Néplap, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-23 / 222. szám
1951 szeptember 23, vasárnap. 7 ÖTEVES TERVÜNK: BEKETERV Az ötéves terv szebbé, boldogabbá teszi egész népünk életét. Erről a hatalmas változásról beszél ez a könyv, amelyet a közeljövőben ad kt a népművelési minisztérium ,„öt- éves tervünk; béketerv.” címmel. A könyv választ ad arra a kérdésre, hogy miként változik meg környezetünk, hogyan könnyíti meg a sok új gép munkánkat és hogyan válik valóra sok reménységünk. Ebből a könyvből közöljük az alábbi részletet. ☆ A magyarországi tőkések egy évszázadon keresztül külföldi segítséggel és a magyar nép nyomorúsága árán építették ki a gyáripart. Teljes értéke 1938-ban így sem tett ki többet (megfelelően átszámítva) nyolc milliárd forintnál. Mi a tervidőszak idején 41 milliárd forintot ruháztunk be a gyáriparba, továbbá 10 milliárd forintét a közlekedés, 3 milliárd forintot az építőipar fejlesztésére. Csupán a legnagyobb beruházások termelésének értéke az 5 éves terv végén 17 milliárdot tesz ki. Ez csaknem tízszerese a csepeli ltá- kosi Mátyás Müvek 19ö0-es össz- termelési értékének. A terv során építkezésre 45 milliárd forintot fordítunk. Ha ebhői a pénzből gyárak, gépállomások, sportpályák, kultürházak, iskolák kórházak helyett is csak lakóházakat építenénk, nem kevesebb, mint egy millió összkomfortos lakás készülne. Jóval több, mint amennyi Mátyás király uralkodása óta a második világháborúig összesen épült az országban. Közlekedésünk fejlődése lépést tart egész népgazdaságunk gyors- iitemü fejlődésével. 1954-ben teherforgalmunk 135 százalékkal, személyforgalmunk 135 százalékkal lett nagyobb, mint a 3 éves terv végén. Gyorsütemfl fejlesztésünk során ipari termelésünk el fogja érni az 1949. évi termelés 310 százalékát. Az ötéves tervtörvény megköveteli, hogy az eddiginél 150 százalékkal több szövetet, ruhát, cipőt, bútort, könyvet és élelmiszercikket gyártsunk. Sokat gyártani ezekből a cikkekből csak gépek segítségével lehet. Fonó-, szövő-, elektromos-, szabó- és varrógépekkel, talpaló automatákkal, körfűrészekkel és más szerkezetekkel, amelyek valósággal ontják a jobb óletet biztosító termelvényeket. Legelőször is a gépek gyártásához fogunk hozzá, hogy kifejleszthessük a magyar könnyűipart, nekifogtunk, hogy kifejlesszük a magyar nehézipart és a magyar gépipart. Egyre több gabonát, húst, zsírt, vajat és sokkal több nyersanyagot kell termelnie mezőgazdaságunknak. Élelmezési cikkek garmadával fogjuk ellátni a magyar fogyasztókat. Ehhez arra is szükség van, hogy sokkal több gépet adjunk a falunak. Csupán traktorból 26.100 darabot kell adnunk a mezőgazdaságnak. Az ötéves tervben minden századik percben készül egy traktor. Ezt a feladatot ís csak a nehézipar, a gépipar hatalmas arányú fejlesztése útján tudjuk megoldani. A soktermeléshez jó közlekedés kell. Kern járhatunk be gyalog a gyárba, nem vihetjük hátunkon, vagy szekereken a termékek millió tonnáit. Az elkészült gépekkel nem dolgozhatunk a szabad ég alatt. Vasutakat, gépcsarnokokat, raktárakat kell építenünk. A közlekedés és az építőipar fejlesztéséhez pedig ismét sok vas szükséges. Ez a két ipar is a nehézipartól kapja a vasat. Az ipari függetlenséget Is a nehézipar biztosítja. Magyarország ipara a felszabadulásig a külföldi, elsősorban a német ipar kezdetleges függvénye volt. A Szovjetunió jóvoltából most végre ezen a téren is megszerezzük önállóságunkat. — Hatalmasra növelt nehéziparunk és gépiparunk segítségével függetlenítjük magunkat az imperialista bankemberek, gyárosok és „politikusok” zsarolásától. Nagyszerű fiatal néphadseregünk korszerű felszerelését is csak a fejlett nehézipar és gépipar biztosíthatja. Független haza, jómódú nép, szabad, békés jövő — ezek a szempontok vezették Pártunkat és kormányunkat, amikor az ötéves tervbe az összes iparágiak közül a legnagyobb beruházást a nehéziparnak biztosították. Az ötéves terv egész beruházásának csaknem a fele, 37.5 milliárd forint kerül a nehéziparba és ennek a legfontosabb Iparágnak a termelése az ötéves terv végére eléri az 1949. évi termelés 380 százalékát. Nem kevesebb, mint 267 nehézipari beruházást ír elő a terv, ösz- szesen 22.8 milliárd forint összegben. Kosma Károly ötéves terve A forgácsolómühely végében, közvetlenül a marók szomszédságában dolgozik a műhely egyik legjobb munkása, Kozma Károly elvtárs. Alig múlt egy éve, hogy bekerült az üzembe. Anarcson lakik, innen jár be kerékpárral Kisváráéra. Kozma elvtárs alakja nem sokat árul el jelleméből. Magas, kissé sovány, de tele akaraterővel. Első látásra nem is gondolná az ember, hogy 180 százalékos átlagteljesítménye van és a negyven darab kiszabott napi teljesítmény helyett 70—80 darab satut szerel össze. A felszabadulás előtt szüleinek öt hold földjén gazdálkodott és ezen kívül napszámra járt a kulák- hóz. Legtöbbször Diener Lászlónál volt, akinek maga sem tudja menynyi földje, faiskolája volt és ezenkívül mint ügyvéd csapta be a szegény dolgozókat. — Keserves élet volt az — mondja — alig akadt meg a mindennapi, jó ruhára gondolni sem lehetett. Nem, mőg tervezni, jobb jövőre gondolni sem. A felszabadulás után még nem tudta, mit is cselekedjen, valahogy idegenkedett az üzemi munkától. Járt egyik helyről a másikra dolgozni, nem volt állandó munkahelye. Júniusban múlt másfél éve, hogy megnősült, aztán nemsokára bekerült a Vulkánba. — Keresetem most 8—900 forint, de azon igyekezem, hogy teljesítményem állandóan 200 százalék le-' gyen, hogy meglegyen legalább az ezer forintom havonta. Nekem is vannak terveim, mint az országnak, csak persze kicsiben. Szeretnék még venni egyet-mást, ami hiányzik a háztartásból. Elmondja Kozma elvtárs, hogy rádiót akar venni. Nemrégiben olvasott az Élet és Tudomány című folyóiratban a televíziós készülékről. „Majd idővel azt is fogunk venni” — mondja. Most még megelégszik egy rendes néprúdióval is, de ha nyer a Békekölcsön kötvénye, akkor már egy nagyobbat vesz. Szinte restellt a dolgot, hogy csak 250 forintot jegyzett. Akkor, a tavalyi jegyzés idején még nem volt teljesen tisztába azzal, hogy mire is megy a kölcsönadott forint De amióta felvették a Párt tagjelöltjei sorába, azóta sokat tanult és nyitott szemmel jár. Látja, hogy napról-napra szebb az élete. Saját szemével győződhet meg az üzem hatalmas építkezéseiről. „Mióta itt dolgozom, legalább a duplájára fejlődött az üzem — mondja. — Egyre-másra kapjuk a jobbnál-jobb gépeket, lesz ebédlőnk, korszerű fürdőnk és öltözőnk.” Tervbevette még Kozma elvtárs, hogy ha kéthónapos gyermekük megerősödik, felesége bejön az üzembe dolgozni és beköltöznek Anarcsről Ktsvárdára. Ha majd ketten keresnek, akkor ők is „felemelik a tervet” és vesznek szép új bútort, ő maga az üzemben ta. nulta ki áz esztergályos szakmát, de még tovább akar menni és kitanulja a lakatos szakmát is. Kozma elvtárs terve nem álom. Részletei szorosan kapcsolódnak a mi ötéves tervünk nagyszerű eredményeihez, melyek mínd újabb lehetőségeket nyitnak meg a fejlődés számára. Mit kapott eddig Kisvárda az ötéves tervtől Kisvárdán van megyénk egyetlen vasöntödéje. A Vulkán a három- és ötéves terv folyamán hatalmas iramú fejlődésnek indult. Már eddig duplájára bővült az üzem és az ötéves terv végére egyedül az öntöde háromszorosa lesz a réginek. Korszerű berendezés, legnyomásos formázógépek daru fogja szállítani a nehéz formákat és teszik könnyebbé a dolgozók munkáját. Az ötéves terv második évében a beruházások összege az 1950. évi beruházások összegének mintegy 545 százaléka. Most épül egy új korszerű laboratórium, melynek feladata lesz többek között az Öntödei homok megvizsgálása és megfelelő arányú keverése, ami által jelentősen lecsökkentik a seleit-százalékot az öntődében. Több mint kétszeresére bővül ki a megmunkáló és szerelő műhely. Korszerű gépek, eszterga, maró- és