Néplap, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-04 / 231. szám
2 1951 október &, csütörtök. A katolikus papok országos békekonferenciája Az élelmezési minisztérium jelentése a begyűjtési versenyről A katolikus papok országos békebizottsága szerdán Budapesten békekonferenciát rendezett, amelyen több mint kétszázötvenen vettek részt. Megjelent az országos békekonferencián jíossa István, az állami egyházügyi hivatal elnöke, valamint a katolikus egyház több vezető személyisége is. Dr. Pottyondi Imre püspöki helynek megnyitó szavai után dr. Be- resztőczy Miklós mondqtt beszámolót, ismertette azokat az eseményeket, amelyek a háború kirobbanásán munkálkodó Imperialistákat igazi arcukban mutatták be a világ népeinek. Azután a béke erőinek hatalmas megnövekedéséről szólt. Mi megtagadjuk a politikai közösséget azokkal, akik a béke ellen vannak. legyenek ezek határainkon belül, vagy kívül magyarok, vagy más nyelven beszélő egyháziak, vagy más hivatásban élők, Dr. Beresztóezy Miklós ezután a katolikus papok békeüléséről beszélt, majd rámutatott, hogy vgp- nak még ennek a mozgalomnak a papság körében ellenségei. A katolikus papok országos bé- kebizottságának elnöke ezután a kormány intézkedéseiről beszélt, amelyek a papság kongrua-rendez;é- sén, föklttlier-gondjaínak megváltásán, a szociális betegségbiztosításon keresztül és még pok más formában javították meg a papság helyzetét. Az állami támogatás 35Q katolikus templom megújulását is elősegíti. Dr. Beresztóezy Miklós befejezésül a katolikus papi békemozgalonj előtt álló feladatokról szólt. Ezután Parragi György Kossuth-díjas újságíró az Országos Béketanács elnökségi tagja, az Országos Béketanács elnöksége nevében köszöntötte a békekonferenciát, majd hangsúlyozta, hogy az a keresztény, aki ma el akar metfcüdilni a politikai állásfoglalás elöl, a dolgozó magyar nép történelme legnagyobb, leghősiesebb karcától futamodik meg gyáván. Parragi György ezután arról beszélt. hegy az emberiség esküdt el? iensé'gel eszközükül felhasználva a második világháborúban megserami? Sített fasizmus átmentett' halál? lovagjait, a ^keresztény civilizáció” védelme jelszavával ,.keresztes háborút” hirdetnek a ^Szovjetunió és a népi demokráciáit elleti, ezzel is kifejezésre juttatva, hogy a Hitler által megkezdett úton járnak. Parragi György befejezésül is, mertette a német papok és hívők mozgalmát Nyugat-Németország re- militarizálásának megakadályozására. Kegy Béla hajdúdorogi püspöki Irodaigazgató hangoztatta, hogy a görögkatolikus papok is tevékeny résztvevői akarnak lenni a békemozgalomnak. Ezután a konferencia résztvevői egyhangúlag határozati javaslatot fogadtak el. A határozati javaslat éles szavakkal bélyegezi meg az imperialista háborús gyújtogatok politikáját s rámutat árra, hogy míg a kapitalista országokban a dolgozók egyre nagyobb nyomorban tengődnek, addig a béketábor gza? bad országaiban mindenkinek van munkaalkalma és munkája. ,,Nálunk biztosítva van dolgozó népünk megélhetése és az emberi jogok szabadságában élhetnek az emberek — mondja a határozat, — Ez a jog és szabadság népünk felemelkedését és boldogulását szolgálja mindenben. Alkotmányunk biztosítja a vallás szabad gyakorlását, Sőt kormányunk hathatós anyagi segítséggel tette könnyebbé lelkipásztorkodó papjainak életét." ,.Feladatunk: folytatni eddigi munkánkat. Papi kötelességeink lelkiismeretes elvégzése mellett támogatni akarjuk kormányunk békére és az ötéves terv sikeres megvalósítására Irányuló erőfesz!? téseit. Magunkénak valljuk az egyház és állam között létrejött egyezményt és ennek szellemében kívánunk működni a jöyöhen is. Ezért különösen megbélyegezzük Qrősz József és társainak népelle? nes összeesküvését. Elítéljük és megbélyegezzük őket: kifejezésre juttatva ezzel, hogy nem háborút, Tizenötezer ruhrvidéki német tűn. telelt vasárnap a düsseldorfi Kari Marx-téri nagygyűlésen. A tömeg tiltakozott a népi kamara felhívásának Adenauer részéről történt visszautasftása ellen £s kifejezte elszántságát a népi kamara javas? tatainak keresztülvitelére. Reimann elvtárs beszéde során négy pontban foglalta össze Nyu- gat-Németcrszág békeszeretö népének állásfoglalását Acjenauer elutasító kormánynyilatkozata ellen: f. A szövetségi gyűlés határozata nem vet véget a német nép harcának a német egységért. 2. A német nép tiltakozik Ade? nauer kormánynyilatkozata és a német Szoeiáldergakrata Párt ja. ‘vaslatal ellen, amelyek az psszné- met megértést hátráltatják. 3. A német nép nem ért egyet a nyilatkozattal és kívánja, hogy a nemzetgyűlés fogadja el a népi kamara javaslatát. 4. Minden német szilársj béke? frontba tömörül és az össznéraet. hanem békét, nem halált, hanem életet akarunk és papi munkánkkal nem rombolni, hanem erősíteni szándékozunk dolgozó népünk boldogabb jövőjét.” A konferencia résztvevői végül üdvözlő táviratot intéztek a népköztársaság kormányához, a Béke Világtanácshoz és az Országos Béketanácshoz. tárgyalásra Irányuló akaratát minden lehető módon a szövetségi gyü- Jés képviselői tudtára afijn. Reimann ektárs a továbbiakban kijelentette: Adenauer és Schumacher egy úton halad, an?|kor megkísérlik a nyugatnémet nép félre? vezetését, a nyugatnémet választásokra. valamint a békeszerződés megkötésére és a megszálló csapatok visszahívására vonatkozó ossz. német tanácskozások megakadályozását. A nagy béketüntetés befejezésekor a résztvevők egyértelműen határozatot fogadtak el. .,Megbotránkozással utasítjuk vissza Schuma. eher ajánlatát és állásfoglalását, amelynek célja Kelet? és Nyugat- Németország megegyezésének megakadályozása. Felhívunk minden németet, aki nem akarja, hogy ha? zája csatatérré változzék, segítsen az össznémet megbeszélések létre, hozásában. A béke megtartása egy? séges Németországot követel” — mondja többek között a határozat. A KUKÖRICABEGYÜJTÉS üteme az elmúlt papokban javult és mindjobban megközelít! a terv teljesítéséhez szükséges nap! begyüj? lesi átlagot. A gabonabegyüjtés továbbvitelét azonban 'a megyék egy- rósze elhanyagolja és enpek kö? vetkezőében nem érik el azt a magas begyűjtési eredményt, amely a teyv teljesítéséhez szükséges, A GABONABEGYÜJTÉS I versenyben változatlanul Békés u;e- gye vezet, Á második helyre előretört .Szolnok közvetlenül a sarka? ban van. Ha Békés nem fokozza ütemét, Szolnok könnyen behozhatja- Szolnokot viszont erősen szorongatja Csoagrád és Hajdu-Bi- har. Utóbbi bár most a negyedik helyre esett vissza — de alig né? hány tized választja el az előtte álló megyéktől. A napi gabnn»begyűjtési eredmények megjavítása esetén Szolnok, Gsongrád és Hajdú Bihar megyének egyaránt esélye van az első helyre. Javított ütemén a többi megyéhez képest Bács-Kiskim és ezzel a hatodik helyfg kerti! vissza. Nógrád is fokozta munkáját és egyszerre bá? pom helyet ugrott előre a ranglistán. Baranya, Fejér, Vgft és Zala megyének különösképpen javítani kell napi gabonabegyüjtés! ütemét, mert a terv teljesítésében még jelentős hátralékuk van. Mind a négy megye visszaesett a rangsorban. Fejér, Vas és Zala egyre közelebb jut az utolsó helyre. A megyék gabpnabegyijjtési ver? senyének állása a szept. 30-1 állapot szerint: 1, Békés, 2. Szolnok 9. Gsongrád, 4. Hajdú-Bihar, 5 Pest. ti. Bács-Kiskun, 7. Baranya 8. Heves. 9. Tolna, 10. Borsod- Ahaúj, Zemplén, 11. Nógrád, 12 Zala, 13. Fejér. 14. Vas, 15. Sza- bolcs-Szntmár, 16. Győr-Soprop, 17. Komárom, 18. Veszprém, 19. Somogy. A JÁRÁSOK GABONABEGYÜJTÉSI VERSENYÉBEN változatlanul a szeghalmi járás vezet. A kukorica begyűjtésben is közelednek a megfelelő ütem eléréséhez, ez azonban még nem elegendő ahhoz. hogy a járás kukorica begyűjtésében is a legjobbak közé kerüljön. Szorosan a szeghalmi járás nyomában jár a gyomai járás. A bé.késmegyei éljárások után a budai járás tartja a harmadik helyet. A mezőkövesdi járás csak par tized százalékkal maradt a budai járás mögött. Példát vehetnének ezektől a, járásoktól a tatai, a nyíregyházi, selyei, csornai, sümegi járások, amelyek a• gabona és kukaricabegyiijlésben egyaránt gyenge eredményükkel az ytol- jiók között kullognak, E járások tanácselnökeinek és a begyűjtést psopoptvezetőknek fel kell számolpiot a területükön megmutatkozó lazaságot és opportunizmust. Keményen kézbe kell venniük' a begyűjtés munkáját. A VAROSOK VERSENYÉBEN Vác, Miskolc és Budapest van *z élep. A községek versenyében Dráva? szerdahely és Udvar megelőzte Muronyt. Utánuk következik. Kö? röstaresa, Kisíapolca, Tivadar és Keletű a. Ki kell még emelni Gátér községet, amelyik a gabonabegyüjtés magas túlteljesítése mellett már 127 százalékra teljesítette évi kukoricabegyüjtésl tervét. A KUKOR1GABEGYÜ.7TÉSBEN Pest mpgye tartja az első helyet. A második helyre Békés tört előre s mindössze 2.1 százalékkal ma? radt Pest megye mögött. Békés mr? gye pap! kiikorieabegyiijtése megközelíti a 2(H) vagont. Szolnok megye a kukoripabegyiijtéshen is előbbre képült, de pem sokkal maradt el mögötte Gsongrád és Szabolcs megye sem. Gyenge eredményeivel hátul kulw log Fejér és Komárom, 4? alig valamivel j°bb Tolna. A szept. 30-1 állapot szerint a megyék kukorica- begyűjtési versenyének rangsorg a következő: 1. Pest, 2. Békés, 3, Heves, 4. Szolnok, 5. Gsongrád, 6. Szaholcs-Szatmár, 7. Nógrád, 8. Hajdu-Bihqr, 9. Vas, 10. 55ala, lí. Borsod-Abau.j, Zemplén,, 12. Vesz? prém, 13, Báos-Kiskun, 14. Baranya, 15. Somogy 16. Győr-Soprpn, 17. Tolna, 18. Komárom 19. Fejér. 4 járások közül a gyula! járás ért el jó eredményt a kukorica- begyűjtésben. Évi tervének már csaknem háremnegyed részét gyiij? töf.tp he. A budai járás 1? túlhaladta a. terv 50 százalékos túlteljesítését. A népnevelők felelőssége Baktalórántháza lemaradt a.kol- csönjegyzósben. Az ellenség rémhíreket terjeszt, sőt odáig merészkedtek, hogy egy néma asszonyt felbéreltek a bókeplakátog leszag-' gatástira, A kommunista és pártonklvüli népnevelők értekezletet tartottak. Felszólalt Nagy Pál elvtárs is. — Ezeket mondotta: ,,Én, mint népnevelő, felelős vagyok a község lemaradásáért, 8 mert érzem ezt a felelősséget, 300 forinttal felemelem a Békekölcsön jegyzési összegét. Háromszáz forinttal többet jegyzek!” Nagy Pál olvtárs méltó választ adott az ellenségnek! Példamutatása késztessen arra minden népnevelőt, hogy fokozott erővel küzdjön a Békekülcsönjegyzcs »Ikeréért. TERVÜNK BÜSZKESÉGE ? PUNAPENTELE Amikor Adonyt elhagyja, ß Dana, síkságra ér. Jobbról a- pentelei fenp-sik, balról pedig a Kunság fogja, közne. A Kunság enyhén, asztalsima, szintjével, nagy árterületet képezve ereszkedik a, folyóig. A Duna grre az gidaira szokott terjesg? kedni. Kisebb-nagyobb szigetkéket képez, némelyik nem, nagyobb három-négy négyzetméternél. Egy nagyobb sziget is alakult. Emelteti épül a, szs? pialista város kikötője. Nagyobb lesz, mint g vet lencei! A pentelei oldalon a fennsík falat képez. Omladékos,' meredek szegéllyel szakad a Dunára, Rétegződéseiből le lehet olvasni a pentelei fennsík korszakait. Amikor az új város építése megkezdődött, és a mélyépítők is földnek eresztették a hatalmas fogú vájógépeket, a feldmarkaWkat ■— feltárult egy fégi római temető. Fegyverek, szerszámok, szűnj és vágó eszközök kerültek ki a sírokból. Ifa-dite- mető volt itt valamikor. A római emlékek bekerültek a pentelei múzeumba, a város pedig tovább épül az eltemetett régi kor fölött. A környeső községekben két Penteléről beszélnek. ó-Pentelét és JJj-Pentelét emlegetnek. A régi Peiitele valóban régi. Egy Völgyben húzódik >' ineg, szorosan hozzásimulva a Dunához, mintha el akart volna bújni az ember szetne elől. Életét, élelmét a víz adta, Ha száraz volt az esztendő, akkor nem termett a pentelei parasztnak kenyere, de a leapadt Dunában a hal is megfogyatkozott, ilyenkor a halász is gyengén élt, Azok persze, qkik a pentelei dolgozókat■ is rab? Ságban tartatták, elnyomták, nem vettek erről tudomást. Ilyen, esztendőkben még kegyetlenebből zsarolták a népet. Igaz a,z a, mondás, amit a pentelei parasztok’ szoktak mondani qz építkezés után érdeklődő idegeneknek: — ült van fehd! — — Vagyis ott van felettünk, olt van a fennsíkon. Úgy magasodik ó-Pentele sárviskói fölé, mint új életünk szépségeivel, alkotásaival, a sötét Hgrthyjdök fölé, A% új várost már ó-Penteléről látni. Az épülő víztorony hqfaU más állváuybordás teste, g lassan, méltóságteljesen forgó óriás torenydaruk az hirdetik, hogy nem kis építkezésről, hanem szocialista város születéséről irhát, beszélhet az anqjáró. A város építésén két nagy vállalat osztozik. A magasépítők és a. mélyépítők- Magát a várost, az óriási vasmüvet a magasépítők építik, a város csatornázását, a kikötőt pedig a mélyépítők. A magasépítők már egész nagy várost, építettek. Kibontakoznak qz utcák: a Május 1. utca, a Sztálin-utca, a Petőfi- utca széles beton-szalagja, emeletes házkasznrájóval hirdeti jó munkájukat, Elkészült a tanéwshdz, énül Közép-Durópg, egyik legmodernebb filmszínháza, és mint egy bástya magasodik a gyár, a város szive, a vasmű. Sok épületénnincsen még tető, olyan is van, aminek még csak a falút rakják, de épül, nőnek a falak és a Nagy Oktobern l óri adatom napján ® msitiyo'i öblös csatornáján megcsordul az első acél. Olyan vasmű lesz ez, amilyen eddig még nem volt a mi hazánkban. Hengerelt, lemez- és szalag-acélt fog gyártani, A 'szenet a hőhöz, répa adja majd. Itt helyben a szénből kokszot készítenek, Ez az eljárás több mint 300,000.000 forint megtakarítást hoz évenként. Ennyi pénzt keU lene külföldnek kokszért adni. Az üzem méretére jellemző, hogy évente 51/0.000 tonna, kohókokszot állítanak elő dZ öntéshez. Ezt a sok-sok szenet ÓZ a, négy százhuszonöt tonnás martin falja majd, fel, amelyből egy már-már készen is van, Ez (inti majd ki az első goéit. A mélyépítők a város Duna felőli részén dolgozna,':. Itt épülnek a csatornák, itt vannak g mélyépítő munkások száMisqi is. íszqbolcs-Szatmárból' FenieUrg került nwnkásgk főleg a mélyépítőknél vannak, legtöbb, jük a, kubikusunkat választotta, az ifjú, város gl-ap- qsásdt, a, földalatti városrész elkészítésit vállalta, ftt dolgozik a, mélyépítőknél, az úgynevezett, homokbányában Kovács Sándor nyíregyházi munkás, itt van Ba-koq fsdndor gelénesi parasztfiú is. Itt laknak ezekben a . szép egyformq', uteéket képező szállásokban. Napi S órán út építenek vezetékeket, azután pedig önmagukat. Többezer kötetes könyvtára, hatalmas olvasóterme van a mélyépítőknek. Munka után itt találjuk a két megyénkből odakerült munkást. Tanulnak, ök is meg akarják éríeni azt a, fejlett munkaszervezést, a bonyolult gépeket, amelyet: munkájuk igen nagy részét megkönnyíti. Ezek ß gépek, saját szorgalmuk, építeni akarásuk segíti őket ahhoz, hogy mindketten 330 százalékos eredménnyel dolgoznak. Kovács Sándor nemrégen, került oda. A múlt hónapból csak, három napot dolgozott és 320 forintot keresett. Eb* bői g háromnapi keresetéből sok minden kitellik, hiszen egy napi háromszori koszt csak 4 forint, sz'álláséri nem kell fizetni. Persze nem minden nap hozza meg a hgroin százast, de havqntd 1W~^- 1SQO—1500 forintra szorgalmas ember számíthat. Kovács Sándor sztahánovista akar lenni. Ez a. terve. Megteheti. 01 is várja már az a 30 tantermes iskola, ahol a sztahanovistákat tanítják, és várja azután az az iskola, ahol pedig a szlghúnm vistá-kat nevelő munkásokat tanítják, vagy a technikum, amelynek négy szqka van: magaséph téri, mélyépítési, elektrotechnikai ég gépészt a ni szakg. Nemcsak a munkában tűntek ki a Szabolcs? szatmáriak, hanem a Békekölcsön jegyzésben is qz elsgk között vannak. A két munkás majd kétezer forintot jegyzett. Miértt Azt akarják, hogy Pen- tejc hamar felépüljön és olyan óriás legyen, mint azok lelkesedése, és szereiqte, akik vezetik az építkezést és akik építik. Bakos Bándor szakmát akar tanulni, Most lesz átképző*, Yízvezeték és csőszerelő lesz. Sokat megnézte már azt az iskolát, azt a szép sárga kackaépülotet, ahová az átképsősük tanulni járnak. Az ő forintjaiból építik majd, meg Pentele többi iskoláit, és az ő forintjai is segítik azt, hogy minél előbb megcsordutjon a másik két martin csatornáján is as acél. í—ó. Oy—.) 15000 ruhrvidéki békeharcos tüntetett Németország- egysége mellett
