Néplap, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-16 / 216. szám

frmp * (Világ proletárjai egyesüljetek! Mai számunkból A nyíregyházi állomás dolgo­zói felkészültek az őszi csúcs- forgalom sikeres lebonyolításá­ra (3. oldali — Ajak már 109 százalékra teljesítette burgonya begyűjtési tervét (5. oldalig — Uj hadsereg [6. oldali — Ibrány ban nap, mint nap Szaporo­dik a szövetkezetek taglétszá­ma (7. oldali. I MDP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJ A /II. évfolyam, 216, szám. ARA 50 FILLER 1951 szeptember 16 vasárnap Az állami fegyelem betartása döntő tényező a begyűjtési terv teljesítésénél Házi Árpád elvtárs, belügymi- úszter a megyei tanácselnökök ér- ekezletén a káderek neveléséről és íelytállásáról beszélve, aláhúzta az illami fegyelem betartásának fon- .usságát. Mit jelent az állami fegyelem be- artása? A szocializmus építésében a dol­gozó önkéntességén alapuló állami 'egyelem betartása nélkül nem le­nét a terv végrehajtását biztosí- lanl. „A szocializmus nem tétlen­kedést követel — mondja Sztálin elvtárs — hanem azt, hogy minden ember becsületesen dolgozzék, ne másoknak, ne a gazdagoknak és a kizsákmányolóknak, hanem saját magának, a társadalomnak.” Az állami fegyelem betartása azt Jelenti, hogy tanácsaink döntő fel­adata dolgozó parasztjaink között tudatosítani az Alkotmány adta jogokat és kötelességeket népi ál­lamunkkal szemben. Azokban a községekben, ahol betartják az ál­lami fegyelmet, ott jól megy a be­gyűjtés s jól megy minden más munka. Góberjénben Varga Gyula elvtárs, párttitkár, Mészáros Ist­ván VB elnök jó felvilágosító mun­ka útján érvényt szereztek az ál­lami fegyelemnek. Ebben a köz­ségben nincsen egyetlen olyan párt-, tag, vagy tanácstag, aki ne teljesí­tette volna példamutatóan beadási kötelezettségét. A Géberjénnel pá- rosversenyben álló Fülpösdaróc a legjobbak közé küzdötte fel ma­gát, mert példát mutatott a párt­titkár s a tanácselnök is. Mindkét községben naponként értékelték a begyűjtési verseny állását. Nem elégedtek meg a hibák feltárásával, hanem ki is javították azokat. Az állami fegyelem betartása jó­tékonyan mutatja hatását Tivada­ron is.. A párttagok és tanácstagok példamutatása nyomán az elcsépelt gabonamennyiség 50 százalékát adta be a község népi államunk­nak. Nemrégiben Tivadar is az utolsók között volt. Hiányzott a párttagok és tanácstagok példamu­tatása, zavar, kapkodás jellemezte a helyi tanács munkáját. Döntő változás következett be akkor, ami­kor a pártszervezet több segítséget nyújtott a tanácsnak s ellenőrizte a tanács munkáját.. Ma már Tiva­dart példaképül lehet állítani a megye községei elé! Számtalan példát sorolhatnánk fel annak igazolására, hogy napról- napra megváltozik dolgozó népünk viszonya népi államunkhoz. Egyre többen érzik: ez az állam az ö ál­lamuk. Több, mint 30.000 azoknak., a dolgozó parasztoknak a száma megyénk területén, akik 100 szá­zalékon felül teljesítették beadási kötelezettségüket És 13 ezren van­nak olyanok, akik 200 százalékon felül teljesítettek. Ésik Dániel ti- szamogyorósl dolgozó paraszt 3 má­zsa 80 kilogram helyett 14 mázsát vitt a begy Uj tőhelyre. Számosán vannak olyanok, akik 35—40 mázsa felesleget adtak be népi államunk­nak. Még mindig vannak azonban olyanok dolgozó parasztjaink kö­zött, akik az ellens'g hangjára hallgatnak. Ifjú Botor János nagy- halász-érháti hatholdas dolgozó pa­raszt azért tartogatja otthon 21 mázsás búzafeleslegét, hogy azt sertéseivel etesse fel. Pedig Potor János is a Szovjetuniónak, a Párt­nak köszönheti azt, hogy hat hold­ján szabadságban, békében élhet! Sokat kapott Potor János is a nép államától. Elég ha csak hat hold földjét említjük fel. S ő mégis úgy képzeli, hogy kizárólag jogai vannak, de kötelességei nem. S amikor a népnevelők felvilágo­sító szóval, jóakarattal keresik fel otthonában, ő kaszával fogadja őket. Méltán ítélik el dolgozó pa­rasztjaink az ilyen magatartást és méltán figyelmeztetik Potor Já­nost : kötelességeid is vannak a hazával, a béke táborával szem­beni S mert ilyen esetek is előfordul­nak, ezek is bizonyítják: nem ér­vényesül kellőképen minden tanács munkájában az állami fegyelem. Ez kitűnik abban is, hogy a begyűj­tési verseny során Szabolcs-Szat- már a harmadik helyről a tizen­ötödik helyre csúszott le. Több köz­ségben megalkusznak a Mákok­kal. • Dcmbrádon a kulákokat elszá­moltató bizottság elnöke, Varga ré­szegre itta le magát a Máknál. Nem lehet csodálkozni, hogy a köz­ség mindössze 44.7 százalékban tel­jesítette begyűjtési tervét. Maga a tanács elnöke is megalkuvó módon viselkedik. A begyűjtés idején be­teget jelentett és kórházba vonult. Ugyanakkor saját padlásán kilenc mázsa felesleget tartogatott. Ott, ahol nem ügyelnek az állami fe­gyelem betartására úgy, mint a szemük fényére, ott az ellenség sza­badon végezheti romboló munkáját, így cselekedett a mérk-vállaji ta­nácstitkár, Pénzes Ferenc is. Gya­lázatos magatartásával még -a dombrádi tanácstitkáron is túltett. Arra használta fel a horthysta közigazgatásban szerzett 25 eszten­dős tapasztalatait, hogy félreve­zesse a Pártot, a nép államát s nyugodtan tolhassa a kulákok sze­kerét. összezavarta a nyilvántar­tási lapokat azért, hogy a kulákok elszámoltatását megakadályozza. Pozícióját arra használta fel, hogy a tanácsapparátusba becsempéssze az osztályellenséget, Mákcimborá­ját, Breznai Ernő ötvenholdas ku- lák vejét. Nem is lehet azon cso­dálkozni, ha Mérkvállnjon rosszul megy a begyűjtés. Ezek a hibák is bizonyítják, hogy eredményeink mellett súlyos hibák is vannak az állami fegye­lem betartása terén. Itt kell be­szélni arról is, hogy lemaradás ta­pasztalható a szántás-vetés mun­kálatainál. Nem egy .olyan község van, ahol míg hozzá sem kezdtek a vetéshez, pedig az őszi árpa ve­tési határideje szeptember 15-ével már lejárt. A hibák felszámolásá­hoz haladéktalanul hozzá kell lát­ni. Pártszervezeteirk iránymutatá­sával mozgósítsák tanácsaink dol­gozó parasztjainkat az őszi mező- gazdasági munkák időbeni és jó elvégzésére. Biztosítsák az állami fegyelem betartását a tojás, ba­romfi, szénabegyüjtés terén. Érjék el azt, hogy dolgozó parasztságunk kukorica, burgonyafeleslegének lel­kes beadásával erősítse édes ha­zánkat, a Szovjetunió vezette nagy bíketábort. Bodoyán ,János a megyei tanács VB elnöke.. Nyírbátorban egyre no a tszes-bbe lépett dolgozó parasztok szánta Szervezett felvilágosító munka szorítja vissza az eilenstg támadását Nincs olyan messze Ibrány Nyír­bátortól, hogy órák alatt ne menne el a hír egyik községből a másik­ba. Ahogy mozog a falu Ibrányban, úgy hallanak mindenről Nyírbátor dolgozó parasztjai­Meghallották azt is, hogy a termelöcsoportokba belépő kommunisták példamutatá­sa hogyan mozdította meg az egész Ibrányt, példájukat hogyan követik egymás után a falu legtekintélyesebb dol­gozó parasztjai. Vájjon Nyírbátor egyhelyben áll.e ? Korántsem. Forr, mozog Nyírbátor nagyközség is. egyre nő a termelöcsoportokba lépett dolgo­zó parasztok száma. A hangos hír­adó, a röplap-falragaszok pillanatok alatt szerteviszik a hirét, hogy Nyírbátor dolgozó parasztjai is felismerik boldog jövőjüket a szö­vetkezetekben. A község dolgozó paraszt kommu. nistái javarészt a termelőcsopor­tokban dolgoznak már. Most a kommunisták után legtekintélyesebb gazdákat ügyeli a község. Mikor elterjedt a hire, hogy Mak­rai Albert 20 holdjával, Tóth Ist­ván 17 holdjával, Tóth Béla 14 holdjával a csoportba léptek s be­lépésük után, maguk is a szövetke. zet mellett beszéltek teljes szívvel, nem egy dolgozó paraszt mondta Nyírbátorban a népnevelőknek: „Makrai Alberték tudják mit csinál­nak, mindig is . tudták. Ha jónak tartják a csoportot, akkor jó az nekünk is. Különben is igaz, magunk láttuk, hogy élnek Hege­dűsek, Szutorék a „Vörös csillagában..,“ A minisztertanács felhívása a mezőgazdaság dolgozóihoz A bőséges gabonatermés betakart, tása után a mezőgazdaság dolgozói­nak. a termelőszövetkezeteknek, az állami gazdaságoknak, a gépállomá­soknak és az egész dolgozó paraszt­ságnak a következő napokban é? hetekben új, nagy" feladatot kell sikeresen végrelrajtnniok: az őszi betakarítási és szántás.vetési mun­kák elvégzését­Ez a feladat az előző évekhez ké­pest sokkal több és jobb munkát követel. Ezen az őszön az elmúlt évinél sokkal nagyobb termést ta­karítunk be és a jövő évi termést az őszi munkák minél gyorsabb és minél jobb elvégzésével kell meg­alapozni. Ezért a minisztertanács felhív­ja az egész dolgozó parasztságot, a termelőszövetkezetek tagjait, az állami gazdaságok és gépállomások dolgozóit, hogy a terménybeadás maradéktalan teljesítése mellett, tekintséfc legfőbb kötelességüknek az őszi mezőgazdasági munkák gyorsabb és jó minőségű végrehaj. tását. A minisztertanácsnak a nö­vénytermelés 1951—52 évi tervéről hozott határozatában előírt mó­don : 1. Minden munkaerő és igaerő felhasználásával, a gépek teljes ki­használásával a munka jó meg­szervezésével gyorsítsák meg a be. takarítás munkáját. Érjék el, hogy a kukorica törését a cukorrépa és napraforgó szárának letörését mi­nél előbb, lehetőleg szept. 30-ig el­végezzék. Hasonlóan érjék el, hogy a gyorsan érő gyapot folyamatos szedését és beadását, a cukorrépá­nak az előírt terv szerint való ki. 1 szedését és beszállítását, valamint a rizs veszteségmentes, gyors leara- tását elcséplését, mindenütt időben elvégezzék. 2. Az őszi vetést jó, minőségi, tisztított és csávázott vetőmaggal jól elkészített talajba minél előbb végezzék el. Különösen gondoskod­janak arról, hogy az ősziárpa és az őszi takarmánykeverék vetés- területét a tervnek megfelelő arányban mindenütt növeljék meg- A kenyérgabona vetését, mint a tervtörvényben meghatározott kö­telezettséget a küzségenkint előirt arányban, minden gazdaságban tel. jesítsék. 3. A vetés mellett már most kezd­jék meg az őszi mélyszántást, első sorban azokon a területeken, ahol a jövő évben gyapotot és más ipari növényeket termelnek. El kell ér­nünk, hogy a jövő évi gyapotfölde­>*et október közepéig, amellett a többi tavaszi vetés alá kerülő te­rületeket minél korábban felszánt, sák. 4. A termelőszövetkezetek, a gép­állomások, az állami gazdaságok vezetői és dolgozói szervezzék meg úgy a munkát, hogy mind a be- hordas, mind a szántás és vetés munkájában példát mutassanak.- Érjék ei, hogy az őszi mezőgazda- sági munkák során minél nagyobb területen alkalmazzák a fejlett ag­rotechnikai módszereket és minden rendelkezésre álló munkaerejük, igaerejük, gépeik felhasználásával és a munkaidő teljes kihasználása, val az őszi munkákat minél ko­rábban befejezzék. A gépállomások tartsák legfőbb kötelességüknek, hogy a termelőszövetkezetek mun­káját minden gépi erejükkel és munkaszervezetük fejlesztésével se­gítsék. 5.. A mezőgazdaság minden dolgo­zója az őszi munkák jó elvégzése mellett tartsa szem előtt, hogy az állammal szemben fennálló beadá. si kötelezettségének maradéktalan ,és időben való teljesítése törvény és hogy kötelezően felüli beadás hazafias kötelesség, egyben saját érdeke is. Ezért az őszi betakarí­tás meggyorsításával együtt, fokoz­ni kell a beadás ütemét. Különösen biztosítani kell a kukorica gyors beadását­6. A megyei, járási, városi, köz­ségi tanácsok, mind az őszi me­zőgazdasági munkák végrehajtá. sáért felelős helyi szervek javít­sák meg a munka irányítását, szer­vezését és fokozzák az ellenőrzést. Az őszi munkák nagy, nehéz fel­adatainak végrehajtása során je­lentkező nehézségeket, lemaradást és hiányosságokat elsősorban köz. vetlen gyakorlati segítségükkel és a helyi erők mozgósításával küzd- jék le. A minisztertanács felhívja a me­zőgazdaság minden dolgozóját, a termelőszövetkezetek tagjait, a gép­állomások és az állami gazdaságok 'dolgozóit, a községek, járások és a megyék tanácsait, továbbá a társa­dalmi szerveket, hogy szélesítsék ki az őszi mezőgazdasági munkák elvégzéséért indult versenymozgal. mat és keljenek versenyre a beta­karítás, a szántás és a vetés mi­előbbi befejezéséért. A falu minden dolgozóját töltse el az a tudat, hogy az őszi munkák jó elvégzésé­vel az ötéves terv sikeres megvaló­sítását és békénk megerősítését se. gíti- elő. ■ S a következő napokban Tóth Endre tizenegyholdas is aláírta a belépést, id. Román János a Sallai- utca 26-ból jött négy holdjával a csoportba, ifjabb Katona Lieh ti­zenhárom és fél holddal lépett be. Nagy Imre a Hunyadi-utcából, ugyancsak megegyezett a szövetke. zeti élettel.. S hírlik, hogy a nyir- jesiek nagy dologban törik a fejü­ket : áj csoportot alakítanak, egyes mintára. Azt mondják, még akár versenyre is kelnek majd a. többi­vel.'. * Nem aludt el ax ellenség sem Nyírbátorban Nem aludt el, nem nézi tétlen- | kedve, hogy a valaha semmibe nem nézett, kihasznált kisparasz- tok, kiuzsorázott szegényemberek, csak szemükbe tisztelt, hátuk mö­gött lenézett középgazdák a gond­talan jólét útjára térnek. Ki az ellenség? Ott van doktor Rápotthy Nagy Jenő „klr, köz­jegyző úr”, aki az urak törvényé­vel nem egy parasztembert forga­tott ki vagyonkájából Nyírbátor­ban ' és környékén. Molnár Lajos a Bzéchenyi-utea 87-ben nagyon élén­ken emlékszik még arra, hogy egy egyszerű föld-adás-vételL szerződé­sért mit kért dr. Rápolthy 46-ban: egy 260 kilós sertést, Ufi liter ola­jat, meg 25 deka törtaranyat(!) Honnan is lett volna neki törtara­nya?! S hogy nem tudott fizetni, most, egy hete is fenyegette. S az egész nép ellen támadott a volt közjegyző tavaly, mikor S0 má­zsa tengerit rejtett el fortelyosan a padlásán... Vagy ott van F. Nagy István ■volt törvénybíró. 52 hold volt a te­kintély mögötte, amire csendőr vi­gyázott. Az öreg Somijai Pali bá­csi jól emlékszik még rá — közsé­gi kocsis volt akkoriban — kiadta az „ukázt": ha őt viszi, akkor ne cigarettázzon, mert büdös a bagója. Utálta a nálánál ,.alacsonyabb” embereket, gyűlölte, kihasználta a szegénynépet. — Akár Divinyi Ká­roly 27 holdas kulák, aki vöröshagymán és szárazke­nyéren dolgoztatta még fel- szabadulás után is cseléd­jét, annak ott kellett hálni a disznók lelett egy ket­recben. Esküdt ellenségei ezek a népi demokráciának, a népnek. Szabo- tálásórt. rémhírterjesztésért „egy­mást váltják a hűvösön”. S kijövet tovább folytatják sötét üzelmeiket. Most a szövetkezés ellen,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents