Néplap, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-02 / 204. szám

1951 SZEPTEMBER 2, VASÁRNAP 7 VÁCI MIHÁLY RÁFIZETETT A Az első Bányásznap Négy hónappal ezelőtt a Nyírbog, űányi Ásványolajipari Vállalat ka­puját még nem díszítette a büszkén csillogó élüzem jelvény. A laborató­riumtól ! kezdve, le egészen a töltő- állomásig kemény munka íolyt a jelvény megszerzéséért. A töltőállomáson dolgozott Váci Mihály segédmunkás is. A feladata az volt, hogy jő munkájával hozzá­járuljon a verseny megnyeréséhez. Váci Mihályt azonban egészen más dolgok foglalkoztatták. Tavasz volt és otthon öt hold föld várt meg. művelésre. Felesége és a fiatal gye­rek egyedül nem bírt a földdel, Amit ő segíthetne munka után, az kevés és fáradságos lenne. Két es­hetőség . közül választott: vagy ma­ga műveli meg földjét, akkor ott kell hagynia a gyárat, mert két helyütt nem tud eleget tenni a munkának, vagy belép a termelő- szövetkezetbe és felesége ott fog’ dolgozni, ő pedig a gyárban, Töp. rengésében a párttitkár szavai za­varták meg. — Hát maga Váci elvtárs, min büsul, hogy úgy elgondolkodik? — Nagy dolog előtt állok — mondotta Váci Mihály — nem tu­dom melyiket válasszam, a gyárat, vagy a földet. Nem tudom, hogy lenne jobb, A párttitkár tudta, hogy nagy probléma előtt áll most Váci Mi­hály. Itt az alkalom, hogy helyes útra terelje gondolatát. Papírt, ce­ruzát vett elő és kérdezni kezdett. — Mennyi földje van és mit számít bele vetni? — öt hold közepes minőségű. Még nem tudom biztosan, de egy hold büza már van őszi vetés, két holdban krumpli lesz, egy hold ku. korica, Számítok még káposztát ül­tetni és van egy kis darab bors­munkának. A fizetésem is emelke­dett volna. Több; mint ötezer fo­rintom bánja könnyelmű elhatáro­zásomat! .Váci Mihály megkárosította sa­játmagát, de megkárosította az ál. lamot is, mert otthagyta a munkát. A földjét nem tudta kellően meg­művelni, aminek eredménye az lett. hogy kevesebb lett a föld termése. Most hibáját azzal akarja kijavíta­ni, hogy visszakerülve a gyárba, még jobb munkát végez, mint ed­dig. Nem' fogja váMát nyomni a kétlaklság. felesége a földdel belép a tszcs-be. Váci Mihály pedig teljes erejé. vei, mindkét kezével harcolhat az élüzem cím megtartásáért. (—tóth—). Megjelent A ,,TERMELŐSZÖVETKEZETI HÍRADÓ” 5. SZAMA A párttitkár számolt Bő terméssel számolva az öt hold földön 5.000 forint értékű terem, de ebből le kell vonni a trágyaki­hordás, szántás és a behordás költ­ségeit. Ez adóval és apróbb kladá. sokkal 2.000 forint, marad 3.000. — Mennyi a havi kereset itt a gyárban? —^ötszáz körül... — E? egy évben hatezer forint. Ha felesége dolgozni fog a csoport­ban és ha csak 100 munkaegységet ér, el. ez akkor is: 15 forintos mun­kaegységgel számítva, 1.500 forint. Melyiket választja Váci elvtárs? A hétezerötszázat, vagy a háromez­ret? A biztosat, vagy a bizonyta­lant?: — Hát... majd gondolkodom... beszélek a feleségemmel. Váci Mihály gondolkodott. De nem helyesen. Inkább hallgatott a. kúlákmesékre. Otthagyta a gyárat,1 a földet választotta. Eltelt két hó. nap, a megspórolt pénz elment a< szántásra, egyéb kiadásokra. Már alig várták, hogy az első termést pénzzé tegyék, mert nagy szükség volt rá. Most ő Is számolni kezdett, mint akkor a párttltkár. Kiderült, hogy nem lesz meg a 3.000 forint tiszta jövedelem sem! Bőven szá­molt a párttitkár. Nem szántották meg elég mélyen alföldet, műtrágya is kellett volna: Több lett a kiadás, mint gondoltam és a föld sem termett annyit, amennyit reméltem. Mindketten dolgoztunk reggeltől, késő estig. Mégslncsen meg a kívánt eredmény. Ez lett a következménye annak, hogy Váci Mihály a kúlákmesékre hallgatott jobban, mint a párttltkár oktató, jóakaraté szavára. A déli napfény már erősen tűzött a zölde- lő kukoricaföldekre. Váci Mihály még nem határozott, de a gyár fe­lé fordított tekintete annál beszé­desebben bizonyította, hogy gondo. latban üjra az üzemben dolgozik. — A gyár azóta élüzem lett és én nem lehettem részese ennek a A lap új száma fejlődő tKruelő. szövetkezeti mozgalmunkat ismer­teti. — ■ Képekkel, cikkekkel mutatja he a nagyüzemi társas gazdálkodás előnyeit az egyénileg dolgozó parasztok nehéz munkájá­val és terméseredményeivel szem­ben. Kimelkedő cikkek a legújabb számból; Ezért lépett be a csoportba Ber­kes Mátyás középpaúaszt. A nagyüzemi, társas gazdálkodás, a gépek segítsége megszabadítja a dolgozó parasztokat a legnehezebb munkáktól. Segítek Szabó' Zsigmondinak, hogy rálépjen a helyes útr*a. Ha már az iáén szövetkezeti köz. 8Óg lett volna falunk!... E cikkek mellett képeket, híreket közöl a lap a termény beadásban élenjárókról, megmutatja milyen nagy előnyt, jutalmat biztosít álla­munk a te nnény begy ü j tiési kö­telezettséget túlteljesítő dolgozó pa­rasztságunknak és termelőszövetke­zeteinknek.. * Ma ünnepük a bányászok ésb velük egvütt az egész nép az első magyar Bányásznapot, a széncsaták győzelmeinek, a bá­nyászhősök napját. A magyar bányászat történetében nem volt még ilyen. nem volt mint sok más minden. Az úi élet nek, a megváltozott világnak, az ember megbecsülésének ez is hirdetője, épúgy, mint a kor­szerű bánvakombájn, a légkala­pács. a fúrógép, a szénszállító gumiszalag, a bányászegyen- ruha, a hűségjutalom. Örömünnep van ma, de azért menjünk vissza gondolatban a mait sötétségébe. Nézzünk szét Szuhavölgyben ahol bá­nyászaink vére folyt. .Járjuk be a bányászvityíllók helyét. A vítyillókért a tőkések elvették minden harmadik falat kenye­rünket. Menjünk Dorogra, a tárnákba, ahol a rossz bánya­erendezések miatt évente százával pusztultak el a bá­nyászok, még visszadörögnek emlékezetünkbe a csendőrsor- tüzek is. Menjünk Salgótarján tárnáiba, még visszakonganak a gyilkosok léptei. Őrzi még az emlékezet azok nevét, akik meghaltak a Horthv-pribékek korbácsüíéseítől, az éhségtől ca a gyötrelemtől. És nézzük az új életet! Száz és száz úi bányászt visz a vo­nat Szuhavölgybe, Tatára, Nagybátonyba, Salgótarjánba, a bányákba. Szuhavölgyben új bányászlakások, fehérfalú le­gényszállás, tiszta ágy, kultúr­otthon, rádió, tiszta étkezde várja a bányászokat. Az ellenség támad, de a bá­nyászok több szénnel feleinek. Dolgoznak „bátran, miként Sztálin, Rákori elvtársak ka­tonái“. Pösze József példája Közeledik az őszi békeszdllítások ideje. Vasutas dolgozóink az egész országban készülnek á nagy feladat megoldására. Ebben az esz­tendőben SO százalékkal nagyobb forgalmat kell zavartalanul lebonyo­lítani, mint 1950 ugyanezen időszakában. A nagy munka előkészítéséi beinaponta születnek, kiváló eredmények, naponta hallunk arról, hogy a vasutasok nem hagyják abba az Alkotmány tiszteletére indí­tott munkaversenyt, hanem az augusztus 20-aí lejárt versenyszerző- déseket megújítják, új versenypontokkal egészítik ki, új vállalásokat tesznek. A verseny továbbfolytatásával is segíteni akarják az őszibé- keszállítások, a Párt által a vasutasokra bízott nagy feladat megol­dását. Pősze József záhonyi sztahánovista kocsirendező is tovább versei nyez. Tovább’ folytatja a kocsimozgatási egységidő csökkentéséért való. harcot. Az öntudatos munkás lelkes harca sikerrel járt. A kocsimoz­gatási időt If.l percről S.9 percre csökkentette. A kéttizedperces meg- takarításnak nagy jelentősége van. A záhonyi vasútállomáson naponta 1,500 vonatkocsit mozgatnak. Ha minden kocsinál két tizedperc meg­takarítást érnek el, akkor naponként 5 órát nyernek. A békeszdllítások gyorsaságától, zavartalanságától függ munkás- osztályunk élelemmel való ellátása, 5 éves tervünk második éve utolsó szakaszának teljesítése. Vasutas dolgozók, kövessétek Pősze József példáját. Takarékoskodjatok az anyaggal, az idővel, mert mindez har­cunkat segíti. Tudnivalók a tervkölcsönkötvények harmadik sorsolásáról Szeptember 6-a és 9ie kö­zött tartják a Zeneművészeti Főiskola nagytermében a terv- kölcsönkötvények harmadik sor­solását. Négy nap alatt több mint hetvenhatezer nyereményt sorsolnak ki és megkezdik a kamatozó kötvények visszafize­tését is; több mint kétszázezer kötvény kerül törlesztéssel ki- sorsolásra. A nyereménykötvé­nyek kö.zött a százezer forintos főnyeremény mellett tizenkét ötvenezer forintos, huszonöt huszonötezer forintos, hatvan­négy tízezer forintos, százkílenc- ven ötezer, négyezerháromszáz ezer, kílencezernégyszáz ötszáz .és hatvankétezerhatszáz három­száz forintos nyereményt húz­nak ki. Ünnepélyes megnyitóval kez­dődik szeptember 6-án & sorso­lás. Az első napon hatszázhtt- venhárom húzással tizenhat egész négy tized millió forintot sorsolnak ki. 7-én délután 3 órakor folytatódik a sorsolás: ekkor ezerhuszonhárom húzás­sal huszonnégy egész hat tized millió forint kerül kisorsolásra 8-án ugyancsak 3 órakor folvb - tódik a sorsolás és ekkor hu­szonöt egész egy tized millió forintot sorsolnak ki ezerötven- négy húzással. 9-én, vasárnap reggel 9 órakor kezdik a sorso­lást és e.zen az utolsó napon öt egész nyolctized millió forintot sorsolnak ki a nyerők között. Ekkor húzzák ki a százezer fo­rintos főnyereményt is. A napokban nevezték ki a tervkölcsönkötvénvek harmadik húzásának sorsolási bizottságát, “amelynek feladata a húzások ellenőrzése, irányítása és az egész sorsolás gyakorlati lebo­nyolítása A Bizottság szeptember 5-én, szerdán délelőtt tíz órakor tart­ja alakuló ülését az Országos Takarékpénztár Központjában. A Bizottság megtárgyalja maid a sorsolás technikai lebonyolítá­sát. Az alakuló ülés után a Bi­zottság tagjai a páncélteremben ellenőrzik, hogy az előkészített számlevélkék hiánytalanul meg­vannak-e és megnézik, hogy a sorsolási kerekek jól működ- nek-e, majd lepecsételik a ke­rekeket, amelyekéi csütörtökön reggel szállítanak át a sorsolás színhelyére, a Zeneakadémiára. Átadják a forgalomnak a Iónjai vaskompot Nagy segítséget jelent Lónya dolgozó _ parasztságának, hogy a kisteljesítményű, elavult kom­pot korszerű, nagyteherbírású komppal cserélik ki, A régi kompon egyszerre négy-öt sze­kér fért el. Az új 50 tonnás komp egyszerre 12 rakottsze­keret szállít át a Tiszán. Naponta hosszú órákat ra­bolt cl a régi komp a munká­ba igyekvő dolgozóktól. Az öt-‘ éves terv azonban itt is segí­tett, Még ebben a hónapban átadják Lónya dolgozó paraszt­ságának az úi vaskompot. AZ ÁRUDÁK VASÁRNAPI NYITVA- TARTÁSI IDEJE: 2. az. áruda 8—10-ig: Szabadság­tér. 41. 6z. áruda 8—10-ig Borbánya I. kapu. 62. sz. áruda 8—10-ig: Szent, mihályi út. 39. fz. áruda 8—10-ig: Kótaji út. 6. sz. áruda- 10—12-ig: Dózsa György u. 31. 7. sz. áruda 10—12-ig: Kiss Ernő u. 56. 51. sz. áruda 10—12-ig: Dimitrov u. 32. sz. áruda 10— 12*ig: Orosi út. A Győri Gazdasági Vasutak Vállalat mozdony-, motorvezetőket, fűtőket, lakatosokat keres, azonnali alkalmazásra, vidéki üzemei­hez. Jelentkezés levélben vasy szemé­lyesen Győr, Sztálin-út 10. címre. »»♦♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦» SZTK orvosi ügyeleti szulgá latot tart f hó 2-án dr. Karner Gyula Lenin-tér 7. és dr, Babicz Béla Luther-u. 3, A KÖITOAP KŐAYTEI A MI HAZÁNK — (NYÍREGYHÁZA) „...’A látóhatár alján — sötét sziluettet rajzolva az alkonyodó égre — rakott szekerek vonulnak. Széna illat lengi be a tág mezőt, végtelen csend és békesség ül a gaz- dag tájon. Talán azért, hogy utá­na annál megragadóbb legyen az ellentét: paraszti jólét talaján ki­pirult nagyváros sűrű, súgó élete. Nyíregyházán, a megye székhelyén vagyunk. Megállunk a főtérent a tanács­ház oszlopos boltíve alatt. Szemközt velünk lombos park közepén a Szovjet Hősi emlékművel. Emele. tes házak, szálloda, üzletek tolong­nak a tér négy partján, aszfalto­zott utcák futnak szét közeikben, kettős templomtorony emelkedik a kép fölé. A tanácsház sarkán beka­nyarodik egy sárga villamos. Ez a belső városkép emlékeztet a töb. bi alföldi nagyvárosokéra —■ még­is más. Hiányzik belőle azok tempós, tágas, megfontolt nyugal­ma. Mozgalmas, sietős élet zajlik itt az utcákon, a hivatalok előtt sorakoió autók és motorkerékpá­rok sokaságában, az üzletek tolon­gó zajában. A térből kifelé tágul a, város. a megyei tanácsház méltó, ságteljes, komoly épülete, iskolák tömbje, ismét emeletes szálloda, postapalota, lakóházak helyezked­nek el a központi teret környező széles utakon. Minél kijebb me­gyünk, annál alacsonyabbak az épü­letek, szerényebbek az utcák. Majd kertek, üres telkek közt megbújó lapos kis házak következnek, akác- sorok, dűlősorok. Valóságos falu. ban járunk. Még távolabb apró majorkdk állnak a földek szélén, egycsomóba összefutva. Esek a tir­pákok (elmagyarosodott szlovákok) különleges bokortanya települései; Mondabokor, Felsőbokor. A városszéli képből kiderül; Nyíregyháza fiatal. óriásfalu volt, amely dúsemtermő földjei gazdag­ságát a belső városrész építésére, szépítésére fordította. A belső vá­ros aztán rohamos növekedésbe kezdett. magához ragadta vatély- tdrsdtói, Nagykállótól a föiitvona. lat és felfalta sziUöanyját, a falut. A városiasodás folyamata, egyre, tart. A belváros kifelé terjeszkedik, széttolja a szűk, falysi utcákat és emeletes házakat és üzemeket ültet a helyükbe — mint ahogyan a vas­útállomással tette. Nyíregyháza növekvő életének góca a vasútállo­más (gyönyörű, modem épület, szebb, nagyobbszabdsú, mint a fa­siszták által lerombolt régi állomás­épület, volt) üres és félig beépi. tett telkek között a külső városban. Az egész megyét behálózza, vonato­kat küld innen szerte a, város: Ti- szaluk, Rakamaz, Debrecen, Máté­szalka, Vásárosnamény, Balkány és Záhony irányában. gazdasági kispapától háromfelé. A forgalom itt fogja össze egész Nyírség éle­tét, ide költöztek a közigazgatás és kereskedelem irányító szervei s a sokkal jelentéktelenebb NagykáUó elvesztette a versenyt. Nyíregyháza lett a megyeszék­hely, már építik is nemsokára hi­vatalai számára az új, többemele­tes irodaházat. Az állomás közelében monumentá­lis iparüzem működik. Tervünk egyik büszkesége: itt gyülekezik a nyírségi dohányföldek termése. Ez a Dohányfermentáló, Magyarország és egész Közép-Európa legmodernebb dohdnyszdritó és feldolgozó üzeme. Itt ' Helyezkedik el majd az iparo. sodó Nyírség másik fontos köz­pontja is, a Kismotorgyár. Városkörüli sétánkon' kedves, üde kép fogad. Árnyas erdőben, ha­talmas tó, partján futó pavillonnal, vidám csónakázókkal. Sóstó fürdő, ahová az üdülni vágyó nyíregyhá­zi dolgozó közvetlen kisvonat ősz. szeköttetéssel negyedóra alatt ki­juthat. Ellenkező irányban, Borbánya külvárosi gyümölcsösei ós aprócs­ka házai között, óriási telken, óriá­si építkezést látunk. Néhány kis házat. ösvényt félre kellett tolni az útjdból, mégis mindenki örül en. nek az építkezésnek, amely mellé­kesen villanyvilágítással ajándé­kozza meg a kis házakat. Vöröstég­lás épületében már működik is az áramfejlesztő telep. Itt a kultúra palotáján a nyíregyházi rádió, adó-. állomás, 117 méteres kisugárzó to* rannyal. A harmadik sétánk a legmoder* nebb közlekedésé: meglátogatjuk a repülőteret, amelynek pompás gé­pei Budapesttel, Debrecennel kötik össze a várost. Nyíregyházáról o; vonaton és a repülőn kívül, nem„ zetközi műúton sietnek a kocsik, északkelet felé. A terv. húzta meg, ezt az utat 12 méter szélességben. 90 kilométer hosszúságban a scor- jet határig. A búcsú képei, amelyeket Nyír* egyházáról magunkkal viszünk, $ fürdő, a leadóállomás, az út, üdülés, kultúra. közvetlen összeköttetés a, Szovjetunióval, intézmények, ame­lyek jelképesek is:- szépülő életünk, jövőnk jelei, írók érkeznek Szabolcs-Szatmárba A szeptember 8—10-ig meg­tartandó Könyvnapok alkalmá­ból megyénkbe 2 író látogat el, hogy megismerkedjenek a do!-1 gozókkal. Geréb László szep-i tember 9-én, vasárnap Keme* csen, Nyírbogdányban, Kisvár-i dán, Nagykállóban, Nyírbátor­ban és Nyíregyházán fog tar-« tózkodni. Sándor Iván Nyírcsa- holyt, Nagyecsedet, és Mátészal­kát látogatja meg, A helyi ta­nácsok és népművelési ügvveze-í tők, könyvnapi előkészítő bi-í zottságok mozgósítsanak meg minden tömegszervezetet a fe1- világosító munka végzésére hogy dolgozó parasztságunk mi­nél nagyobb számban vásárol-; jón könyvet. Lássa meg azt a dolgozó parasztság, hogy életé­ben szükséges a könyv. Az „Ui barázdát szánt az eke", az „Aratás“ című szovjet könyvek elolvasása például nagy segítséget ad a szövetkezeti mozgalom fejlesztéséhez..

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents