Néplap, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-08 / 209. szám

1951 SZEPTEMBER 8, SZOMBAT í? A tszcs-tagok jó ti Ibrányban ugyanul mint minden községben ott van a dolgozó parasztok előtt a ki­bontakozó jómódú gondtalan élet a termelőszövetkezetekben és csoportokban. Nézzük csak Ibrányt, ahol a legutóbbi napokban különös­képp megnőtt az érdeklődés a szövetkezeti élet, a szövetke­zeti gazdálkodás irányéba. Nem csoda, hiszen a közsé-p egyéni gazdáinak átlagosan 8 mázsás búzája, hét és félmázsés gabonája, 8 mázsás árpatermése lett. A községben lévő „Vörös csillag“ tszcs 11.30 mázsás bú- zaótlagot, 12.70 mázsás rozsot takarított be. — Az ibránvi „Alkotmány“ 12 mázsás búzát, 13 mázsás rozsot 12 mázsás ár­pát aratott az idén, Ott van az íbrányi „kívül­állók“ előtt a tszcs tagok egvre lódja példaként áll jobbmódú élete. Dajka Gábor például hatkoldas dolgozó pa­raszt volt, családja alig tudott megélni a jövedelemből. Dajka Gábor most fiával- két lányá­val dolgozik a csoportban. Augusztus elsejéig 549 munka­egységet értek el, Dajka Gábor­nak két tehene, két borja, hét sertése van odahaza ez istálló­ban, a háztáji gazdaságban. Elő­legként 1200 forintot kapott, hogy ugyanannyi értékű „C“ utalványra ruhaféléket vásárol­jon. 17 mázsa 60 kiló termény- iejadag mellé 15 mázsa ter­ményt kapott „C“ őrlésre, Ka­pott még eddig meglévő munka­egységei szerint 4 mázsa ár­pát, két mázsa borsót, 37 kiló mákot, egy mázsa almát, kap majd 20 mázsányi répát, krump­lit, másiélmázsa cukrot is. § minden munkaegységre 15 fo­rint pénzt. az ibrányiok előtt Jánai Gábor másfélholdas kis- paraszt volt. Eddig fiával 550 munkaegységet végeztek, Ök is 1200 forintért vásároltak, i5.40 mázsás íejadagjuk mellé 20 mázsa gabonát kaptak még, 39 kiló mákot, 4,40 mázsa árpát, 2 mázsa borsót, kap 20 mázsa répát, kukoricát, krumplit, más­fél mázsa cukrot. Háztáji gazda­ságában tehene, disznója van! Poicsák András 420 munka­egysége, Tarján János szorgal­mas munkája hasonlóképp gyü­mölcsözött, Burán Péternek olyan tehene van a háztáji gaz­daságában, amely napi 15 litei tejet ad. Amellett iiaskocáía és két süldője is vanl E néhány néxda mellett tíz, száz, ezer példát lehet felsora­koztatni, Ibránv még egyéni dol­gozó parasztjai tudják, jó útra lépnek hát, ha Dajka Gáborék példáját követik. Barin Irén esztergályostanuló megállja a helyét Tóth Sándor esztergályos mellett Barta elvtársnő bekapcsolja a gépet. Az öreg eszterga egy kissé mintha gondolkodna, de aztán engedelmeskedik és egyre gyorsuló mozgással elindul. Mindez pillanatok alatt történik s a négypof ás amerikánerbe fo- gott vasról mór szanaszét repül­itek az átforrósodott vasforgd- csők. 4® első fogásnál még re­meg a gép, a szögletes vas el­lenáll a késnek. Uj fogás kö­vetkezik és a makrancos vas már símán forog, a belőle hasí­tott forgács zizegve fut végig a prizmákon, Barta elvtársnő gyö­nyörködve nézi a gép munkáját. Szereti a gépet. vannak az akkori nevelési mód­szerek. Itt tanult Nyíregyházán hsainál és még emlékszik az elszenvedett pofonokra. Ennek már több. mint nyolc éve. Tóth elvtárs teljesítménye 127 százalék, örül ■ neki, de még jobban örül annak, hogy tanít­ványával versenyezhet. Jobban örülök az ő eredményeinek, mint a sa- játmagaménak. Bár én is így tanulhattam volna! De a segé­dek úgy adták át a tudományu­kat, ha megfizettük az árát — egy-ket féldeciben. A gépen már új munkadarab forog. Görgőcsigák készülnek a tolás ajtók részére, golyóscsap­ágyakkal. Tóth elvtárs most a csigák furatát készíti, amibe a csapágyak jönnek. Gyorsan dol­gozik. várja a csigákat a Mar- tonovicki-brigdd, nem lehet egy percet sem késni, mert akkor Ok sem tudnak dolgozni. Barta Irén megállja a helyét Tóth elvtárs mellett. Tele van tűzzel, fiatalos lelkesedéssel, nagy akarattal, amit még növel az, hogy Barta Irén párttag je­lölt.., —Tóth—. Párt és pártépítés Hogyan készül a kemecsei Járási Pártbizottság a vezetőségek újraválasztására A vezetőségek újraválasztására készülve, szem előtt tartjuk azt, hogy a feladat elválaszthatatlan más feladatok megoldásától. Hiszen éppen arról van szó, hogy megnéz, zük: hogyan mutattak jó példái a vezetők, a termelőmunkában, hogy nevelték az egész párttagságot a pártonklvüliek tömegét helytállásra, áldozatkészségre, hogy mozgósítot­tak a párt- és kormányhatározatok maradéktalan betartására. A leg­nagyobb kitüntetést jelenti annak a Pártnak vezetője lenni, amely Párt élén Rákosi elvtárs áll. Ez egyben hatalmas felelősséget is je­lent. Már kétszer foglalkoztunk a vezetőség újraválasztásának kérdő, sével s elmondhatjuk azt, hogy pártszervezeteink _____nagy t ■iwiMwi——a—a—iii—iai—— többsége megértette az újra­választás jelentőségét javult a munka alapszervezeteink, ben. De nem mondhatjuk azt el minden egyes alapszervezetről. 1950 telén a beszterecl alapszervezet igen komolyan foglalkozott a tsz. fej­lesztéssel. A kommunisták.példamu­tatása nyomán a XII. típusnak 80 új tagja lett. valamiat új I. típusú csoport alakult. Ez év nyarán azon­ban megtorpant a fejlődés. Amikor utána néztünk, akkor kiderült: Kirják elvtárs, a községi alap. szervezet titkára csak néha jár el a csoportba dolgozni s mindössze 30 munkaegységnylt dolgozott. Hasonló következményű hiba állt fenn Nyírturán is, ahol a pártdemokrácia kezdett elsikkad­ni. Tóth elvtárs, az alapszervezet volt titkára, aki tszcs tagként, szö­vetkezeti korcsmáros lett, teljesen a szövetkezeti ügyvezető 'befolyása alá került, aki őt állandóan a korcsma ügyeiben küldözgette. Nem arra volt gondja Tóth etvtársnak, hogy jó pártélet folyjék, hanem arra, hogy jól jövedelmezzen a korcsma. Vasmegyeren az történt meg, hogy Bessenyei elvtárs, pártütkár nem hívott össze taggyűléseket, pártve­zetőségi üléseket azzal, hogy „én nem érek rá". Nemtörődömsége, te­hetetlensége odáig fajult, hogy a tanács kezdte betölteni az élcsapat szerepét. Berkeszen és Nyírturáu Éles és Maroda elvlársak hanyag munkát végeztek a tszcs.ben. Ennek következtében bomlani kezdett a fe. gyelem s az illető elvtársak a JB kemény bírálata után javítottak a munkájukon. Ezek az esetek is bizonyítják, hogy mennyire fontos a jó vezetés, a pél­i wmsrnmmmmmmmm m »—wm—wmwnmmm damutatás, a bátorság, harc­készség és helytállás r smsm—i a vezetőknél, a kommunistáknál. A vezetőségek újraválasztása nagy is. kólája lesz a párttagságnak, de a pártonkivülieknek Is. 4 Járási Pártbizottságnak az alapszervezeteknek arra kell tö­rekedniük, hogy az egész járás, az egész falu ügyévé tegyék az újraválasztás kérdését. Szülei Pesten laknak, apja villgnyhegesztő. öten van­nak testvérek. Eleinte szülei nem akarták, hogy tanuló le­gyen, de később belenyugodtak, hogy itt maradjon nagyanyjánál Nyíregyházán. így került tavaly április közepén a nyíregyházi lakatosüzembe esztergályos tanu­lónak. — Valósággal csábított a gép — mondja, miközben új darabot fog a gépbe — nagyon szeretem ezt a szakmát. Az iparostanuló iskolában négyes átlaggal vizs­gáztam, itt a műhelyben pedig hasznosítom az ott tanultakat. S ebben sokat segit Tóth elvtárs is. Most versenyben vagyunk! Tanító és tanítvány versenyeznek. A tanító, aki nyolc éves, gyakorlattal rendelkezik és a tanuló, aki kevés gyakorlattal ugyan, de telve fiatalos lelkese­déssel és igyekezettel. Ezer darab ablakrdcsvasat kaptak, aminek két végét göm­bölyűre kell esztergálni. Ver­senypont csak egy van. 4» lesz a győztes, aki többet csinál. A verseny kiértékelésénél kiderült, hogy a tanító csak kettővel hagyta el tanítványát. Azonban kiderült, hogy a verseny izgal­mában Tóth elvtárs két véget esztergálatlanul hagyott ennél a két darabnál is, amiket aztán visszahoztak a lakatosok. így a verseny tehát döntetlennel vég­ződött, Tóth Sándor elvtárs szívesen segíti, tanítja a fiatal. 17 éves Barta elvtársnőt, aki mindent meg akar * tamflni. Munkája közben gyakran tekint hátra. hogy meggyőződjön arról, rendben van-e minden. — Most megmutatjuk: nincs igaza Csermák Péter esztergá­lyosnak. Míg itt dolgozott, min­dig azt mondta ,,nem nőknek va­ló ez a munka". Nem is foglal, kozott a tanulókkal, vem enged­te őket a pádon dolgozni. Pedig itt a példa rá, hogy megállják a helyüket ők is, csak nem kell lebecsülni őket. A vállalatnál sok tanulófiú példát vehetne Barta elvtársnőröl. Tóth elvtárs a múltban volt tanuló, és még élénken eszében. Elmaradt a begyűjtésben Mérkvállaj mert nem beszéltek a „Cw beadás kedvezményeiről s nem is adták meg azokat 'Emlékezetes, a terménybegyüjtés megindulta előtt Nagyecsed és Mérkvállaj dolgozó parasztjai voltak Szaboles-Szatmárban a községek közti pá­rosversenyek kezdeményezői. Sok idő telt el azóta, Mérkvállaj, az egyik kezdeményező azonban elma­radt a példamutatóktól, elmaradt a gabonabeadás versenyében. Vájjon miért van ez? A MÉRKVÁLLAJI TANÁCS azt hitte, hogy elég nagy hangon vállalni, a vállalás teljesítéséért dolgozni már nem is kell. A terménybegyüjtés legelejétől nem folyt szervezett munka annak si­keréért. A pártszervezet sem gyakorolt megfelelő ellenőrzést a tanács munkája felett. Nem vették észre, hogy az ellenség eszveszetten lázas munká­hoz fogott. Éppen azzal a céllal, hogy meglassítsa a begyűjtést Lelkendezett a tanács, amikor Szilágyi Pál dolgozó paraszt 639 kiló beadásra köteles termény helyett 2-060 kiló terményt vitt raktárba, Szabó Sándor dolgozó paraszt 616 százalékosan teljesí­tette beadását. De megfeledkeztek arról, hogy nemcsak Szilágyi Pálok, Szabó Sándorok vannak Mórkvállajoo, de Papp Lajosok is, akik a nép el­keseredett ellenségei. PAPP LAJOS KULAK é3 cimborái pedig „munkához” láttak, Papp Lajos például kitervelte, hogy két fiához viszi el terménye nagyrészét, akik kisparasztoknak vannak 'nyilvántartva.. (Ifjabb Papp Lajos nevén például csak üt hold van). A valóság pedig az, hogy az idősebbik Papp Lajos, a fiatalabbik Papp Lajos és Papp Béla együttesen gazdálkodtak mindhármuk földjén. Az volt az „el­gondolásuk”, elhíresztelik majd, hogy idős Papp Lajosnak milyen kevés termett, nem tudja beadá­sát teljesíteni, ők pedig esetleg még „C" őrléshez is juthatnak apjuk terményével mint „kaparász­tok”. Egyelőre azonban a padlásra hordták a ter­ményt, s a két Papp-fiútól eleredtek a hírek: „inkább a padlásra, mint a raktárba a felesleget. Majd meglátjuk később., VOLTAK IS SZÉP SZÁMMAL, akik követ­ték a „példát”. Nem lettek volna, ha u pártszer­vezet gondja a felvilágosító munka, s Mérkvállaj dolgozó parasztjai megismerik a gyorsbeadással járó előnyüket, megismerik mindazokat a kedvez­ményeket, amelyek a. terményfelesleg beadásával járnak nekik. Nem egy dolgozó paraszt tudná bizo­nyítani, hogy a népnevelők, ha kimentek is, „el­felejtettek” beszélni például a „C” őrlésről. Szabó Jenő például 277 kiló, Ceglédi Jenő 250 kiló, Erdé­lyi Károly dolgozó paraszt pedig 300 kiló gabonát tervezett megőrnt fejadagon felül. De nem tudták, hogy erre őrlési engedélyt csak ú gy kaphat­nak, ha „C” jegyre eladnak terményfeleslegükből. A TANÁCS PÁR HETE ÉSZREVETTE, hogy bizony hiába vállaltak versenyt Nagy öcséddel, az szépen elhagyta őket, a terv teljesítése is jól el­maradt náluk. Akkor olyan „eszközhöz” folya­modtak, amely még inkább visszavetette a ter- mónybegyüjtést Márk válfajon. Akárki akármeny- nylt adott ba „C” jegyre, nem adtak őrlési enge­délyt fejadagon felül, csak 50 kilóra. Nem adták meg azt a kedvezményt a dolgozó parasztoknak, amit a törvény biztosít azok számára 1 Erdei Lajos például úgy járt, hogy terményfeleslege egyik fe­lét eladta a államnak, másik felét pedig megőrülni volt szándékában. Úgy gondolta, a lisztből szaba­don el is adhat még, pénzelhet belőle, így olvasta az újságban Is. Azonban a tanács erőszakkal kö­vetelte tőle, hogy még egy mázsa terményt adjon be feleslegéből, SÚLYOS MULASZTÁSOKAT követett el a mérkvallaji tanács. A nyilvántartást rosszul ve­zették, össze-vissza keverték a tanácsházán. Nem­csak az következett ebből, hogy a népnevelők nem kaptak pontos kimutatást a kintlóvő feleslegekről, de olyanokat zaklattak, akik már beadták felesle­güket Sőt előfordult, hogy a már beadott köteles részt is mégegyszer követelték a tanácsnál, mint például Reményi Istvántól két mázsát, Veres La­jostól pedig 9 mázsát. Nyilvánvaló, nemcsak a községi tanács felelős a hibákért, de felelős a pártszervezet is. Felelős azért, hogy a gabonalapok nyilvántartását a ta­nács Pozsonyi Máriára bízta, aki a kulákokkal cimborái, egy esztendeig lakott Baráth János ku- láknál, csak nemrég jött el onnan. Nyilvánvaló, hogy súlyos mulasztások voltak a nyilvántartás vezetésénél. Felelős a pártszervezet is azért, hogy a tanács dolgozói közt vannak olyanok, mint Ván­dor Jenő, aki így nyilatkozik: „semmi közünk ne­künk a begyűjtéshez, minekünk más a munkakö­rünk”. Estére kelve aztán leteszik a tollat, haza­mennek. Nem az ő ügyük, hogy minél több ke­nyér kerüljön a dolgozók asztalára. S vannak olyan tanácsdolgozók, mint Szigeti István, aki, ha népnevelő munkára megy. így nyit ajtót a dolgozó parasztoknál: „azért küldtek, hogy adják be a terményt.. DÖNTŐ VÁLTOZÁS következik most be Mérkvállajon. Legelsősorban a pártszervezetben, amely felismerte a hibákat. Az egész községet he­lyes irányba fogja vezetni. Hiba volt a pártszer­vezetben, hogy kevés volt a tagok köz.t a dolgozó paraszt. Azonban az elmúlt két hónapban felvett 33 tagjelölt közül 8 kivételével mind terménybe- adúsban kitűnt, becsületes dolgozó paraszt. Ezek­kel az élenjáró dolgozó parasztokkal felfrissültén indul most harcba a mérkvállajl pártszervezet, hogy előrelenditse az egész községet, kijavítsa a hibákat. Van mit kijavítani. S szükséges a javu­lás, hiszen a mérkvállajl pártszervezet és tanács előtt már ott áll az új feladat; a kapásteimenyek begyűjtése, - j...» j-i , Növelni kell az éberség, a bírálat szellemét, hogy valóban példamuta­tó, tisztamultú, becsületes káderek kerüljenek a falu élére. A politikai előkészítő, felvilágosító munka met, lett igen fontos a káderkivdlogatds. Ebben a munkában a Járási Párt­bizottságnak nagy segítséget kell , nyújtani az alapszervezetek felé, nem úgy kell cselekedniük a JB ak. tiváknak, mint ahogyan Plósz Mar­git és Mátyás Lili elvtársak .tettek. Többszöri megbeszélés után sem segítettek az alapszervezeteknek. Igen fontos állomása volt a ve­zetőségek újraválasztásának a mostani taggyűlések sora. Kéken élesen megbírálta a tagság Balog elvtársnő, alapszervi titkár magatartását, aki csak beszél a tszcs.ről, de maga nem lép be a csoportba. A kulákokat. a kitelepí­tett horthysta gazembereket pedig nem tartja ellenségnek, hanem el­beszélget velük. A besztereci tag­gyűlésen megbírálták Kirják elvtár­sat azért, mert nem beszéli meg a falu ügyeit a kommunistákkal, ha. nem mindent maga akar elintézni. Ezek a taggyűlések új lendületet adtak a munkának, a pártépítés- nek. A kékl szövetkezetben határo­zatot fogadott el a tagság a csa­ládtagok mozgósítására, a rendes háziagitációra. Kemecsén a pártve­zetőség munka tervbe vette, bogy a falut egymásközött felosztva elbe. szélgetnek az oklevéllel kitüntetett terménybeadókkal s új tagokkal erősitik meg a Pártot. Nagy ünne­pe lesz egész járásunknak a vezető, ségek újraválasztása. Úgy kell erre készülnünk, hogy meg kell erősíte­ni pártszervezeteinket a nagy cél: ■a falu szocialista átalakítása érde­kében. Szabó Endre, a Járási Pártbizottság titkára. Saját érdekében 1., hogy közölje az Országos Takarékpénztár Sportfogadási Osztályával (Budapest. V. József Attila-u. 2—Jj)', ha valamelyik községben, vagy városban nem lehet tppszel­venyt kapni: 2., hogy elolvassa a szeptember lti-i, 37. fogadási heti tipp­szelvény hátlapját! TIPPELJEN AZ NB. I. ÉS NB. II, CSAPATOK MÉRKŐZÉSEIRE!

Next

/
Thumbnails
Contents