Néplap, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-25 / 223. szám

1951 sxerMemV.zr '/5- kedd. 'Tjé.litiiha, konyhabútor, néprádió, köm/u... Mindezt a Békekölcsön-sorsolás hozta Dóka Sándor traktorista számára Hétfőn délután történt. Dókáné kinn beszélgetett n barabási állami gazdaság udvarán. A férje, a trak. torista, kint volt vontatójával munkában. Egyszerre kicsapódott az iroda ajtaja s valaki kiáltja: — Dókáné! Dókáné! Jöjjön gyor­san ! Ötezer forintot nyert a Béke- külcsün.sorsoláson! Dókáuó a fejéhez kapott. Való. Sággal megdermedt, aztán felocsú­dott s megfenyegette azt, aki hivta : — Hallja-e, ne járassa velem a bolondot, nincs uia április 1... Egyszóval Dókáné nem akarta el. hinni azt, hogy az 14(19-0114-os szá­mú, kétszáz forintos Békekölcsön­kötvénye, 5000 forintot hozott a házhoz. Végül is elhitte, amikor Nyíregyházáról is megmondták ne- ki: igaz, valóban igaz, hogy nyert a kötvény. Ilyen boldogságot! ,,Szerencse dolga” — mondhatná valaki. Ám Dékáné, ha ilyet hallana, rögtön rákontrázna. Dehogyis szerencse dolga! Ha az volna, akkor úgy járnánk a Békekölcsönnel is. mint valamikor régen jártak az emberek az urak ,,Erdélyi” kölcsöneivel. Mert azokat sohse húzták ki, csak ígérgették a népnek. És hogy most nyerünk a fervkölcsönnel és Bé­kekölcsönnel, az nem azt jelenti, hogy _,szerencse dolga”, hanem azt, hogy a Bárt, meg az állam betart, ja a szavát. Előbb, utóbb mindenki­re rákerül a sor a sorsoláson, — Ránk előbb került — mondja Dókáné nagy ürömmel. Jó is, hogy előbb került, mintha tudta volna a pénz, hogy hová ke. rül. Két éve házasodtak össze s már két gyermekük van. Azoknak vásárolnak majd téliruhát. Maguk­nak is. Aztán konyhabútort, köny­veket. Nagyon szeretnek olvasni.- Aztán van még valami, amit venni szeretne az asszony. De még nem mondja meg biztosra, mert előbb meg akarja beszélni a férjé­vel. Néprádió után vágyik. A szü. lei napszámosok voltak Dókánénak, kulákoknál dolgoztak. S ö kislány­ka korában oly boldog volt, ha lop. va hallgathatta valahol a rádiót. Szereti a muzsikát nagyon. S most, szabadon, kényelmesen, saját ottho­nában akarja hallani a rádió mu­zsikát... A nyíregyházi városi tanácshoz is ellátogatott a Békekölcsönsorso­lásának öröme. Szatmári Géza a boldog nyerő. Mint minden nap, úgy most is, nyolc óra előtt bejött és letilt j.I- gozni. Ez a nap is úgy kezdődött részére, mint a többi. Alig írt azonban két-bárom sort, amikor a telefonhoz hivatták. A Takarék, pénztártól hívták fel. hogy a va­sárnapi Békekölcsönsorsolásnál az egyik kötvénye 25.000 forintot nyert. — Nem túdtam hirtelen szólni — mondja. Hihetetlennek tiint ne. kém. Rögtön vettem egy ujságot, hogy megnézzem igaz-e, hogy az éu kötvényem nyert. Igaz volt. 1244— 0130 s-ámií kötvény 23.000 forin­tot nyert. Szaladtam haza megmon­dani a hírt a feleségemnek. Ö is alig akarta elhinni. Mikor a kölcsönt jegyeztem, a gyermekeim jövőjére gondoltam — mondja Szatmári Géza. Hat gyer­mekem van, négy jár Iskolába. A nyereménnyel megoldódott a ru­házkodás, most egyszerre tudom megvenni a szükséges dolgokat és bőségesen jut másra is. A nyíregyházi pástéinál is sűrűn hullott a forinteső. A Békekölcsön húzása a postás dolgo. zóknak is örömöt hozott. Mendik Béla 300, Osváth Ferenc 300, Ko­vács Mária 500. Vlncze Pál 500, «1 Csorna Miklós 000 forintot nyert. A debreceni Postaigazgatóság fú­vószenekara és kultúrbrigádja kö­szöntötte a nyíregyházi posta nye. lóit. A kultürbrlgád Kisvárdára, ^Má­tészalkára és Vásárosnaményba is ellátogat, hogy ott is köszöntse a Terv. és a Békekölesünsorsolás nyerteseit. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Néphadseregének Főparancsnoksága szeptember 23-án közölte, hoáv a koreai néphadsereg alakulatai, szoros együttműködésben a kínai népi önkéntesekkel, valamennyi arc­vonalon továbbra is kemény harcot vívnak az amerikai­angol beavatkozók és a li- szinmanista csapatok ellen, miközben emberben és hadi­anyagban komoly veszteségeket okoznak az ellenségnek. A középső és keleti arcvo­nalon a néphadsereg egységei sikeresen visszaverték az el­lenség több mint tíz elkesere­dett támadását, amellyel meg­kísérelte, hoév áttörie a néo hadsereg védelmi vonalait Szeptember 23-án a néphad­sereg légvédelmi tüzérsége és az ellenséges repülőgépekre vadászó lövészek lelőttek 17 ellenséges repülőgépet. VAN MIT SZÉTOSZTANI: Gazdagon termett a nagyeesedi „ Vörös Csillag“ termelőszövetkezet földje A nagyeesedi „Vörös Csillag” tagjai bizony elmondhatják ma­gukról, hogy a jólét útján halad­nak. Büszke megelégedéssel rak­ják saját tehergépkocsijukra a hol­danként 120 mázsát termett bur­gonyájukat. Hol van ehhez az egyé­niek 50—60 mázsája! De így van ez a napraforgóval is. 20 holdon több mint 228 mázsa termett. Be­szélnek a faluban a csoport 2t!0 mázsás lioldankénti cukorrépa tér. ütéséről is, épúgy, mint a 45 má­zsát adó négyzetesen vetett kuko­ricájáról. De nem hagyják szó nél. Rül a holdankint It mázsára be­csült másodvetésfi kölest sem. És látják Szováti Rajos, Kovács Ká­roly, látják a kívülállók, hbgy a „Vörös Csillag” tugjul elégedettek ennek az évnek a termésével, hi­szen a szép termesből szép lesz a jövedelem is. Raffai Miklós pél­dáid Sándor fiával dolgozik. Ket­tőjük munkaegysége október 1-ig eléri a 400-ut. Hogy mit ér ez a 400 munkaegység, ezt ezelőtt csak Raffai Miklós és a többi „Vörös Osillag”-bell tagok tudták, MIT ÉR ’,00 MUNKAEGYSÉG? Mert bizony nagy értéke van a „Vörös Csillagában 400 munka­egységnek. Raffai Miklósok például a ÍJ mázsa 20 Itiló fejadagon hí­rül kapnak még 12 mázsa kenyér­gabonát, amit megürülhetnek „C”-rc. Továbbá SO mázsa burgo­nyát, S0 mázsa kukoricát, J, má­zsa árpát, 1,0 mázsa szénát, 60 má­zsa takarmány szalmát, 1,0 kiló mákot és ugyannyi cukrot, vala­mint 8 ezer forintot. Ehhez jön még hab, köles, zöldség, paradi­csom, kukoricaszúr és még sok minden amit munkaegységenkiut még nem osztottak fel. Rafíaiék 5 tagból álló családja gond nélkül megy a télnek. A ruházat kiegé­szítését már megkezdték a cso­portban kapott 1,100 forint értékű iparcikk vásárlására jogosító utal­vány