Néplap, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-30 / 228. szám

«

1951 szeptember 50, vasárnap.

„Ezen a helyen nemrégiben még sivatag volt"

Turkméniában ezidősze- rint kevés a víz és sok a napsütés. Akik vasúton utaznak arra, gyakran láthatnak nyitott, vagonokat vödrökkel megrakva. A vödrökben ivóvizet szállítanak az egyes állomásokra.

Nyáron alig esik. A

szél olykor-olykor hoz ugyan esőfelhőket, szakad is azokból az eső, rézsútos pályája jól látszik az égen, a baj csak az, hogy az esőfonalak rendszerint nem érnek földet, mert esés közben elpárolognak a perzselő levegőben.

Turkménia területének több mint háromnegyedrésze sivatag. Ez a KaraKum, a földkerekség

egyik legnagyobb homoksivataga.

Kölcsönjegyzés a, világ leghosszabb csatornájának építkezésén

Turkménia sivatagában a világ leghosszabb csatornája épül. Az 1100 kilométer hosszúságú csatornán három vízierömíí is létesül. 1 millió 300 ezer hektárnyi sivatagi terület és 7 millió hektárnyi legelő válik majd termékennyé az öntöző- rendszer segítségével. A Turkmén Főcsatorna uz- boji víztárolója akkora lesz,. mint a moszkvai tenger.

A nagyszabású sztálini tervek megvalósulásától

várja szebb jövőjét Turkménia népe, nem csoda tehát, hogy a Turkmén Főcsatorna építői között óriási hazafias lelkesedés jegyiben zajlott le az új állami kölcsön jegyzése.

A tahia-tasi vízierőközpont építkezése dolgozóinak nagygyűlésén Bag- daszarov, a részleg vezetője ,a következőket mondotta :

— Ezen a helyen nemrégiben még puszta sivatag volt. Ma tucatszámra emelkednek a házak, villanyfény ragyog mindenfelé. A szovjet ország óriási mennyiségű gépet, felszerelést küldött ide és küld továbbra Is. Megindul a sztálini korszak

egyik legnagyobbszabású építkezése, amely életet hoz a sivatagba is. A szovjet nép nemcsak munkájával vesz részt ennek a feladatnak a megvalósításában, hanem megtakarított pénzével is. melyet kölcsön ad az államnak. Azért jegyzek kölcsönt, mert minél hamarabb szeretném látni a lángeszű Sztálin nagyszabású terveinek megvalósulását.

Az építési Igazgatóság kollektívájának tagjai, a tahia-tasi vízierömíí kutatói és építői kivétel nélkül valamennyien néhány óra alatt jegyeztek az új kölcsönből.

SZOVJET VENDEGEINK A BALKANVIALLAMI

GAZDASÁGBAN

Szép a kert, szívet derítő a súlyos, ízes gyümölcsök terhétöl föld felé hajló ágak tömkelegé. De tudják a balkányi gyümölcstermelők, hogy nekik is úgy kell állandóan fölfelé törniük munkaeredményeikkel, mint ahogy fölfelé törnek a dús gyümölcsöt hozó fák, mint ahogy a nap felé nyúlik minden növény. S van még mit csinálni a gyümölcsösben, van még min javítani. Soha. még ilyen alkalom nem volt arra, hogy a földművelés legfőbb mestereitől kérdezősködjenek, azok tanácsait hallják, akik legjobban értik a mezőgazdálkodás dolgát.

Burenkov Iván Ivánovics kolhózelnök szakértő szemmel nézelődik a fák közt. Odahaza a krasz- nodárt határvidéki brjuchovecki körzet „Buggyo- nlj” kolhózában 230 hektáron szüretelnek az Idén gazdag gyümölcstermést, 70 hektáron szöllőt.

Szavcsenkó Feodoszdj Ivánoviccs^l, a csoport vezetőjével együtt elismeréssel nyilatkoznak az üzemegység kertjéről.

Azután Burenkov elvtérs afelől érdeklődik,

mennyi trágyát kap a kert földje?

' — Termőfaegységenként 2 mázsát szervestrágyából.

— Több trágya kell a homoknak, — tanácsolja mindjárt Burenkov Iván Ivánovics. — Elősegítik akkor, hogy annyi termés legyen, mint nálunk. Hektáronként tíz tonnára is felmegy az almatermésünk.

— Sok-e a férges? — kérdezi Szavcsenkó elvtárs.

— Nem sok. De sok baj volt az Idén a kártevőkkel. Különösen az amerikai szövőlepke hernyójával.

— Azt tanácsoljuk ml az elvtársaknak, — mondja Szavcsenkó elvtárs —, hogy ne akkor védekezzenek már, amikor baj van. Hanem jő munkával előzzék meg a kártevők károkozását. Mi a levelek” megjelente előtt, majd virágzás, később gyümölcshozás időszakában permetezünk. És leghatásosabb nálunk a repülőgépről való permetezés.

Messzire gondolnak a repülőgéppel való permetezés hallatán a birisi gyümölcstermelők. „Hej, ha majd mi is repülőgéppel vesszük fel a harcot a kártevők ellen... De eljön az az Idő, kemény munkával érjük el...”

Azután újabb tanács következik. Szavcsenkó elvtárs elmeséli, hogyan karoltak fel a gyümölcstermelő szovhozok, kolbózok egy ötletes, egyszerű módot a kártevők lepkéi, a sokféle bogár elleni védekezésre.

— Villanylámpák sokasága ég éjjelente a gyümölcsösökben. Tudnivaló, hogy a lepkék, bogarak a lájnpa köré gyülekeznek — magyarázza. — A villanylámpák köré dróthálót készítenek, amelybe azután áramot vezetnek. A hálóban lévő villamosság megöli azután sorra a fényre odarepült kártékony lepkéket, bogarakat. Nem más ez, mint a kártevés megelőzése.

Burenkov elvtárs afelől érdeklődik, milyen távolságra ültetik egymástól az almafacsemetéket. S elmondja, hogy náluk is tízszer tíz méteres ,a távolság. Csakhogy az almafák közé más, korán termő és törpefajta gyümölcsfákat is ültetnek. Pár év elteltével azután, amikor a terebélyesedő almafák kívánják a helyet, a fasorok közt termő törpefák „megtették a magukét”, kiszedik azokat.

Helyesli Burenkov Iván Ivánovics, hogy az új szőllőt már nem a régi nyolcvanszor nyolcvanas távolságra telepítik, hanem két méter nyolcvanszor ötven centi távolságra, hogy így dolgozni tudjon a gép a szöllőápolásnál. Mert a nyolcvanszor nyolcvanasra telepített szöllőben nem lehet gépesíteni az ápolás munkáját.

Rózsavölgyi Mihály brigádvezető szereti az újat; nagy örömére volt, amikor megtudta, hogy (őrületére kerül a kokszgáz, a' gumipitypang, amit gose termeltek eddig a balkányi határban. Büszke

arra, hogy brigádja keze alatt nő fel ezen a táblán a fontos kaucsuknövény. Különösképp büszke azóta, hogy a minisztertanács legutóbbi határoza- tában benne van: minél többhelyütt honosítsanak meg új növényfajtákat, új ipari növényeket.

Szereti az újat Rózsavölgyi Mihály és brigádja. Tudják azonban, hogy az újat bizony meg is kell tanulni, érteni hozzá — s ez nem megy egyszerre. Aligha volt hát a gazdaság gumiplty- pang-táblája környékén boldogabb ember Rózsavölgyi brigádvezetőnél, amikor végighallgathatta a gumipitypang-tábla közepén Szavcsenkó Feodosaij Ivánovics, a kievi területi mezőgazdasági igazgatóság vezetőjének magyarázatát.

Holdanként 25.000 Ft-os jövedelem

Még az se lohasztotta le örömét, hogy munkájuk legelőször is bírálatot kapott. Hisz tudta, hogy a bírálattal a helyes útra kerül az ember.

— Görbék ám a sorok, elvtárs, — mutatott végig a táblán Szavcsenkó elvtárs. * *

— Görbék bizony, mert kézzel palántáltunk a hidegágyból.

— Hatalmas munka lehetett. De a görbe sorok közt nem tud dolgozni a gép! Igaz, hogy nagyon sok fáradtságot megér a gumipitypang, de a fokozott gépesítéssel kell olcsóbbá tenni a termelést !

— úgy csinálják az elvtársak, hogy traktorral sorozzanak keresztbe, hosszába. Egyenes lesz akkor minden sor. — Nem vetnek több gumipitypangot?

— Csak ez a nyári vetésünk van. Tíz hold vetés lesz «lég tavaszra.

— Az nem jó. Tavasszal nem jó vetni, mert kiszáradhat az egész vetemény. Legjobb télen, mi- , kor a fagyok megindulnak. Tavasszal gyorsan kinő a gumipitypang téli vetése, jól megelőzi a gyomokat is.

S a föld fölé hajolva, vonalakat, köröket rajzolván, a vetés módját magyarázza Szavcsenkó elvtárs.

— Negyvenötször negyvenöt centire kell sorozni. A keletkezett négyzetek sarkain 15 centi átmérőjű lyukakat készítsenek, s ezekbe szórják az előre elkészített, 15 centi széles csövecskéken

a magot. S a magot ne vizezzék ám. Szárazon 1 kerüljön a földbe, három centi mélységben. Fél centire minden lyukba szervestrágya kerüljön a mag fölé. majd kis földréteg.

— Nálunk, a Szovjetunióban teljesen áttértünk a téli vetésre, ez a vetés leghasznosabb módja. Ha jól trágyázott a föld, 100 mázsa termést is le lehet szedni egy hektárról. Ennyit szednek a mi élenjáróink. Nagy kolhózokban, ahol 60—80 hektáron termelnek gumipitypangot, 60 mázsás átlagot szednek.

Szavcsenkó elvtárs mégegyszer aláhúzza aztán, mennyire fontos a gépi munka itt, amely megkönnyíti, olcsóbbá teszi a gumipitypang termelését.

— Minálunk „Universal” traktorokkal végzik a növényápolást. Ifontos, hogy a gumipitypang földje mindig porhanyós legyen.

— A szedést is géppel végzik szovhózainkban, kolhózainkban. Én azt .ajánlom, ezen a táblán is ezentúl úgy könnyítsék meg a gumipitypang szedését, hogy a levélzetet előbb vágják le, a gyökereket azután szántsák ki kormánylemeznélküli ekével, mint a burgonyát.

— Értékes a gyökér, — magyarázza lelkesen Szavcsenkó Feodoszij Ivánovics. Egy ceruzavastag gyökér 2—3 százalék kaucsukot tartalmaz, s megér mázsája 200 rubelt, ami maguknál mintegy 600 .forint. Egy kiló mag ára nem kevesebb, mint 100 rubel. Most gondolkodjanak : 30—40 kiló mag és 60 mázsa gyökér egy hektár átlagos hozama. Ezt átszámítva, holdanként 25.000 forintnál is több a jövedelem. a gumipitypang után. Megmondom, ezt a területet szereti a gumipitypang. Terjesszék el mindenfelé s érjenek el termelésében rekorderedményeket,

KÉPEK A BEKE ORSZÁGÁBÓL

Kölcsönt jegyez a Szovjetunió

A szovjet államkölcsönök igen nagy szerepet játszanak az ország gazdasági és politikai életében. A szovjet emberek nagyon jól ismerik a kölcsönjegyzés fontosságát és ezért minden egyes jegyzés az egész szovjet nép lelkes, hazafias megmozdulásává alakul át. — Képünk a moszkvai Kirov-kerület 134. számú ház gondnokságán készült, ahol a háziasszon yok kölcsönt jegyeznek.

Ez aztán kukorica

A magyar parasztküldöttek csodálkozva nézik Grúzia zeszta- /oni kerületének „Sztálin” kol- hőzában a hatalmas kukoricát. A gazdag termés titka a szövetkezeti gazdálkodásban rejlik. A szovjet kolhózok a korszerű agrotechnika felhasználásával érik el kiváló eredményeiket.

Ma építő — holnap diák

Moszkvában a Lenin-hegyen befejezéshez közeledik a Lomono- szov-egyetem építkezése. Az építkezés egyik legnépszerűbb jelszava: „Ma építő vagy — holnap légy diák.” A jelszó felhívására számos építőmunkás tette le az esti iskolán az érettségi vizsgát és mikor a Tudomány Palotája a Lenin-hegyen kitárja kapuit a diákok előtt, ezek az építők is ott lesznek az egyetemisták soraiban. Képünkön az egyetemre beiratkozó építők egy csoportját látjuk, Viktor Kozlov villanyszerelőt, Zoja Ovszjannyi- kova betongyári laboránsnőt, Mihail Pavlov szerelőt és Ilja Gorlov szerelőirodai dolgozót.

AZ ELSŐ CIPŐIPARI FÉL- AUtOMATA-GÉP. A lenin- grádi ,,Engels"-gvár elkészítette a cipőipar részére az első me- legvulkanízációs módszeren alapuló félautomata-készüléket. Az úi gépen jnmden művelet elvégzése automatikus, a présformák kezelése gépesítve van. A présből minden percben eev pár teljesen kész cipő kerül ki. A gépet egyetlen munkásnő kezeli, Termelékenysége — egv műszak alatt mintegy 40C pár cipő, vagyis kétszer-háromszor annyi, mint a korábban alkalmazott gépeké. Az úi gépet a „Szkorohod ’-gyár mérnökei tervezték, .