Néplap, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-24 / 170. szám
1931 JULIUS 24, KEDD 3 BÉKETETT A NAGYKÁLLÓI BÉKECSÉPLÉSI VASÁRNAPON 'A földmüvcsszövetkczet ablakában víg, pattogós indulókat harsog a, hangszóró. Amikor a beszolgáltatásban élenjárók nevét mikrofonba, mondják: Csórna István tanácstag 5.70 százalékos, Kiss Imre 367, Bodnár György 300, Plájos György 300 százalékos teljesítményeit, elismerően bólintanak az orraidról:. A úttest felett ki feszített, csillogó ezüstbetükkel kirakott felirat: „üdvözöljük a bclcecséplcsi napol”. Tóth János elvtárs, községi tanácselnök végigkerékpározett a községen és a látottaktól, hallottaktól fellelkesedve érkezett meg Kiss Sándor mgykállói traktorista cséplőgépéhez. Már alig volt a rakodóból néhány kereszt Bonczi Janó sóknál. A nagy sürgés-forgásban csak Völgyi Ferenc ellenőrt fs a traktorost éri szóval. — Hallottam az ina ilót. amit a békecséplés munkásai ok küldte- tel: Kalló dolgozó par szíjai. Nektek szól elvtársak — rázta meg örömmel a két ember kezét. Kö- z ejha jól t fülükhöz és mutatóujjával ütemezve, énekelte lekik az induló egyik sorát: „T dúl a traktor. mélyül az árak. f Inek a géptől mind a kuldkok..." Ez igaz — mondja az elnök — . \ Somogyi József kulák úgyláts. ik még , a Ifjúsági népnevelő csoportok es begyűjtés sikeréért A csengeti iárás DISZ fiataljai lelkesen kapcsolódnak be a begyűjtési munkába. Ura, Csendőr és Tvukod községekben a DISZ-szervezetek cséplőbriéá- dokat alakítottak. Ezek a fiatalok már előre elmennek a dolgozó paraszj tokhoz, megnézik mennyi zsákra van szükségük a csépléskez. Ezt a zsákmennyiséget a szövetkezeten keresztül biztosítják a dolgozó parasztoknak. Felvilágosító munkát végeznek a gyors terménybeadás jelentőségéről és ennek az állandó felvilágosító munkának is eredménye, hogy Csenger, valamint az egész csengeri járás szép eredményt ér el a begyűjtés terén. A DISZ fiatalok nem felejtkeznek meg a többi feladatok elvégzéséről, a másodnövé- nvek vetéséről, valamint a tarlóhántásról sem. A baktalórántházi járásban a DISZ-szervezeteken belül megalakultak az ifjúsági agitációs brigádok, amelyek minden dolgozó parasztot felkeresnek, akik még nem csépeltek el, vagy akik már elcsépeltek, de még nem teljesítették beadási kötelezettségüket, A fiatalok pontosan kiszámolják a dolgozóknak, hogy mennyi terményre van szükségük, mennyi feleslegük marad, amit beadhatnak „C“-iegyre, Kiszámítják mennyi jutalomban részesülnek, ha terményüket a cséplőgép alól egyenesen a raktárba viszik. A DISZ agítációs- brigád megszervezése az egész járásban megtörtént. A nyíregyházi iárás DlSZ-íia- taljai sem maradnak le ebben a lelkes munkában, hanem örömmel veszik ki r szűkét belőle, Rakamaz, Kóta és Ihräny községekben agitál iósbrigádo- kat szerveznek meg. Ezek a fiatalok cs isztuská- kat tanulnak met és azon keresztül üdvözli u népszerűsítik a csépi sben és a termény-begyűjtés ien élenjáró dolgozói at. A kótaji DISZ-sz rvezet fiataljai jelmondatokat készítenek és ezen keresztül n pszerüsítik .a beadásban élenjá ó dolgozó parasztokat s ugvam kkor ezeken a jelmondatoko i keresztül serkentik a lemarad lkat. Ezzel a szöveggel „Elfeledkeztél hazafias ! öíelességedrő!, nem tel esíteííed beadási kötelezeti sédedet.