beváltásával, amihez rögtön kaptak 1.300 forintot is. Vettek egy pár bőr- és egy pár gumicsiz­mát. egy pár női egészei pót és két öltöny ruhát. A többit elszámolás­kor számítják megvenni, hiszen akkor jut majd bőven, mert són, paprikán kívül élelemre nem kell már pénzt adni. JÓL JÖVEDELMEZ A HÁZTÁJI GAZDASÁG IS — Kerül még pénz a munkaegy­ségen íeliil is a házhoz — szokta mondogatni mostanában egyre büszkébben Raffai Miklós, -— hi­szen 13 mázsa kukoricám és 28 múzsa burgonyám termett a ház­táji gazdaságban Is. Bőven adha­tok el az államnak, de jócskán ma­rad nekünk és a jószágainknak is. Mert az is van Raffai Miklós háztáji gazdaságában szép szám­mal. Egy tehenet, egy borjút, egy hasaskocát és 5 stlldőt gondoz ott­hon az asszony. Ezeken kívül jiersze részes tulaj­donosa Raffai Miklós a „Vörös Csillag” közös vagyonának. Az ő tulajdona is a 12 ló, 5 csikó, 15 tehén, 15 üsző, 7 tinó; 60 anya­koca, 53 kccasüldő, 57 hízó és 73 aprósüldö, éppúgy, mint a 100 fé­rőhelyes istálló, 45 férőhelyes fiaz- tató, a szabadszállás, a dohány­pajták és a többi épületek, gazda­sági felszerelések és a teherautó. Bizony ma BOLDOG EMBER RAFFAI MIKLÓS Piret de Bibain Viktor francia báró egykori kocsisa. Mostanában nem egyszer tesz számítást a Raffai család a múlt­beli és a mostani keresete között. Nem nehéz különbséget tenni. — Könnyű felsorolni a báró „fizetsé­gét”. Egy évre 14 mázsa gabona, 1 hold kommenciós föld, három­negyed ül tűzifa, egy tehén- és egy kocatartás és negyedévenként 20 forint bér. Sándor fia pedig mint hajtókocsis napi 50 fillért kapott 15—16 órai munkájáért. Különbséget tud tenni Raffai Miklós a bárónál kapott „fizetés” és a „Vörös Csillagban” végzett munkája utáni jövedelem között. És azt is tudja, hogy amíg a báró­nál évről-évre ugyanazt a csekély fizetséget kapta, (ha nem keveseb­bet) — addig a csoportban évről- évre növekszik jövedelme. Hol van az idei a tavalyi jövedelmétől és hol lesz a jövő évi az ideitől! ? Mert hogy JÖVŐRE TÖBB LESZ, arról meg vannak győződve a „Vö­rös Csillag” tagjai. A 26 centire szántó traktor, a ma elvetett ősziárpa, a mélyen szántott földbe keresztsorosan, időben elvetendő csávázott búza, és az agrotechnika további alkalmazása mind erről biztosít. És erről biztosít a jő munkaszervezés, a földterület bri­gádokra, munkacsapatokra, egyé. nekre való felosztása, ami elősegí- tője volt már ez évben is a magas terméseredményeknek. A továbbiakban legyen feladata a „Vörös Csillag” tagságának, hogy jól végzett munkájukon kívül beszéljenek terméseredményeik­ről és egy-egy lag ezévi jöve­delméről a kívülállókkal. Mondják el, hogy mit kap Raffai Miklós vagy a másik csoporttag végzett munkája után. Mert éppen I a napokban mutatkozott meg. hogy I amelyik egyénileg dolgozó paraszt mcgismeii a „Vörös Csillag” ered­ményeit, az bizony nem sokat gon. dolkozik utána a belépéssel. Így volt ez pár napja Puskás Ferenc 3 holdas, Varga Sándor 5 holdas, Bíró Gyula 7 holdas és még 5 dol­gozó paraszttal is. Ezek ma már a „Vörös Csillag” tagjai. — Fass —” A MIJSKAFEtilELBai még fokozottabb megszilár­dítása egyik igen iontos fel­adatunk. Fegyelem, pontos­ság, rend nélkül felemelt öt­éves tervünket nem tudjuk végrehajtani. Uáv is mond hat)uk, hogy elkövetkező fel­adataink megoldásának egyik igen fontos előfeltétele a szilárd munkafegyelem. A dolgozók egyéni tervének végrehajtásához is fegyelem kell, hiszen az egyéni terve­ken épül fel az üzemi, az országos terv, A fegyelme­zett dolgozók teljesítik, illet­ve túlteljesítik tervüket. Sok példa van erre; Soltész La­jos elvtárs, a Vulkán dolgo­zója, már 1952. második ne­gyedévi tervének teljesítésé­nél tart, Ferenci Mihály elv- társ a Nyíregyházi Magas- építési Vállalat dolgozója 1952. félévét teljesítette, Timku József öntő is an­nak köszönheti, hogv selejtje 1 százaléknál van, a régebbi 5 százalék helyett, hogy fe­gyelmezett a munkában. A fegyelmezett munkásnak a keresete is több. Egy fegyel­mezett köműveo prémiumos órabére felemelkedhet hat forint fölé, havi keresete jó­val meghaladja az 1200— 1300 forintot. Megyénk üzemeiben egyre szilárdul a munkafegyelem. A hiba azonban abban van, hogy a vezetőség, mivel nin­csenek késők és otthonmara­dók, abbahagyja a munkafe­gyelemért való harcot. Üzemi pártszervezeteinknek ezt fel kell ismerníök és mozgósítani kell az üzemi bizottságokat o munkafegyelem megszilárdítá­séra. Tervünk az eddigieknél sokkal nagyobb és nehezeb­ben megoldható feladatokat állít elénk. Megoldásukhoz magasabbfokú munkafegye­lemre van szükség, A hiányzások és a késések megszűnésével fordított arányban megnövekedett az „igazoltan távolmaradók", az „engedéllyel otthonmaradók“ száma. A szakszervezetnek az aktívák mozgósításával cl kell érniök, hogy a dolgozók lényegtelen kis ügyecskéik miatt ne maradjanak, még „engedéllyel” sem otthon hogy ne is kérjenek egyetlen órára se engedélyt a munka­pad otthagyására, hiszen egyetlen óra alatt — ha ter­meinek — sokkal nagyobb hasznot hajthatnak államunk­nak és önmagunknak, mint kis, ügyeik intézésével. Nevelni keil a dolgozóka) a munkaidő jó kihasználá­sára is. El kell érnünk, hogy a munkaidő minden órájában dolgozóink egyformán tudá­suk és munkájuk legjavát és termelésük maximumál adják. Közben ne feledkez­zenek meg a közös vagyonról, a gépekről. Vigyázzanak ar­ra. őrizzék meg a rongáló­dástól. Mindezeket el kell érnünk, ez‘. tervünk megvalósítása követeli. Elérhető célok ezek, csak jó felvilágosító munka ra, a munkafegyelem meg­szilárdításáért való további harcra van szükség. Több, mint félmillió látogatója volt az Ötéves Terv kiállításnak Egy hónappal ezelőtt, aug 18-án nyitották meg a Mű­csarnokban az Ötéves 3 érv H- állítást. Eddig csaknem öt­százezren tekintették meg a kiállítást, amely felszabadult életünk nagyszerű eredményeit és hazánk ötéve: terv utáni új arcát mutatja be képekben modellekben és makettekben. Kiállítás még soha ilyen nagv érdeklődést nem keltett ha­zánkban. Sorra jöttek a látoga­tók, csoportosan és egyenként Eljöttek az üzemek a bányák dolgozói, a szövetkezetekben és egyénileg dolgozó parasztok és az értelmiségiek. Ott iár‘ mindenki, akit érdekel hazánk sorsa, akinek szívügye a *erv Megnézte a kiállítást a VlT- ről hazatérő öt-hatezer kül­földi vendég is. Több mint félmillió ember is­merhette meg e kiállításon há­rom és ötéves teivünk nagy­szerű eredményeit, dolgozó né­pünk hatalmas alkotó ereiét. Tizenkét termen végigvonulva láthatták gazdasági és kulturá­lis életünk csodá.ttos fejlődé­sét és azokat a h--talmas léte ■sítménveket. ame veket ötéves tervünk még ezután ad ne­künk. Két vaskos \endégkönvv sűrűn teleírt oldatai tanuskod- nak arról a lenvügüzö hatás­ról, amelyet a látottak az ér­deklődőkből kiváltottak. Soka­kat. serkentett icbb és tób1' munkára, számos dolgozót vitt közelebb a tervhez ez a nem­csak tartalmában gazdag, ha­nem kivitelezésben is szép ki­állítás. Az Ötéves Terv kiállítás szep­tember 30-ig változatlanul reg­gel 9-től este 9-ig tekinthető meg. A kiállítás anyaga* októ­berben Miskolcon, maid Győ­rött, Pécsett, Szegeden cs Debrecenben mui.tiák be. A katolikus papok megyei békebizottságának ülése A szaboics-szatmári görög ős ró­mai katolikus papok szeptember 19-én békebizottsági ülést tartot­tak. Megválasztották az új vezető­séget és a következő határozati ja­vaslatot fogadták el: „A béke ügye nem választható el a békéért való küzdelemtől, ezért felvilágosítjuk híveinket, hogy az őszi vetést alaposan, öntudatosan, legjobb tudásuk szerint végezzék. A mélyszántást saját és országos érdekben lelkiismeretesen teljesít­sék. A napraforgó, kukorica, bur­gonya beszolgáltatásával, minél több „C” jegyre beadott termény­nyel — folytatja a határozat — a békés, alkotó, nagy ötéves tervet viszik előre. Bányáink, közlekedési j hálózatunk, építkezéseink, iparunk I fejlődése az ő kezükben is van. — Dolgozó parasztjaink itt mutathat­ják msg szeretetüket és megbecsü­lésüket ipari dolgozó társaik iránt. Megyénk begyűjtési versenyét fi­gyelemmel kísérjük és papi műkö­désünk keretében rajta leszünk, hogy a verseny községünkben is eredményes legyen. A termelőszö­vetkezeti csoportok alakulását köz­ségünkben elősegítjük és p leg­messzebbmenőkig kiállunk mel­lette. Elítéljük mindazokat, akik e békés célok elérésében gátolni akar­ják fejlődésünket, legyen az közü­lünk való, vagy bárki más.” A ha­tározati javaslat avval zárul, hogy özeknek az eredményes megvalósí­tásáért _.a mai naptól felelősséget vállalunk és Ilyen téren végzett munkánkról bármikor be is számo. lünk. A mai idők tetteket várnak és mi dolgozni akurunk a tartós és szilárd békéért.” országszerte egyesítik A HATÓSÁG! ÉS KÖRZETI ORVOSI HÁLÓZATOT Az egészségügyi minisztérium az ország' 175 helységében meg­kezdi a hatósági és körzeti or­vosi hálózat egyesítését. Ez al­kalommal főleg a bányavidék« ken és a termelőszövetkezet1 városokban valósítják meg az egységes orvosi szolgálatot. Az egészségügyi minisztérium a hatósági és körzeti orvosi háló­zat egyesítését 1952. január 1-ig fokozatosan kiterjeszti az orcrá cí orfÓCP? 4 £>1*ií létére. A koreai néphadsereg- hadijelcníése

Next

/
Thumbnails
Contents