálatban 45 éves koron alul nem járt nyug-' díj. A bányászok, kohászok, öntők, továbbá a vasútnál, a postánál és az egészségre ártalmas munkahelyeken, különösen nehéz munkát végző dolgozók már 55 éves korukban jogosultak nyugdíjra. Az öregségi korhatár eddig a nőkre vonatkozóan azonos volt a férfiak korhatárával. Most a nők öregségi korhatára öt évvel kevesebb a férfiakénál. A ml országunkban a nők fokozott védelme nem puszta szó, hanem minden tekintetben érvényesülő tény. A közalkalmazottakra nézve igen előnyös az a rendelkezés, hogy a nyugdíj összege ezentúl a tényleges illetményhez igazodik, és nem a sokkal kisebb úgynevezett törzsfizetéshez. Rendeződik a nem kinevezett és az 1950 márciusa után szolgálatba lépett közalkalmazottak nyugdíjügye és megszűnnek a munkahely változtatásával kapcsolatos hátrányok. Az új nyugdíjtörvény azokra a dolgozókra vonatkozik, akiknek nyugdíjigénye 1952. január elseje után nyílik meg. A nyugdíj kiszámításánál természetesen a korábbi munkaviszonyt is figyelembe k venni. Az Elnöki Tanács rendelete b tosífja az 1951 végéig megállapít! nyugdíjak változatlan további lyősltását és egyben jelentősen f emeli a társadalombiztosítási já dékot. A társadalombiztosítási járadék eddig lényegesen kisebbek voltak átlagos nyugdíjnál. A kormány < az Igazságtalan különbséget nem nyugdíjak csökkentésével, hanem járadékok felemelésével küszöb' ki. Az Elnöki Tanács rendelkezi alapján a kormány gondoskodik munkásosztályhoz tartozó járadék sok jobb ellátásáról. Az öregsé. rokkantsági, baleseti járadékosok bányanyugbéresek januártól kezd emelésben részesülnek. Például a Hő forintos öregsé járadék 100 forintra, a szakmánk 130 forintos járadéka 190 forint emelkedik és így tovább. Az eddigi százféle bürokratik szabály helyébe egységes, új rcudt kezesek lépnek. A nyugdijak me állapítása is egységesen és egysz rüen történik. A megállapítás f< adatát a valamennyi dolgozót átf gó tömegszervezet: a Szakszerv zetek Országos Tanácsa intézi i egy év óta fennálló és igen jól b vált mozgalmi szervek, a társad omblztosítasl bizottságok útjá A fellebbezéseket a megyei tanácso és a budapesti tanács bírálják e Ez a rendszer biztosíték arra, hog minden dolgozó gyorsan hozzájt jogos igényének kielégítéséhez. Az Elnöki Tanács és a kormán nyugdijrendeletei a Magyar Kö; löny mai számában jelennek me és január elsején lépnek hatályba. Ötéves tervünk eddig elért ere« ményei tették lehetővé dolgozó ni piink egyik fontos ügyének, a nyu'- díjellátásnak rendezését és nagy mérvű megjavítását. Miközben nyugateurópai kapitalista államok ban napról-napra nyirbálják é csökkentik a dolgozók áldozató harcéul megszerzett társadalomhoz tosítási jogait, azalatt a szóéializ must építő országokban a Szovjet unió élenjáró társadalombiztosító sának példamutatása nyomán egyn fejlődik, egyre szélesebb körűvé vá lik a dolgozókról való gondoskodás Az új nyugdíjtörvény is bizonyt téka annak, hogy államunk a» anyagi lehetőségek növekedésével fokozttan gondoskodik a dolgozó tő megek életszínvonalának emelésé rőlt Legfőbb érték az ember! Nagyjelentőségű rendeletét hozott a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Dolgozók Pártja és a SZOT kezdeményezésére a dolgozók nyugdijáról. Nagyjelentőségű ez a rendelet a dolgozók jövője szempontjából, nyugodt öregkort, pihenést biztosít azok számára, akik öregségük, betegségük, vagy balesetük következtében tartósan munkaképtelenné váltak. Milyen volt a sorsa az elmúlt rendszerben a munkásoknakT Jellemző példa erre az, hogy például a nyíregyházi ViUanytelep munkásainak munkai- képtelenségük esetén 100 pengőt adtak egyszer s mindenkorra. Ez volt a „kielégítés”. Nyomor, éhezés, jutott osztályrészül a dolgozóknak a Horthy fasiszta rendszerben, akik annyi verejtéket és vért • hullattak a kapitalisták, földesurak haszna növelése érdekében. Az Elnöki Tanács rendeleté újra kifejezésre juttatja az Alkotmányunkban lefektetett elvet: legfőbb érték az ember! 8 igazságos a nyugdíjellátás, mert a munkabérrel arányos. Igazságos, mert jelentős kedvezményt, alacsonyabb korhatárt biztosít a nők számára s gondoskodik az özvegyekről, árvákról. Igazságos, mert a régi nyugdíjasok, SZTK járadékosok kapott összegeit nem kisebbíti, hanem felemeli. Igen sokat jelent az a tény is, hogy a nyugdíjrendelet kiterjed a mezőgazdasági dolgozókra is, akik fizetésért, bérért dolgoznak. Erről beszélve idézzük az 1939-i Szabolcsi Monográfia egyik cikkét: ,,Az életük folyamán akár „sajdi hibájukból”, akar azonkívül némi vagyont gyűjteni vem tudó mező gazdasági munkások és cselédei sorsa öregkorukban nagyon sivár él bizonytalan volt! A 65 évet betol tött mezőgazdasági munkás öt pen gő havi járadékot kapott — ha szó rencséje volt. Az új rendelet máj az emlékét is eltörli ezeknek a nyo morúságos időknek, amikor a Horb hy-bitangok nyomorúságba taszít ob ták a népet. örömmel és hálatelt szívvel ürl vözlik a nyugdíjról szóló renddel alkalmából a dolgozók a Pártot c( a. nép államát! A Szovjet Kultúra terjesztésében első a rendőrség A közelmúlt napokban kéz* dődött meg Szabolcs-Szatmán lián a „Szovjet Kultúra” terjesztésének mozgalma. Az üzé- mek és vállalatok, szervezetek dolgozói versenyre keltek egy- mással: hol juttatnak el több folyóiratot a dolgozókhoz, hol fizetnek többen elő a szovjet tapasztalatokat terjesztő „Szovjet Kultúrádra. A folyóirat iránt nagy az érdeklődés s mái az első napokban számos dolgozó fizetett elő rá. Az első nap a legszebb eredményt a nyíregyházi rendőrök érték ei 40 példányszámmal. Utánuk í Pénzügyi és Kereskedelmi dolgozók Szakszervezete következik
