Néplap, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-30 / 228. szám

4

1951 szeptember 30. vasáruét

A falvak, a bokortanyák közt gazdag, végtelen szántók. Talán azért tűnnek olyan határtalannak, mert nincs köztük mesgye. Az or. szág második termelőszövetkezeti megyéje ez a föld. Huszonhat szocialista község van Szaboics-Szat- márban, kerek százezer holdat tesz ki a 383 termelőszövetkezeti cső. port területe. A beláthatatlan határ teletűzdelve kastélyokkal. Kas tély, kastély, amerre járunk. Száz

CSENGERNÉL

Megyénkben épül a Tiszalöki Erőmű. Három részből áll maid. Magából az erőműből, aztán a hajózsilipből és a duzzasztóból. A vízierőmű turbinaháza három óriási turbinával működik majd, amelyek évente 55 millió kilówattóra energiát termelnek. Kétszer annyit, mint a már meglevő összes vízíerő- műtelepeínk együttesen.

ezer holdas nagybirtokosok rablőte- rülete volt ez a vidék. Hercegeké, grófoké, az egyházé. Károlyiak. Jékely, Vécsey báró rezidenciája, tizezerholdas fópapl birtokok s mellettük a ..szerényebb’’ dzsentrik néhányszáz holdas területei. A végtelen földről elvándoroltak máshová dolgozni a nadrágszíjparcellás törpebirtokosok és a nincstelen mezőgazdasági cselédek — mert szű. kebb hazájuk nem adott kenyeret.

A kocsiban egy kőműves és egy

zője — majdnem annyi van, mint kastély. A szeszgyár — az évszázadok óta egyoldalú termelési rend. szer haszonélvezője — bármilyen rossz esztendő volt Is, megtalálta számítását. Fillérekért felvásárolta a burgonyát a paraszttól, milliós összegeket zsebelt be a készítményekért. Felszabadulás előtt 88 mezőgazdasági szeszfinomitó mü. ködött a Nyírségben, 24 maradt meg belőlük. Nagyobb, gazdaságosabb termelőüzemeket létesítünk. A tiszapartl Tímár községben a leszerelt szeszgyár vasanyagából kompot építettek. (A régi, favázas kompot a fasiszták fegyujtották, a balsai Tiszahídat felrobbantották). Az új komp harminckilonjéteres körzetben pótolja a hidat s üzem. anyagfogyasztás nélkül, csigaszerkezettel vontatják át a másik part. ra. biztosítja a timári dolgozó parasztok közlekedését túlparti földjeikhez. ,

Száz év múlva pedig a folyó itt ismételte meg pontosan, amit Petőfi ugyanabban a költeményben írt róla :

,,Mint az őrült, ki letépte láncát Vágtatott a Tisza a rónán át, Zúgva, bőgve törte át a gátat,

El akarta nyelni a világot."

1947 koratavaszún történt ez. a

sza, vad szépségben borulnak ös sze a fák, vagy szelíd tisztásokk vonul az erdőség fel észak fel Erdőhátnak nevezik ezt a területe a megye 40 ezer hold erdőjénf legnagyobb része ideeslk. A Nyí ség hatalmas erdőiben szörnj pusztítás, tervszerűtlen erdőirti folyt a háború előtt és alatt. Mo erdőtelepítéssel, kiegészítéssel ke jóvátenni ezt a súlyos »rombolás

Az ötéves terv során számos úi bölcsőde épül tel megyénkben. A fasiszta Horthv-rendszer egyetlen egy bölcsődét nem állított fel megyénkben. Most, az ötéves terv elején már elkészült az úi, modern, tágas első megyei bölcsőde Nyírbátorban.

az, ahol a természet szépsége úgy elragadta, ez a hely. amely a Tisza című csodálatos versre ihlette a költőt:

.Nyári napnak alkonyulatánál Megállók a kanyargó Tiszánál,

Ott. ahol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek anyja kebelére."

„tiszai háromszögben”. A folyó — hatalmas belső kanyarja és a la. pály között fekvő Tiszabecs, Tisza, kóróű. Gulács, Jánd falvakat jeges áradattal sodorta el, ezreket téve hajléktalanná. Minden más táján a világnak ez az érintettek személyes szerencsétlensége lett volna.

Ezek a falvak azonban a szovjet határon feküdtek s így szemtől- szembe látták a hűséget és az igaz barátságot. A szovjet katonák, a szovjet határőrök éjt-napot nem kiméivé. olyan odaadással és áldó. zatkészséggel vettek részt a mentési munkálatokban, mintha saját otthonaikat védnék.

A jégársujtotta falvak azóta újjáépültek. TJj, csinos házaikkal, vidám életükkel szebbek, mint valaha is voltak s úgy tűnik, rég elfelejtették az őket ért szerencsétlensé. get. De nem felejti az ország, a nép a szovjet emberek felemelő példaadását.

A szatmári saroktól Fehérgyarmatig s onnan végig a tiszai háromszög nagy kanyarján, hívogató lombos erdők mellett visz az út, kedves, fiatal akácerdők szórják az illatot, majd dzsungelszerű, ku27 gépállomás működik Sza- bolcs-Szatniárban. A gépek megszabadították dolgozó parasztjainkat a kulákuzsorától. Képünk a nagykállói gépállomás egyik traktorát ábrázolja, Éppen a földekre indul ki hogy az őszi munkák végzésében segítse a dolgozó parasztokat! volt aratónapszámos beszélget. (Egyikük a Járási Pártbizottság titkára, a másik a Beruházási Vállalat igazgatója). Azt tárgyalják, hogy melyik kastélyban mit kellene elhelyezni: hol lesz a legjobb helyen a mezőgazdaság dolgozóinak üdülője, a gyermekotthon. . a trak- toros iskola.

Krumpliföldek és szeszgyárak

Baloghék 25.000 forintja is igazolja :

A PART NÉPNEVELŐINEK LETT IGAZA

A menekülő náci hordák a levegőbe röpítették a vásáros- naményi Tisza-hidat és Kraszna- hídat. Ezzel valósággal megbénították a forgalmat ezen a részen, A három- és ötéves tervek azonban felépítették a hidakat. A két híd mintegy 9 millió forintjába került az államnak.

Lassan, méltóságteljesen hömpölyög a Szamos medrében. Nyáron, mint szelíd gyermek anyja ölébe, ügy simul habjaival a pártáihoz. Tavasszal szilaj csikó módjára vágtat és kitörni próbál a partok, közül. Két kis község terül el partjai mellett Olcsva és Olcsvaapáti. Olcsvaapdtira a terv adta új kompon lehet átjutni. Napok óta mint megbolygatott hangyaboly olyan a falu. 25.000 forintot nyert a Bóke'dilcsön-sorsoláson Balogh Zsigmond. Pillanatok alatt elterjedt a híre a nagy nyerésnek. Egy domb tetején, a falu szélén épült Baloghék háza.

— A férjem bent van Nyíregyházán — mondja Baloghné — a Takarékpénztárban a nyeremény összeget veszi fel.

Boldogan nevetve mondja. Látszik rajta,hogy nagyon örül a nyereménynek.

— A férjem kordelyos, — folytatja — Tar- pdn dolgozott, ott jegyzett a Békekölcsön-jegyzésnél 800 forintot. Akkor bizony összeszidtam, hogy miért kellett olyan sokat jegyezni. „Nem elég a mi bajunk, gondunk és nem fs fogjuk visszakapni. Egyik lovunk elpusztult, a házunk diilőfólbe van. Ilyen helyzetben te ennyi sok pénzt jegyeztél” — mondtam neki. Zsiga csak legyintett: nem értitek ti ezt. Majd meglátjátokA kötvényeket kifizettük és eltettem a többi mellé.

— A mostani nagy munkában el is felejtettük, hogy a Békekölcsön sorsolása van. Éppen toldozott iparunkat javítottam — miközben arra gondoltam, de jó lenne egy „csikó”-tüihelyet venni, amikor a sógorom szalad be az udvarra, hogy azonnal menjünk a gátőrhöz, mert Tarpáról telefonáltál:. Nem tudtuk elképzelni, hogy mi lehet az a sürgős ügy. Amikor a telefonba meghallottam, hogy a '-jtvéniJünk 25.000 forintot nyert, akkor lett csak melegem! Nem akartam hinni a mérnök elvtársnak. Azt mondtam neki: ne bolondozzon

már velürd;, van nekünk más dolgunk is mint ideszaladgálni. De a mérnök elvtárs csak váltig hajtogatta, de bizony nyertünk, nézzük csak meg az újságban. Izgatottan néztük végig a nyere- ményUstát. És tényleg megtaláltuk, ott volt a szám jS'il—28/a. Még akkor is nehezen hittem el. A faluban meg futótűzként terjedt el a hir. Jöttek kérdezni: nyertünk a sorsolásont Igazán nyertek? Egész éjtszaka nem tudtunk aludni. Tervezgettünk, hogy mit fogunk venni belőle. Nagyon jól meggondoltuk a dolgot, hogy mire fogjuk költeni a pénzt, mert ennyi sokat nem szabad csak úgy elherdálni. A spórunk az már nagyon rossz, lekvárral is alig lehetett már összetákolni, lába is hiányzik. Ezt feltétlenül kell venni. Bútor is kevés van, azt is ki kell egészíteni. Tehénre is futja, nem fognak már a gyerekek panaszkodni, hogy „Édes, mikor ihatok már egy kis tejet.” Lenke és Ferike egy-egy kis kabátocskát kap. Az öregeknek is jut ruha és cipő és mi sem maradunk ki a jóból.

— Látjátok — mondta Zsiga — nekem lett igazam! Jól tettem, hogy nem rátok, hanem a népnevelőre hallgattam. És nemcsak mi kaptunk, hanem sok-sok dolgozó. Az egész ország kapott.

Igaza van Balogh Zsigmondnak, az egész ország kapott. Olcsvaapátiban eddig nem volt kút, most új szivattyús kutat kaptak az ötéves tervben, nem volt komp, azt i$ kaptak. Ezenkívül nyolc parasztgyerek felsőbb iskolán tanul, négyből katonatiszt lett.

De Balogh Zsiga tudja kötelességét is. A Második Békekölcsönjegyxésből sem maradt ki. Amikor jegyzett, ezt mondta: „Tudom, hogy minden forintommal a hazát, a dolgozó népet, gyermekeim jobb jövőjét védem. Minden forintommal cgy-cyy csapást mérek a háborús yyújtogatókra!!’

Az erdősávok ültetése elkezdődöt Itt Is.

Még elfutunk a beregi részr. Vásárosnaménylg, hogy megnézzül a hároméves tervben épült nagyfor galmú Tiszaiadat és hogy tisztéig*

látogatást tegyünk az új paraszt élet egyik központjában, az orszá; 360 gépállomásának munkaverse nyében első csahold gépállomáson (Nyírségben 27 gépállomás segít

a mezőgazdaságot, 1931 végére i

Szabolcs-Szatmár valamikor a százezerholdasok rablóterülete volt, A kastélyok árnyékában nyomor, sötétség honolt, A felszabadulás előtt az analfabéták arányszáma meghaladta az országos átlagot! Népi hatalmunk hatalmas erőfeszítéseket végez az írástudatlanság felszámolása területén. A felszabadulás óta mintegy 15.000 felnőtt dolgozót tanítottunk meg írni- olvasni a megyében.

gépek száma 600—700 darab lesz). Hatalmas legelőterületeken át indulunk Csaholc felé. A szikes mezőkön nagytestű, pompás szarvasmarha csordák és kondák legelnek. Nyírség nagy állattenyésztő vidék, a megye egymillió holdnyl területé, nek minden negyedik holdjára esik egy számosállat.

☆

(Részlet „A mi hazánk’’ c, könyvből).

UTAZÁS AZ Ú.TARCÚ NYÍRSÉGEN

szép, új hídon átkelünk a Szamo. 1 son. Gyönyörű völgy tárul elénk, i A Tisza-Szamos árterület dúsan termő agyagtalaján 24 mázsás hol. dankénti átlagot is elérnek a rozsból, végtelenbe nyúlik a sárgafejű napraforgó (60 ezer holdat vetettek a megyében) s a kender, és lenvetemény virágzó tábláin ott nő egyre magasabbra a nagy -mező- gazdasági terület ipara is. A por. csalmai kendergyár, (ahogy itt hívják), éppen ebben az évben hatalmasan kibővült és modern gépi berendezést kapott. .

Itt a Szamosparton Petőfiről beszélnek az egyszerű dolgozó parasz. tok, tszcs-tagok. ügy beszélnek ró. la, mint egy szeretett családtagról, aki itt járt látogatóba. Mintha mindenki személyesen ismerné. Figyelmeztetnek. hogy Tunyogma- tolcsra okvetlenül menjünk át, mert ott van a kocsma, amelyről azt a szép verset írta:

..Falu végén kurta kocsma,

Oda rúg ki á Szamosra...“

Kisarnak is megvan a minden em. lékműnél maradandóbb örök idők. re szóló Petőfi emléke. Ez a táj

váltogatják egymást, rozs, dohány, virágzó büzavetemény és ismét búr. gonya. tízezer holdakon. Az ország éléstárában, a burgonya hazájában járunk. Az egész ország burgonya- termelésének negyedét a Nyírség adja. Szeszgyár — a nagybirtok spekulatív gazdálkodásának jellemA magyar dolgozó pép a Szovjetunió támogatásával, Párt vezetésével győzelmesen hajtja végre országépítő ötéve tervéi. Szerte az országban hatalmas építkezések folynak, ú gyárak, iskolák, kultúiházak nőnek ki a földből. Hazánk i béke országa! Képünk a fehérgyarmati terményraktár éoíté sét ábrázolja. Fehérgyarmat ebben az évben gimnáziumot í kapott sok más mindennel együtt. Ahhoz, hogy megvalósuljoi nagyszerű ötéves tervünk, szükséges, hogy mindenki becsület tel kivegye részét a Második Békekölcsönjegyzésböl is!