“ •— feliratokat füg; észtének ki a dolgozó paras stok kapuira. Ugyancsak a „Vörö Október" tszcs-nél az ifjúsági cséplőbri- gád vállalta, hogy a cséplés ideje alatt 200 szá alékot fog elérni. A cséplőbr gád tagjai közül Citra Sándor í 25 százalékot ért el és a több: mind-mind 200. százalékon felül teljesít. Napkor községben a DISZ fiatalok szintén komoly felvilágosító munkát végeznek a ter- ménybegvüités sikeréért. Sulai Mihály 8 holdas dolgozó paraszt Osztolykás Sándor DISZ fiatallr.1 való elbeszélgetése után 210 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét. Lekri János 160 százalékra teljesítette a beadást. Paicsikai ifjúgárdista beszélt vele. A napkori DISZ fiatalok mindent elkövetnek, hogy Napkor községben minden felesleges gabonaszem a raktárba kerüljön. Szabolcs-szatmári fiatalok A B Á N Y Á S Boldog-ág, öröm és Pártunk iránti mély szeretet sugárzik azokból a levelekből, melyeket azok a szabolcs-szatmármegyei fiatalok írnak, akik a munkaerőtobofzás útján bányába mentek dolgozni. Kovács Antal, eperjeskei fiú írja szüleinek: „Felesleges volt minden .aggodalmuk, felesleges volt édesanyám félelme. Egyetlen szó sem Igaz a kulákmeséből. Erre vonatkozólag annyit mondhatok, aki nyitott szemmel jár, az nem hallgat a kulákobra, nem ad hitelt szaruknak, aki gondolkozik, hamar ál lát szándékukon. Nyugodt lehet, édesanyám, jó dolgom van. Olyan kosztot kapunk, hogy szeretném, ha nektek küldhetnék belőle. Snu- mit se sajuálnak tőlünk. Mindenünk van.” Klsvúrdára Szűcs Lajos bányász így ír: „Amikor ideérkeztünk, egy orvos megvizsgált minket és mindenkit olyan helyre, olyan munkára javasolt, ahol legjobban megfelel és egészségének nem árt. Én egyelőre a felszínen dolgozok. Azt mondta a főmérnök elvtárs, hogy amíg az új tárna el nem készül, addig ácsok legyünk. Nem bánom én, akármilyen munkára osztanak, ZÉL ET R Ő L akármilyen feladattal bíznak meg, szívesen elvégzem, mert itt nagyon megbecsülnek ...” Kaszás István szintén megbecsülésről, elvtársi szeretetről ír haza, Mezőladányba. .. mondd meg a tanácselnök elvtársnak, hogy innen is megköszönöm neki, hogy engem megismerlerett a toborzókkal és rajtuk keresztül eljuthattam Ide. Nagyon jót tett velem. Itt egészen más világ van. Folyik a munka, mint a Tisza vize, megállás nélkül. Köztünk járnak a vájárok, a szakemberek egyre csak tanílgatuak bennünket. Mellém is leült egy nógrádi bányász és papírra rajzolta, hogyan feküsznek a szénrétegek. Úgy vigyáz íglm, mintha édesapám volna. Tegnap kijött Miskolcról egy elvtárs —főmérnök — és megveregette a vállamat. Azt mondotta: „Ilyen ember kellene sok!” Úgy resteltem magam, hogy a többiek előtt megdicsért...” Sorolhatnánk még leveleket, melyek mind, mind arról hoznak hírt, hogy egyikőjük sem bánta meg, hogy a bányászszakmát választotta és hívják az új életre a szabolcs-szatmári fiatalokat. cséplőgéptől is fél, mert még be sem hordott, kinn pereg a határban jópárszáz keresztjéből az élet. Elnyerik méltó „jutalmukat” Kádár Endrével, meg Oáborossyval együtt aki a. ,,raktár rendbehozásra” igényelt messet, de még minden terménye kinn van. Pedig jó lova. szekere van. Már alig van kéve a földön, mikor Kasnyik Vilma felszól a ké- vevágri Halász Mihúlynénak. „Te délután menj haza, mossál ki a kicsire. Ácsnó is hazamehet, neki is gyerekei vannak”. Ácsnó kérdőn tekint le Sándorfi János csapatgazdára. Sándor fi füléhez is eljutott, amit Vilma mondott. Már útban volt a zsákkal a tornác feló, de megfordulva mosolyogva intett Trésén útbaejti a beszélgetőket. A lányok. meg a férfiak elvállalták dolgoznak a gyermekes anyák helyett is, mert azok harangozás után hazamennek. — Nem is ezen múlik, hogy ma túlteljesítsük a: eddig elért legjobb napi eredményünket a 130 mázsa GO kilót — válaszol a trak- torisia. Inkább as, hogy 3—£ óra hosszat el kell töltenünk, míg jel- húsatunk Erdőhcgyiékliez a nagy dombra 1— mondja. Mind gondolkodóba esnek. Leg- rosszabb hely a domb környéke. Évek tapasztalata szerint elássa magát a traktorkerék és agyig sii- lyed a cséplőgép is a nagy homokban. — Könnyebb lenne erősebb. újabb masinával' de ezzel a régi „VordzonnaV9 nem jog menni — aggódik a csapatgazda. El hajt ez naphosszat, de nincs olyan vonóereje, mint az újtípusú gépeknek — erösili meg Kiss. A tanácselnök azért bizakodik. „Most tűnik ki elvtársak, hogy mennyire akarjuk teljesíteni á tervet és hogy tud összefogni ez a kis brigád?”. A kévék elfogytak és hozzáláttak a „nagy vállalkozáshoz". Az utcából simán gördül ki a traktor. géppel együtt. Mögötte a brigdd 'haladt, hallgatagon, nagy elhatározással. A járó-kelők figyelmesek lettek, hiszen a nagy dombra húzatlák a gépet s ez mindig nagy eseményszámba ment az alvégen. Már egész csoport nőtt. a kétkedő kísérőkből, mire megérkeztek az aljba,. Tóth tanácselnök oda súgta a mellette átló Vcressnek: „Csak azért is”. Hangosan pedig így mondta: .,Készüljünk el emberek!” Minden ember elhelyezkedett, ki a kerekekre, ki a gép farához, ki a traktorhoz kapcsolt rudat fogta meg. A traktoros megadta a jelt és felbőgött a motor. Fáttatrásig feszültek az izmok, kidagadt minden ér a kézen. a lábon, a nyakon és lessan, egynyomban megindult ’az egész szerelvény felfelé. Már elhagyták a legveszélyesebb pontot is... de tovább, tovább, nem visszaengedni. mert nem lesz új erő visszatolni, nem lesz meg a, terv. NagykáUó dolgozói hiába küldték üdvözletüket, Erdőhelyiék bajbake- rülnek, mert tévedésből tilos helyre rakodtak és feltétlenül el kell itt is csépelni. Csak meg nein állni... Még néhány méter. Nagy Györgyről, Nóvodászi Istvánról folyik az izzadság... de előre! A nézők feleszmélnek. Ilyen még nem volt. valóságos csoda ilyen hamar felérni ide. Dermedtségüket gyors cselekedetre váltják: „Hajrá! még egy méter...!” Könnyebbcdik a teher, a traktor már vízszintes talajon kapaszkodik. de még ön-kénytelenül is tol- jtik a gépet, pedig a traktoros már harmadszor szól hátra — „Elég!”. Sokáig csak a lihegés hallatszik. Visszanéznek a homokos, meredek lejtőre, melynek oldalán egyenes vonalban keréknyom húzódik végig, fel a Sápig. A tanácselnök lassú mozdulattal leporolja nadrágját és kerékpárjához megy. Útközben szót vissza: ,Elmondom mindenütt a béketettet!”. * Kiss Sándor traktor ist a cséplőgépe nyolc szérűn csépelt vasárnap. Tegnap reggel indultak tovább, új győzelmek felé. a cséplési béke- vasárnap szellemében. Máriapócs, Ujfeliértó, Levelek és Opályi nem teljesítette tojás- és baromfibeadási kötelezettségét, nem árusíthatnak szabadpiacon A dolgozó Dép által javasolt és elfogadott begyűjtési törvény világosan és igazságosan szabja meg miden dolgozó számára a beadási kötelezettséget, annak teljesítési módját és azt az időt, amikorra teljesíteni kell. Törvény tehát n beadás teljesítése és ez minden dolgozó pa- • rasztra kötelező. Aki elmulasztja a beadás teljesítését a törvény, saját maga ellen vét s mulasztásáért felelősségre vonja dolgozó népünk. A begyűjtési törvény előírta többek között azt is, hogy tojásból egészévi beadási kötelezettségéinek TO százalékát, baromfiból eddig a 10 százalékát kell teljesíteni július elsejéig minden dolgozó parasztnak Ezrek vannak, akik jó hazafihoz illően, becsülettel teljesítették beadási kötelezettségüket, sőt számtalan dolgozó paraszt nem csak 70, de 100—120 százalékban Is teljesítette egészévi tojás- baromfibeadási kötelezettségét. Az ilyen dolgozó, kát államunk egész sor kedvezményben, jutalomban részesítette és részesít ma is a terménybegyüjtés- nél. Ramocsaháza dolgozói végszámra vásárolták a különböző tent Hanyagot. amit a jó tojás- és baromfibegyüjtésért kaplak. Most pedig, aki C-vételi jegyre ad be terményt, az minden mázsa után, a többi jutalomakon kívül, 75 forint értékű iparcikkvásárlási utalványt kap. A jó teljesítésnek tehát nem csak erkölcsi, de anyagi előnye is van. Legtöbb községben megértették ezt dolgozó parasztjaink és becsülettel teljesítették beadási kötelezettségüket. Máriapó- cson, Ujfehértón, Eeveleken és ópályiban azonban elmaradtak a dolgozók a tojás-, baromfi- és tej- beadásánál. Megyénkben ez a négy község áll legrosszabbul a beadás teljesitésével. Az elmaradás oka az, hogs’- egyes dolgozók a kulákok, a klerikális reakció szavára hallgattak. Magnk látták kárát. A Megyei Operatív Bizottság kizárta ezeket a községeket a szabadpiaci értékesítés lehetőségéből. A községen kívül semmit se vihetnek árusítani addig, amíg nem teljesítik beadási kötelezettségüket. Természetesen vannak ezekben a községekben is sokan olyan dolgozók, akik eleget tettek beadási kötelezettségüknek, de több azoknak a száma, akik elmaradtak az állampolgári kötelesség teljesítésében Szögijén ez a megyére, a járásra, de legnagyobb szégyen magukra az elmaradókra. Szégyen, mert az elmaradók nem a béke, hanem a háborús gyűjtőgatók táborát támogatják kötele- zettsűgük teljesítésének elmulasztásával. L/átjűk ezt már a mária- pócsi dolgozók is és már az elmúlt napokban megfogadták: ».kijavítjuk hibánkat, raég e héten szaba- dón akarunk árusítani Nyírbátorban”. Megvan erre a lehetőségük. Akik élenjárnak a beadással, ma- guk keressék fel az elmaradókat és jó felvilágosító szóval biztassák a beadási kötelezettség teljesítésére. Aj tojás, baromfi, tej, termény és a takarmánybeadás jó teljesítő- sível bizonyítsák be, hogy harcos katonái a békefrontnak, a hazának, saját felemelkedésüknek sakkor nemcsak szabad árusítást, de kötelezettségük példás teljesítéséért járó külön jutalmat is kapnak éppúgy, mint a többi élenjáró község és dolgozó paraszt. Köszörüljék hát ki a csorbát mielőbb a beadásban lemaradt községek. Kendéiét a termelőszövetkezeti községek és városok tagosításáról A földművelésügyi minisztérium közli: A termelőszövetkezeti községekből és városokból mind nagyobb számban fordultak a Bárt és állami szervekhez, hogy tegyék lehetővé ezekben a községekben a terme lejszövetkezetek és állami gazdaságok szétszórt földjeinek összevonását. A termelőszövetkezeti községekben és városokban ahol a dolgozó parasztság nagy többsége termelő- szövetkezetekben gazdálkodik. az eredményes gazdálkodást rendkívüli módon megnehezíti a bevitt földek széttagoltsága. Sokszor még annak a megállapítása is nehézségeket okoz. hogy hol vannak a tagok által bevitt földek, A termelőszövetkezeti községek gazdálkodásának ezek a nehézségei komoly lépésekben hátráltatják a termelőszövetkezetek munkaszerve, zeteinek kiépítését és megszilárdítását. Az ilyen községek és városok termelőszövetkezeti vezetőinek, tagságának mind gyakrabban megnyilvánuló kérelmét teljesítette Nép- köztársaságunk Minisztertanácsa, amikor lehetővé tette ezekben a községekben és városokban a szét szórt földek összevonását. A minisztertanács rendelete szerint, azokban a községekben és városokban. ahol a dolgozó parasztság nagy többsége, legalább 70 százaléka belépett a termelőszövetkezetekbe (csoportokba) a földművelésügyi miniszter a község egész határára kiterjedő tagosítást engedélyezhet az ott működő termelő- szövetkezetek kérésére. A község egész határára kiterjedő tagosítás nem érinti azonban a községek és városok belterületét és az ahhoz tartozó, vagy annak közelében fekvő zárt kerteket (veteményes kerteket). A termelőszövetkezeti tagok, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok és a földművelést nem foglalkozásként folytató dolgozók lakóházait a tagosítás, a tanyásvL dékeken sem érintheti. . Megállapítja a rendelet, hogy ti tagosítás során milyen sorrendben kell a földterületeket kijelölni. Kimondja, hogy elsősorban az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek földjét kell kijelölni. Ezt követően a fennmaradó legjobb földeken egy darabbal kell kijelölni az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok eddig szétszórt földterületét is. Az egyéni dolgozó parasztok földterületeinek kijelölése után kell kiadni azoknak a dolgozóknak a esero- területelt, akiknek a mezőgazdálkodás nem fő foglalkozásuk. (Ipari muukások, bányászok, vasutasok, kisiparosok, sb.). Utoljára kell kiadni a kulákok és úribirtokosok csereterületeit. Gondoskodik a rendelet arról is, hogy a tagosítás során a termelőszövetkezeti családok részére háztáji gazdálkodás céljára megfelelő területet alakítsanak ki. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok a tagosítás során kijelölt táblákat, továbbá az egyénileg gazdálkodók a részükre kijelölt csereterületeket, csak a rajtuk lévő növények betakarítása után vehetik birtokukba, vagyis a föld eddigi használója az általa elvetett terményeket maga köteles betakarítani. A föld jelenlegi használójának kell elvégezni a tarlöhán- tást és biztosítani kell a másodvetések folyamatos elvégzését is. hogy a mezőgazdasági termelés terén semmi fennakadás ne legyen. A tagosítást a földművelésügyi miniszter irányítása mellett és el lenőrzése mellett a Megyei Tanáé hajtja végre a községi füldrendea. bizottságok és a bizottságok mell rendelt szakértők útján. A tagosítással kapcsolatos min den költséget az állam visel.