fúrógépek váltják fel a régieket és az üzem gépállománya is a duplájára emelkedik. Ezek a beruházások és a dolgozók jó munkája tette lehetővé a felajánlásukat, hogy a Na^v Októberi Forradalom emlékére ezévi tervüket november 10-re befejezik. Maga a község is sokat kapott már eddig az ötéves tervtől. Az állomás mellett közvetlenül emelkedik a hatalmas víztorony. Félmillió forint költséggel épült fel az út ipari gimnázium, felépült a Mezőgazdasági Technikum. Ipari tanonciskolát és óvónőképző' kapott a község, ezenkívül megnyílt egy irodai szakiskola. Ebben az évben létesült két óvoda, egy míntaóvoda és egv napköziotthonos óvoda, ahol a gyerekek étkezést is kapnak. Másfélmiiliós községgel korszerűsítették a növénvnemesí- tőt. Ennek keretében kapott a telep üvegházat, víztornyot és ártézikutat. Az idei dohánytermést már az úi dohányfermentálóban szárítják és csomagolják. Hatalmas beruházással bővítik ki a gépállomás épületét és gépállományát, A multéví 14 traktor helyett ma már 28 traktorral rendelkezik a gépállomás. Ma avatják fel ünnepélyes keretek között a Rákosi- telep Vili osztályos általános iskoláját. Mindezek a számok Kisvárda fejlődésének egv részét tükrözik vissza. Az ötéves terv későbbi éveiben úiabb eredményei fognak mutatkozni annak a hatalmas építkezésnek, ami mind közelebb visz bennünket a szocializmus felépítéséhez. Itt ís visszakapja Kisvárda dolgozó népe a Tervkölcsönre és a Békekölcsönre adott forintokat. Másfélmillió forint költséggel új trafó javító épül NTyireg-yhátaiún A vlllamosenergla fokozott felh asználása tette szükségessé, hogy á Villamosenergiaszolgáltató Vállalat transzformátorjavító üzemét újabb hatalmas beruházások árán, teljesen üj, nagyobb üzemmé fejlesz- szék. Az ötéves terv keretében már ezidáig hatalmasat fejlődött az üzem. A transzformátorok minőségi ellenőrzésének megjavítására 200 ezer forint költséggel új próbatermet kaptak, ami az ország egyik leg. korszerűbb próbaterme. Különféle szerszámgépeket kaptak 59,000 forintért. Most szerelik az új szárítóberendezést, mellyel a transzformátorok üzembiztosságát és élettartamát hosszabítják meg. Az üzemrészek központi fűtéssel való ellátása 20.000 forintba került. Különféle üzembővítésre több, mint 30.000 forintot költöttek. Sokszorosan kapjuk vissza a Békekölcsön forintjait Valamennyiünk életében újabb .örömünnep volt a tervkölcsönkötvé. nyék sorsolása és még nagyobb ŐSZ MARTON SELEJTET „GYÁRT“ Ősz Márton kötélgyártó szakmá. val került a kisvárda! Vulkánba. Szakmájának itt nem sok hasznát vette, de a gyár vezetősége lehetőséget és módot adott arra, hogy anyagi károsodás nélkül új szakmát tanulhasson. így lett esztergályos átképzés, 600 forint fizetéssel. Szakmáját elég hamar elsajátítot. ta, úgyhogy nemsokára már önállóan dolgozhatott. Teljesítménye fokozatosan emelkedett és július hónapban már 199 százalékra teljesítette normáját és keresete is 1.046 forintra emelkedett. A jó eredmények mellett azonban már akkor kezdtek hibák mutat, kozni munkájában. Persze, nem az volt a hiba, hogy többet akart keresni, hisz minden dolgozó azt akarja, hogy becsületes munkájáért megfelelő díjazást kapjon, de ő nem így gondolta. Megtette azt, hogy a nyolc órás műszakból hét órát írt be teljesítménybérbe, az egy órát pedig szer^ámjavításra, késköszörülésre. Ezzerazt akarta elérni, hogy a normaszázaléka magas legyen — még magasabb, mint 199 százalék — és ehhez még hozzájött volna az Időbérben elszá. molt óra külön djazása. Ez nem egy esetben fordult elő nála, pedig a normát úgy állapi, tottálc meg, hogy jusson idő szer- számjavításrp és gépápolásra is. Ősz Márton célját nem tudta keresztülvinni és állandóan veszeke. dett művezetőjével, Miklós,- József elvtárssal. Párttagságára hivatkozva, azzal fenyegetőzött, hogy ,,majd én megmutatom, hogy ne. kém van igazam és akkor valaki repülni fog". Ősz Márton elfelejtette azt, hogy a Párt adott neki új életlehetőséget, hogy szakmát tanulhatott és jól kereshet, elfelejtette, hogy a Párt a közösség ügyét tartja szem előtt és ezen belül az egyéni érdekeket. Áskálódást látott sajátmaga ellen abban is, hogy az egyik Uolgo. zó helyett — aki katonai szolgálatra vonult be — a marógéphez állították dolgozni. Ekkor kezdte el Ősz Márton a selejtgyártást. Egy műszak alatt 250 darab mü- szerészsatut maratott féloldalra, aminek értéke többezer forint. Hogy a satuk használhatatlanná ne váljanak, egy újabb műszakot vett igénybe amíg minden egyes satut újra kellett marni, hogy helyrehozzák a hibát. Ezt a munkát őneki kellett elvégezni, amire persze nem számoltak el peki külön díja. zást, ebben újabb ,,lgazságtalansú. got” látott. Ősz Márton egy nappal hosszabbította meg a müszerészsatu gyár. tásl tervét, mégsem ismeri el a hibáját és állandóan azt hangoztatja. hogy „őt nem hagyják érvényesülni, mindenki elnyomja”. Most újra esztergapadon dolgozik. Teljesítménye — mivel nem szeret dolgozni — 98 százalék. Hü. velyeket fúr a párhuzamos satuhoz, amiből a norma 20 darab, de húsznál nemigen csinál meg többet. Nem érdekli az sem — legalább Is .azt mondja —- hogy keresete így 812 forintra csökkent. Nem nézi családja, gyermeke jövőjét, lebecsü. 11 az ötéves tervet, hátráltatja az üzem tervteljesítését. Párttaghoz nem méltóan, meggondolatlanul teszi ezt a kijelentést: —Majd kivizsgálják az én ügye. met, addig várok, aztán itthagyom az egészet. Ősz Márton párttaghoz nem méltóan viselkedik. Készakarva hátrál, tatja a termelést, nem ápolja a gépét, amin vastagon van a rozsda. Arra hivatkozik, „úgysem adnak olajat, hiába kérnék”. Ez megint nem Igaz mert petróleumot minden héten lehet vételezni a gépek kar. bantartására. Ahelyett, hogy az elkövetett hl. bát jő munkával kijavítaná, arról beszél, hogy ót jogtalan sérelem érté és azért nincsen kedve dolgozni. Nem érdekli az, hogy ha továbbra is így fog dolgozni, ebben az évben még 450 darab satuhü. vellyel gyárt kevesebbet és így tizenöt nappal hátráltatja a satuüzem tervteljesítését, megkárosítja az államot és megkárosítja sajátmagát is több, mint 300 forinttal. Kivesz a dolgozók kezéből ebben az évben 450 darab szerszámot, ami. vei késlelteti az új gyárak, üzemek határidő előtt való felépítő, sét, ellenségévé válik a dolgozó népnek, sajátmagának Is. ősz Márton tud dolgozni, ha akar és éppen Ideje, hogy változtasson „munka, módszerén”, hogy újra 199 száza, lékos teljesítménnyel segítse elő az ötéves terv sikerét. örömmel vártuk a békekölcsönköb* vények első sorsolását. Ünnepeljük új gyárainkat, üzemeinket, a szám. tálán új létesítményt, amelyek Pár. tunk szavára nőttek ki a földből. Ünnepeljük a másik ígéret teljesü. lését, a nyeremények sorsolását. Ml, rendőrök is sokat kaptunk a Párttól, a dolgozó néptől, népünk vagyonának megvédése érdekében korszerű felszerelést és gyönyörű új egyenruhát. Én a szocializmus építésének és békénk védelmének biztosítására a békekölcsönjegyzés alkalmából, 1200 forintot jegyeztem, örömmel jegyez, tem ezt az összeget, mert tudtam, hogy sokszorosan kapom ezt visz. sza népgazdaságunk fejlődésének biztosításával. Emellett már most, az első húzás alkalmával. 300 forintot nyertem. Velem együtt szá. mosan nyertek még a rendőrségnél dolgozó bajtársak közül. Csak közvetlen ismerőseim közül. Halkó Zoltánná, Kujbus Mihály, Tímár István,, Szlama Ferenc bajtársak nyertek az első húzásnál és vala. mennyien velem együtt örülnek. Rendőrségünk a dolgozó nép rendőrsége, a dolgozók alkotásai nak. vagyonának védelmezője, A múlt rendőrsége a kizsákmányolok uralmát védte, a dolgozó népet nyomta el. Ezzel szemben ml a dolgozók érdekeit, alkotásait védjük és kíméletlenül lecsapunk minden ellenségre, akik a szocializmus-épí. tését veszélyeztetik. Amit a dolgozó nép szerszámmal a kezében épít, mi fegyverrel a kezünkben védelmezzük meg. Sallai Erzsébet, \ ■ Jfyiregyhdsa.
