Néplap, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-16 / 190. szám

Mai Mámánkból • Az amerikai és líszinmanista csapatok gaztetteinek kivizsgá­lására alakított nőbizoftság je­lentése (2. oldali — Virágzó kol­hozok földién Í3. oldali -— Ren delet az 1951. évi részleges ta­gosításról (4. oldal) AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA v'II. ÉVFOLYAM. 100. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1051 AUGUSZTUS 10, CSÜTÖRTÖK Tekintsék pártszervezeteink fontos feladatuknak a bányásztoborzást A tatai bányászok felhívást in­téztek az ország dolgozó népéhez. A felhívásban 5 ezer új bányászt kérnek. A minisztertanács határo­zatban erősítette meg Tatabánya szavát: „A széntermelést terv ma­radéktalan teljesítése — mondja a határozat — a széntermelésben elő­állott lemaradás behozása alapvető feltétele az ipar, a közlekedés, a mezőgazdaság további gyorsütemü fejlődésének és a lakosság zavarta­lan szénellátásának.” A leghango­sabb követelő szót gyáriparunk fej­lődése és jövőnk mondja ki. A leg­utóbbi tervjelentés szerint iparunk (termelése egyharmaddal haladta meg a multévi színvonalat. A jö­vőnk is követel: ha több gépet, mozdonyt, kombájnt, cséplőgépet, traktort, rádiót, kerékpárt, több faluba villanyt és világosságot aka­runk, ha jövőt akarunk : szén kell, Az ipar kenyere a szén. Tatabánya szava, egész bányász- Ságunk szava elsősorban dolgozó parasztságunkhoz, a parasztfiata­lokhoz szól. Hála bányászaink ed­digi jó munkájának, iparunk sok gépet' adott a mezőgazdaságnak. — Sok a traktor, a vetőgép, kapáló­gép, cséplőgép, aratógép és egyre több a kombájnok száma. A gépe­sítéssel új, fiatal munkaerő sza­badul fel. Ezeket várja banyaipa- crunk, a tárnák és bányászaink me­leg testvéri szeretető. Várják a fiatalokat. Miniszterta­nácsunk határozatban mondta ki: „A minisztertanács utasítja a bá­nya- és energiaügyi minisztert, hogy biztosítsa az új bányászok megfe­lelő ellátását, gondoskodjék meg­felelő elszállásolásukról és a közel­ben lakók közlekedésének megszer­vezéséről.,, Uj, most épített le gényszállások, egy-kétszobás bá­nyászlakások várják a széncsata új harcosait. A gonetoskodás, a sze­retet mutatkozik meg az anyagi juttatásokban is. A jelentkező odaérkezéskor 400 forint jutalmat kap, új munkaruhát, bányász .egyenruhát, bakancsot vagy csiz- . mát, magas bért, a terv teljesíté­séért és túlteljesítéséért jutalmat, jó munkája után hűségjutalmat. Tüzelőellátásban is részesül. A mi társadalmunkban megbecsülnek minden munkát, de különösképpen a bányamunkát, amely gyorsan fej­lődő iparunk kenyerét adja. A minisztertanács határozata után megyénkben is — csak úgy, mint az egész országban — meg­kezdődött a bányamunkások tobor­zása. A toborzási munka irányí­tása, a toborzásban résztvevő tö­megszervezetek ellenőrzése: szóval új harcosok felsorakoztatása első­sorban a pártszervezetek feladata. A pártszervezeteknek a népneve­lők, a tömegszervezetek, elsősorban a tanács bevonásával minden dol­gozóhoz el kell juttatni Tatabá­nya szavát, fel kell tárni, hogy a, széncsata győzelemrevlteléfől. a bá­nyaiparnak új munkásokkal való ellátásától függ jövő gyors fejlő­désünk. El kell érnünk, hogy a dolgozó parasztfiatalok kövessék Karsai István példáját, aki első- ' nek jelentkezett bányásznak. Kar­sai István most a nyíregyházi ..Er­zsébet” kórház dolgozója. 5G0 fo­rintot keres havonként. Bányában • négyszer ennyi lesz a keresete, és • családját i'ij bányászlakásba viszi . majd magával, líozsnyai: András . nyíregyházi vasutas dolgozó is Je­lentkezett. 1041-ben már volt bá- - nyász, de akkor nem tudott kere­setéből megélni, most azonban is­mét bányász lesz. Nyolctagú csa­ládjának új életet biztosit ezen keresztül. Megyénkben, Kemecsén tartózkodik most Dányi elvtárs falazóvájár. Elmondotta, hogy ha­vonkénti keresete meghaladja a 2000 forintot. Jól dolgozik és ,,az ország második falazóvájárja'’ cím­mel tüntette ki államunk. Azokban a járásokban, és köz­ségekben, ahol megértették a bá­nyásztoborzás fontosságát, máris szép eredmények születtek. Jól fo­lyik a toborzás a fehérgyarmati' járásban. A Járási Iáhbizottság és a Párt alapszervezetei jól irá­nyítják a népnevelő munkát, a tö­megszervezetek is kiveszik részü­ket a szervezésből. Jánkmajtison *a tanácselnök elvtárs első harcosa a toborzásnak. Személyesen is elbe­szélget a fiatalokkal a bányáról, a bányász mesterségről, a szén fon­tosságáról, a fizetésről, a juttatá­sokról. Tegnapelőtt már ketten je­lentkeztek felvilágosító szava nyo­mán. Jól folyik a toborzás a vásá- rosnaményi és a kisvárdai járás­ban. A három járás pártszerveze­teiben és a tanácsokban megértet­ték, hogy a bányaipar új munka­erővel való ellátása harci feladat, amely szervezett, jó munkával vi­hető csak győzelemre. A három já­rás adta eddig a legtöbb új szén­csatárt. Megyénkben összesen 110 bányász kötött már szerződést, 10-en pedig jelentkeztek szerződés­kötésre. Általános tapasztalat azonban az, hogy a pártszervezetek egye­dül, a tömegszervezetek részvétele nélkül végzik a toborzási munkát. Kis részt vállaltak a tanácsok. A nagykállói járásban is így van. Száraz elvtárs azzal fogadja a to- borzókat a járási tanácsnál: „Hiába, nem tudok embert adni. Nincsen!” Ezt mondta hónapokkal ezelőtt is. És a tudta nélkül, tobor­záson felül 300-nál több dolgozó ment ki a járásból munkát vál­lalni. Száraz elvtárs már megren­delte évi szénszükséglctét. Gondol­nia koll arra, hogyha nem küld bányáinkba elég munkást, bányá­szaink nem tudják teljesíteni ter­vüket és családja hideg szobában fogja eltölteni a telet. Hideg szo­bában bánhatja majd, hogy nem fejteti ki jobb szervező munkát. A toborzás nem könnyű munka. Megnehezíti az ellenség támadása is. A nagykállói, a nyírbátori és kemecsei járásban különösen érez­hető az ellenség támadása. Azt mondogatják: „Ne menj bányába, mert rádszakad a föld.” „Jobb, ha az ember lába alatt van a föld, mintha a feje felett lenne.” Az el­lenség azért mondja ezt, mert az ő lába alatt csak úgy marad föld, ha senkise megy bányába. Népne­velőinknek vissza kell verni az (el­lenséges támadásokat. Használják fel agitációjuk során azok levelét, akik korábban elmentek bányász­nak. Állítsák be pártszervezeteink a bányászok családtagjait is a fel- világosító munkába, mert a tobor­zás Szervezést és harcot jelent. — Szervezni és harcot megnyerni c°uk úgy lehet, hogyha dolgozóink látják a célt: több szénnel elősegí­teni az ötéves terv győzelmét! A ^aboiiabeadáüi túlteljesítésével ünnepeljék clolggoz» parasztjaink Alkot in ú ii yn nk évford n 1 ója t Már csak néhány nap választja el dolgozó parasztjainkat augusz­tus 20-tól, Alkotmányunk ünne­pétől. Erre a napra egv-két hó­nappal ezelőtt lelkesen tették meg felajánlásaikat megyénk dolgozó parasztjai. Azt vállal­ták, hogy a gabonabeadás túl­teljesítésével ünnepük meg ezt a napot. Pjzren és százezren valóban úgy ünnepelnek majd, de többezer azoknak a dolgo­zóknak a száma, akik csak hangzatos szavakkal „harcol­nak" a békéért, népünk, drága hazánk felvirágoztatásáért. A tavaszi vetés, növényápo­lás, majd az aratás és betakarí­tás munkájában az első megyék között állt Szabolcs-Szatmár. A terménybegyüités első hetei­ben is az első három megye között voltunk, most azonban hétről-hétre hátrább esünk a megyék begyűjtési versenyének ranglistáján. Elsősorban az, hogy falusi pártszervezeteink a kezdeti si­kerektől megszédülve elhanya­golták az állandó felvilágosító munkát. Megfeledkeztek arról, hogy a begyűjtés is harc kér­dése és azt gondolták, megy maid magától a termény a rak­tárba. A cséplés kezdetén azt hangoztatták a kemecsei, tisza- löki, de a többi járásokban is, Hogy most a falu szélén, a kis helyeken csépelünk, azért gyűl kevés termény be. Maid, ha a falu közepe felé csépelünk, akkor kell megnézni. Lám, már jó néhány napja ott csépelnek a gépek s az eredmény: nem, hogy emelkedne, hanem vissza­felé esik a begyűjtés üteme. Csütörtökön mindössze 188 va­gon termény Évült be a megyé­ben. A megyei tanács jelentése szerint a kisvárdai járás 21.5 vagonnal, a baktai 11.5. a nyíregyházi járás 25. a vásáros- naményi 15, a kemecsei 12 és még az élenjáró mátészal­kai járás csütörtöki eredmé­nye is alig éri el a 30 va­gont. Szégyen a megyére, a járásokra ez a nagy visszaesés, az, hogy az első helyről az utolsók közé estünk vissza. A baktalórántházi járás homokos földjein kisebb volt a termésátlag, mint például a kemecsei. fehérgyarmati cs a csengeri Járásban, mégis igen el­maradtak a begyűjtésben Bakta- lórántháza mellett. Több tanács opportunista módra kezelte a begyűjtést nácselnök is a munkáját, hogy legyen ideje pontos kimutatást készíteni azokról a dolgozó pa­rasztokról, akik késlekednek a beadással. De ne feledkezzenek meg azokról sem. akik teljesí­tették ugyan a beadási kötele­zettségüket, azonban 8—10 má­zsa felesleges terményükből még semmit sem adtak be. Augusz­tus 20-ig teljesítenünk kell ..C begyűjtési tervünket is. Uífehér- tón több mint 20 vagon ter­mény van kint 40—50 dolgozó parasztnál. Simon István gégé- nvi 4 holdas kisparaszt is be­adta kőtelező terményét, azon­ban 23 mázsa feleslegéből még egy mázsát sem adott be. Büdszentmíhályon Kelemen Istvánnak 30 mázsa fölösle­ges terménye szinten be­adásra vár. Ezekről nem tudnak a tanács­nál, pedig, ha a népnevelők megmagyaráznák, hogy miiven kárral iár a késlekedés a fe­lesleg beadásával, egész bizto­san beadták volna. Tanácsaink mindenütt pontos kimutatások­kal lássák el a népnevelőket, s a szemléltető agitáció mellett az egyéni agitációs munka foko­zásával gyorsítsák meg a be­gyűjtés ütemét. Vonják be a népnevelőmunkába az élenjáró dolgozó parasztokat is Minden községben számtalan Balázs büdszentmihályi, Kocsmár dolgozó paraszt akad már, aki 200 százalékon felül teljesítette gabonabeadásí kötelezettségét. Állítsák ezeket a népnevelők mellé, saiát példájukkal serkent­sék dolgozó társaikat a beadási kötelezettségük túl teljesítésére. Tóth András tiszanagyfalui, De­meter György győrteleki, Kiss András paszabi, Karácson Ignác gyügyei, Barát Károly szatmár- csekei, Gyermán Miklós biri, Deák István nvírbélteki dolgozó párizsinkhoz hasonlók minde­nütt százával vannak, akik már többszörösen teljesítették be­adási kötelezettségüket. Megyénk élenjáró községei Azokban a községekben, ahol a pártszervezet nem bízta cl magát, ahol a párttagok maguk mutatták a ió példát s a ta­nács is segítette a népnevelő­ket, ott- mindenütt szép ered­mények születtek a begyűjtés­ben. Ramocsaháza dolgozó pa­rasztjai már 117.3 százalékban, a méhtelekiek 112.2, a fábíán- háziak 117.2, a gyulaháziak 124.3, a nvírlövőiek 123.1, a nagyvarsányiak 107.3, a gem- zseiek 105.6. a nyirgvulaiiak 100.5 és a hodászi dolgozó pa­rasztok pedig 99.4 százalékban teljesítették évi gabonabeadási kötelezettségüket, A géberiéni dolgozó parasz­tok táviratban ielentették Pár­tunk Megyei Bizottságának évi gabonabeadási kötelezettségük 110 százalékos teljesítését. „Örömmel jelentjük Pártunk Megyei Bizottságának, hogy a cséplcst 69 százalékban, a be­adási kötelezettségünket nedig már 110 százalékban teljesítet­tük. Alkotmányunk ünnepére 150 százalékot akarunk elérni“ — fejezi be a táviratot Varga Gyula párttitkár és Més.záro3 István VB elnök. Községek, melyek a megye szégyenei Harminc népnevelő ment ki vasárnap Rakamazra és Gávára, hogy a helybeli népnevelőkkel együtt felkeressék a beadásban elmaradt dolgozó parasztokat és az állammal szembeni kötele­zettségük teljesítésére serkent­sék őket. Sokan vannak mind­két községben, akik elmaradtak a beadással, de a tanács mit sem tud ezekről. Nem tudta ki­mutatni a népnevelőknek, kik azok, akik a falu szégyenére el­maradtak a beadással. A nyír- madai tanács elnöke és titkára azt állítia, hogy nincs idő ki­mutatásokat készíteni. Ramocsaháza, Méhtelek, Fábíánháza és Biri tanácsa dolgozóinak nemcsak a ki­mutatás elkészítésére, de a cséplőgépek, a csépeltető gazdák naponkénti megláto­gatására és felvilágosítá­sára is volt idejük. Lelkes munkájuk is nagyban hozzájárult ahhoz, hogv ma már ezek a községek túlteljesítet­ték évi gabonabeadási kötele­zettségüket. Szervezze meg a nyírmadai tanácstitkár és la­A szégyentáblán is akad jócs­kán Szabolcs-Szatmár községei közül. Itt vannak a szégventáó- lán Csegöld dolgozó parasztjai, akik évi gabonabeadásí kötele­zettségüket alig 20 százalékban teljesítették. Az érpatakiak 17.7, a csengersimaiak 20.8, a komlódtótfaluiak 13, a nagvha- lásziak 31.2, a iármi dolgozó parasztok 28.9, a caposiak 29.5, a tiszanagyfaluíak 22.5 és a kálmánházi dolgozó parasztok pedig évi beadási kötelezettsé­güket 22.3 százalékban teljesí­tették. A megve szégyenei ezek a községek, akik lemaradásuk­kal lerontják a megve eredmé­nyét is. Pártunk és államunk nemcsak az élenjáró dolgo.zó parasztokat, de az élenjáró községeket is megjutalmazza, de ugyanakkor megbünteti azo­kat, akik nem teljes!tik álla­munkkal szembeni kötelezettsé­güket. Ujfehértó, Máriapócs és Ópályi községeket azért zárták ki a szabad piaci árusításból, mert nem teljesítették tojás- cs baromfibeadási kötelezettségü­ket. Az ópályiak már köszörül­tek a csorbán, tegnap feloldot­ták a községet. A gabonabe* adásban elmaradt községek dol­gozó parasztjai is köszörüljék ki a csorbát és gabonabeadásí kö­telezettségük túlteljesítésével ünnepeljék egész dolgozó né­pünk nagy ünnepét, az Alkot­mány évfordulóját. LIBAHIZLALÁSI AKCIÓ A kormány az ország hét legna­gyobb libatenyésztö megyéjében —. Vas, Veszprém, Cyör, Nugrád, Báos- Kiskun, Csongrád. SzaboicsSzatr.iar megyékben — libahizlalasi akciót in­dít. A hízlaiási szerződések kotssa 1901 augusztus 20-tól indul meg, A dalgezo parasztság számára ez a szer. zodcskotesi akció újabb kedvezménye­ket biztosít. A (öldmúvesszövetkezetek minden szerződött liba után hatósági áron 20 kg szemestengerit Juttatnak a szerződő félnek. Ezenkívül a szerző­désben lekötött kövérliba kilónkénti hatósági árához még a hizlaló kilón­ként l forint 60 fillér szerződési Ju- tamat is kap. Ezeken a kedvezmé­nyeken túlmenően pedig biztosította a kormány, hogy a szerződéskötés út­ján beadott kövérliba a dolgozó pa­rasztok beadási kötelezettségébe be­számít, A libahizlalási szerződést szeptem­ber 30-ig lehet kötni. A leszerződött libákat a biz,aló „ töldmüvesszövotke- zeteknek november 15-ig köteles át. adni, a minőségi feltételek biztosítása mellett. Mi az oka ennek a nagy visszaesésnek ?

Next

/
Thumbnails
Contents