Néplap, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-20 / 219. szám

1951 szeptember 20, csütörtök. A rohodi dolgozó parasztoknak van mit meghálálnfok Mozgósítsa őket még jobb munkára a pártszervezet A rohodi dolgozó parasztoknak is a felszabadulás adta meg a lehe­tőséget a felemelkedéshez. Földet kaptak a község nincstelen parasztjai Most pedig a 3 éves és az 5 éves terv gazdag ajándékaival épül, szépül a község. Az egyik legszebb ajándék a villany bevezetése. De kapott a község két új fúrottku- tat, felépítették a fasiszták által lerombolt cserehidat, kultúrházuk,' Megváltozott az egykori D. Éles Mihály. Grünvald Ignác, volt cselédje, 7 hold földet kapott a földosztáskor, saját házában la­kik, amit a felszabadulás óta vásá­rolt és saját fogata van. De így sorolhatnánk fel a rohodi dolgozó parasztoknál mindazt az eredményt, amit a felszabadulás, a terv adott számukra. A község dolgozó parasztjai tud­ják azt, hogy csak úgy érhetünk el még szebb eredményeket, csak úgy várhatunk még virágzóbb életet, még többet az ötéves tervtől, ha minél többet termelnek földjeiken és többet adnak az államnak A burgonyabeadást a község rö­videsen másfélszeresére teljesíti. Megkezdték a kukoricaszállítási szerződéskötést is. Az őszi kalá­szosok vetésével Is szépen halad­nak, az őszi árpa és szöszösbük- köny vetését már . befejezték, a rozsvetésnek már 50 százalékát el­vetették. Van olyan rozstábla, ame. lyik már szépen zöldéi. Sápi Gyula, de a község számos dolgozó parasztja, nem hallgatott a kulákmesére, hogy ,.száraz a föld. nem lehet vetni”. A most kapott esőtől rohamos növésnek, erősödés­nek Indul gabonájuk­Az elért szép eredményeket felvilágosító munkával érték el Rohodon. A községet fel­térképezték és körzetekre osztották. A körzetfelelősök ellenőrizték a körzetükhöz tartozó népnevelők munkáját. A párttagok és tanács­tagok személyes példamutatása Is serkentőleg hatott a dolgozó pa. rasztokra. Király Miklós középpa­rendbehozott tanácsházuk van. Ta­nító Is mindössze kettő volt a múltban, most 8 tanerővel rendel­kezik az iskola. Tervbe van véve két új Iskola felépítése, ebben a hónapban mozit fog kapni a község lakossága. Kap a község új pász­torlakást és apaállatistállót. A földosztás során kapott házhelyeken már 50 új lakást építettek a dől. gozó parasztok. nincstelen cselédek élete raszt, a községi pártszervezet tit­kárhelyettese, tanácstag, kenyérga- benabeadását 200 százalékon felül teljesítette, takarmány valamint tojás és baromfi beadását 100 szá­zalékig teljesítette a rozs vetését Is elvégezte. Molnár Pál 8 holdas dolgozó paraszt, párttag, tanácselnökhelyettes gabonabeadá­sát 150, burgonyabeadását 100 szá­zalékig teljesítette. Azoknak a dol­gozó parasztoknak, akik így elvég, zik munkájukat és teljesítik kö­telességüket. nem kell szégyenkezni népnevelő munkájuk során, büszkén mondhatják: „kövessétek példán­kat”. Helytelen azonban az, hogy nem vonják be a népnevelő munká­ba azokat a dolgozó parasztokat, akik jól teljesítettek. Ifjú Buda József párttitkár efvtárs úgy vélekedik erről: „úgyse tudnak azok népne­velő munkát végezni, mert még so­hase csinálták’’- A titkár elvtárs tudja pedig azt, hogy senki sem született népnevelőnek. Nem mond­hatunk le a dolgozók neveléséről olyan megjegyzéssel sem, hogy ..hiába beszélnénk velük, úgyse jön­nének azok népnevelő munkát vé­gezni”- Nem lehet, hogy elfelejtet­te volna Markasz László 7 holdas paraszt, mit köszönhet ő a népi de­mokráciának. Nem is felejtette el, mert kenyérgabona beadását 400 százalékra teljesítette. Ezzel Is meg akarja hálálni, hogy az egyik fia katonatiszt lett, a másik pedig a földmű vessző vetkezet dolgozója. Vagy Kósa István, aki a felszaba­duláskor 7 hold földet kapott, a fia a Néphadsereg főhadnagya, V. Éles Dániel, aki 4 hold földet ka. pott és az ő fia is katonatiszt. Foglalkozzon ezekkel a dolgozó pa­rasztokkal a rohodi pártszervezet. Nevteljék őket gyermekük boldog jövőjéért minden áldozatra kész harcosokká, társaik netvelőlvé­Alig van már megyénkben olyan község, ahol dolgozó parasztjaink ne választották volna már a még szebb, még gazdagabb életet hozó nagyüzemi gazdálkodást Rohod sajnos ezek közé tartozik. A község kommunistáinak az le­gyen az első feladata, hogy sze­mélyes példamutatással és népne. velő munkával, minél előbb meg­alakítsák községükben a termelő­csoportot. Ne forduljon elő olyan eset, mint Kovács Károlynál, aki úgy akarja meggyőzni TJjlakl Ba­lázs 16 holdas középparasztot, ,.ha nem lépsz be, a tszcs.be, kuláknak fognak minősíteni. Megtette azt is, hogy a népneve­lőket elvitte Nagy Istvánhoz, aki­nek az apja 31 holdas kulák.' Nem Ismerik eléggé az ellenséget de nem veszik észre az aknamunká­jukat sem. „Nem beszélnek itt semmi rosszat a kulákok. örülnek, ha hallgathatnak” — ez a vélemé­nye a párttitkár elvtársnak. De Buda Bertalan tanácselnöknek Is. Úgy járnak azok most is fennhé­jázva a tanácsházhoz mint régen, a .,főjegyző urak” idejében a köz­ségházhoz- Éles László 37 holdas kulák még azt se átallotta kije­lenteni, mikor a kötelező adóját fizette éppen, hogy „rablás ez az egész”. A tanácsház dolgozói pedig a rendreutasítás helyett szó- nélkül eltűrték ezt. Az eredmények ellenére sok ten­nivalója van még a rohodi párt- szervezetnek. Végezzék el ezeket úgy. hogy eredményesebb legyen a felvilágosító munka, a harc az el­lenséggel. . Antálóczi Klára. Az elsőség arra kötelezi az Útfenntartó Vállalatot, hogy teljesítse minden területen tervét! A nyíregyházi Útfenntartó Vál­lalat útkarbantartó tervét 76 szá­zalékban teljesítette. A vállalat há­rom körzetének például így néz ki a tervteljesítósi százaléka: II. kör­zet 40 százalék, III. körzet 71 szá­zalék, VII. körzet 45 százalék. Ige® súlyos hiba az, hogy a VII körzet lemaradt, holott ez az útépítés fit építési anyagát, a kavicsot termeli ki. Vájjon a dolgozókban van-e a hiba? A nemrégiben megtartott műszaki konferencia rávilágított arra, hogy a hibák okát elsősorban a központi irányításnál kell ke­resni. A vállalat dolgosói gincsenek hijján a lelkesedésnek! Ezt bizonyítja a tarcali kőbánya teljesítményének rohamos emelke- diíse. Beregszászi bányamester újí­táséval már elérték a 126 százalé­kot Nagy visszhangot keltett a munkások körében a Gazda-mozga­lom. Reichenberger Gergely sztahá- novista tehergépkocsivezető, Zslt- nyár József, Czakó Géza szerelők, Szentirmai Gyula beggesztö és esz­tergályos gépeket és szeszámokat készítenek hulladékanyag felhasz­nálásával. Eddig közel 25.000 fo­rintos megtakarítást értek el. Gál Sándor útkarbantartó rámutatott arra, hogy az utakat szegélyező padkákban az eltemetett kavicso­kat újra fel lehet használni az út­javításnál. Egyszóval számos olyan dolgozója van a vállalatnak, akik ni, 'lyen átérzik munkájuk jelentő­ségét. Ennek ellenére a központi irányítás s különösképpen a műszaki irányítás nem megfelelő. Sok hibát követnek el a műszakiak a hibás adatszol­gáltatással, amelyekből aztán pénz­ügyi zavarok keletkeznek. A terve­ket nem bontják fel — nem ismer­tetik a dolgozókkal. Igen sok hiba van a szállításnál. Nem véletlenül vetette fel a műszaki konferencián Tóth János aszfaltozó brigádvezető a rossz anyagellátást. Miért kés­nek a szállítások? Azért, mert a szállító gépkocsikat javító, kar­bantartó szerelők időbérben dolgoz­nak még mindig, pedig azt már a VIII. körzetnél is tapasztalhatták a műszaki vezetők, hogy az időbér nem segíti elő a termelést, mert nem teszi közvetlenül érdekeltté a' dolgozókat. A hibák kijavítását tehát a köz­pontban kell megkezdeni. Ébernek kell lenni az ellenséggel szemben! A fehérgyarmati körzet adminisz­trációs munkakörébe Váezi Géza, volt horthysta postatiszt furako- dott be, aki a közellátás szabotá- lásával próbált elégedetlenséget szítani a vállalat munkásai között. Semmivel sem volt különb ember a mátészalkai körzetnél Naményi Sándor, volt horthysta „királyi fő­jegyző úr”. A munka megjavítása, az ellen­ség elleni harc azonban csak akkor lesz sikeres, ha elmélyül a vállalatnál a bírálat és önbirálat szelleme Vájjon, hogyan tud javítani a hibákon Németh műszaki osztály- vezető, aki a dolgozók bebizonyí­tott, jogos bírálatára így válaszol: „Nem igaz!” Talán mégis helyes lenne, ha Németh osztályvezető fi­gyelembe venné a tömegek hang­ját és jól megértené Sztálin elv­társ tanítását: „Az önbírálat... a bolsevizmus fegyvertárának elma­radhatatlan és állandóan használt fegyvere, elválaszthatatlan a bol­sevizmus természetétől, forradalmi szellemétől.” Nem véletlen az, hogy egyes vezetőknek Ilyen a viszonya a bírálathoz. Onnan ered, hogy benn a központban nem a munka­társi, elvtársi szellem honosodott meg, hanem egyre Inkább a .bratyi-szellem” lesz uralkodó. Ez a szellem hozta azt magával, hogy a vállalatvezető elvtárs nem vállalat- vezető, hanem „Pistukám”! A vállalat útépítési tervét 106 százalékra teljesítette s ezzel az országban az első helyre került Ez azonban semmiképpen sem in­dokolja az elbizakodottságot. Az elsőség arra kötelezi a vállalatot, hogy a termelés minden területén jő munkát végezzen. Az első teen­dő: rendet teremteni a központ­ban a kommunisták tevékeny bevo­násával. A személyi ellentétek szi­tása helyett ezzel törődjön Tóth elvtársnő, a személyzeti felelős is. De törődjön legfőképpen ezzel az üzemi pártszervezet. . Siska elvtárs, a párttitkár keményen lépjen fel a személyeskedések ellen s irányítsa a kommunisták figyelmét a termelés megjavítására. Segítse elő a pártszer vezet azt, hogy a dolgozók helyes javaslatai széles körben elterjedje­nek s a szakszervezet gondoskod­jék a kezdeményezések kiterjeszté­séről minden munkatelepre, őrköd­jön a pártszervezet, minden kom­munista afelett, hogy sérthetetlen legyen a bírálat joga az üzemben. Magyarázzák meg a vállalat min­den vezetőjének, hogy a terv nem számok halmazát, hanem elsősor­ban a dolgozók millióinak tevé­keny, lelkes munkáját jelenti. S az a vezető, amely nem támaszkodik a dolgozók lelkesedésére, az nem ké­pes azokat a feladatokat megolda­ni, amelyeket az ötéves terv eléje, tűz ki! ÖTÉVES TERVÜNK béliealkőiámi Ez a kénünk a mezőkövesdi magtár kicsinyített modellje. Az épület Középeurőna egyik legkorszerűbb tárháza. Ezerötszáz vagon részben zsákos, részben ömlesztett gabona és egyéb magiéleségek tárolására szolgál. K kétféle tárolási rendszer közé iktatödik a toronyrész, amelyben a függőié» ges szállítás valamint mérlegelés és a kézi tisztítási berendezések vannak. Seregnyi gén segíti a magtárban a munkát. A dolgozók számára külön épületben étkező és konyhaüzem, öltözők és mosdók vannak. A most ké* szült épületben már az idei bő termést tárolják. Nem lehet elfelejteni a nyíregyházi Friedmann-telepi barakklakások nyomorúságát, nem lehet elfelejteni hogy a munkások nagyrésze dohos, sötét tömegszállásokon klniódta végig éjszakáit a Horthy-bitangck or3zá. Bábán. Hogyan is Irt a Nyirvidék Szabolcsi Hírlap 1938 iúliusában? „Elő. szőr is tisztázni kell a fogalmakat: mi is az az ágyrajáró? — Nem al­bérlő és nem is szobaúr, ezek körülbelül olyan távolságra vannak az ágy- rajárótól. mint a főbérlő tőlük. Az ágyrajáró a legszerényebb igényű ember, ninos Joga sem az egész szobára sem a falakra, sem a szobában lévő bútordarabokra, hanem csak és kiárólag az ágyra, , lehet, hogy arra is csak a nap egy bizonyos idejében.“ Hány ezer és ezer ilyen ágyrajárásra kényszerült, otthontalan munkás őriz ilyen keserű emléket... Most? A fel­szabadult nép alkotásai közt tágas, világos, egészséges munkásházak, mun­kásszállók épülnok. Fenti képünk is egv tervezett Csepelon felépítendő munkásszálló modelljét ábrázolja. Kényelmesen berendezett, korszerű laká. sokban élnek mcst szabad munkásaink, dolgozóink, akik a tervek túltelje­sítésével, az államnak kölcsönadott forintjaikkal építik szebbé szabad országunkat. S nézzük ezt a lakóháztömböt. Tíz és száz munkáscsaládnak, tiz és száz dolgozónak nyújt kényelmes otthont. Ilyen lesz a budapesti Moszkva, utcában építendő új lakóház. Olt Károly pénzfigyminisxter nyitja meg1 a Békekölcsön sorsolását Az Országos Takarékpénztár köz­pontjában szerdán délelőtt tartotta alakuló illését a békekölcsünkötvé- myetk első sorsolására kinevezett bizottság. — A bizottság tagjai sztahánovistdk, kiválóan dolgo­zó ifjúmunkások, Kossuth-dija sok, termelőszövetkezeti csoportok dolgo­zói, a békebegyüjtésben élenjáró egyénileg gazdálkodó parasztok, kiváló értelmiségiek. Romlxányi Jószef, az Országos Takarékpénztár vezérigazgatója üdvözölte a bizottság tagjait. — Népünk láthatta az eddigi ' iorsoldsoli alkalmával, hogy kor. mdmyzatunk betartja ígéretét és áll­ja a szavát. A nemrég megtartott tervkölcsönsorsoldsnál is az ország valamennyi üzemében, hivatalában, városában és falujában részesültek a dolgozók kisebb, nagyobb nyere­ményekben. Most a négynapos sor. solas alkalmával kilencvenötezer háromszázharminchét darab nyere. ményt húznak ki, összesen 38,925.000 forint értékben — mon­dotta a többi között. A békekölcsön első sorsolását csütörtökön délután négy árakor. Olt Károly pénzügyminiszter nyit, ja meg az zeneművészeti főiskolai nagytermében. 3

Next

/
Thumbnails
Contents