Néplap, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-04 / 205. szám
1951 SZEPTEMBER 4, KEDD 3 AGITÁLJANAK A „O ŐRLÉSI KEDVEZMÉNNYEL IS A NYIRGYULAJI NÉPNEVELŐK Á felszabadulás előtt Nyírgyula-1 íjon Is szívták a „falu fejesei”, a ' kul&kok a nép vérét. Az ő kezükben volt a hatalom, ügy bánhattak a faluval, ahogy nekik tetszett. Csapiáros György 100 holdas kulák egyike volt a legelvetemültebb népnyúzóknak. Vericsbel Istvánt, de rajta kívül számos más szegényembert vert meg és gázolt keresztül rajtuk. Kulin Lajos 50 holdas kulák se volt jobb Csaplárosnéi. Legkedvesebb szórakozása volt, ha csendőrökkel verette meg a dolgozókat. Megszűnt ám a ku- lákok népnyúzó uralma Nyfrgyula- jon Is. Azonban most sem jobbak ők a Deákné vásznánál. Ezt bizonyítja Ifjú Molnár Mihály kulit esete, akinek a dudva ette meg cukorrépáját, mert egyszer se kapálta meg. Zsoldos Péter a tojásbeadást szabotálta. A kukikok szerették volna rábeszélni a dolgozó parasztokat, hogy tartogassák meg a terményt, ráérnek beadni. Papp Mihály, Horvát Ferenc és a többi élenjáró terménybeadó nem hallgatott szavukra. Márton Istvánnak is ott van a neve az élenjáró parasztoké között 700 százalékos teljesítései. Büszkén mutatta a szomszédoknak a 3 pár lábbelit, a ruhaféléket, amit a 800 forint értékű utalványra vásárolt. Az egyik szomszédja K. Szőlősl Istvánnak is megmutatta: mit vásárolt. Az osonnál a term ényr alttár elé állt megrakott szekerével és 500 százalékra teljesítette beadását. 500 forint értékű utalványt kapott. Márton Istvánnak nem kell a Párt előtt szégyenkeznie, mert kommunistához illően eleget tett az I állammal szembeni kötelességének, példát mutatott. 4 mázsa terményt hagyott meg magának, amit „C” őrlésre megőröl. Sütő József, a me- zőgazdasági állandó bizottság elnöke előbb 250 százalékra teljesítette beadását, úgy ment el népnevelő- munkára özv. Juhász Györgynéhez és Horvát Ferenchez. Azok megígérték neki: „túlteszünk a százalékodon”. Úgy is történt. Juhászné 400, Horvát pedig 350 százalékra teljesített. A siker azonban egy kicsit a fejébe szállt a tanácsnak és a népnevelőknek. Ug.v gondolták, úgyse mozdítja ki őkgt senki „a járás élenjáró községe'^ helyéből. Ez az oka annak, hogy szombaton csak egy mázsa termény, gyűlt be. Meg is előzte őket Pócs- petri. A gyulajiak azonban nem akarnak a második helyen maradni. Elhatározták vlsszaszerzik az elsőséget. Érdemes is gép alól teljesíteni a beadást. Minden mázsa „C” jegyre beadott termény után mázsánkénti 20 forintos „C” felárat és 4 forint gyorsbeadási prémiumot, ezenfelül textilvásárlási utalványt és .,C” őrlést kaptak. Böszörményi István, aki 500 százalékra teljesítette beadását 7 mázsa „C” őrlést, Becsei János 4 mázsára és Tapp Mihályné szintén 7 mázsára kapott engedélyt. A 7 mázsa termény lisztje és korpája a szabadpiaci áron nem kevesebb, mint 2340 forint értéket tesz ki. Ha ennek csak a felét értékesítik Böszörményi István, k a szabadpiacon, 1170 forintot kapnak érte. Használják fel népnevelőmunkájuk során ezt is a nyfrgyulaji népnevelők, hogy ezzel is elősegítsék az első helyért folyó versenyt Örömmel jegyeztem, vidáman várom a sorsolást Amikor 3 éves tervünket 2 és fél év alatt sikeresen befejeztük, egy új. 5 éves terv beindításához kezdtünk. A terv beindításához szükséges volt a dolgozók tervkölcsönjegyzési segítsége. Én akkor a Dohányfermentáló építkezésnél dolgoztam. Amikor a jegyzési ív hozzám is elkerült, örömmel jegyezrem 300 forintot. Volt miből jegyeznem, vidáman várom a sorsolást. Most, amikor a sajtóban olvastam a tervkölcsönkütvények harmadik húzásáról, mindjárt arra gondoltam : most biztos, hogy nyerek. Az állam ettől függetlenül nekem már százszorosán visszafizette a háromszáz forintot. Érdemes az államnak kölcsön adni, mert nem egyszeresen, se nem tízszeresen adja vissza, hamm