Néplap, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-22 / 194. szám

4 1951 AUGUSZTUS 22, SZERDA Uj tagokkal gyarapodott az önállóvá lett nyírmadai „Dózsa44 tsz Győré elvtárs adta át az önállósításról szóló okmányt Nagy ünnepe volt vasárnap dél­után a nyírmadai „Dózsa” termelő­csoportnak, jobban mondva önálló termelőszövetkezetnek, hiszen va­sárnap óta ez a hivatalos címük. Maga Győré József elvtárs, a Me­gyei Pártbizottság titkára adta át ünnepélyesen az önállósításról szóló okiratot, a tszcs, érettségi bi­zonyítványát. Nemcsak a csoportbeliek ünne­peltek ezen a napon, hanem velük együtt a még kívülálló egyénileg gazdálkodó vendégek is. Nem csak a nagyterem telt meg zsúfolásig, de még kívül is mint­egy 500 ember, fejkendős asszo­nyok, fiatalok, idősek hallgatták az érlelődő falu legnagyobb kérdését. ■Osak bólogattak minden szóra, ahogy Győré elvtárs a csoportról beszélt. Emlékeznek jól. Amikor 2 éve összefogott a' 13 ember, leg­többen csak legyintettek. Hiszen még ruha is alig 'volt jóformán azokon. De már az elmúlt évben Is emel­kedett a csoport tekintélye, pedig a termésátlag, a tagok jövedelme sokkal alacsonyabb volt a mostani­nál. Nagy szó volt azért, hogy Veres Kálmán például 6.500 forin­tot vitt haza a 15.80-as munkaegy­séggel. Az idei év még sokkal in­kább megmutatta, hogy mit jelent, ha jó munkamegszervezéssel javít­ják a munkát. 12 mázsán felüli volt a 20 százalékos jégkár mel­lett a csoport átlagtermése gabo­nából, míg az egyénieknél csak itt- ott akadt 9 mázsán felüli. De büszkék lehetnek a dohányra is. 8 nap alatt végezték az aratást, főként az ifik tűntek Itt ki. 300 százalékot értek el. Szőke Mária munkacsapatvezető 150 munkaegy­séget gyűjtött aratásig. Utána sem aludtak. 60 hold másodnövényt ve­tettek, biztosítva lesz a jószágál­lomány. 8 ló, 2 csikó (már saját nevelés), sertéstörzs, 74 süldő, 86 malac szaporítja már a csoport jö­vedelmiét. Nemrégiben adtak el 50 sertést 18.000 forintért. (Rövidesen megérkezik a tehéntörzs is.) Látják a kívülállók a csoport eredményét és mégis lassú a fejlő­dés. A 47 család mindössze 7 tag­gal növekedett az utóbbi időkben. Nem sokat mozognak a csoportta­gok a kívülállók között, nem moz­gósít a pártszervezetük a felvilágo­sító munkára. Az ellenség annál inkább. Az ün­nepi csoportgyűlés előtt azt a hírt terjesztették a faluban, hogy aki oda elmegy, annak be is kell lépni azonnal a csoportba. A megjelent hatalmas tömeg és köztük Sonka Ferenc, Dorka József és a többi középparaszt azt bizonyltja, hogy több a józan ember a községben és kevesen dőltek be úgy a kuiák- mesének, mint Kertész János és Végső István középparasztok, akik elmaradtak a gyűlésről. Nem „kellett” belépni ezen a gyűlésen, de nem egy dolgozó pa­rasztba ezen a délután érett meg az elhatározás. Gebei József sem ezen a gyűlé­sen kezdett el gondolkozni a cso­portról, de Győré elvtárs szavai ezen a délután vitték elhatáro­zásra : „Jól megfigyeltem a beszámolót — mondta — és én most is hiszek a Párt szavának és Pártunk irány­vonalában, mert látom az értei­mé«. Ez) irt jelentem most be, hogy régi életemet felcserélem az újjal: 8 hold földemmel belépek az I. ti. pusű csoportba.” Ezen a gyűlésen vette fel az ön­állóvá alakult termelőszövetkezet a 18 holdas id. Katona Jánost, Szó­fián Endrét, Szabó Zsigmondot, Zsigmond Endrét, Kézi Gizellát. Molnár Sándor az egyes típusúhoz jelentkezett. Népnevelők, előre a begyűjtés sikeréért Megkezdődött szerte az or­szágban Udvar község felhívása nyomán a