Néplap, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-27 / 225. szám

1951 szeptember 27, csütörtök, ÍB A felvilágosító munka elhanyagolása miatt maradt el a kapások begyűjtésében A kenyérgabonabegyüjtés első he­teiben néni ment a beadás Valami júl Kallóséinjénben. Nem bízott a {tanács augusztus első leiében ab­ban, hogy az Alkotmány ünnepére el lehet érni a vállalt 100 száza, 'lékot. .De a pártvezetőség és a ta­nács nem csüggedtek el, hanem {összeülve megbeszélték a tennivaló­kat. Nem volt nehéz rájönni, hogy legfontosabb a népnevelőmunka megjavítása. Népnevelő munkára osztották be a beadásban élenjárt) dolgozó pa­rasztokat is. ifj. Kokas György, 1j. l’ál Péter, Laza László, Teski Zoltán szívesen vállalták is a nép. nevelő munkát és felkeresték gaz. datársaikat, hogy megmagyaráz­zák : a beadás teljesítése kötelesség és annak túlteljesítése elősegíti öt­éves tervünk mielőbbi végrehajtá­sát. Teski Zoltán népnevelő ütja alkaL mával mindenütt felelevenítette légi ÉLETÉT . Elmondta dolgozó paraszttársainak, hogy 12 hold földjükre 11-en jár­tak dolgozni és hogy valahogy meg tudjon élni a nagy család, bizony napszámra is kellett járniok é-s harmados földet művelniük. Apja halála után az örökölt 3 hold föl. dön kezdett gazdálkodni, amihez a felszabadulás után kapott 450 öl szőlőt is. — Ekkor kezdtem éledni, hisz ti is látjátok — mondta. Azóta épí­tettem magamnak házat, istállót és vettem az istállóba tehenet is. Lás­sátok, ezért a sok adományért igye­keztem fizetni, amikor több, mint nyolcszorosán adtam be a gabonát. Ilyenkor büszkén mutatja bizonysá. gal beadási könyvecskéjét, amiben ott van a 730 kiló C-re beadott is. Muhue Jánosnál és máshol is, arról beszéltek a népnevelők, hogy JIIT KAPOTT A FALU A HÁROMÉVES TERV SORÁN? Felsorolták az orvosi rendelőt, orvosi lakást, az átalakított isko­lát, a napköziotthont, óvodát, szesz­főzdét, fúróit kutat és beszéltek a mellé elkészült kultúrházról, az ezután épülő másik óvodáról, a vií. lanyhálózat továbbvezetéséről. Ezeknek a felemlítése elég volt ahhoz, hogy ifj. Muhue János meg­értse kötelességét. Ahhoz, hogy a község még több ilyen épületet kapjon, szükség van az ő hozzájá­rulására is. Szükséges, hogy be­adási kötelességét teljesítse és fe- leslegét is mind az állam raktárá­ba szállítsa. Ezért teljesítette az­tán ifj. Muhue János is 400 száza­lékra beadási kötelességét és telje­sítették a többi dolgozó parasztok is. A jól szervezett népnevelő mun­kával aztán sikerült a községnek teljesíteni vállalását és augusztus 18-án büszkén je­lenthették Rákosi elvtársnak és a Megyei Pártbizottságnak, hogy tervüket 100 százalékig teljesítették. Egyben vállalták, hogy a. munkát nem hagyják abba,, a beadást 120 százalékra teljesítik. Ezt is siker, re vitték. Ma már 127 százalékra áll a község a gabonabegyiijtésben. Hanem hiba az Kállósemjénben, hogy a gabonabegyüjtés során olyan jól bevált népnevelő munkát, az élenjáró dolgozó parasztok be. vonását, elhanyagolták a. kapásnövények begyűjtésénél és a szántás-vetési munkáknál. Megszűnt teljesen a népnevelő munka. Nem törődik vele senki. Nyíri Miklós párttitkár a nagykál. lói malomban dolgozik és bizony késő esti hazatérése után nincs ide. je a népnevelőkkel foglalkozni, ílosvai Gyula tanácselnök senj gondolt a politikai munkára. Tel­jesen a véletlenre bízza a kapásnü. vények begyűjtését. „Úgy is bead­ják” — mondja. Ugyanez volt a véleménye a gnbonabeadás kezdetén is és az sem indult meg addig, míg a népnevelők nem láttak munká­hoz a faluban. Erre emlékezzen a nárttitkár elivtárg, ia tanácselnök és mindazok akik „meg vannak elégedve” Kállósemjénben a kapás, növények begyűjtésének eddigi „eredményeivel”. Mert milyen ered­ményről beszélhet a község, ami­kor kukoricából mindössze 2ö0 má. zsa gyűlt he, holott a kukori. catörés maholnap befejeződik. Szomorú ez az eredmény, különö­sen azért, mert C.jegyre egyálta. Ián nem adtak még be. Nem beszél senki a községben a C beadás ked­vezményeiről és így a szerződéskö­tés előnyeiről sem. A tanács kirívó hanyagságára mulat, hogy raktárhelyiségről sem gondoskodtak és így. ha folyna is a begyűjtés, nem tudnák elhelyez, ni a kukoricát. Legyen gondja a kállósemjéni pártszervezetnek és a tanácsnak arra, hogy vonja be népnevelő munkára azokat a beadásban élen­járó dolgozó parasztokat, akik jó munkát végeztek a kenyérgabona- beadás során. Beszéljenek megint a felszabadulás óta megváltozott éle. tűkről. A három- és ötéves terv so­rán kapott létesítményekről és az ezután épülőkről. Beszéljenek a népnevelők az őszi munkák gyors és jó elvégzéséről, hiszen ezzel is le van maradva a község. A tanács pedig a földmű vessző vetkezettel együtt gondoskodjon megfelelő rak­tárakról. Mert a kállósemjéni dol­gozó parasztok a gabonabeadás mellett teljesíteni akarják minden­ből az állam iránti kötelezettségű, ket. —r áss—. A Xcinzcikü^i Szövcdkczeíi Szövetség 18. kongresszusa Szeptember 24-én megkezdődött Koppenhágában a Nemzetközi Sző. vetkezeti Szövetség IS. kongresz. szusa. A végrehajtó és n központi bizottság ülésein a szovjet szövet­kezetek küldöttei bírálták a szö­vetség programmját és politikáját. A Szovjetunió, Csehszlovákia, Románia, Bulgária és Olaszország képviselői támogatták a lengyel szövetkezetek tiltakozását a bizott­ság határozata ellen, amely a len­gyel szövetkezeteket kizárta a szö­vetségből. A kongresszus teljes ülésén a Szovjetunió küldöttsége határozati javaslatban indítványozta, hogy ve. gyék fel a szövetség tagjai közé a Német Demokratikus Köztársa­ság, Magyarország és Albánia szö- vekezeteit is. A Nemzetközi Szövetkezeti Nő­szövetség ugyanakkor tartott kon­gresszusának reakciós vezetősége megakadályozta a Magyar Szövet­kezeti Nőszövetség felvételi kérel­mének tárgyalását. Azonban még a kapitalista országok küldöttségei is szembefordultak a vezetőséggel és keresztülvitték, hogy a magyar nők felvételi kérelmét a legközelebbi választmányi ülésen tárgyalják. Négy új termelőszövetkezeti csoport alakult meg tegnap este Ibrányban Szerdán este négy úí teup előszövetkezeti csoport alakult meg Ibrányban. Bent a községben az „Árpád“ és a „Zrínyi“, a tanyákon az ováni „Béke“, valamint a kójí „Lenin“, Ezek az alakuló, vezetóségválasztó gyűlések egyben munkaértekez letek is voltak, amelyeken már megbeszélték a jövendő mun­kák tervét s egymást versenyre hívták ki. Megfogadták: a kialakítót) táblákon példát mutatnak a szomszédos községek­nek. A Zrínyi-csopcrt már egy hizlalda {elállítását is tervez­geti. Persze a csoporttagok nagyrésze már jócskán előre­haladt az őszi munkák végzésében s belépésük úi lendületet, lelkesedést adott a munkához. Balázsi Mihály, Német József nem vártak az esőre, hanem időben szántottak, vetettek, Kul csár elvtárs mondotta az alakuló gyűlés előtt: „Bizakodóan nézünk a jövő elé, mert tudjuk, hogy Pártunk és kormányunk mellettünk áll. Nem akarunk lemaradni az idő szekeréről, azt akarjuk, hogy gyermekeink „még bőségesebben élvezzék a népi hatalom előnyeit s ezért törekszünk egvre jobb munkára!“ A tegnapi napon számos új belépő volt. Több. mint ötven család írta alá a belépési nyilatkozatot. Köztük ifjú Hegedűs János is, aki édesanyját és testvérét is magával vitte a cso­portba. Groíiield Gyula. Maév Imre, P. Balázs József. Buda- házi Laios, Gégény Pál, Bodnár András, G. Gégény Sándor és még sokan mások választották a nagyüzemi gazdálkodású. Özvegy Kató Fcrencné lt holdas közénparaszt a III. tfpusú csoportba lépett be. A Haladó- telepi Barkó József akkor írta alá a belépési nyilatkozatot, a mikor megtudta, hogy az „Al­kotmány“ 20 tinót kapott. Eddig összesen 12 csoport alakult meg a községben. Számos csoport beolvadt r már meglevőkbe, hogy könnyeb­ben, jobban még nagyobb termést tehessenek jövőre az ország és saját maguk asztalára! Hozza be a lemaradást a tyukodi gépállomás Nem állt rosszul a nyári terv­teljesítéssel a tyukodi gépállomás, mégsem dicsekedhet teljes ered­ménnyel. Voltak azonban harco­san helytálló traktoristák, akik messze túlszárnyalták tervüket. — Simon Lajos, Tártunk tagjelöltje 170 százalékra teljsítette nyári tervét, l’áka Sándor tagjelölt 168 százalékra, Baráti) József szintén tagjelölt 150 százalékra, Dobos László pedig 180 százalékra. A traktoristák nagyrésze azonban messze elmaradt, nem tudta tel­jesíteni tervét. Ennek egyik leg­főbb oka, hogy a politikai oktatás gyengén ment a gépállomáson az cí­műit oktatási évben. Különösen akkor, amikor a trak­toristák kimentek területre dol­gozni. Volt rá eset, hogy 3 héten keresztül is szünetelt az, oktatás. Később aztán brigádszállásokat szerveztek és ott folytatták a ta­nulást, d.i a nyáron sem ment mindenütt jól a dolgozók politikai nevelése. K. Nagy Béla elvtárs, politikai megbízott maga is beis­meri, hogy szervezetlenül végezte munkáját. Egy nap alatt sz.erette volna meglátogatni az összes dol­gozókat, így persze csak „megnéz­te” őket és ment is tovább. A politikai nevelés elhanyagolása aztán megbosszulta magát. Csorba Ferenc traktoros például nem érezve felelősséget munkájúért, rosszul .szántotta merj a tf/ukodi ..Virágzó” I. típusú tszcs földjét és ahelyett, hogy beismerte volna a hibáját, még fenyegető hangon beszélt a jogosan elégedetlenkedő csoportelnökkel. Varga Ferenc von­tatás, hanyag, felületes munkájá­ból kifolyólag két három órákat is VIRÁGZÓ KOLHOZOK FÖLDJÉN Jlátű(jutás a dzsambati „rÜörüS csillaq1' kőlliózbaa Nagy Ivárolyné lónyal küldött megcsodálta a gyönyörű cukorrépát. Pontról-pontra feljegyezte Zsentehova szavait, de a közös számolásban (ami­kor a küldöttek örvendezve kiszámolták, hogy a. hektáronkénti 85.000 cukorrépagyökér bizony meg­hozza idén á kétezer mázsát, még többet is), nem vett részt. Egyre ott járt az eszében Bagembájev kolhoz­tag története, amit saját magáról mondott el ott, a répatábla szélén. Meg Murhájev Mohamed Alié, a kolhozelnöké. Ugyanúgy magángazdálkodók vol­tak, mint ők odahaza Kónyán. Hogy is beszélt Bagembájev apó? Egy esz­tendő választja el a hetventől. Sokminden keser­veset megélt. Azóta boldog ember, amióta a kol­hozban van. Nem tudott valaha megélni földecs- kéjén. Dolgoznia kellett a kulákoknál is. — Rügdosott szabadon a kulák, éppencsak a betévö falat volt meg otthon. Nézzétek meg mostani életemet — tárta szét kezét. Mellén meg­csillant a Szocialista Munka Hőse kitüntetés. — Az egész kolhoz megbecsüli Bagembájev apót. A fiatal kolhozparasztok tanítója. Nem kellene már dolgoznia, minden jóval, kényelemmel ellátná a kolhoz. (Az öregek ellátására szociális alapjuk van.) De Bagembájev semmiképp sem akar „nyug­díjas” lenni. Dolgozni akar és dolgozik a kommu­nizmusért. Legutóbb is 892 mázsa cukorrépát termelt egy hektáron. Kerek hétszáz munkaegysé­get ért el tavaly! 35 mázsa búzát, öt mázsa cuk­rot és 6.000 rubelt kapott, jutalmul pedig még egy tonna búza prémiumot a répatermelési norma túlszárnyalásáért. — Nagy öröm segíteni abban, hogy kivirá­gozzék a mi fiatalságunk. Csutakov komszomo- lista. tizennyolc éves alig van. De a tanítvány már elhagyta a mestert. Mikor én 892 mázsát termel­tem, ő 1.770 mázsával hagyott maga mögött — mesélte Bagembájev apó. Milyen szép is az életünk. S milyen volt? Mubájev elvtárs mondta gl, apjának ütvén tehena és tíz lova volt. Tásztorkodtak, vándoroltak a végtelen sztyeppén. Bőr ruhájuk volt, jurta a la­kásuk. Nyáron perzselő bőség, télen dermesztő hideg kínzott jószágot, embert egyaránt. A kolhoz — Nem tudtuk, mit jelent élni — így mondta Murhájev Mohamed Ali, a kolhoz legelső tagja, 1929 óta a kolhoz elnöke. Most tudják. S Nagy Ivárolyné, lónyai parasztküldött is látta, saját szemével győződött meg róla* mit jelent kolhoz­ban élni. Jól megjegyzett mindent attól a perctől kezdve, ahogy megérkeztek a dzsambull „Vörös csillag” területére. Attól a perctől kezdve, ahogy a küldöttséget kenyérrel, sóval, a szovjet emberek meleg szeretetével fogadta Murhájev Mohamed Ali kolhozelnök, a 75 éves Amonkácsev apó és a kolhoz Szocialista Munka Hősei. Jól megjegyezte hogy a sokezer hektárnyi kolhozgazdaságban 720 lovat, 782 tehenet, közel hétezer birkát tartanak számon. Sajátmaga láthatta, hogy • a kolhoz tehe­nészetében 28 villamos fejőgép könnyíti a mun. kát, kilenc teherautó végzi a szállítást, a kol- hoztagoknak két I’objeda és két. Moszkvics gép­kocsijuk, 18 motorkerékpárjuk van, s nincs olyan kolhozparaszt, akinek legalább kerékpárja ne lenne. S a gépállomás minden nehéz munkára gépet ad! Jól megjegyezte, hogy a kolhoztagok 1940-ban kerek 390 új lakóházat építettek, 1950-ben már 376 új ház épült! Saját villanytelep, kórház, nap­köziotthon, mozi, kultúrház, téglagyár, malom, tejfeldolgozó üzem' és még elmondani is sok lenne mi minden vagyona van a „Vörös csillag”- nak. Tisztán majdcsak kétmillió rubel volt a ta­valyi jövedelmük is. Jól élnek, gazdagok. Maga Murhájev elvtárs mondotta el, hogy amikor a fa­siszták megtámadták a szövjethazát, megtakarí­tott pénzéből 200.000 rubelt adott az államnak: gyártsanak tankokat belőle... ^Folytatjuk.). álltak a gépek üzemanyag vagy alkatrész hiánya miatt. Balogh Béla üzemi kovács-nem volt haj­landó 4 óránál tovább dolgozni, akármilyen sürgős munkát is ka­pott. Gyenge a politikai munka, ds gyenge a műszaki irányítás is a tyukodi gépállomáson. Antal elvtárs főgépész az irányítás he* lyett maga szereim* elvégezni min­den munkát, így aztán a gépállo­más körzetéhez tartozó termelő­csoportoknak helyénvaló a kriti­kája : kérés gépet kapnak, mert 1 mindig javítják a gépeket és mégis rosszak. Antal elvtúrs gyakran megszegi ;f munkafegyelmet is. Olykor két napig sem megy be dolgozni és ä vezetőséget sem értesíti távolma­radásáról. A gépállomás politikai' megbízottjának ós vezetőjének lenne a feladata, hogy foglalkoz­zék Antal elvtárssal. Tanítsák meg irányítani és ha igazolatlanul el­marad a munkából, vonják fele­lősségre. AZ ŐSZI MUNKÁKRA A SZER- ZGDÉSKÖTÉS elég jól halad Tyúkodon. Tervüket eddig 70 százalékra teljesítették. Elhanyagolták viszont az egyéni­leg dolgozó parasztoknál a népne­velő munkát. Úgy gondolták, ki­elégítő lesz, ha csak a termelőcso­portoknak fognak dolgozni. I’cdig gazdagabb termést akarnak az egyénileg dolgozó parasztok is és ehhez a gépektől kapják a leg. jobb segítséget. Az őszi munkákat 10 napja kezd*1 ték meg a tyukodi gépállomás traktorai. Tervüket eddig 5 száza­lékra teljesítették. A gépállomá­sok sorrendjében a 18. helyet triv­ial jók el, pedig megvolna a lehe­tőség arra, hogy az első helyen legyenek, mert Tyúkod, Forcsaluia termelőszövetkezeti községekben Is az ő gépeik szántják a nagy táb­lákat. Szervezzék meg jobban az éj­szakai műszakot a gépállo máson. A traktoristáknak magyarázzák meg, hogy az éjszakai műszak be­vezetésével úgy a saját, mint a haza érdekét szolgálják. Vegye­nek példát a traktorosok Csatárt Gusztávról, aki őszi tervét már 21 százalékra teljesítette. A gépállomás vezetősége a hi­bákból tanulva elhatározta, hogy több időt fog a jövőben tölteni a dolgozók közt. Minden éjjel egy vezetőségi tag ellenőrzi az éjsza­kai műszakban dolgozókat. Az ok­tatást is szervezettebben fogják végezni, mint a múlt évben. A bri­gádszállásokon a dolgozók 75 szá­zaléka fog különböző fokon politi­kai nevelésben részesülni. Elhatá­rozásukat váltsák valóra. Antalóczi Klára,

Next

/
Thumbnails
Contents