Néplap, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-05 / 206. szám
(Világ, proletárjai eqycsiiijctek! Mai számunkból A tanácsok feladatairól [2 oldal) — Az árpa, zab és kukorica forgalmának és szállításának szabályozásáról Í2. oldali — Négy nappal előbb készült el a Büdszenfmihálvi-úton két épület Í3. oldali — A nyíregyház’ MSZT-szervezet a könyvnapok sikeréért (4. oldali. AZ MDP SZABOLCS-SZ AT MÁR MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA /II. ÉVFOLYAM, 200. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1951 SZEPTEMBER 5, SZERDA NÉPMŰVELÉSI MUNKÁNK CÉLJA: megtanítani az embereket Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanításainak igazságára A népművelési minisztérium szeptember 3-ára és 4-ére országos értekezletre hívta a fővárosi, megyei, vidéki Tárosi és járási tanácsok népművelési osztályainak vezetőit, illetve népművelési előadóit, a nagyüzemek kultűrfelelőseit. a művészeti szövetségek és az írószövetség képviselőit, hogy együttesen beszélje meg velük a népművelési munka eddigi tapasztalatait és a soronkövetkezö feladatokat. Az értekezleten megjelent Révai József népművelési miniszter is. Az értekezlet első napján Kémes Dezső elvtiúrs tartott beszámolót a népművelési munka eddigi eredményeiről és ismertette a soronkövetkezö feladatokat. Elmondotta, hogy a népművelési munka egészének a pártkongresszus! határozatokban megjelölt feladatokhoz, az országépítő tervekhez kell kapcsolódnia. Fokozottabban kell segíteni a termelőszövetkezeti mozgalom kiszélesedését, az üzemi dolgozók kulturális színvonalúnak további emelését. Elmondotta, hogy a falusi népkönyvtárak számát még' ebben .az érben 2'iOO-ra, emelik, 180 falusi, 22 bányász kultúrotthont és 16 járási kultúrházat létesítenek, s 80 új üzemi klub és ISO kultúrszoba kezdi meg működését. Az érteikezlet második napján Góby Jóssefné, a népművelési minisztérium oktatási osztályánál vezetője beszélt az ismeretterjesztő munkáról az új oktatási évadban. Elmondotta, hogy a következő évadban 2000 helyett '3.000 helyen tartanak előadássorozatot, 1.000 helyen pedig összejövetelek keretében beszélik meg a dolgozókkal a felmerülő problémákat. Kedden délelőtt a jelenlévők nagy tapsa közben IIcva t József népművelési miniszter emelkedett szólásra. Meg kell állapítani — kezdte beszédét, -A hogy a népneveits munkásainak ez a III. országos értekezlete hasznos tapasztalatcsere volt. Meg lehet állapítani, hogy a népművelés munkásainak munkája javult, a népművelési osztályokon és a tömegszervezetekben. Ezen a területen dolgozók fokozottabban tudatában vannak annak, hogy munkájuk fontos, és azzal, hogy a kul- túrforradalmat elősegítik, részt- vesznek a szocializmus építésében. De ezek mellett a pozitív megállapítások mellett meg kell említeni azt is, hogy azért nincs minden rendjén a mi munkáidéban. Egyik főbikája, talán legfőbb hibája a mi munkánknak a munka bizonyos egyoldalúsága, c.f -.miről -már szó esett itt tegnap is. ma is — hogy a művészeti tömegmunkát előnyben részesítik a népművelési munka többi forrná járat szemben. Már a múlt értekezletünkön szó volt a falusi és városi kultúrversenyekről, és mindnyájan megállapítottuk, hogy óriási volt a hasznuk. Azóta még inkább megállapítható, hogy Tudjuk, hogy a kultúrversenyek- nek ez a pozitív oldala nem becsülhető meg kellőképen, de az azóta eltelt idő alatt rá kellett jönnünk arra is, hogy a kultűrverse- nyeknek bizonyos árnyoldalai is voltak, a többi között megvolt az az árnyoldaluk, hogy népművelési munkásaink figyelme túlságosan egyoldalúan, kissé kizárólagosan a tömegnevelőmunkának erre a formájára koncentrálódott és kissé elvesztették szemük elől a többi munkaterületet. Korántsem akarom azt mondani, hogy a kulturális . tömegmunka visszaszorítandó, hogy a kultúrver- senyeket ne rendezzük meg többé, nem, szó sincs róla ! A kulturális tömegmunkát továbbra is ápolni és fejleszteni 'kell a falun és a városban is, mint ahogy a jő kertész öntözi kertjében a maga szép virágait.//« azonban túlbecsüljük a művészeti kultúrmunkát és a népművelési munka egyetlen vagy fő formájának tartjuk, akkor ez feltétlenül munkánk bizonyos de formálására vezet. Arra vezet, vagy vezethet ez a túlbecsülés, hogy lebecsüljük a népművelési munkának azokat a formáit, amelyeknek nincsen azonnali látható — kézzel fogható eredményük, amelyeket csendben és szerényen, szívósan és napról- napra, de éppen ezért fokozott intenzitással kell folytatni. Kern kevésbé fontos formája a mi munkánknak a könyv tár munka továbbfejlesztésére, megszilárdítására. Az a javaslatom kedves elvtársak, hogy munkánkban kevesebb görög- tűzzel és több elméiyedéssel, több alapossággal, több szerénységgel dolgozzunk. A tanácsok népművelési osztályai váljanak egész munkaterületük gazdáivá Alihoz, hogy ezt elérjük az kell, hogy a tanácsok népművelési osztályai a maguk egész munkaterületének — hangsúlyozom, egész munkaterületének — valóban gazdáivá váljanak. Nem csak a kultúrbrigá- dokkal, nem csak a könyvtárakkal és ismeretterjesztéssel kell foglal, kozniok, hanem törődniük kell mindennel, ami a kultúra népszerűsítéséhez tartozik, ami a kultúrforrada- lom része. Érdeklődniük kell a maguk terűié, téri a könyvterjesztés Iránt. Foglalkozniuk kell a mozik és színházak munkájával, a hangversenyren. dezéssel még akkor is, ha a moV, színház, vagy hangversenyrendezés nem a tanácsnak, hanem a központi állami hatóságoknak, a kormány- szerveknek, a minisztériumnak hatáskörébe tartozik. Érdeklődni a kultúra valamennyi területe iránt és gazdának érezni magunkat a kultúra valamennyi kérdésével kapcsolatban — ez nem hatáskör, ta, nácsi, vagy minisztériumi hatáskör kérdése, ez elsőrendű feladata mindazoknak, akik munkásai akarnak lenni a kultúrfovradalomnak. Szükséges, hogy a tanácsok, a tanácsok végrehajtó bizottságai és ne csak a népművelési osztályok fog< lalkozzanak a kultúra kérdéseivel. Amikor ezt megállapítom én krl. tikéval illetem a tanácsok végrehajtó bizottságait és elnökeit, nem akarom tagadni, hogy ezen a téren is van az egy esztendővel ezelőtti állapothoz képest bizonyos javulás. Van javulás, de ez nem elegendő, A tanácsok elnökei, végrehajtóbizottságai, a legtöbb helyen még ma is lebecsülik a kultúrmunkát Engedjék meg. hogy nyomatékosan a figyelmükbe ajánljam azt az intenzív, szerény, csendest lassú, de annál fontosabb munkát, amit a könyvtárosi és könyvtármunka jelent. Az az érzésem, hogy a művészeti tömegmunkával szemben eddigi munkánknak ezt a részét kissé elhanyagoltuk. Arról esett szó, hogy az ismeret tér. jesztő munkát kissé elhanyagoltuk és. ha ismeretterjesztésről szólunk, persze nem csak a természettudományos ismeretterjesztésre, nemcsak a természettudományos előadásokra gondolok, hanem a történelmi, az irodalmi előadásokra i«. És ha Igaz az, hogy' ezeken a területeken van visszamaradás, akkor lehetetlen meg nem állapítani az összefüggést a lemaradás és a művészeti kultúr- munka előbb említett túlbecsülése, egyoldalú fejlesztése között. A továbbiakban fokozottabban kell súlyt fektetni éppen erre a szívós, apró, vérszegény munkára. Kern a népművelési mIlkának egyik formáját. hanem vala. mennyi formáját fel kell használnunk kultúrforradalmunk . Nem értik meg, vagy nem értik meg kellőképpen a kultúrmúnka jelentőségét a szocializmus építésében. Már pedig aki ezt nem érti. az az ÁBC-jét nem érti a marx- izmus.leninizmusuak, amely arra tanít bennnünket, hogy az úgynevezett felépítmény, tehát az ideológia az eszmék, általában siettethetik.,vagy lassíthatják az új társadalmi rendnek a kiépítését, vagy megszilárdítását. Mi persze azt akarjuk, hogy ne lassítsák, hanem siettessék cs aki a kultúra kérdéseivel, a népnevelés kérdéseivel — a szó egészen tág értelmében — nem törődik, az azzal nem törődik, hogy vájjon lassít juk-e, vagy gyorsítjuk-e népünk öntudatának átalakításával a szocializmus építését. Aki nem törődik a kultúra kérdéseivel, az nem érti meg az eszméknek a szerepét. az öntudatnak a szerepét, az új szocialista rendért folytatott harcunkban. A népművelési miniszter ezután megállapította, hogy népművelési osztályaink és munkatársaink ma már fokozottabban törődnek az üze. mi munkásság kulturális problémáival is. — Ez helyes, ezt üdvözölni kell. A mi munkánk egyik hiányossága ugyanis eddig az volt_ hogy'túlnyomóan falusi és paraszti népművelési munkának tűnt. Meg kell állapítani — s ez még a legfrissebb idő. re is érvényes — hogy amikor igen intenzíven törődtünk a falusi, a népi táncosok, vagy táncesoportok megmutatásával, ugyanakkor sokkal kevésbbé törődtünk azzal, hogy Kazincbarcikán, vagy az ország egyéb helyein folyó nagy építke. zéseken biztosítjuk-e az ottani épi- tőmunkásoknak kulturális igényeik, megfelelő kielégítését. Mozit vit. tünk a faluba, ami helyes volt. De nem vittünk Kazincbarcikára, és egyéb építkezésekre, ami nem volt helyes. Ha ezen a téren változtatunk, eddigi munkamódszereinken, akkor helyesen járunk el. Már nem egy ízben hangsúlyoz, tam, hogy a minisztériumnak ugyanúgy, mint a tanácsok népművelési szerveinek legelsőrendű feladata a tömegszervezeteken keresztül dolgozni Ez vonatkozik a szakszervezetekre ugyanúgy, mint a tanácsok különféle bizottságaira és albizottságaira. Bürokratikus, tehát helytelen munkamódszer a tömeg szervezetek meg. kerülése cs a kulturális tömegmunka megszervezése, hogy úgy mondjam, hivatalból, felülről. Oda kell fordulni, az üzemi kulturális élet problémái felé, természetesen anélkül, hogy hátatfordttanánk a parasztság kulturális problémáinak. Révai József népművelési mi. niszter nagy tapssal fogadott beszédét így fejezte be: A mi rártunk, Rákosi elvtárs vezetésével a szocializmust építi. Éppen ezért küzd a szocialista világnézet teljes győzelméért. A szocializmus építése teljeséggel lehetetlen a szocialista világnézet győ. zclemre jutása nélkül az emberek agyában, szivében. gondolkozásában. Sem lehet építeni a szocializmust, ha nem tanítjuk meg az embereket Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanításainak az igazságára. Mi erre akarjuk megtanítani őket és ez a végső célja és értelme egész népművelési munkánknak. Ezt jól véssék az elvtársak az agyukba, s mindig legyenek tudatában ennek az igazságnak. Annak, hogy a szó. cialista világnézet győzelméért folyó harc katonái. Mi rajzoljuk az alkolás térképét Az imperialista sajtóban egyre gyakrabban jelennek meg térképek, amelyek hadítámaszpon- lok, háborús célokat szolgáló kikötök, repülőterek, lőszerraktárak kiterjedt hálózatát ábrázolják. Ezek a térképek hűen tükrözik a háborús gyújtogatok, a gyilkosok vágyait, amelyek vérgőzös ábrándok között születnek. A mi népünknek is vatl térképe. A mi térképünk: a békés alkotás térképe. Olyan tényeket közöl, amelyek valósággá válnak, bármennyire is törekszenek az ellenkezőjére a halálgyárosok és ezek belső ügynökei. Valóság lesz a mi nagyszerű ötéves tervünkből, mert lépéseinket segíti a hatalmas Szovjetunió, amelynek térképére Sztálin lángelméje rárajzolta a kommunizmus ragyogó holnapját. Felépül a mi tiszalökí erőművünk, mert felépül a sztálingrádi, kujbisevi erőmű, Csatornák szelik majd át, meg át az aszálvsujtotta pusztaságokat, a Hortobágyon, a Nyírben, a Kunságon, mert épül az 1100 kilométeres turkmén főcsatorna. Mért épül a hatalmas szovjet öntözőrendszer, amely tszszerte nagyobb !«sz a Nílus világszerte fól ismert öntözőrendszerénél. A Szovjetunió baráti segítsége legtöbb biztosítéka, más baráti országok kölcsönös segítése mellett ötéves tervünk megvalósításának. Á Szovjetunió tanított meg harcolni is bennünket az országot újjáteremtő tervért. Végre elmondhatja a magyar dolgozó nép apraja, nagyja: mindkét kezünk tele van munkával! A mostani férfiak és nők majd boldog büszkeséggel mesélik gyermekeiknek, unokáiknak azt a hőskort, amikor hozzáláttunk a szocialista hajlék felépítéséhez. Büszkék leszünk azokra az áldozatokra, amelyeket a tervért hoztunk. Már most büszkék vagyunk. Hiszen tudjuk azt. hogy az alkotás térképét, amelyen megyénkben rajta van az első helyen a tiszalöki erőmű, ott vannak rajta az új iskolák, napközi otthonok, kibővített gyárak, új Utak, ezt a térképet mi rajzoltuk, _ Mi rajzoltuk munkánkkal. Soltész Lajos azzal, hogy már a jövöéví tervét teljesíti, dolgozó parasztjaink azzal, hogy túlteljesítik gabonabeadásí kctele- zettsegüket. De nemcsak munka az, amellyel harcol népünk az ötéves terv győzelméért. A nép áldozatot vállalva jegyezte az ötéves terv kölcsönét. Megtakarított pénzünket fektettük a boldog jövő bankjába, hogy az kamatostól térüljön meg, S ha ránézünk a csillogó dohányfermentálóra, az új bérházakra, a gépállomások traktoraira, ha a nyáron nálunk először arató kombájnokra emlékezünk vissza, akkor azt mondjuk: már visszatérült, nem is egyszeresen, tízszeresen, hanem százszoros kamattal. A mi ötéves tervünk, melynek megvalósításához nemcsak munkával, hanem megtakarított pénzükkel í? hozzájárultak a dolgozók _ ez visszatükrözi népünk nagy erejét is, fényes jövőjét, S az a nép, amelynek ilyen jövője van, amely tudja, hegv erős. amelyik tudja, hogy mellette áll a világ pépeinek legjobb barátja: Sztálin elvtárs -— ez a nép legyőzhetetlen. Ábrándokat szövünk. Szabolcs-Szatmár megváltozott földjéről, Nyíregyházáról, az erőteljesen iparosodó városról. S ezek az ábrándok mérhetetlen hitet tükröznek vissza, mert olyan ábrándok, amelyek valóra vájnak a ragyogó jövőben, , Dózsa, Petőfi, Zalka Máté álma végre valóság lett és lesz. És mi, dolgozók, büszkék vagyunk arra, hogy mindehhez hozzájárultunk. Minden becsületes ember részese uz ötéves terv nagy alkotásainak. Erre gondolunk most, amikor rövidesen megkezdődik az ötéves tervkölcsőn harmadik húzása. a kultúrversenyek a szó szoros értelmében frontáttörést jelentenek