békebegyíiítésú hét, amelyen községeink a „C“ be­gyűjtési terv győzelméért har­colnak! A népnevelőknek köz ponti feladata lankadatlanul fo­kozni a begyűjtés lendületét! Számos felajánlás történt az Alkotmány ünnepén s ezt a fel­ajánlási mozgalmat kell kiszéle­síteni. Dombrádon azok a dol­gozó parasztok, akik 200 száza­lékon felül teljesítettek, dísz oklevelet kaptak — ezek mu­tatják a példát. Cserese Imre is 280 százalékban teljesítette be­adási kötelezettségét. Megfo­gadta, hogy még egy mázsát bead ,,C“ jegyre. Elmondja: ő régen Szántó Kálmánná kólák­nál cseíédesketíett hat gyerme­kével együtt. A földet harma­dába munkálták s a kétharma­don kívül még 39—40 napi ín-- gyenmunkát is követeli a tel­hetetlen kulákasszony. A felsza­baduláskor főidet kapott s hat gyermeke közül három most üzemi munkás Budapesten. „Meglátogattam őket — magva rázta boldogan — örömmel ta­pasztaltam, hogy szép lakásuk, bútoruk, rádiójuk van. Amikor a felesleget adom be, akkor jut­tatok nekik is“. Tóth Lajos középparaszt, aki 10 mázsa helyett 30 mázsát adott be, a fcékebcgyüitésí hé­ten sem akar kimaradni a leg­jobbak közül. Ott van a kitün­tetettek és újabb felajánlók kö­zött Brigó elvtárs is, az úi- dombrádi párttitkár. Van mit megköszönni az államnak! Ui- Dombrád 1922-ben kezdett ki­alakulni. 1945-íg, tehát 33 esz­tendő alatt 39 ház épült. 1945- töl máig, tehát hat év alatt oe- dig több, mint 100! V. Harsánvi Balázs hét cs félholdé®, hét- gyermekes dolgozó paraszt sem akar adósa maradni az állam­nak. A békebegyüitési héten újabb felajánlást tett. Elősegíti azt, hegy Dombrád is teljesítse „C“ begyűjtési tervét. V. Har- sányí Balázs egyik lánya már a budapesti földalatti gyorsvasát építkezésénél dolgozik. 600- - 700 forintot keres havonta, ruhát, élelmet kap, Mcst Béla fiát is elküldi oda dolgozni. Felesége 1000 forint jutalmat kapott az államtól, mint sokgyermekes édesanya. De így van ez min­den dolgozó parasztnál. Nincs olyan becsületes dolgozó, aki so­kat, nagyon sokat ne kapott volna már a dolgozók államá­tól, S ezzel az állammal szem­ben nemcsak törvényes kötele­zettségünket kell teljesíteni, hanem ezenfelül áldozatos be­adással kell erősíteni a béke­tábor bástyáját! SZEMAN JÁNOS MÉGIS BÁNYÁSZ LESZ Nyírgyulajra ráborult az este. a napi munka már befejeződött. Ilyenkor van idő be­szélgetésre. Amióta a községben bá- nyásztoborzók járnak, azon vitat­koznak sokan, mint érdemesebb: bányásznak menni, vagy tovább művelni a kis parcellás földet. Er. rőt folyt a vita Szeműn János ka. púja előtt is. Karsai István bá. nyásztoborzó beszélgetett Szeműn szomszédával: — A kereset attól függ, hogyan igyekszik az ember. Ha, jól dolgo­zik, a 2.000 forintot is megkereshe­ti egy hónapban, így Karsai. — Két ezret? Az sok... — Bizony sok — mondja az egyik dolgozó paraszt. Egy esztendőben 2j.000 forint... De milyen munkát kell azért végezni?... — Nem szakítja meg magát senki. a mi bányáinkban a nehezebb munkát már gépekkel végzik. Nem csdkányolnak! Van szénforgácsoló gép, van olyan bá­nyánk,- ahol már szénfejtő kombájnt alkalmaznak:. Csillét se kell tolni, ■mert villanymotor húzza. A csille, rakást is forgó gumiszalag végzi, az ember csak a szalagra, lapátolja a szenet... így beszélget Karsai István. El. mondotta azt is. hogyan élnek a bá. nyászok. Ha munkaidejüket letöl­tik, pihenhetnek, hiszen szépen be­rendezett, világos és tiszta legény- szállásokban laknak, puha feliér ágy, rádió, sport, mozi, könyvtár áll rendelkezésükre. Az élelemmel való ellátásuk is jó, ötnyolcvanat fizetnek egy napi jó kosztért, de ebben benne van a szállás, a vilá. gltás. a fűtés ára is. Szabad ide. jilkben a bányászok vagy sportol, nak, vagy kirándulni mellnek, Ssemán János egy ideig hallgatta a toborzó beszé­dét. Nem most hallott erről először, hiszen Mihály fia is bányásztanuló, az is ezt írja. Amióta a fiú elment, sokat eszébe ötlött már a gondolat: nem volna-e jobb, ha ö is elmenne bányásznak. Van nyolc hold földje. Nem valami jó föld, soványan tud­nak megélni belőle. Ezért jár dől. gozni a Mátészalkai Magasépítési Vállalathoz is. A földet felesége műveli. Mikor korábban jön haza. ő is szokott segitgetni. A 3 éves terv idején építette ezt a házat, amiben most lakik, Szép ház, de bútor is kellene bele, így illene össze. A régi bútor, amit még cse. lédember korában kapott az asz. szonnyal, már nem illik a nagy ab­lakos házhoz. Az ablakok is csú­nyák az apróbb függönyökkel. A ruházkodás se valami jól megy, a ruhaszekrény elmagyarázza, hogy is állnak ruha dolgában. Most. hogy 'aAQ.Wo.ótól liall fiira a Mnyúsz­életről, megint gondolkozóba esik, Kételkedik még, ingadozik. — Itt is keres az ember annyit és legalább itthon van, a faluja, ban. — Hát, mennyi földje van Sze. mán bácsinak? — tfyolc lioldacska, de a Magas, építésnél is megkeresek havonta négyszázat, ennyit lehet venni. Papin került elő és ceruza. Mindjárt leg fel Híre kerül egy 2000-es. megszorozzák 12- vel. ez annyimini 2j.000. Ennyit keres egy igyekvő bányász egy esz­tendőben. De mennyi a jövedelme Szeműn Jánosnak? Az is nemsoká, ra kiderül. Ssemán azt mondja, hogy a földje — bőven számol — 5000 forint tiszta jövedelmet hozott, ehhez hozzáadják azt a 2.000 forintot, amit a magasépítők­nél keresett ebben az évben, az összesen 7.000 forint. Még ha 10.000-et számolunk is, akkor is lj.OOO forinttal kisebb a jövedelme Szeműn Jánosnak, mint egy bá­nyásznak. A fia. aki bányásztanuló, az is majd nyolc cs felezret keres egy esztendőben. Szeműn nem szól semmit a szám­adásra. Meglepte a dolog. Most vetett így először számot, Amikor a beszélgetés végétért, még éjszaka sokáig gondolkozott. Belátta ugyan, hogy csak úgy lehet bútora és úgy ruházkodhat fel télire, ha fia után megy bányásznak. Azonban a régi, megszokott élet nem engedte el olyan könnyen. A feleségével már azt is megbeszélték, hogy a földdel bemenne a, tennelőcsoport. ba, szerződéskötésre azonban még. sem került, sor. Először még meg akart bizonyosodni, megírta hát a- fiának, hogy írja meg igaz lelkére, mi az igazság: mennyi a kereset, milyet ott az élet. Amikor a levél­re megjött a válasz, másnap reggel Szeműn János első útja a tanács­hoz vezetett. Nagy betűkkel kanya- rította a szerződés alá: Szeműn Já. ■nos. SPORT A Nyíregyházi Vasas jó szereplése komoly reményeket kelt Az Alkotmány ünnepén folyt le a Nyíregyházi Vasas és a Budapes­ti Vörös Meteor közötti barátságos mérkőzés, amelyet 3:1 arányban nyert meg a nyíregyházi csapat. Az új játékosokkal felállóit csapat szép játékot mutatott s ez komoly reménységet kelt a további szerep­lésekhez. Külön kiemelkedően ját­szott az újak közül l’alicskó - II. Jó formát mutatott Rendei és Leil- neczki is. A szépnek Induló mérkőzést el­rontotta azonban Izsák bíró tehe. tétlensége, illetve számos merőben téves ítélete. Valóságos zűrzavart keltettek ítélei a pályán s főként neki van része abban, hogy a bu. dapesti játékosok eldurvultak, sportszerűtlenül viselkedtek. Kevés stratégiailag egységesen vezetett játszma akadt a megyei egyéni