Néplap, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-12 / 212. szám

1951 SZEPTEMBER 12, SZERDA 8 MEGJAVULT A TERMENYBEGYÜJTES MUNKÁJA MÁTÉSZALKÁN mert fegyverként használták a sajtót a népnevelők Mátészalkán úgy a pártszer­vezet, mint a tanács a begyü’'- test kezdetben könnyű feladat­nak tartotta. Ez a könnyelmű felfogás volt az oka a lemara­dásnak. Nem haladt a begyűj­tés. 40—50 százaléknál tartóit a község augusztus derekán, Nem folyt jó népnevelő munka, A pártszervezet nem segítette a munka menetét. Nem vitte az irányító szerepet úgy, mint ahogy azt kellett volna. A ke­rületi pártszervezetek titkárai sem segítettek a munkában A tanács magára volt hagyva Bodrogi elvtárs nem egyszer tette azt a kijelentést, . hogyha így megy, nem bírom tovább,“ A népnevelők nem ismerték a minisztertanács határozatát a begyűjtésről, mert nem olvas­tak újságot s így nem tudtak beszélni a „C“ őrlésről, a gyorsbeadássi prémiumról, a 20 forintos felárról s mindazokról a kedvezményekről, amelyek­ben az élenjáró dolgozó parasz­tok részesülnek. Nagyon sok esetben előfor­dult az a hiba is, hogy a ta­nács által kimutatott felesleges terményt őrző gazdák névsora nem volt helyes. így történt az, hogy a népnevelők nem egy, esetben olyan gazdákat zaklat­tak, akik élenjártak a beadás­ban. Hogy nem voltak képzet­tek a népnevelők, az legelső­sorban a pártszervezet hibája volt. Az I. kerületi pártszer­vezet titkára, Bercczki elvtárs egyáltalán nem adott segítsé­get a népnevelőknek munká­jukhoz, Neki „más“ munkája volt, hiszen Népbolt járási el­lenőr. Bereczki elvtárs Inkább a begyűjtést hanyagolta el, előhbrevaiőnak tekintette Néo- bolt ellenőrzési munkáját. Némi segítséget kapott a tanács a Járási Pártbizottságtól. MEGJAVULT A MUNKA, AMIKOR MEGALAKULT MÁTÉSZALKÁN A VÁROSI pártbizottság Jámbor László elvtárs lett a párttítkár. Jámbor elvtársiam den igyekezettel azon voit, hogy az elmulasztottakat pó­tolni tudják és ne a hátulsák között kullogjanak, hanem az élenjáró községek közé kerül­jenek. Jámbor elvtársék meg­szervezték a népnevelő mun­kát, a községet utcákra osz­tották lel a népnevelők között s minden utcában volt egy nép- nevelőíelelcs. Minden héten népnevelőértekezletet tartottak. Az értekezletet maga Jámbor elvtárs tartotta. Ezen az érte­kezleten a népnevelők megkap­ták a kellő felvilágosítást. A népnevelőknek, Jámbor elv­társnak, Bodrogi elvtársnak munkájához * NAGY SEGÍTSÉGET NYÚJTOTT A sajtó Felismerték annak jelentősé­gét, A sajtót munkájukban úgy használták fel, hogy elolvasták a begyűjtésről szóló cikkeket. Azokat alaposan megvizsgálták s mindjárt saját munkájukra fordították át. Megnézték, hogy munkájukban nem áll-e fenn az a hiányosság, amelyet a sajtó egyes községek begyűjtési mun­káiról, egy-egy népnevelő cso­port munkájáról felvetett. így ideiekorán ki tudták küszöbölni a hiányosságokat. A népneve­lők is a sajtó olvasása révén ismerkedtek meg a miniszter­tanács határozatával, seregnyi ’ó) módszerrel. Csizmadia Mi­hály, Mikolai Károly, özvegy Csiga Józseiné, Nagv Károlv kulákok azt mondták a dol­gozó parasztoknak, hogy: ne vigyétek be felesleges termé­nyeiteket, mert úgysem kapjá­tok meg a „C“ őrlést. Pénzes Mihály népnevelő a Néplapot magával vitte Kádár István dol­gozó paraszthoz, ott olvasta fel a „C“ beadásról szóló cikke­ket. FAZEKAS MIHÁLYNÉ AZ ELSŐ „C“ BEADÓ, aki beadását 1390 százalékra teljesítette, a „C“ őrlést azon­nal megkapta, mint ahogy a példáját követő többi „C‘‘ be­adó is. Ezzel agitáltak a máté­szalkai népnevelők s verték vissza az ellenség rémhíreit. — Nagy segítséget nyújtott a sai- tó ahhoz, hogy Mátészalka az elmúlt hétig 104 százalékra tel­jesítette beadási tervét. Ren­geteg érvet adott a népneve­lőknek. Hiba még az, hogy fel­ismerték ugyan a sajtó jelentő­ségét, azonban nem szélesítik ki a dolgozók között a levele­zőmozgalmat, Egyetlen egv esetben sem történt meg, hogy levelet küldtek volna be a saj­tóhoz, beszámolva végzett mun­kájukról, Jámbor elvtárs vál­toztatni akar ezen: a heti nép- nevelőértekezleten a népneve­lők beszámolnak végzett mun­kájukról, tapasztalataikról s ezt eljutatták a „Néplap"-hoz­hogy a megye minden népneve­lőbe tanuljon belőle. így javít­ják meg napról-napra munká­jukat a népnevelők hogy a* őszi munkákat, az őszi begyűj­tést jobban végezzék a nyári begyűjtésnél. 1 Fokozzuk a harcot a szocialista munkafegyelemért A fegyelem a rend szülő- anyja. Rend nélkül lehetelen építeni új városokat, vízierő' műveket, gyárakat, gépeket és úi falvakat formálni. A mi társadalumunk a rend, a terv­szerűség társadalma. Társadal­munk rendje, felszabadult dol­gozóink fegyelme önkéntesség­ből fakad. Nem suhogó kor­bács, nem csendőrszurony, munkából való elbocsátás, nem félelem az alapja ennek az úi fegyelemnek, hanem a mun­kásosztály öntudata, az, hogy a munkások ismerik történelmi hivatásuk és felelősségük sú­lyát, magukénak tudják ezt az országot, amelyet fegyelmezett, tervszerű munkával szebbé, erősebbé kell építeni a régi­nél. Az új fegyelem, a szocialis­ta fegyelem. Ebben a fegye­lemben a kommunisták mutat­nak példát: Kövesdi Gvörőv Reszegi Sándor, Soltész Lajos, Ne bízza el magát az Alkaloida vezetősége, mert a harmadik negyedév sikeréért vívott harc még nincs megnyerve GYÁRI ROLIKLINIKA. A gor- feiji ,.llolotov”-gépkoc?igyár szom­szédságában nemrég fejezték be az új gyári poliklinika pompás épüle­tének utolsó részleteit. A polikii- nikán 50 korszerűen berendezett különböző rendelő lesz, amelyekben 60 szakorvos fogadja a betegeket. A gyár udvarán elhelyezett poli­klinika lehetővé teszi a munkások­nak, hogy akár ebédidőben, akár közvetelníil műszakuk befejeztével átmehessenek tanácsért vagy keze­lésért. Ezüstcsillag díszíti a büdszent- mihályi Alkaloida gyógyszervegyé- s:eti gyár kapuját: az élüzem jel­vény. Ahányszor rátekintenek a dolgozók a második negyedéviben végzett jó munkájuk megtestesült elismerésére, mosoly kél arcukon, erősödik az -új csatákra való kész­ségük. Meg akarják tartani a jel­vényt. Azt akarják, hogy a harma­dik negyedév végén se kerüljön le a kapu tetejéről az elsőséget hir­dető csillag. És ez sokat jelent. — Erőt, lendületet ad a nehézségek és akadályok Isgyzőzéséhez. A napokban leégett az üzem öreg áramfejlesztőjének gerjesztője. — Nem volt dram. Az tizem megállt, mint a vérnélküli test. A dolgozók lcisereglettek az udvarra, a műsza­kiak is összegyűltek. Nem tudták mit tegyenek. — Meddig hagyjuk állni üze­münket? — kérdezte meg ekkor az üzemi párttitkár. Egy kis ideig néma csend volt. Aztán szinte minden szájból egy­szerre jött a válasz: — Még ma elindulunk titkár elv­társ ! Az emberek szétszaladtak, átkut- tatták a raktárakat, minden he­lyet, ahol áramfejlesztőt sejtettek. Végre akadt egy régi áramfejlesz­tő, amit ideiglenesen be lehetett állítani. Kijavították és felszerel­ték a leégett áramfejlesztő melle. Néhány órai kiesés után újra dol­gozott a gyár. Amíg az áramfej­lesztőt szerelték, a többi munká­sok a maguk üzemrészében a kelet­kezett hibákat javították. Talán• nem is gondolták, hogy ezzel meg­takarítják a heti karbantartási napot, nem kell majd állmok, {ie- hozhatják a kiesést. MÉGIS CSÖKKEN A MUNKA LENDÜLETE A dolgozókban megvan a készség, az akarat a további jó munkára, a munka lendülete mégis csökken. A hármas elsőség: az élüzem cím elnyerése, a debreceni tesivérválla- lattal kötött párosverseny megnye­rése, az Alkotmány tiszteletére in­dított munkaversenyben az orszá­gos második helyre való jutás, kis­sé elbizakodottá telte a vezetősé­get. Elsősorban az üzem élcsapa­tát, az üzemi pártszervezetet. A tit­kár elvtás azt tartja: „Úgy is megtartjuk az élüzem jelvényt." Az üzemben nem végeznek felvi­lágosító munkát, a népnevelők ré­gen nem beszélgettek már a muir kasokkal, régen nem látogatták meg a munkahelyet, régen nem tár­ták fel a munka fontosságát. Az üzemi pártcsoportok se nevelik a dolgozókat. Azt tartják, amit a titkár elvtúrslól hallanak: „Amíg a begyűjtési harc folyik, üzemen belül néni lehet jó népnevelő mun­kát végezni.” Ahogy ö mondja, el vannak foglalva az üzemen kívüli agitációval. Az ellenőrzés is ellaposodott. A pártszervezet nem ellenőrzi a szak­szervezetet, nem ellenőrzi a válla­latvezetést, a tömegszervezeteket. Ennek „köszönhető", hogy az üze­men belüli politikai munkát min­den vonalon elhanyagolták. De le-, het-e jó munkát végezni politikai tisztánlátás nélkült Lehet-e fo­kozni a termelést, anélkül, hogy látnák a dolgozók munkájuk ha­talmas jelentőségéit Erre a kér­désre az üzem termelése adja meg a feleletet. 110 százalékról 101, százalékra esett vissza a termelés. A SZAKSZERVEZET MUNKÁJA sem ad lendítő erőt a versenynek. A szakszervezet ebben az üzemben nem gazdája a munkaversenynek. Hiszen nem a szakszervezeti aktí­vák szervezik a versenyt, hanem egy ember: a versenyfelelős járja be papirköteggel kezében a munka­helyeket és „szervezi” a versenyt. Ahogyan Varga elvtárs, az üzem vezetője mondotta: „Éjt nappallá téve dolgozik a verseny szervezé­sén.” De hogyan szervezhetnék a versenyt a szakszervezeti bizal­miak, amikor a bizalmihálózat ki sincsen építve? Az üzemi bizottság sem szervezheti, hiszen a tagok alig tudnak egymásról. Egyáltalán nem dolgoznak. Persze erre is ta­láltak magyarázatot. Varga elvtárs maga mondotta: „Nem tudnak dol­gozni az üb.-ben. mert nem érnek rá a „versenytől, a munkától.” Ugyanígy nem ér rá a verseny szervezésére a „versenytől” az üb. í itkár helyettes sem. A tömegszer- / vezetek sem cselekednek másként, ők is a kényelmet választják, a szocializmusért való haro helyett. Veszni hagyják a dolgozók jó ver­senyszellemét, elnézik, hogy foko­zatosan esik a termelés. Nem tud­ják, hogy az egyszer jól végzett munka nem szól örök időiére?: MI A TEENDŐf Első és legnagyobb feladat az üzemi pártszervezetre vár: megja­vítani az üzemen belül is a nép­nevelő munkát. Időt szakítani a dolgozók nevelésére. Ezzel a nép­nevelő munkával össze kell kötni az oktatás előkészítését is és a ve­zetőség választására fel kell ké­szíteni a dolgozókat. Meg kell javí­tani az ellenőrzés munkáját: úgy­szólván minden nap nézze meg az üzemi pártszervezet, végrehajtja-e azokat a feladatokat az üzemi bi­zottság, amiket a verseny tovább- fokozása, az üzem termelése meg­követel. Ellenőrizni kell a vállalat vezetőségét is: támogatja-e az üzemi bizottságot, megtesz-e min­dent a munkafegyelem megszilár­dításáért, a Gazda-mozgalom Kiszé­lesítéséért* A szakszervezetnek első és leg­fontosabb feladata: kiépíteni az aktívahálózatot, mert csak ezen ke­resztül válhat a verseny szervező­jévé, gazdájává. Az aktívák össze- válogatdsdnál legfőbb szempont le­gyen: olyan dolgozót választani bi- alminak, aki példamutatásával, képzettségével kiérdemelte ezt a megbízást. Nagy öröm és lelkesedés kísérte megyeszerte a Tervkolcsönsorsoíást Igen nagv öröm és lelkesedés kísérte megyeszerte az ötéves Tervkö’csön sorsolását. Erről tanúskodnak a beérkező leve­lek is, Klein Ferenc nyírbátori dol­gozó ezeket írja: ,,A Tervkölcsönsorsolások idejére helyet kaptam a tanács­adó bizottságban s e! szeretném mondani azt a lelkesedést, amely a sorsolást kísérte. Min­den dolgozót érdekelt a sorso­lás és a kifüggesztett nyere­ménylisták előtt állandóak vol­tak a látogatók, ugyanakkor számosán keresték fel a tanács­adó bizottságot is. Különösen nagy volt az öröm a nyerők­nél Cses2ár Jánosné őrömmel újságolta el, hogy a nép állama egyszeribe megoldotta jelenlegi gondját. M.év a sorsolás előtti napon azon törte a fejét, hogy hogyan tudja lányát gazdagon „kistaffirungozni“ férjhezmene- tele alkalmából. Ez a kérdés most mar nem probléma. Oláh Gábor is elmondta, hogy mik a tervei a nyereménnyel kapcso­latban. Ö egv sertést vásárol majd a család részére. Valamennyi dolgozónak az volt a véleménye, hogy érde­mes volt jegyezni. Azoknak is, akik nem nyertek a mostani húzásnál. Egyrészt azért, mert hiszen a néo állcma már sok­szorosan visszatérítette a nyír­bátori dolgozóknak a kölcsön- jegyzett összeget, másrészt pedig azért, mert még hátra van a többi sorsolás is.“ Varga Péter vásárosnaményí dolgozó is levelet írt a sorso­lással kapcsolatban: ,,Boldo­gan közlöm, hogv amit a nép állama ígért, azt be is tartotta. Most látom csak igazán, hogv mennyire jól tettem akkor, ami­kor a kölcsönjcövzésnél nem az ellenség, hanem a Párt szavára hallgattam 600 forintért nyere­ménykötvényt jegyeztem s ez olyan volt, mintha magas szá­zalékra tettem volna be a pén­zem a bankba. 1600 forintot nyertein most három kötvé­nyemmel. A családdal már el is terveztük, hogy vásárolunk hízódisznót és ruhaneműt.“ Miklósi Miklós és a többi száz és száz kommunista, Az úi fe­gyelemre való nevelésben is a Párt vezet, Az üzemi pártszer­vezetek, a kommunisták pél­damutatásával, felvilágosítás­sal nevelik a munkásokat az új fegyelem betartására, a fe­gyelmezett munkái a. Ahogyan haladunk a szocia­lizmus építésében, annál in­kább szükséges a szilárd munkafegyelem. Növekvő fel­adatokat, csak szilárdabb fe­gyelemmel lehet megoldani. Azt is mondhatjuk hogv a nö­vekvő feladatokkal a fegyelem egyre magasabb fokát követel­jük. Ma már nemcsak azért kell harcolnunk, hogy üze­meinkben ne késsenek el és ne hiányozzanak a dolgozók, hanem azért is. hogv bent az üzemben minden vonalon fe­gyelmezetten viselkedjenek, fe­gyelmezetten dolgozzanak: a munkaidőt jól kihasználják, a munkaidő minden órájában ön­tudatosan, tudásuk és munká­juk legjavát adják, ezzel bizto­sítsák eredményeik állandó emelkedését és azt. hogv meg­szüntessék az eredmények hul­lámzását, szocialista emberhez méltóan takarékoskodjanak és becsüljék a nép vagyonát, Üze­mi pártszervezeteinknek erre kell nevelni a dolgozókat. Vannak üzemek, ahol a ké­sések és indokolatlan hiányzá­sok megszüntetésénél nem men­nek tovább. Befejezettnek te­kintik a harcot, azt mondják: nincsenek késések, hiányzások, most már nincs miért harcol­nunk. Ä késések ér hiányzások megszüntetése az első feladat volt, a legelső tégla a szocia­lista munkafegyelem megterem­téséhez. A büdszentmihályi Al­kaloida üzemi pártszervezeté­nek és szakszervezetének is tovább kell folytatni a harcot a munkafegyeleméit. Itt már nincsenek hiányzások, késések, de ebédidő után 5—-10 perc is eltelik, míg a munka teljes len­dülettel megindul. A dolgozók rövi-debb, hosszabb időt elvesz­nek a termelő munkából azzal, hogv az üzem kertiében az ebédidő után elbeszélgetnek. Sokszor elmulasztják üzemi pártszervezeteink az indokolt hiányzások felülvizsgálását is, nem nézik meg az engedély^ lyel otthonmaradtakat sem. így fordult _ elő, hogv Orosz Miklós, a kisvárdai Vulkán dol­gozója nyolc hónapig volt „bej teg", közben cséplőgépnél dol­gozott, A fegyelmet érvényesít teni kell az indokolt otthon- maradásokban és az engedély* kéréseknél is. A fegyelmezet­len munkás mostmár, dolgozó társainak megvetését vonná magái a, ha indokolatlanul otv, honmaradna, ezért engedélyt kér az otthonmaradásra. Jelen­téktelen, egyéni ügyei miatt is mulaszt. Ezt is meg kell szün­tetni. Az üzemi pártszervezet népnevelőinek jobb felvilágosí­tó munkát kell kifejteniük. Nem általánosságokkal kell agitálni, hanem számolják ki, mit jelent a terv teljesítésénél, ha egv munkással kevesebb munkaerővel dolgozik az üzem, mennyit veszít a hiány­zó munkás, ha csak minden hó­napban egyszer is, otthon ma­rad, A szilárd fegyelem egvik alao biztosíték arra. hogy feléoítsük a szocializmust, megoldjuk az előttünk álló feladatokat. Biz­tosíték arra, hogy üzemeink teljesítsék tervüket. Tovább kell tehát fokoznunk a harcot a szocialista munkafegyelemért! Sz Gv Másik műsorai BÉKE MOZI. Szeptember 12—14. Veszélyes őrjárat. DÓZSA MOZI. Szeptember 12 :1. Cirkusz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents