Néplap, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-01 / 203. szám
1931 SZEPTEMBER 1, SZOMBAT 3 Érveljenek a népnevelők Dombrádon a őrlési kedvezménnyel Á megye területén a kisvárdai Járásban érték el a legmagasabb termelési átlagot kenyérgabonából. A kisvárdai járás dolgozó parasztjai búzáiból 9 mázsa 83 kilós, rozsból 8 mázsa 14 kilós holdankénti átlagot termeltek. Ezt az átlagot elérték Dombrádon Is. A dombrádi gazdák megelégedetten végezték az aratást és bizakodva tekintettek a csépié® elé. A* árpút hamarább aratták és hamarabb is megkezdték cséplé- sét. Akkor történt, hogy Bállá Sándor középparaszt, Árokszállási Béla kulák ,.agitációjámak” ellenére Is 5 mázsával teljesítette túl árpabeadását. Akkor mondta Bállá Sándor: — Van miből beadni. Megfogadtam a Párt tanácsát, korán vetettem. Meg is van az eredménye. Ilyen termésem sose volt eddig. A jó tanács megéri azt, hogy több termésemet az államnak adjam el. így fogok tenni a kenyérgabonával is... Ilyen volt a hangulat Dombrádon a cséplés első napjaiban. A tanács dolgozói Is megelégedetten végezték munkájukat a tanácsházán. „Fog menni minden magától” — ilyen nézetek voltaik Dombrádon, még a pártszervezetben is! Nagyon kevesen voltak, akik néha- néha a gazdák közé is kimentek. Annál jobban' végezték „munkájukat” az Árokszállási Béla-féle kulákok. Elhíresztelték, hogy „aki „C”-re beadott termény után elfő gadja a vásárlási utalványt, az nem kap „C” őrlést. Persze, a dolgozó parasztok erre úgy gondolkodtak, hogy „akkor beadjuk tavasszal, majd ha nem lesz utalvány, s helyébe „C” őrlést kapunk”. A dolgozó parasztok között ritkán megjelent vezetők és népnevelők erről későn értesültek, akkor már mintegy 50 dolgozó paraszt felrakta a padlásra n terményét. Ezután újabb rohamra indultak a kulákok ilyen szavakkal: „Lakatos János 20, P. Szántó Sándor 23 mázsát tart meg. TI se adjátok még, ráértek” — és az állandóan kulákszót hallgatott dolgozó pa-. rasztok otthon maradtak a felesleggel. Ekkor kapott éssbe a pártszervezet, a tanács és rá. jöttek a d mbrádi elvtársik, hogy mindezt a népnevelőmunka elhanyagolása okozta. Valóban így volit. A cséplőgépek népnevelői csak papíron voltak meg. Nem dolgoztak és nem dolgoznak most sem a párt- szervezet népnevelőivel együtt. Pedig nem elég meglátni a hibát, azt ki Is kell javítani! Ugyanígy nem találhatók munkában Dombrádon a tömegszervezetek, földmüvesszö- vetkezet népnevelői sem. Megtörtént #a párszervezetnél, hogy mikor a község elmaradásának okát akarta megtárgyalni a pártvezetőség az ülésen míg a vezetőség fele sem jelent meg. — Majd ugyanez volt a helyzet a népnevelők, bizalmiak értekezleténél. Mindemnek közepébe a tanácselnök beteget jelentett a munka dandárja idején.. Ezt a „betegséget” csak a kulákok nem furesá- lották. Tekintve, hogy a tanácselnök felesége nyilvánosan az ő nótájukat fújja 1 Aztán megtörtént hogy a tanács dolgozói az elmulasztottakat „hamar” akarták rendbehozni. így fordult elő, hogy téves útmutatást adtak annak a pár népnevelőnek, akik a felesleges terménnyel rendelkező gazdákat keresték fel. Megtörtént, hogy több terményt írtak fel a gazdák név® mellé, mint amennyi felesleg volt azoknál odahaza. Az egyik legnagyobb hiba az, hogy a tanács dolgozói nem lelke, sédnek a begyűjtés teljesítéséért. Bara István például erősen ragaszkodik a napi 8 órás munkaidőhöz Balogh Istvánméval együtt, népnevelőmumkára aztán nem hajlandók menni. Szégyen, hogy az a község, ahol olyan szép termésátlag volt, mint Dombrádon, a begyűjtési tervet még mindig 70 százalékon alul teljesítette. A lemaradás behozására végre megtették az első lépéseket. A tanácsnál már csinálják az áttekinthető kimutatást a mégkintcÁz új éitt (elé... A nyíregyházi ál. lomás egyik várótér, me tele van munkáinkkal. Ládákkal, csomagokkal van megtölt, ve a padok alja. Mesz- szire mennek. Bányász, nak. Kisebb, nagyobb csoportokban álldogál, nak, vagy ülnek. Be. szélgetnek. Kérdezősködnek egymástól ki. miért jött, milyen lesz az új élet. Újból és újból bizonyságot akarnak szerezni arról, hogy jól válasz, tottak, amikor bú. nyászmk jelentkeztek és megkötötték a szer, zödést, a pereoesi, ózdi a salgótarjáni, vagy n nágybátonyi szénbányával. Az arcokon és a szemekben még ott van a búcsúzkodás meghatottsága és ott van az tlj élet felé indulás bizakodó izgalma. — Maga elvtárs hova megyf — kérdezi meg Csonka József a mellette álló Tóth Jó. zsefet. — Nagybdtonpba! — Én is. együtt me. gyünk! Munkatársak lesznek a természettel való harcban. És ez megoldja a nyelvet, jókedvre hangol. Én a vásárosnaményi téglagyárban dolgoztam. Onnan jövök. Jó lesz a bányában... — ezt már úgy mondja, hogy kér. dés is, meg az ő vé. leménye is. •— Én is azt mondom, jó l*»* Én itt dolgoztam a Tisza- menti Vízmüépitönél. Ács vagyok. Itt is megkerestem havonta 1.000 forintot. Úgy gondoltam, hogy a bányában még jobb meg. élhetést biztosíthatok a családnak. — Hány gyereke vanf — Kettő. — Kekem egy, de arra is kell a ruha. így, ha bányász leszek, jobban telik majd rá. Egy ideig gondolkodik, mondja-e, vagy sem, ami a nyelvén van. Mégis kimondja. Tudja, bútort is sze. retnék venni. Eddig még az van, amit az asszony hozott. Kern tellett méff újra... U<jg hallottam, hogy 1,500 forintot is megkereshet egy ember. Igaz volna ez? — merészkedik elő a kétkedés és kíváncsiság. — Egy vájár többet is megkeres. De ne számítsunk azonnal 1.500 forintra, hiszen előszűr ki kell tanulni a munka módját. Majd aztán lehet még több is. — Nem is azért... de kell a szén is. — Kell a családnak is, de a gyanúik is, a sok vonatnak... Odalép hozzájuk Nd. dnsi Ferenc, ö is a vásárosnaményi téglagyárban dolgozott. Fűtő és gózgépkezelö volt. Együtt jöttek Csonkával. Nádasinak két gyereke van. Eddig havonta 400 forintot keresett. Nagy tervei vannak, annak megva. ló^ításához több keresetre van szükség. Elő. szőr ruhát akar venni a családnak, aztán rádiót, na meg am’ről n :m nagyon beszél, pe. diy vagyon vágyik rá: egy Csepel Wrist. Kisfiából gépészmérnököt. akar nevelni, a lányát meg tanárnő, nek szánta. — Nem tudom mi lesz a lakással. Adnak ott lakást is... — <3 is úgy kérdez, hogy kérdés is legyen, meg vélemény is. — Egy ember, is. mierem, azt irta haza a feleségének, hogy rö. vidcsen elviszi az egész családot. Kap lakást — mondja Tóth. — Én is elvinném a családot, nem is fogok sokáig különözni — igy Núdasi. Közben eljött a beszállás ideje. Vidáman kapkodják vállukra a csomagokat, meg „ Iá. dákot. Nemsokára bent a forgalomirányítóban a forgalmista meghúz egy fogantyút, „zöld út" nyílik a vonat előtt, A szénfeilesztet- te gőz megindítja a hajtókarokat és meg. indul a vonat velük az új élet felé. Ez. Gy. lévő feleslegről és a pártszervezet, valamint a tömegszervezetek népnevelői a pontos kimutatással zsebükben megindulnak’ népnevelő munkára. Elmennek P. Szabó Sándorhoz is, aki még egy szemet sem adott be „C” vételi jegyre és megmagyarázzák neki, hogy saját magát csapja be, ha tartogatja 23 ■mázsa terményét, mivel elesik a prémiumtól és elesik a vásárlási utalványtól. De legfőképp elesik a „C” őrlésitől. Megmagyarázzák nekik, hogy „C”-re csak az őrölhet, aki „C” vételijegyre beadja többi feleslegét; az 5 holdon aluliak ugyanannyit őrölhetnek, amennyit „C”-re beadtak, 5 holdtól 25-ig pedig a beadott felét. És ha még azt is megteszik Dombrádon, hogy az eddigi élenjárókat is bevonják a népnevelő munkába, akkor biztos, hogy az Árokszállási-féle kulákok legnagyobb bosszúságára is pár napon belül teljesíti Dcmbrád begyűjtési tervét. — Vass A JO VERSENYTABLA a szocialista haza építésének, a béke megvédésének harcát tükrözi vissza eév-egy üzem, község, város területén. A sóstóhejSyí földművesszövetkezet Rákóczí-úti begyűjtési versenvtáblájáról azonban ezt nem lehet elmondani. Helves az, hogy a versenyíáblán két rovat van: az egyik azok számára, akik becsülettel küzdenek az ötéves tervért, a másik rovat pedig azoknak a gyalázatos bitangoknak a számára, akik mint a nép ellenségei a háborús évuítogató- kat támogatták. Mit sem ér azonban a forma, ha nincs megtöltve tartalommal! A sóstóhegyi földművesszövetkezet versenytábláía elfeledkezett az osztályharcról. Pedig saját tapasztalataikból tudhatnák, hogv az osztálv- harc nem gyerekjáték. Az ellenség a legkülönbözőbb módon próbál kait okozni a népnek. Példa legutóbb Varga Mihály közel hetvenholdas Salamon-bokori kulák esete. Behozta a terményt, azonban ö ürítette ki a zsákokat s a zsákokban mérlegelés után visszahagyott nagyobb meny- nyiségű terményt. így próbálta meglopni az államot. S annak ellenére, hogy tanúi a kulákok aljasságának, a „nép ellenségei” rovatót így töltik ki: „Szmolár András“ Veiioa ki ez és mit csinált? Minderről nem beszél a tábla. Pedig éppen arról a gálád kólákról van szó, aki fegyvert, lőszert, robbanóanyagot rejtegetett otthon mindamellett, hogy állandóan szabotálta a munkákat. Népünk életére akart törni ez a kulák, Az amerikai háborús gyújtogatok szolgálatában állt. Minderről megfeledkeztek a sóstóhegyi löldmüvesszövetke- zetnél? Ez hiba, súlyos hibái Tükrözze vissza a versenytábla is az igazságot, az egyre élesedő osztályharcot, a kulák gálád aljasságait! Teljesítsük határidő előtt évi tervünket Az Alkotmány tiszteletére indított szocialista munkaver- seny nagy eredményeket hozott. A verseny előrevitte üzemeink és építkezéseink háromnegyedévi és évi tervének teljesítését. Az elért eredmények azt mutatják, hogy további sikereink érdekében nem lehet a versenyt augusztus 20-al lezárultnak tekinteni, feladataink megoldását csak versenyben munkálkodva érhetjük el. Azokban az üzemekben, ahol az üzemi párt- szervezet ió számvetést csinált, ismeri a feladatokat, azok megoldásának nehézségeit és augusztus 20 után sem hagyta abba a felvilágosító, népnevelő munkát, a verseny szervezésére mozgósította a szakszervezetet, nem csökkeni a munka lendülete, nem kisebbedtek az eredmények. A nyíregyházi Magasépítési Vállalat záhonyi munkatelepének augusztus 20-án járt le a Nyíregyháza, Büdszentmihályi- útí építkezéssel kötött páros- versenyszerződése. Az üzemi pártszervezet a népnevelőkön a pártcsoportokon keresztül megmagyarázta a dolgozóknak, hogy a versenyt nem szabad abbahagyni, mert akkor csökken a munka ió lendülete, tervüket nem telit síthetik, az építkezéssel lemaradnak. A versenyt az évi terv határidő előtti teljesítéséért tovább kell folytatni. A Na<*v Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára való emlékeztetéssel kötötték össze a népnevelők a nevelő munkát. A dolgozók megértették az igazságot. Termelési értekezleten felújították és új szempontokkal bővítették ki az augusztus 20-ával lejárt párosversenyszei zödésüket. A szakszervezet, az üzemi bizottság sem aludt. Serény elvtárs aktíváit iól kioktatta és a dolgozókat sikerült az aktívákon keresztül versenyre mozgósítani Az aktívák kiszámolták, hogy mit jelent az építkezés tervének betartásában, ha a dolgozók versenyeznek, mit ie- lent a dolgozók f.zámára. menynyivel keresnek többet, ha csak 5 százalékkal emelik teljesítményüket. A ió versenyszervező munka mutatkozik meg a nyíregyházi Tatarozó Vállalat némel-v ml'n- kateleoén is. Antalik Lajos kő- művesbrigádja is tovább folytatja a versenyt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére tett munkafelaián- láíukban ezeket írták: „Igenük, hogy az Októberi Forradalom napjára teljesítményünket 244 százalékról 250 százalékra emeliük. Minden hulladékanya- got felhasználunk és selejtmen- tesen dolgozunk ” Csatlakoztak Gazda elvtárs mozgalmához is.. Megfogadták, hogy a Forrada lom évfordulóiának napiáig 3000 forintot takarítanak meg. A jó felvilágosító munka a verseny továbbfolytatására buzdi ' tóttá a műszaki dolgozókat is. Versenyeznek a .záhonyi, a büds.zentmihályi-úti, a Tatarozó Vállalat kisvárdai munkateiepé- nek műszaki dolgozói is. A szakszervezetnek az a feladata, hogy a dolgozók lendületes versenyével elősegíts a műszakiak versenyzését is. Kísérje a műszakiak versenyét figyelemmel, nehogy papírversennyé váljon. Mert a műszakiak még nagyobb segítséget adhatnak a dolgozóknak. A munkások versenyének sikere függ a műszakiak versenyétől is. Vannak vállalatok, ahol munkaverseny kampányszerűvé lett. Augusztus 20. után a lendület alábbhagyott, a százalékok csökkentek és így a tervteljesítésben is visszaesés mutatkozik. így van a Nyíregyházi Nyomdában. A szakszervezet elbizakodott. Nem folytatott felvilágosító munkát a dolgozók között a verseny továbbvitele érdekében. A Gazda-mozgalomnak sincsenek még eredményei, Az üzemi pártszervezet, sem ellenőrizte eléggé a szakszervezet, az üzembízottság munkáját A kommunista dolgozókban megvan a készség a verseny folytatására. Amikor a párttag- gyűlésen felvetődött a verseny továbbvitelének fontossága, a dolgozók a vezetőség újraválasztásának tiszteletére munka- felajánlásokat tettek. S javaslatot tettek a Gazda-mozgalom kiszélesítésére Feladatunk tanulni a ió és a rossz példákból. Használjuk fel a tapasztalatokat. Szakszervezeteink induljanak rohamra az évi terv határidő előtti befejezéséért, szervezzék a versenyt szélesítsék ki a termelési mozgalmakat, mélyítsék el a felelősséget a dolgozókban, az 5 éves terv második éve utolsó szakaszának határidő előtti teljesítéséért. Üzemi pártszervezeteink ellenőrizzék a szakszervezetek munkáját, segítsék, irányítsák az üzemi bizottságokat. Tízszerannyit vásároltam a felszabadulás óta, mint a felszabadulás elótt tíz év alatt JÓL kamatozott a tervkölcsön Közeledik tervkölcsönkötvé nyék harmadik húzása. Akkor, amikor erről írok, lehetetlen, hogy ne beszéljek mindarról, amit most építünk a vállalatnál, vagy aminek az építéséhez rövidesen hozzákezdünk. Csak néhányat említek: a nyíregyházi bölcsőde, a mesterséges szarvasmarha megtermékenyítő állomás Nyíregyházán, a rétközí kendergyár kibővítése, kombájn- színek építése Nagyhalászon, R üdszentaihályon, Nyírmadán, Sok-sok más építkezést sorolhat nék még, amelyek mind arról tanúskodnak, hogv egyre szebb é3 gazdagabb lesz az országunk. Szebb és gazdagabb lett az én családom élete is. Összehasonlíthatatlanul jobban élünk most, mint a múltban. Tízszerannyit vásároltam a felszabadulás óta, mint a felszabadulás előtt tíz év alatt. Mindig vágytam rádióra, szép bútorra, a feleségem rendes tűzhelyre. Nem hatalmas vágyak ezek, hozzátartoznak az emberi élethez. A múltban m indez vágy maradt s csak most, az ötéves terv végrehajtása során vált lehetővé a rádió, tűzhely, bútor megvásárlása. Hogy mindezek valóra válhattak, ahhoz én is hozzájárultam 1200 forintos tervkölcsönjegyzésera- mel. Végeredményben most nagy örömmel és lelkesedéssel mondhatjuk: jól kamatozott a tervkölcsön, Következik a sorsolás. Remélem nyerek, motorkerékpárt szeretnék most venni. Azonban az sem fog elszomorí tani, ha most nem húzzák a számaimat, mert kihúzzák maid a következő sorsolásokon. És ami a legfőbb: addig is gyarap szunk, gazdagszunk; az ország s penne minden becsületes dolgozó családja. Hanyícska György nyíregyházi építőmurí ás. Több, mint 73 vagon terményt csépelt el tegnap reggelig Németh János kisvárdai traktoros. Miklósi Mik. lós elvtárs demecseri traktoros kisebb, 1.070-es dobszélességtt cséplőgépével 69 vagon terményt csépelt el. Mindkét traktoristának jóval fe. lül van egyhavi fizetése a kétezer forinton. De ugyanígy kerestek a cséplőmunkások is. Közel 17 mázsa terményt osztottak szét egyen. kint maguk között. Miklósi Miklós elvtárs továbbra is tartja első helyét a traktoristák között folyó. megyei cséplési versenyben. A női traktorosok közül Szemán Erzsi mándoki traktoros nem csak a me. gyében, de országosan is az első. Barát Erzsi nyírmadai traktoros ugyancsak igen szép eredménytért el több, mint 50 vagon termény el- cséplésével. Földest Kati kisvárdal traktoroslány sem maradt szégyen, ben. Igen sok férfi traktorost maga mögött hagyott 46 vagonos eredményével l
