Néplap, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-25 / 275. szám
e NÉPLAP 1951 november 25, vasárnap, A kolhozrendszer alapja a közös vagyon A Szovjetunió mezőgazdaságát gyökeresen átalakította a kolhozrendszer. A szovjet hatalom az elmaradt és kistennelékenységü mezőgazdaságot a világ legnagyszerűbb és legerősebb gazdaságává változtatta. A kolhozrendszerben az egyénileg dolgozó parasztok magántulajdonát a szocialista termelési viszonyok váltották fel, amelyek a kizsákmányolástól megszabadított mezőgazdasági dolgozók együttműködésén és kölcsönös szocialista segélynyújtásán alapulnak. Sztálin elvtárs, a kolhozrendszer megteremtője arra tanít, hogy o termelőszövetkezet helyesen kapcsolja össze a kolhozparasztok személyes, mindennapi érdekeit a társadalmi érdekekkel, s ezzel megkönnyíti a tegnap még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok nevelését a kollektivizmus szellemében. Az az elv, amely szerint a kolhozparaszt személyes érdekeit ösz- sze kell hangolni a döntő jelentőségű kolhozgazdasággal, — a mezőgazdasági artelj sztálini alapszabályainak alapja, A kolhozmozgalom egész fejlődése bebizonyította a társasgazdálkodásról szóló sztálini tanítások erejét és életképességét. A mezőgazdaság háborűutá- nd gyorslramú fejlődése is éppen a szövetkezei tulajdon alapján történt. Hogy csak egy példát említsünk : az oszthatatlan alapok 1940-hez viszonyítva 1950-re már több, mint másfélszeresükre nőttek. A TERVGAZDÁLKODÁS határozza meg a kolhoztermelés szocialista jellegét, ez a kolhozparasztság jólétének és a kolhoz gazdaságának főfornása. Ott van például a kujblsevt terület koskini járásában lévő „Engels” kolhoz. -Mint az ország sokezer tölbbi kolhoza, ez is sokágazatü gazdaság. A gabonatermeléssel párhuzamosan szépen fejlődik a konyhaker- téiszet, gyümölcskertészet és az állattenyésztés is. A múlt gazdasági évben csupán a konyhaikertészet jövedelme meghaladta a 168.000 rubelt; a juhtenyésztés jövedelme 61.000, a lótenyésztés jövedelme pedig 56.000 rubel volt. A szövetkezet teljes jövedelme az 1946-os összjövedelem másfélszeresére emelkedett Ez a magas jövedelem lehetővé teszi, hogy az .fEngels” kolhoz évről évre egyre jelentősebb összegeket fordíthasson újabb beruházásokra*. Az elmúlt öt év alatt a kolhoz több, mint másfélmillió rubelt költhetett a társasgazdálkodás fejlesztésére. Egyedül a múlt gazdasági évben 135.000 rubel értékű gépet vásároltak a kolhoz számára. Az ötéves terv Időszakában a legfontosabb termelőeszközök pénzértéke egymillió 200.000 rubellel nőtt. A társasgazdaság a földek terméshozamának és az állattenyészMindszenty, majd Grősz és bandájának leleplezése után, az ösz- sze esküvők ügyének tárgyalásain a napnál világosabban mutatkozott meg minden gondolkodó ember előtt a Vatikán magyarországi ügynökeinek aljas szerepe. Ismételten kitűnt, hogy az amerikai Imperializmus világuralmi törekvéseinek elérésére, az új világháború birobbantására legkészségesebb támaszát a világ egyik legnagyobb tőkés hatalmában, a Vatikánban találta meg. Ennek a szerteágazó háborús bűnszövetkezetnek vezető ügynökei voltak a hazánkban és a többi népi demokratikus országban leleplezett hazaáruló, népellenes főpapok. A céljuk minden helyen egy volt. Idegen Imperialista hatalmak, új világháború segítségével visszaszerezni a megdöntött földesurak, tőkések hatalmát, a tízezerholáas tés fejlődésének arányában erősödik. Az „Engels” kolhoz teljes gabonatermése öt év alatt ötszörösére emelkedett. Még jelentősebb fejlődés mutatkozik az állattenyésztés vonalán: öt év alatt a szarvasmarhaállomány háromszor nagyobb lett; a juhállomány kilencszer, a sertések száma tízszer, a lóállomány tizenegyszer nagyobb volt már a múlt gazdasági évben, mint öt évvel ezelőtt. A baromfiállomány tizenkétszeresére emelkedett. AZ „ENGELS” KOLHOZ — hasonlóan a többi sokezer kolhozhoz — az élenjáró szovjet agronómia! tudomány és a fejlett szovjet mezőgazdasági technika alapján vezetett szocialista nagyüzemi gazdálkodásnak köszönheti sikereit Lenin és Sztálin Pártja * o szovjet kormány fáradhatatlanul gondoskodik a társadalmi tulajdon, a közösvagyon: a kolhozrendszer szilárd alapjának védelméről, megerősítéséről és állandó fejlesztéséről. Évről évre tökéletesebb lesz a mezőgazdasági gépi és technikai felszerelés, egyre nagyobb méreteket ölt a gépesítés, villamosítás és a szovjet agronómia! tudomány eredményeinek bevezetése, alkalmazása. Az „Engels” kolhoz példája is bizonyítja, milyen hatalmas és felbecsülhetetlen segítséget nyújt a közösvagyon fejlesztésében a kolhozoknak a szovjet állam. A kolhoz tábláin a koskini gép- és traktor állomás traktorai, kombájnjai és más mezőgazdasági gépei végzik el a szántóföldi munka 90 százalékát. A füves vetésforgó-rendszer szerint gazdálkodnak s csaknem az egész szántóföldet megvédi a pusztító aszálytól az ötven hektárnyi mezővédő erdősáv. Mindig a legjobb minőségű vetőmagfajtákkal vetnek, bőségesen trágyáznak. A társas gazdálkodás fejlődését nagymértékben elősegíti a nehéz munkafolyamatok VILLANYERŐVEL TÖRTÉNŐ GÉPESÍTÉSE Az ogyesszai terület szavranszkl járásában több, mint 13 egyesített kolhoz közös vizierfmüvet épített s ennek eredményeképpen ezekben a kolhozokban már villanyerő végzi a nehéz munkafolyamatok javarészét. A „Lenin” kolhozban például villainy hajtja már a gabonatisztító és szecskavdgó gépeket, valamint a malmot. Önműködő Hatókat és elektromos fejőkészülékeket szereltek fel az istállókban és gépesítették az állattenyésztéshez szükséges takarmány szállítást. A KÖZÖSSÉGI ÉS TÁRSADALMI ÉRDEKEK ÖSSZEKAPCSOLÁSA szintén hozzájárul a társasgazdálkodás fejlődéséhez és a közösvagyon megszilárdításához. egyházi birtokokat és nagyvállalkozásokat és mindezt a dolgozó nép vére, nyomorúsága árán. A kommunista pártok, a megerősödött népi demokráciák ereje a Szovjetunió segítségével mindenütt kudarcra ítélte aljas támadásaikat. Az élesedő nemzetközi helyzet azonban fokozott éberségre figyel- meztett bennünket. A béke elsőszámú ellensége, Truman nemrégiben írta alá azt a törvényt, amely 100 millió dollárt folyósít a Szovjetunió és a népi demokratikus országok elleni kém és terrorcselekmények céljaira. Nyíregyházán a Pártoktatás Házában erről a kérdésről tart előadást hétfőn délután 5 órakor Lakatos Gyula elvtárs. Az előadás meghallgatására felhívjuk a Párt-, DISZ-, tanács és tömegszervezeti funkcionáriusok figyelmét. Minden kolhoztag háztáji gazdálkodást is folytat az udvarhoz tartozó gyümölcsösben, vagy konyhakertben. Minden kolhozparasztnak van szarvasmarhája és baromfiudvara is. A háztáji gazdaságot azonban a kolhozparasztság másodrendű jelentőségűnek tartja, mert hiszen a jövedelem döntő többségét nem a háztáji gazdaság, hanem a közös munka, a kolhoz biztosítja. Minél többet és minél jobban dolgozik a kolhozparaszt a társasgazdaságban, annál több munkaegységet számolnak el neki, annál magasabb lesz a részesedése jövedelemelosztáskor. Az omszki terület gabonatermelő vidékein majdnem valamennyi kolhozban 3—5 kiló gabona jutott egy-egy munkaegységre s nagyon sok család J/OQ—500 púd (65—81 mázsa) gabonát kapott a családtagok munkaegységei után. A gabonán és pénzen kívül zöld séget, gyümölcsöt, burgonyát, húst, mézet és más mezőgazdasági terméket is kapnak munkaegységeik arányában a kolhozparasztok. A példák világosan bizonyítják: a kolhozparasztság jóléte a kolhoz társadalmi tulajdonán és a szövetkezeti gazdaság kollektív munkáján alapszik. Amilyen mértékben gazdagodik a kolhoz, olyan mértékben növekedik tagjainak jóléte is. A kollektív paraszti munka alapja tehát a termelőeszközöl; közös társadalmi, szocialista tulajdona. Minél termelékenyebb ez a közös munka, annál nagyobb lesz a bőség nemcsak a kolhozokban, de az egész országban is, — annál erősebb lesz a Szovjetunió gazdasági hatalma. * TERMELŐSZÖVETKEZETEINK ÉS CSOPORTJAINK dolgozó parasztjai egyre Inkább megértik: az első esztendők jövedelméből minél többet fordítanak a közös vagyon növelésére, annál eredményesebben bővíthetik gazdaságukat felszerelésekkel a földek még nagyobb terméshozama, a jószágállomány még magasabb jövedelmezősége érdekében. Tolnai Antal, az ibrányi „Vörös csillag” termelőszövetkezet tagja mondotta el: egyéni gazda korában öt holdja mellé héttagú családja volt. Saját fogat híjjAval drága fuvarral dolgoztatott, s bizony az öt holdból való összes keresmény csak éppen a család betevő falatját adta meg. Soha nem is gondolhatott arra, hogy valamivel Is bővíti gazdaságát. — Nem volt sokmindene a „Vörös csillag”-nak csoportkorában, mikor megalakították Tolnai Antalék.. De segített az állam. S ők is úgy gondolkodtak az első éven: ne érjen többet 13 forint 20-ndl egy-egy munkaegység, de növeljék meg a közös vagyont. ügy egyenként, mint közösen ez az érdekük, hisz maguk látják hasznát, ha idén nem eszik meg a jövö esztendőt. így lett aztán, hogy 600.000 forintnál is többet ér most az ibrányi „Vörös csillag” termelőszövetkezet közös vagyona, pedig 87 holddal, egy pár lóval és szekérrel kezdték Sztálin elvtárs születése napjának hetvenedik fordulója előestéjén. Maguk látják hasznát, hogy 26 kecces sertésfiaztatót építettek, hogy 36.000 forintot fordítottak dohánypajta építésére, daráló vásárlására, lóistálló, betonsiló építésére, s közös vagyonnak mondhatnak már 47 marhát, 21 anyakocát, 17 süldőt, négy pár lovat, 350 baromfit, a közösségnek hajt hasznot 126 darab hízósertés. A termelőszövetkezetek és csoportok növekvő közös vagyona és egyre javuló közös munkája teszi, hogy egyre növelhetik a föld és a jószágállomány hozamát, egyre inkább bőségben élnek, s többet ' Juttatnak az ország asztalára. A Vatikán ügynökségének leleplezése a népi demokratikus országokban A kommunizmus építésének országából A Icrematorszki nehézgépgyár legjobb dolgozóinak gépét a béke galambjával és vörös zászlóval díszítik. Képünk a 3-as számú gépműhely békegalambbal kitüntetett két legjobb gyorsesztergályosát, Sz. Kosztyikovot és ö. Szukovot ábrázolja. A kommunizmus hatalmas építkezései részére hatalmas méretű önbillenő tehergépkocsikat készít a minszki gépkocsigyár. Képünk az őnbillenö tehergépkocsik szériagyártásban készült abroncsát mutatja be. A Szovjetunióban jelentős mértékben gépesítették a cukorrépabe- takarítási munkálatokat. Képünk a kurszki terület Kalinyin-kolhozd- ban a cukorrépa gépi rakodását mutatja be. A Szovjetunióban a gép- és traktorállomások gyapotszedőgépei is segítik a kolhozokat a gyapotnak idejében történő betakarításában. Az SzKM—1/8 típusú gyapotszedő kombájn 30 gyakorlott gyapotszedő munkáját végzi el. A képen a Buharszkij terület (űzbek SzSzK) gisduvani gép- és traktor állomásának gyapotszedő gépeit láthatjuk az egyik kolhoz gyapotültetvényén.
