Néplap, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-09 / 235. szám
1951 október 9, kedd. N É P L A P 1 milliárd 275 millió 765 eset* 600 forint a Második Békekölcsön jegyzésének eredménye A pénzügyminiszter közli, hogy a Második Békekölcsön jegyzését október 8-án lezárta. A jegyzés eddigi még nem végleges eredménye; 1.275,765.600 iorint. A jegyzésben 2,927.562 ember vett részt. Dolgozó népünk az egymilliárd forint összegben kibocsátott államkölcsönt 275 millió forinttal túljegyezte. A kölcsönjegyzés sikerét elsősorban a hazafias teljesítésben élenjáró munkásosztály, az alkalmazottak lelkes jegyzése tette lehetővé, de kivette részét a jegyzésből dolgozó parasztságunk is. Kimagasló és példamutató volt Budapest dolgozóinak jegyzése, akik 596,772.300 forintot jegyeztek, A mátészalkai járás megelőzte Nyíregyházát A vasárnapi nagy kölcsönjegy- zési napon tovább emelkedett a kölcsönjegyzők száma megyeszerte. A falvak dolgozd parasztjai, akik eddig még nem jegyeztek le, a népnevelők felvilágosító szavai nyomán a békeliarcosok sorába léptek. A járások közötti verseny annak megfelelően változott, ahogy a népnevelők munkájukat végezték. A kisvárdai járás továbbra is megtartotta első helyét, második a csengeti járás. A harmadik helyre a mátészalkai járás tört s ezzel megelőzte Nyíregyházát. Az ötödik helyen változatlanul a nyírbátori járás áll. Hatodik lett a vásá- rosnaményi járás s hetedik helyre a baktalórántházi járás csúszott le. Nyolcadik a fehérgyarmati és kilencedik a kemeesei járás. A nagykáliói járásnak sikerült javítania az eredményén s az utolsó helyről a 10-ik helyre küzdötte fel magát. Tizenegyedik a tiszalüki és az utolsó a nyíregyházi járás. 14.000 forintot jegyeztek egyetlen nap alatt az áj fehértói dolgozó parasztok A vasárnapi agitációs napon százhúsz népnevelő járta az lijfe- liértói dolgozó parasztok házait s a népnevelő munkának meglett az eredménye. Több, mint 14.000 forintot jegyeztek egyetlen nap alatt a község dolgozók Méhész István tanácstag 400 forintot jegyzett. Cs. Nagy 1 .ászióné tanácstag Is példát mutatott 500 forintos jegyzésével. Az ellenség olyan híreket kezdett terjeszteni, hogy „az újfehértóiak pénze úgysem segít a béke ügyén’’ — azonban a lelkesen jegyző dolgozók méltó választ adtak az ellenségnek! Jól tudják Ujfehértó becsületes dolgozó parasztjai, hogy minden forint, amely a békés építés célját szolgálja, minden forint, amit az államnak kölcsön adunk a béketábor erejét növeli! Az egész megyében nagy volt a lelkesedés. Szamoskor, Papos, líápolt dolgozó parasztjai egyöntetűen jegyeztek Békekölcsönt. Vitkán, Kajon Ferenc 12 holdas dolgozó paraszt, amikor 450 forintot jegyzett, ezeket mondotta: „Szívből adom kölcsön forintjaimat az államnak, mint ahogy teljes szívemből akarom azt, hogy megmaradjon a béke!” Büdszent- xnihályon jól dolgoztak a népnevelők. Különösen kivált közülük Gazdag Lajosué népnevelőcsoportja, amely 4500 forintot jegyeztetett. A bűdszentmiháiyi Alkaloidában is tovább emelkedett a jegyzési átlag s elérte a 400 forintot. Hodász dolgozó parasztjai is jó kölcsönjegyzésl eredménnyel köszönték meg a nép államának ajándékait: a villanyt, napközi otthont, a szivattyús kutat és a mozit. S forintjaikkal a jövő kialakításához is hozzájárultak. — Vasárnap már kora reggel úttörők csapata járta a falut. Megrótták azokat, akik még mindig nem jegyeztek kölcsönt. Megdicsérték azokat, akik példát mutattak a jegyzésnél. Így énekeltek Szűcs Gusztáv dolgozó ‘paraszt portáján, aki 500 forintot- jegyzett: „Szűcs 'Gusztáv hallgatott a szóra, a békénket, hogy megvédje, óvja — felajánlott 500 jó forintot, Szűcs Gusztáv példát így mutatott.. MUTASSANAK PÉLDÁT A BOGÁTI „KOSSUTH" TSZ TAGJAI AZ ŐSZI MUNKÁBAN IS A Rákosi elvtársnak tett ígéret jó munkára, helytállásra kötelez, mert aki ltákosl elvtársnak tett ígéretet, az Pártunk és népünk előtt vállalt felelősséget a maga elé tűzött feladat elvégzésére. Aki Rákosi elvtársnak tett szavát nem teljesíti, az a Pártnak, a népnek tett ígéretét nem tartja be. A kisvárdai Vulkán, a záhonyi külső építkezés, a büdszent- mihályi Alkaloida dolgozói tettek fogadalmat tervük határidő előtt való teljesítésére. A vállalt feladatok csak a komoly munkával, kemény helytállással teljesíthetők. Az kell, hogy az üzemben jobban kihasználják a gépeket, emeljék az tizem teljesítőképességét, magasabb fokú szervezettséget biztosítsanak az anyagellátásban, a munkaversenyben, az üzemrészek közötti munkában, új lehetőségek táruljanak fel. A Rákosi elvtársnak ígéretet tett üzemek pártszervezeteire nagy munka vár. Mozgósítani kell a vállalat vezetőségét és a műszaki dolgozókat a kutató munkára, a lehetőségek feltárására. Le kell győzni minden olyan tévhitet, amely azt tartja, hogy az üzem mai termelése a kapacitás maximumát jelenti, vagy ami arról szól, hogy a lehetőségek már fel vannak tárva, űj lehetőségek az üzemben nincsenek. Ezelőtt 2 hőnajipel a büdszentitrihályi Alkaloidában sokan hangoztatták, hogy tovább nem lehet az üzem termelését emelni, nincsenek lehetőségek, és most emelkedni fog a termelés — ezt ígérték Rákosi elvtársnak. Üzemi pártszervezeteinknek mozgósitaniok és ellenőrizniük keil a szakszervezet, a bizalmiak munkáját.- El kell érni, hogy a szakszervezeti bizalmiak a munkaverseny szervezői, u dolgozók termelési problémáinak felvetői, közvetítői legyenek, segítsenek azok megoldásában. Nagy szükség van erre a Vulkánban és az Alkaloidában is. Hiszen a szakszervezeti munka mindkét üzemben gyengén folyik. A Vulkánban a bizalmiak nem szervezik a selejt elleni harcot, a műszakink támogatását. A műszakiak csak akkor harcolnak a selejt ellen, amikor az aránytalanul magas, azután magukra hagyják a munkásokat. A szakszervezet is megfeledkezik róla. Ezért van, hogy a selejt egyszer majdnem 10 százalék körül mozog, máskor pedig 3 alatt van. Azoknak az üzemeknek a pártszervezetei, ahol a dolgozók még nem fogalmazták meg az elsők példáján felbuzdulva a Rákosi elvtársnak küldendő fogadalomlevelet, de egyéni felajánlások már vannak az Októberi Forradalom tiszteletére, 'tartsák feladatuknak, hogy észrevegyék ezeket a felajánlásokat, támogassák az egyéni kéz, deményezéseket, szervezzék a segítségadást, ágy gazdasági, mint műszaki vonalon, lr»gy az üzem globális fogadalma mielőbb megszülessen, a dolgozók a Nagy Októberi Forradalom iránti tisztelete, a Szovjetunió iránti szeretete meghozza legkifejezőbb és legméltóbb gyümölcsét: a tervek határidő előtt való teljesítését. A nyírbogát! „Kossuth” termelőszövetkezetre az egész megye büszkén tekintett a kenyérgabona- beadásban elért szép eredményért. Az ország legjobbjai közé tartozott a szövetkezet, A gép, a műtrágya és az agrotechnika tette lehetővé a magas termésátlag elérését. Érdemes volt korán vetni, gazdagabb volt a termés — látták ezt a „Kossuth” tagjai. Most azonban az őszi szántás-vetésben nem dicsekedhet valami jó eredménnyel a szövetkezet. Pedig tudniok kellene, hogy a jövő évi kenyerük, az ország kenyere függ attól: idejében vetnek-e vagy elkésnek a vetéssel. Igaz, hogy már 15 hold őszi árpájuk szépen zöldéi, de a 110 hold rozsból, aminek a vetési határideje lejárt, még eddig csak 60 holdat vetettek el. Búzát még egy szemet sem, pedig már itt lenne az ideje. A lemaradásért felelős a kislétai gépállomás is, mert a gépeket felületesen javította ki. Egyszerre három gép állt elromolva a nyírbogát! tsz-nél. A gépállomás a legrövidebb időn belül hozza rendbe gépeit, segítse hozzá a termelőcsoportokat a szántás-vetés mielőbbi befejezéséhez! A MUNKASZERVEZÉS hiányossága is oka a lemaradásnak a „Kossuth” termelőszövetkezetben. Tavasszal ugyan felosztották a földterületet brigádok és munkacsapatok között, de ez csak papíron maradt. Termelőszövetkezeti alapszabályunk előírja a legjobb eredményt elért brigád, munkacsapat és egyén megjutalmaza- s;jt. A