sakkbajnokságon Lebonyolították Nyíregyházán azfúgy látta, hogy sem győzelmet, sem 1951. évi megyei egyéni sakkbajnok, ságot 11 résztvevővel. A versenyen mindössze három járás képviseltet­te magát: a mátészalkai, tiszalöki és fehérgyarmati. A tornavezetés jó és pontos volt. A bajnokság ered­ménye a következő: 1. Ármós József 9 pont. 2. Papp Kálmán 8 és fél pont. 3. Kis Ernő 6 pont. 4. Kölber Jenő 0 pont. 5. Kővári András 6 pont. 6. Dr Nagy Béla ö és fél pont, 7. Kaszner Er­nő 4 és fél pont. 8. Kuszi Gyula 3 és fél pont. 9. Tiszai Kálmán 3 pont. 10. Anderkó J. Károly 2 pont. 11. Balogh István 1 pont. A verseny eredménye nem fedi a tényleges játékerőt. Egyrészt azért, mert a nyíregyházi játékosok rövid időközök után már a harmadik erős versenyt játszották s egyesek­nél felütötte fejét a kimerültség, fáradság — másrészt újból kiiitkö- , .zütt az utolsó fordulóknál, a sport­szerűtlenség. Néhány yersenyző, aki helyezést nem ér el, meg sem je. lent a versenyen. A rendezőség kénytelen volt ezeket a játszmákat vesztettnek nyilvánítani. A vidéki sakkozóknál inkább a gyakorlat hiánya ütközött ki. Balogh István, aki Tiszalökről jött be a verseny­re, komoly elméleti felkészültség­ről és tudásról tett tanúbizonysá­got, azonban nem egy játszmát vesztett el versenyrutin hiánya, időtúllépés miatt. Ami a játszmák tartalmát illeti: gyakran fordultak elő durva hibák és elnézések, ame­lyeket bizonyos mértékben a nagy kánikula számlájára is lehet írni Stratégiailag egységesen vezetett játszma kevés akadt, inkább a tak- tikás, a kis trükkökre menő játék uralkodott. Az elméleti tudást igen erősen kell még fejleszteni, mert enélkül emelkedő eredményt nem lehet biztosítani. Minden bizonnyal a jövőévi bajnokságban többen vesznek részt, “nagyobb felkészült, seggel, eredménnyel A mátészalkai járásban a községek ismertették egymásdal a pá­rosversenyek eredményeit. Az egyes községek stafétát indítottak a pá. rosrersenytárs községhez s a staféta üzenetet vitt: a begyűjtési eredményt,, az élenjárók neveit, teljesítményeit. A népnevelők ismertes­sék meg minden dolgozó paraszttal versenytárs eredményeit cs fej. lesszék ki a községek közötti versenyt a C.terv teljesítéséért is! He­lyes kezdeményezés, hogy a szálkái járás községeiben lennénykiálli- iásókat rendeznek s ezeken a kiállításokon bemutatják a szövetkezeti gazdálkodás eredményeit, összehasonlítják azt az egyéni gazdálkodás eredményeivel, Kántorjánosiban is van mit kiállítani, hiszen a szövet, kezeti tmzaátlag eléri a IS mázsát, az egyénieké pedig csak a 7—8 mi. zsát. A kisvárdal járásban a követke­zőképpen fokozzák a terménybe- gyiijtési verseny lendületét. A já­rási pártbizottság és a járási ta­nács legjobb aktívái kimennek a lemaradt községekbe, ahol még igen. sok felesleges termény van kinn a dolgozó parasztoknál. A lemaradó helyeken mindenütt gyűléseket hív­tak össze. A gyűlésre meghívták azokat, akik 200 százalékon felül teljesítettek, de meghívták azokat is, akik nem adták be feleslegüket. Bevezetőül a járási küldött beszélt a terménybegyüjtés jelentőségéről. Majd utána 'felszólalt néhány élen­járó. Nyírtason például idős Szilá­gyi József, aki 1000 százalékot és Leszku József, aki 900 százalékot ért el a terménybegyüjtési verseny­ben. Elmondották, hogy ők haza­fias kötelességükből, a béketábor iránti ragaszkodásból adták be a terményt. És mind sorra elmondták az élenjárók, hogy miért teljesítet, ték túl kötelezettségüket. Ennek hatására felállott Jágos Lajos és Kúti Kálmán. Szégyen­kezve ismerték be, hogy rosszul cselekedtek, amikor a felesleget ott. hon tartogatták s a község becsü­letét is veszélyeztették. Ráti Kál­mán azt mondta aztán: „A kulákok vezettek félre, akik azt liiresztelték a faluban, hogy ne adjunk most be, mert utána úgyis felmennek még a padlásunkra is kérni. Többet nem hallgatok a kulákszóra. most már értem az igazságot”. Másnap aztán Ráti Kálmánnal együtt behozták a lemaradást a hátulkullogók. Ma már nincs Nyír­tason olyan dolgozó paraszt, aki feleslegéből ne adott volna be jócs. kán C-jegyre. Az egész járás ered­ménye megjavult. Az azelőtti 20— 30 vagonos napi begyűjtési átlaggal szemben péntek reggeltől szombat délig 74 és fél vagon terményt gyűj­töttek be a járásban. Rádióműsor AUGUSZTUS 22. SZERDA. KOSSUTH-RÁDIÓ: 5.00: Falurádió. 5.30: Hírek. 5.40: * Csárdások. 6.00: Szovjet lioruaok és indulók. 6.30: Népszerű dallamok. 7.05: iienekari hanglemezek. 7.25: Dalok. 8.05: Nép­zene. 11.30: Felolvasás. 12.00: Hírek. 12.30: Egy falu — egy nóta. 13.00: ifj. Babos Gyula és zenekara játszik. 13.45: Hangicfcezek. 14.25: Ének és zongora, 14.45: Szvit. 15.30: A Nyír­egyházi Állami Taníténökéozo ének­kara énekel. 15.55: Női szemmel 16.'20: Iskolások rádiója. 17.00: Hí­rek 17.10: Regényrészlet. 17.30: Szív küldi szívnek. 18.00: Vidám zenés rádiójáték. 19.00: Tánczene. 20.00: Hangos Újság. 20.35: Versenyben az ország kenyeréért, 20.45: Egy falu — egy nóta. 21.00: Francia zenekari muzsika. 22.05: Hírek. 22.30: Studió- zenekar. 23.30: Ének és rádió. 24.00: Hírek. PETÖFI-RÁDIó: 5.30: Szól a har­monika. 5.50: MHlC-negyedóra. 6.15: Könnyű zenekari muzsika. 7.00: Jó reggelt, gyerekek! 7.35: Olasz opera­te-’ letek. 8.00: Bud apes ..-zenekar. 9.00: Ének és zongora. 9.20: Iskolások rádiója. 10.00: Hírek. 10.10: Hang­szerszólók. 11.00: Óvodások műsora, 11.20: Hanglemez. 15.00: Magyar ze­nekari muzsika. 15.40: A földkerek­ség egyhatodán. 15.55; Mai operett- muzsika. 16.40: Vonósnégyes. 17.10: Dalok. 17.30: Hírek. 17.40: Előadás. 17.55: Szovjet dalok. 18.40: Előadás. 19.00: Építőipari miísir. 19.25- Re­gényrészlet. 19.50: Falurádió negyed­órája. 20.05: Emlékest, 21.30: Tánc­zene, 22.00: -Hanglemezek. 22.30: Nép­zene. aprÍhirbetjIes NŐK RÉSZÉRE újabb elhelyezke­dési lehetőség. Segédmynkásxiőket fel­vesz a kéményseprő vállalat. Jelent­kezni lehet Nyíregyháza, Dózsa György-u. 7. alatt. EGY Csepel 125-ös motorkerékpár új. bejáratott, sebességmérős sürgősen eladó. Vasvári Pál-u. 72. ELHAGYTAM ecy pénztárcát a Bessenyei-téren 150 forinttal!. ipar­igazolvánnyal és 1 lórédiával. Meg­találója adja le Kórház-út 15. sz. Fabula Józsefnél, jutalomban része­sül. VASUTAS kvártélyt keres, címet Bessenyei-tér, állomásra kérem. AKI egy női puillovert elvesztett, jelentkezzék Pacsirta-u. 27. alatt. BARNA háló és rökamié olcsón el­adó. Dimitrov-u. 5 SZOMBATON 11 drb liba elveszett, aki tuti róla. jelentse Rózsa-u. 2. ez. 100 forint jutalomba részesül. 3 8-ÁN ELHAGYTAM egy bőrtárcát iratokkal. Megtalálója adja le Gyula­tanya. állami gazdaság. Mészáros Jó­zsefnek. 2000 drb dohánypzárítózsineg el­adó.* örökösföld, 1 szakasz (Pap-ta­nya), Spicmiller József SZABQLCS-SZATMARI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Zsurakovszki Mihály Felelős kiadó: Győré József Szerkesztőség: Nyíregyháza, Dózsa György-u. 5. Tel.: 13-70, 32-77. Kiadóhivatal: Nyíregyháza, Zsdánov-u. 1. — Telefon: 30-00. Nyíregyházi-nyomda, jSríreitvbáv.a, pózsa Györg^-u. &

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents