Néplap, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-29 / 278. szám

1951 november 29, csütörtök NÉPLAP 3 Sztálin neve a békéért vívott harc zászlaja Megnyílt a Szovjetunió III. Osszszüvetségi Békeértekezlctc Moszkvában november 27-én megnyílt a III. összszüvetségi Béke­értekezlet, amelyen a szovjet nép­nek több, mint ezer küldötte vesz részt. A küldöttek hatalmas lelkesedés­sel választották meg az értekezlet díszelnökségébe az SzK(b)l’ Köz­ponti Bizottsága Politikai Irodájá­nak tagjait, élen a dolgozó emberi­ség vezérét, a béke nagy zászlóvi­vőjét, Sztálin elvtársat. Borisz Grekov akadémikus meg­nyitó szavai után az értekezlet el­fogadta a két napirendi pontot: a szovjet békevédelmi bizottság be­számolóját, a Béke Világtanácsaak az öt nag.t hatalom békeegyezmé­nyét követelő felhívásával kapcso­latos aláírásgyűjtésről a Szovjet­unióban és a békéimre soronkövet- kező feladatairól. Tyihonov elviárs bc.számolóju bevezető részében kifej­tette, hogy a Szovjetunió tántorít- hatatlanul védelmezi a béke ügyét és lelkesítő például szolgál vala­mennyi szabadságszerető nép szá­mára. .4a embermilliók világszerte sze­retettel ejtik ki Sztálin nevét, vele kapcsolják össze legszebb remé­nyeiket: Sztálin a béke, Sztálin a népek atyja, Sztálin az élet, Sztá­lin neve a békéért, a béke ügyének diadaláért vívott hare zászlaja — mondotta« a többi között Tyihonov — majd arról szóllott, hogy az elmúlt esztendő alatt a béke meg­őrzésének eszméje világszerte újabb cs újabb embertömegeket tö­mörített az új háború növekvő •ve­szélye ellen vívott harcra. Tyihonov a továbbiakban vázol­ta a béke híveinek Varsóban tar­tott II- Világkongresszusa eredmé­nyeit, majd a Béka Világtanács berlini ülésszakával kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy az ame­rikai urakodó köröket nyugtalaní­totta a béke erőinek növekedése és ezért a Béke Világtanács küldött­ségét nem bocsátották be az ENSZ- •be. Azoknak azonban — folytatta — akiknek számára valóban kedves a béke Ugye, feltétlenül látniok kei), lto gy a mostani nemzetközi helyzet haladéktalan é* döntő intézke­déseket követel a nagyhatal­mak közli veszélyes feszült­ség enyhítése érdekében, hogy kölcsönös megértés jöjjön lét­re a nagyhatalmak között és valamennyi vitás kérdés bé­késen megoldódjék. Ezután Tyihonov rámutatott, hogy a Szovjetunióban és a népi demokráciákban törvényt hoztak az új háború propagandája ellen. Az USA-bun, Angliában és a többi parancsuknak engedelmeskedő or­szágban azonban ösztönzik a há a propa- mérete­1 borús propagandát és ez ganda egyre fenyegetőbb két ölt. Komolyan veszélyeztetik a békét a világ minden részén létesített amerikai katonai támaszpontok és nem lehet letagadni a béke ügyét veszélyeztető északatlanti katonai tömb agresszív jellegét sem. — Az öt nagyhatalom közül ket­tő — a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság — az egész világ előtt világosan kijelentette, hagy kívánja az öt nagyhatalom béke­egyezményének megkötését. E két nagyhatalom közölte, hogy kész azonnal megkezdeni az Ilyen egyez­ményről szóló tárgyalásokat. Az USA, Anglia és Franciaország kor­mánya azonban mindaddig telje­sen negatívan foglalt állást a bé­keegyezménnyel szemben. A Béke Világtanács felhívására világszerte megindult az aláírás­gyűjtés és e világot átfogó _ népi mozgalom olyan lendületet kapott, hogy az USA és a hatalma alá kényszerített országok agresszív erői vadul üldözni kezdték a béke híveit. As aláírásgyűjtés azonban min­den üldözés ellenére valameny- nyi országban kibontakozott. A békeegyezményt követelő felhí­vás támogatására eddig kb. hatszázmillió aláírás ggiilt ösz- sze. így tehát a földkerekség felnőtt lakosságának kb. fele már aláírta az öt nagyhatalom békeegyezmé­nyének megkötését követelő felhí­vást. Tyihonov beszédének második részében a szovjet népnek a békéért foly látott harcáról 7 éve szabadult fel Albánia Az albán nép felszabadulásáért vívott harca nemzeti történelmé­nek egyik legdicsőségesebb korsza­ka. A Szovjetunió döntő segítségé­vel sikerűit leverni a külső és bel­ső ellenséget megteremteni a népi demokráciát és megkezdeni. a szo­cializmus alapjainak építését. Az albán nép pártja vezetésével és a Szovjetunió testvéri támogatá­sával, nagy eredményeket ért el az elmúlt hét esztendő, alatt. A bá­nyák termelése ebben az időszak­ban iOSS-hoz képest, majdnem négyszeresére emelkedett, az ipari termelés 437 százalékkal fokozó­dott, 207 ezer négyzetméter terület épült be gyárakkal és munkáslakú- sokkal ős a vetésterület a háború előttihez képest, 152 százalékkal növekedett. Kulturális téren valósággal for­radalmi változás következett be. Albániában a háború előtt a la­kosságnak majdnem SO százaléka írástudatlan volt, csupán (388 elemi és 11 középiskola működött, fő­iskola egy sem. Ma az elemi isko­lák száma 2.417, a középiskoláké 20 és van bárom felső oktatási in­tézet. A háború előtt a feudális —> burzsoá állam népoktatásra lakó* sonkint alig 4$ leket költött, ma lukosonkint 758 leket fordítanak erre a célra. A közegészségügy költsége azelőtt fejenkint csupán 8 lek volt, ma 330 lek. Az egész élet gyors ütemben megváltozott Albániában. Megszűnt a munkanélküliség. A munkások jóléte napról-napra fokozódik és emelkedik kulturális és ideológiai színvonaluk. Az ötéves terv —-< 1951-től 1955-ig — a gazdasági és kulturális felemelkedésnek hatal­mas programja. Az albán nép az Albán Munka­párt vezetésével továbbra is elszán­tan küzd a béke megszilárdításáért. szólt. — A szovjet emberek — mondot­ta — valamennyi haladó erővel együtt, kijelentették, hogy fáradha­tatlanul és következetesen akarnak harcolni a békéért és a népek kö­zötti barátságért, aláírták a Béke Világtanácsnak az öt nagyhatalom békeegyezményét követelő történel­mi jelentőségű felhívását. Tyihonov kijelentette, hogy az aláírásgyűjtési hadjárat kezdetétől november lö-ig, ll'i millió 669.3:20 szovjet állampolgár ír­ta alá a Béke Yilúgtanáes fel­hívását. A szovjet nép — mutatott rá Tyihonov — nemcsak aláírásával, hanem tettekkel is bizonyítékát ad­ta békeakaratának. A szovjet nép sikeresen teljesítette és túlteljesí­tette a népgazdaság helyreállítását és fejlesztését szolgáló háború utá­ni első ötéves tervet. Egyre job­ban virágzik a Szovjetunióban a tudomány, a kultúra és a művé­szet s valóra válnak a természet átalakításának grandiózus tervei, A továbbiakban hangsúlyozta, hogy Sztálin elvtárs nyilatkozata amelyet az atomfegyverrel kapcso­latban a Pravda munkatársának adott, új erőt öntött az emberekbe és azt a reményt oltotta beléjük, hogy a reakció vtlágtábora teljes vereséget fog szenvedni. Sztálin elvtárs válasza komoly figyelmeztetés az agresszió tá­borának. Ez a válasz ugyanakkor örömmel tölti el az egyszerű emberek mil­lióinak szívét. Újult és lankadatlan energiá­val fogunk dolgozni az országunk­ban hatalmas lendülettel folyó bé­■kés építőmunka minden területén —■ folytatta Tyihonov —• majd be­széde befejező részében a többi kö­zött ezeket mondotta: „Felhívjuk a világ népeit: erő­sítsétek az országok közötti bará­ti kapcsolatokat a reakció és a háború sötét erőinek minden mes­terkedése ellenére. Mi hívei va­gyunk a más országokkal való gazdasági és kereskedelmi kapcso­latok megerősítésének és kiterjesz­tésének. Még jobban kiszélesítjük és megerősítjük a béke híveinek nemzetközi arcvonalát”. Egyre szélesedik a jugoszláv dolgozók harci frontja a Titó-banda ellen A Trud, a bolfíár szakszerve­zetek lapia ismerteti a Tito- banda háborús tevékenységét, Tengerentúli uraik parancsát teljesítve — írja a lap — Ti- tóék Jugoszláviát amerikai 2'vannattá, a Szovjetunió és a népi demokráciák elleni agresz- szió felvonulási területévé vál­toztatták. A Tito-fasiszták fo­kozzák a fegyverkezést, a nyu­gat hadiiparát ellátják straté­giai nyersanyagokkal, hadi uta­kat, repülőtereket, hadianyag­gyárakat és a népi demokrati­kus államok határai mentén erődítéseket építenek. Göring hírhedt, „vai helyett ágyút" jelszavával a belgrádi fasiszták elrabolják a néptől a búzát, a kenyeret, a zsírt és más élelmiszert. Mindent nyu­gatra szállítanak fegyver ellené­ben. De minél tovább süllyed a Tito-banda a fasizmus és a re­akció mocsarába, annál jobban fokozódik a jugoszláv népek harca. Ez a küzdelem két év­vel ezelőtt a kommunisták és más hazafiak elszigetelt illegá­lis csoportjának harca volt, ma azonban Jugoszláviában meg­alakul a városi és falusi dolgo­zók széles felszabadító frontja. Sűrűbbek, tömegesebbek és szervezettebbek az akciók Ti­tóék és a háborús előkészüle-junió és a Sztálin-vezette le­tek ellen. Ebben a harcukban a I győzhetetlen béketáborra tá- jugoszláv dolgozók a Sz.ovjet-j maszkodnak. A fegyverszüneti tárgyalásokat folytató küldöttségek jóváhagyták a napirend 2. pontjában létrejött megegyezést Az Uj-Kína hírügynökség jelenti Keszonból: A koreai fegyverszüneti tárgya­lásokat folytató küldöttségek no­vember 27-i teljes ülésén jóvá­hagyták az albizottságnak a má­sodik napirendi pontra vonatkozó 1 megegyezését, továbbá a demarká­ciós vonalat is, amelyet a jelenlegi frontvonal alapján vontak meg. A jóváhagyott megállapodás szerint a megvont demarkációs vonalat nem változtatják meg, ha a fegyverszü­neti megegyezés 30 napon bellit létrejön. Kam-Ir tábornok, a koreai nép­hadsereg és a kínai népi önkénte­sek küldöttségének vezetője rámu­tatott, hogy a fegyverszüneti meg­állapodás gyors megkötése olyan cél, amelyre a koreai-kínai kül­döttség állandóan s határozottan törekedett és ha mindkét fél lat- baveti együttes erőfeszítéseit, meg­van a lehetősége, hogy a fegyver­szünetben 30 napon belül megegye­zés jöjjön létre. Minthogy a napirend második pontjának kérdésében megállapodás jött létre, a küldöttségek teljes ülé­se áttért a napirend harmadik pontjának megtárgyalására. A har­madik napirendi pont: gyakorlati rendszabályok kidolgozása a tűz­szünet és fegyverszünet megvalósí­tása érdekében Korea határain be­lül, a tűzszünet feltételeinek betar­tását ellenőrző szervezet felhatal­mazásának, funkcióinak és összeté­telének megállapítása. A vietnami néphadsereg egységei két ellenséges századot ejtettek fogságba A vietnami hírügynökség Észak-Vietnamból keltezett je­lentése szerint a vietnami nép­hadsereg egységei két ellensé­ges századot ejtettek fogságba A főleg európaiakból és afri­kaiakból álló ellenséges kötelé­kek portvázó hadműveleteket folytattak Choben város kör­nyékén. A foglyok között több tiszt is vaű. A harc során elesett egv francia őrnagy is. A SZABAD PIACÉRT ia elmegy a híre minden­felé, hogy újabb hét község dolgozó parasztjai örülhetnek k a szabadpiaci értékesítés ked­vezményének, minden korlá­tozás nélkül eladhatják bur- gonyaieleslegeiket, A burgo- nyaszállítási korlátozás alól felszabadított hét újabb köz­ség dolgozó parasztjai tudták eddig is: az állam iránti köte­lezettségek teljesítése min­dennél elöbbvaló. Teljesítet­ték is ezeket a kötelezettsé­geket. Különben nem is kap­ták volna meg a szállítási korlátozás alól való mentes­séget. Kormányzatunk éppen azért hozott intézkedést a termény- szállítás korlátozására, hogy mindenütt lássák a dolgozó parasztok: előbb teljesíteniük kell a burgonyabeadás, a ku­koricabeadás tervét, csak az­után szállíthatnak, adhatnak el szabadon burgonyát, kuko­ricát. Helyeselték is ezt az intézkedést, amely elősegíti, hogy az állami raktárakban egyre nőjön a hozzájárulás ötéves tervünk nagy építke­zéseihez, a Sztálin Vasműhöz, a Tiszaíöki Erőműhöz az új traktorokhoz, gépekhez. Ez a helyeslésük megnyilvánult és megnyilvánul abban, hogv egymás után hoznak sikere­ket a begyűjtési napok, ame­lyeken egyik jelszó: mielőbb teljesítjük a dolgozók állama iránti kötelességünket, hogy részesülhessünk a szabad­piaci értékesítés kedvezmé­nyében. Dombrádon, Nyirlugoson, Pócspetriben, Nyírbé’teken, Tíszalökön és még seregnyi községben jól sikerültek a begyűjtési napok, közelebb kerültek a községek a szabad piachoz. Nem a „véletlen“ szüleménye volt, hogy ezek­ben a községekben örvende tesen növekedett egy-két nao alatt a begyűjtött termények mennyisége. Hanem alapos szervező munka előzte meg a begvüitési napokat. És a ta­pasztalat azt mutatja, hogy a munka egvik leglényegesebb emelője volt: a terménybe­adásban élenjáró dolgozó pa­rasztok bevonása a népnevelő munkába. Feladata ez valamennyi pártszervezetnek. Nem lehet annyival elintézni, hogy „úgy­sem jönnek“, amikor számos bizonyság van rá. hogy a pártonkívüli becsületes dol­gozó parasztok azok, akik legeisoKiieK ieuesitetíeK túl a terménybeadási kötelezett­séget, kitüntetésnek, megtisz­teltetésnek veszik a népne­velő munka feladatát. És hallgatnak rájuk a dolgozó parasztok. Vencsellőn pél­dául Frank Jakab dolgozó paraszt 200 százalékon felüt teljesítette beadását. Amikor megkapta a számára oly meg­tisztelő feladatot és nép­nevelő lett, liisgyűlést tartott utcájában. Úgy határoztak a kisgyülésen résztvevők: az ő utcájuk lesz a legelső a köz­ségi versenyben. Másnap a begyűjtési napon jópár sze­kér haladt Frank Jakabéi: utcájából a terményraktór ielé. Saját példájukra hivat­koznak ezek a népnevelők, akikre bizton lehet támasz­kodni. Nemcsak a gabona­beadást teljesítettem az idén 400 százalékra, de kétszere­sen adtam be a kukoricát is — mondta Ujfehértón Hor­váth János dolgozó paraszt. — Egy sertés beadásában ál­lapodtam meg. ötöt hizlaltam ki, annyit adtam az állam­nak 750 kiló súlyban. De­cemberben még adok egy 150 kilósat. Most mégis hoztam még két mázsa krumpli mellé négy zsák tengerit is. Ne mondja hát senki, hogy így nem lehet, meg úgy nem le­het teljesíteni a törvényt. Termett bőséggel az idén. Aki csak kifogásokat keres a teljesítés helyett, az már rosszban töri a fejét. Az ilye­nek hátráltatnak bennünket, akik becsülettel helytállunk, hogy szabadon értékesíthes­sük, ami felesleg odahaza. S itt van egy lényeges do­log; az élenjáró beadók ma­guk is közvetlenül érdekel­tek, hogy mielőbb felszaba­duljon a község. Hiszen ők sem értékesíthetnek addig szabadon. Tehát népnevelő munkájuk során előszedik legmeggyőzőbb érveiket. S hogy legyenek meggyőző ér­veik. arról gondoskodnia kell minden pártszervezetnek, amelyik bevonja őket a nép­nevelő munkába és a későb­biek folyamán is számít rá­juk — mert számítania kell! Ne legyen hát egyetlen község sem, ahol a begyűj­tési tervek teljesítéséért, a szabadpiaci kedvezmény el- éréséért folyó munkából' ..ki­felejtenék" a terménybeadás- ban élenjáró dolgozó parasz­tokat. Ast amerikaiak újból inérgchgázt alkalmazlak a koreai fronton Az amerikai agressziós csa­patok újból mérgesgázt alkal­maztak a koreai fronton. November 17-én délután 2.30 órakor a Kumhvától északnyu­gatra fekvő magaslaton lévő állások bombázása során az amerikai támadók először két füstgránátot lőttek ki, majd ezután 17 repeszgránátot. Ezt követte két mérgesgázgránát, amely sűrű, sárga füstöt bocsá­tott ki. Az áldozatok gyomor­fájást kaptak, hánylak, szédül­tek. A koreai és kínai népi erők parancsnokait és harcosait a. legmélyebben felháborította az amerikai támadó csapatoknak ez a bűnös cselekedete, amelv legélesebb ellentétben áll a nemzetközi joggal.

Next

/
Thumbnails
Contents