nyírbogáíi tsz. tagjai nem részesülhetnek prémiumban a magasabb terméseredmény után, mert nem .dolgoztak állandó területen. A növényápolásban is kevesebb hiba fordult volna elő, ha minden szövetkezeti tagnak meg lett volna a maga területe, aminek megmunkálásáért felelős egész éven keresztül. Nem maradt volna a tengerinél olyan terület, amit egyszer kapáltak meg, egy hold takarmányrépa sem maradt volna kapá- latlan, ha szervezetten végzi munkáját a szövetkezet. A pártszervezet keveset törődött a szövetkezeti tagok politikai nevelésével. Vadon elvtárs, az üzemi pártszervezet titkára „nem ér rá” a szövetkezet tagjaival foglalkozni. A pártépítésnél Is megmutatkozik a nevelés hiánya. 02 tagja van a szövetkezetnek és ebből csak 19 a párttag és tagjelölt. A Második Békekölcsön jegyzésében is az utolsók közt kullogtak a „Kossuth” tagjai. Mindössze 16 szövetkezeti tag adja kölcsön forintjait államunknak. A jövőben többet foglalkozzon a szövetkezet tagjaival Vadon elvtárs, szilárdítsa meg a szövetkezeten belül a pártszervezetet, hogy ezen keresztül a munka- fegyelem is megszilárduljon, TANULTAK az elmúlt év hibáiból a „Kossuth” tagjai és elhatározták, hogy az őszi munkák befejezéséig felosztják a területet a szövetkezet tagjai között, a vetésterületet pedig a brigádok és munkacsapatok között. Horvát István, a termelőszövetkezet mezőgazdásza megfogadta a kislétai gépállomáson járt szovjet kolhozparasztküldöttek javaslatát. Már hozzá is fogott a földterület feltérképezéséhez. Tavasszal már úgy kezdik meg a munkát, hogy minden brigádnak, munkacsapatnak és minden tsz-tagnak meglesz a maga területe, amit egész éven keresztül művelni fog és felel a saját teiíiletén végzett jó vagy rossz munkáért. A lelkiismeretes, jó munkát végzők a szerzett munkaegységen felül így részesülhetnek a megérdemelt prémiumból. A szövetkezet tagjai így látják majd, hogy érdemes jól dolgozni és ez Is lelkesíteni fogja őket a magasabb termésátlag elérésére. A többtermeléssel többet tud adni a szövetkezet az országnak, a tsz, tagjainak és egyre gyarapíthatják a szövetkezeti vagyont is. Amikor megalakították az egykori nincstelen cselédemberek a tszcs-t, 100 hold földön kívül semmijük sem volt. Ma már hatalmasat növekedett a szövetkezet tagsága, földterülete és jószágállomúnya. 240 darab juh, 12 ló, 4 csikó, 30 darab anyakoca, 100 darab süldő, 16 darabból álló tehéntör?« és 25 darab növendék — ez mar mind a szövetkezet vagyonát képezi. — Mindez azonban nem elég... A nyirbogúti „Kossuth” tagjai köszörüljék ki a csorbát, hozzák be a lemaradást az őszi szántásvetésben, betakarításban. Kerüljenek újra az ország legjobbjai közé. Fejezzék be minél előbb a kenyér- gabona elvetését, hogy jövőre is elsők legyenek a beadás túlteljesítésében ! Antalóczi Klára Ismét országos első lett a nyíregyházi Hússertéstenyésztő Vállalat A hússertéstenyésztő vállalatoknak nagy szerepe van a dolgozók hús- és zsírellátásában, a vállalat munkáján függ elsősorban az, hogy milyen ez az ellátás. A vállalat nyíregyházi üzemegysége immár az év folyamán másodszor kerül ki legelsőnek az országos versenyben résztvevő hatvannégy üzem közül. Az április 4. tiszteletére indított munkaversenyből kerültek ki először győztesen. Ezután kissé lanyhult az üzemben a verseny szelleme, de az Alkotmány ünnepére tett felajánlásokkal ismét fellendült. Az egyéni és üzemegységek közti versenyben résztvetf valamennyi dolgozó. így sikerült a tervüket 129 százalékra teljesíteni. Az üzem teljesítése azóta sem csökkent, a do) go. zók megfogadták, hogy az elsőségért kapott vándorzászlót nem engedik ki a kezükből. MIÉRT MARADT LE B0K0NY A BEGYŰJTÉSBEN ? Mozik műsora: BÉKE MOZI Október 6—9-ig POPOV DÓZSA MOZI Október 6—9-íá NAHIMOV TENGERNAGY Hol van már az az idő Bököny, ben, amikor Monok! Gyula, Pál és a többi kulákok, földbirtokosok pár filléres napszámért dolgoztatták a nincsteleneket! Hol van már az az Idő, amikor sötétben