felbecsülhetetlen értékű kamattal. Már több éve, hogy itt dolgozom a Dohányfermentáló építkezísnél. Napról-napra jobban élek családommal együtt. Havi fizetésem eléri mindég a 700—800 forintot. Tudom azt is, hogy nem állhatok meg ennél, hanem további jó eredményeket kell elérnem. Hegedűs András kovács-munkás. ROnÁMIA: BÖBVELY SZÖVETKEZETI KÖZSÉG DJ ELETE Éjfél felé jár az idő. A Tutid sarlója sápadtan emelkedik a Kraszna fölé és ezüstös fényt vet a. börvelyi háztetőkre. Balogh Lajos a kollektív gazdaé sdg raktdrfelelőse, lábujjhegyen oson be a. házba, hogy fel ne költse az asszonyt. Szerető mosollyal hajol a bölcső fölé, ahol 9 hónapos fia, a kollektív gazdaság új tagja álmodik. A raktdrfelelős mostanáig dolgozott, a szérűkről egymás után érkeztek a gabonával megrakott szekerek. Az emberek bizony nem lustálkodnak ebben a nagy dologidő, ben, hiszen vem tréfadolog közel 2000 hektár föld termését elcsépel, ni és behordani a raktárba. A háromemeletes magtár padlásig meg. telt már gabonával. így lelt Börvrly szövetkezeti község Hol vannak már azok az idők, amikor Balogh Lajos és sok más szegényparaszt, látástól, vakulásig robotolt a kulákoknál néhány zsák kétszeresért. Apja hatholdas szegény paraszt volt. Alig végezte el Balogh Lajos a hét elemit, máris kénytelen volt cselédnek szegődni. Amikor megnősült, felesége vele együtt járt robotba. Hol Kis Endrénél, hol Erdei Lajosnál dolgoztak. mind a kettő gyalázatoson fizetett. — A tapasz mindig üres házat talált nálam. A szegénység valósággal hozzámtapadt — szokta mondani Balogh Lajos, amikor a múltra emlékezik. így élt egészen 191/9 nyaráig, amikor a kommunisták és a pár- ionklvüli szegényparasztok Bőr- relyben is elhatározták, hogy kollektív gazdaságot alapítanak. Egy évig szorgos és példás közösségi nw.n’a után a 44 család megünnepelhette a termés szétosztását. Élt és virágzott a kollektív gazdaság annak ellenére, hogy a küldkok ennek az ellenkezőjét terjesztették. A múlt év augusztusában, a fel- szabadulás évfordulóján az egész falu összegyűlt. Az ünnepségen a többi között szót kért Bartha István tanító is, a kollektiv gazdaság legöregebb tagja. — Harmincöt éve vagyok tanító, Börvelyben — mondotta. Apátokat, titeket és gyermekeiteket én tanítottam még a betűvetésre. Minden- kit ismerek a faluban. Csak azt szeretném mondani, hogy eltelt egy év, amióta megszületett a mi kol. lektiv gazdaságunk. Kern úgy mentek a dolgok, ahogy a kulikok szerették volna. Saját szemetekkel győződhettetek meg róla, hogy hazudtak nektek. Kekünk lett igazunk, A mi termésünk volt a leg. jobb nem■ csak ’a börvelyi határban, de az egész környéken. A mi keresztesen vetett búzánk a legsúlyosabb. Kukoricánk is jobb. mint bárki másé. A kollektív gazdaság tagjainak mindene megvan, többé nem szenvedünk szükséget. A minap 200 család kérte, vegyük fel őket is soraink közé. Ez az én legszebb jelentésem. Másnap már az egész község szegényparasztsága, valamint az egyéni gazdálkodást folytató közép, parasztsága belépett a kollektív gazdaságba. A fejlődés útján Az „Előre” kollektiv gazdaságban 554 család földjét művelik már a szovjet agrotechnika módszereivel. Harmincöt hektáron konyhakerté- szetet létesítettek. 300 hektáron kendert, 200 hektáron pedig burgonyát és egyéb növényeket termel-, nek. a A múlt évben épített baromfi telepen ISO Leghorn.csirke, 320 Rhode-Island tyúkot, SÍ libát és 52 pulykát nevelnek, minthogy azon. ban a telep már szűknek bizonyul, rövidesen megkezdik tovább fejlesz, tését. Most hozzák tető alá az istállót, amelyben 200 tehenet tarta. vak majd. A múlt hónapban 58 új méhkast vásároltak. Börvelyben régen nagy volt a nyomorúság. A szegényparasztok közül sokan nódvágásból és gyékénykosarak fonásából lengették életüket s még szerencsésnek tartották azt, aki éhbérért munkát kapott a zsirosparasztoknál, vagy a kendergyárban. A szegénység és nyomorúság azóta eltűnt s mert a börvelyiek is szeretettel végzik a inunkéit, rohamosan fejlődik a kollektív gazdaság. Az irodában Nádas György vég. '%i fiz elszámolást, Most két éves.z&, gényparaszt volt. kis földjén nem termett soha annyi gabona, ameny- inyíre a család ellátásához szükség volt. Ő is a kuldkhoz járt napszámba. Alig, hogy belépett a kollektív gazdaságba, elküldték Nagyszeben- be a hathónapos könyvelő tanfo. lyamra. Ma már náluk is nagy a bőség. Leánya, Vierika óvónő a faluban. Nádas György óljában 6 sertés hízik. Aratás után elhatározta, hogy új házat épít, még őszszel beszerzi a szükséges épiiletfdt. Uj tervek — új kilátások Az 'asztalosmühclyben dolgozik Rdcz József. Kót évvel ezelőtt még béres volt és íme, ma négyszobds új, kerteslidzban lakik. Tavaly 238 munkanapot teljesített, feleségének hat rokolyát vett és felruházta három gyermekét is. Udvarán 70 csir. két, 12 libát nevel, az ólban két disznó hízik, az istállóban tehén és borjú ropogtatja a jófajta Idpi sarját. . — Kollektív gazdaság nélkül sohasem lettünk volna ilyen gazdagok — mondja a felesége. Obis Lajos, a kollektív gazdaság elnöke néhány nap múlva tér haza a Szovjetunióból. Mennyi mindent láthatott, mennyi mindent tanulhatott az ottani kolhozokban! A börvelyiek biztosra veszik, hogy sok új tapasztalatokat hoz magával. Úgy tervezik, hogy ezeket az új tapasz, falatokat be is vezetik majd az új gazdasági évben, hogy még nagyobb legyen a bőség és boldogság Börvcly szövetkezeti községben is. A Cyöri Gazdasági Vasutak Vállalat mozdony-, motorvezetőket, iűtöket, lakatosokat keres, azonnali alkalmazásra vidéki üzemeihez. Jelentkezés levélben vagy személyesen Győr, Sztálin-út 10. címre. BÉKE MOZI Szeptember l-től 4-ig CÁRNÖ CIPŐJE DÓZSA MOZI Szeptember l-től 4-ig HELYES ÜTŐN A tervbrigádoknak két alapvető feladata van. Az első feladat: felderítő munkát végezni az üzemben, üzemrészben. Az eddigi taÍ iasztalatok alapján kutassák el a rejtett tartalékokat, a munkaszervezési, szállítási, anyaggazdálkodási nehézségek megoldásának módszereit. Másik fontos feladatuk: a feltárt hiányosságok kiküszöbölésére kidolgozni a javaslatokat. Ezzel kell segítséget adniok a vállalat vezetőségének ahhoz, hogy munkaszervezéssel, különböző nyersanyagok felhasználásával, a gépek jobb kihasználásával, a munkaerő jobb elosztásával magasabb színvonalra emeljék az üzemben a termelést, megkönnyítsék a tervteljesítést. Hogy ezt a két fontos feladatot betöltsék, tervszerűen kell dolgozniok. Ismerniük kell az üzem problémáit és azok közül a legfontosabbat ki kell jelölni, hogy megoldhassák. Ismerniük kell az üzemrészek munkáját, tudni kell melyik üzem a legnagyobb fontosságú a tervtelje- sítésben. Ezt az üzemrészt kell elsősorban segíteniök a terv teljesítésében. A termelési terv elkészítése mellett ne feledkezzenek meg arról sem, hogy más tervek is vannak, amelyekre tekintettel kell lenni. A többi:.pénzügyi, műszaki fejlesztési, munkabér-' alapi, munkaerői stb. terveknél is sok javítani valójuk akad. A tervbrigádoknak munkájuk során fel kell használni a dolgozók gazdag tapasztalatait. Amelyik brigád ezt nem teszi, az nem tudja megoldani feladatát. Már munkája elején olyan problémával fog találkozni, amelyet nem ismer, amelynek megoldására egyedül képtelen. Ezért ki kell kérni a dolgozók véleményét. Értekezletre kell _hívni az üzem sztahanovistáit, legjobb munkásait és velük közösen kell megbeszélni a probléma megoldásának módját. Kérjük fel az üzemi bizottságot, hogy a kérdés megoldásához szerezze be a szükséges szakirodalmat. Ha ezekuián sem tudja a brigád a problémát megoldani, akkor a szakszervezeten keresztül kérni kell tudományos intézetek segítségét. Összefoglalva tehát: a tervbrigádok feladata az, hogv a dolgozók széles tömegeivel egyetértésben, tapasztalataik felhasználásával javaslatokkal segítsék az 1952-es tervek elkészítését, valamint az I95l-es terv hátralévő szakaszának maradéktalan teljesítését. Uj dátumok — régi eredmények vannak már hónapok óta a záhonyi pályaudvar forgalmi dolgozóinak versenytábláján. A versenyfelelős, Szoboszlai István takarél.osdo- dik és sajnálja a krétát. Ezért minden kiértékelés után új dátumot ír a régi eredmények mellé. Nem nehéz ebből kiszámítani, hogyha Szoboszlai István még egy ideig így „takarékoskodik", annyi krétát takaríthat meg, hogy hosszú időre elég lesz egy jobb versenyfele- lösnek ahhoz, hogy új számot és friss eredményeket is Írjon a táblára. Nem szabad a „talcarékotság” mellett megfeledkeznünk Szoboszlai István utóbbi időben való „fejlődéséről” sem. Ezelőtt egy-két hónappal még új dátumokat sem irt a táblára. A „gyors fejlődés” annak köszönhető, hogy a forgalmi dolgozók erélyesen követeltek a verseny nyilvánosságát. Ezen a helyen adunk egy tanácsot Szoboszlai Istvánnak. Mégpedig azt, hogy mivel államunknak ilyen „takarékosság’’-ra semmi szüksége nincsen, takarékoskodjon a papírral, küzdje le saját munkájában a bürokráciát. Ha saját maga is eredményeket fog elérni a versenyben, remélhetőleg nem, sajnálja kiírni az egész üzem versenyeredményét, , (—ó. Gy. —)-------------------„ — I , ------> TU. ------------/ • • Ünnepélyesen nyitották meg Nyírbátorban az új óvónőképző iskolát Nemrég tartották nieg Nyírbátorban a dolgozók óvónőképző tanfolyamának záróvizsgáit. 46 hallgató iratkozott be három évvel ezelőtt erre a tanfolyam- ra és közülük 43 képesítőzött sikeresen, közülük tizenegy jeles és kitűnő eredménnyel. Ez a szép eredmény indokolta kormányzatunk döntését, hogy Nyírbátort jelölték ki Nógrád, Heves, Borsod, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmdr megyék óvónőképző iskolájának színhelyéül. Szombaton délután tartották az ünnepélyes megnyitót. Az iskola feldíszített nagytermében gyülekeztek a pedagógusok, a hallgatók és a vendegek. A bejárat felett tábla hirdette: „A szocialista szellemű óvónő az új ember első kovácsa”. Borbás Károly az iskola igazgatója megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a falu szocialista átalakulásával egyidö. ben, abban az ütemben, ahogy a dolgozó parasztság rálép a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára, abban az ütemben számolják fel a város és falu közti különbséget. Az iskola növendékeinek éppen az lesz a felada. ta, hogy a kialakuló szocialista falu gyermekeinek ugyanazt a nevelést adják, mint amilyenben a szocialista város gyermekei részesülnek kicsi koruktól. Sándor Tibor elvtára a községi pártbizottság titkára a pártszervezet támogatásáról biztosította az iskolát és Rákosi elv. társ pártkongresszusi szavait hangsúlyozta: „Uj ifjúságra, új de kötelez a, jelen és kötelez a jövő”. G. Nagy Endre elvtirs járási DISZ titkár és Farkas István elvtárs tanácselnök szólaltak még fel az ünnepélyen. „Nagyon boldog vagyok, hogy óvónő lehetek” — mondotta az ünnepély végén Muszta Anna. Édesapja a nyirpilisi „Lenin” tszcs kovácsa. Azokat az új em- bereket nevelhetem majd, akik befejezik, amit apáink elkezdtek: a kommunizmus győzelmét”. A jugoszláv dolgozó parasztok szabotálják a beszolgáltatást A munkásság ellenállásával egyidőben napról-napra erősödik a jugoszláv parasztok el* lenállási mozgalma. Zágráb környékén 43%-ra teljesítették a parasztok a vajbeszolgáltatási „tervet", ezzel szemben az idén már a legvadabb terror ellenére is csak az egv hónapi a kiirt vajmennyiség 13 százalékát sikerült begyűjteni. Az ez- évi vetési tervet a dolgozó parasztok vidékenként mindössze 13—20 százalékra teljesítették — ezután el lehet képzelni, milyen eredmények szüemberekre van szükségünk, olyanokra, akiket nem köt a múlt, letnek a begyűjtésben és beszolgáltatásban .. s,