botorkálva mentek haza az egésznapi fáradságos munka után a falu szegényei! Villany világítja meg esténként a saját földjeikről hazatérő dolgozó parasztok előtt az utat. Mert már az ötéves terv a villanyt is meghozta, éppúgy, mint a földosztást, a felszabadulás. Van már a faluban gyógyszer- tár, óvoda, kultúrház is. Az ezelőtt elhanyagolt utat, a fú- rott kutat kijavították. Építkeznek a dolgozó parasztok. Katona Mihály a felszabadulásig mintegy 30 évi munkája után csupán egy kis szalmatetős lakást tudott építeni. Most a felszabadulás utáni pár év lehetővé tette neki, hogy régi szai matetős kis lakása helyett új, szép palatetős házat építsen. így volt Kálócz Sándornál és még sok más gazdánál is. Mindenki, aki régen ismerte a falut, azt mondja: sokat, nagyon sokat változott a község élete a felszabadulás utáni években. De hogyan hálálja meg a község az államnak a gondoskodást? Hogyan teljesíti a község a beadást és hogyan vette ki részét a Békekölcsön-jegyzésből? Bizony, nem úgy, mint ahogy a dolgozó nép elvárja Bökönytől. Még most is vannak a községben olyan termelők, akik gabonabeadási kötelezettségüknek nem tettek eleget, holott a padláson áll az a termény, amivel teljesíteni lehetne a kötelezettséget. De, hogy nem rendezték eddig tartozásukat, ennek föoka a községi tanács, amely egyetlen esetben sem alkalmazta a beadási törvényt. Nem emelte fel 10 százalékkal a beadást sem Pistár Péternél, sem, Lakatos Miklósnál, sem a többieknél. Nem szorgalmazza a tanács a, C-beaddst sem. Pedig sokan vannak olyanok, mint TJrbán János, akinek a padlásán 330 kiló felesleges termény van, de „C”-re még egy szemet sem adott be. A népnevelők nem keresték fel Urbán Jánost és nem magyarázták meg neki, hogy 110 kilót megőrölhet még, ha 220 kiló gabonát bead a földmüvesszövetke- zetnek. Ezenkívül még iparcikkvásárlásra jogosító utalványt is kap. Ugyanígy nem magyarázták ezt meg ifj. N. Tóth Jánosnak sem, akinek 739 kiló feleslege van és „C” beadása csupán 24 kiló. Sok ilyen dolgozó paraszt van a községben, csakhogy maga a tanács sem tud legtöbbről. Legelső tennivalója legyen a tanácsnak, hogy elkészíti a felesleges terményekről a kimutatást és érvényt szerez a beadási törvénynek. A kenyérgabonához hasonló a helyzet a kuko- rícabeadásnál is. A törés már Ixefejeződött, a beadást pedig csupán 26 százalékra teljesítették. Ennek egyik oka szintén a beadási törvény be nem tartása. A tanácsnál nem is tudják, hogy ki mikor végezte el a törést, tehát azt sem, hogy kinek mikor jár le a 8 vagy 15 nap, amelynek elmúltával a btjidást nem teljesítők kötelezettségét fel kell emelni. Rosszul áll a község a burgonya beadásával is, aminek teljesítése ezidálg csupán 13 százalék, pedig a burgonya felszedése szintén a végéhez közeledik. Hogy a beadás rosszul áll Bü* könyben, ennek a szervezetlen népnevelő munka is oka. A népnevelőknek nincs meg az állandó területük. Ez megmutatta hatását a Békekölcsön-jegyzésnél is. Vasárnap reggel 10 óráig tartott, míg beosztották a népnevelőket, hogy ki hova megy jegyeztetni. Egy óra múlva pedig visszajöttek a népnevelők azzal, hogy „ezen a területen már jegyeztek”. A begyűjtésben való elmaradásért felelős a járási tanács is. A járási tanácsnak legyen gondja, hogy a község végre elkészítse a felesleges terménnyel rendelkezők névsorát és a késlekedőknek pedig emelje fel a beadási kötelezettségét. A pártszervezet pedig készítse el a népnevelők állandó területi beosztását. Ezt ellenőrizze a Járási Pártbizottság és legyen gondja a pártszervezetnek arra is, hogy a népnevelők hatásos érvekkel, a terv országos és helyi létesítményeivel agitáljanak. A begyűjtéssel egy- időben mozgósítsanak az őszi szántás-vetésre is, hiszen a rozsból csak 15 százalékot vetettek el és hasonló a helyzet a keverékfélék vetésével is. Be kell hozni a lemaradást minden téren, mert csak ezzel hálálhatja meg Bököny dolgozó parasztsága az állam számos ajándékát.
