Néplap, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-22 / 169. szám

4 1951 JULIUS 22, VASASNAP Ne az ellenség diktálja a behordási, begyűjtési verseny ütemét Tivadaron Egy. kettő, három, tíz, tizenhét új ház sorakozik az országút két oldalán, ahogy betérünk Guláes fe­lől a faluba. Lakói négy esztende­je még a falu túlsó végén, a Tisza- parton laktak, ott tört rájuk a ne­kivadult folyó. Azóta az ívben haj­ló töltést egyenesbe erősítették, he­lyére szelídült a Tisza. Ha lenéz az ember az új Tiszahídról (a régit 44-ben robbantották fel Grő- szék példaképei) nem is gondolná senki, hogy milyen veszedelmes le­het. ha nem fékezi meg időben az ember. Megnövekszik a híd forgalma a közeli napokban. A faluból már cséplőgép hangja üzeni a szomszé­dos Kisarba, hogy készüljenek, megindulnak a tivadariak a zsá­kokkal telt szekerekkel, hogy le­róják adósságukat a dolgozó nép államával szemben. Sok mindent köszönhetnek a nép államának. Azt. hogy már nem kell kompra várakozni, azt, hogy nem kínozzák már az állatot a komp­feljárónál. Aztán az új artézi ku­tat, a postaügynökséget, a telefont, az üj töltést, az tíj házsorokat, a szomszédos gépállomás traktorait. Köszönik aztán, hogy nem kell már 10 kilóméiért gyalogolni minden kis dologban Gulácsra. Saját taná­csuk van. Csak a falu közepéig kell menni, az új tanácsházához. A szép, áj épillet belső oldalán két tábla* egy színe- hagyott piros, meg egy fekete, „hirdeti az eredményeket”. Itt be­lül kevés ember szeme akad meg a kopott, nehezen olvasható táblán, talán azért is nem cserélték eddig a másfél hetes felírást, a békeara­tás élenjáróit A másik táblán meg éppenséggel csak egy nevet olvasha­tunk, Gacsályi Istvánét, a szabotá­ló kulákét. Szabotál — olvashatjuk — de, hogy mit, arról nem beszél a táb­la. Listát lehetne pedig összeírni arról: hány féle módon tör a dol­gozók, az állam érdekei eileu. Tojás- ás baromfibeadási kötelezettségét még a mai napig sem teljesítette. Nem volt olyan mezőgazdasági munka, amit időben, rendesen el- végzett volna. Amikor a falu népe a békearatás sikeréért harcolt, ő nem aratott, húzta az időt. amíg megindult a szempergés. A jövőév kenyeréből most a hordásnál Is el akar lopni egy jókora darabot. 75 fogat van a faluban. A De- saewfyek, Csizmadia ..tekintetes úr”, a gacsályiak, szarkáik, Varjúi Ma ünnepli felszabadulásának hetedik évfordulóját Lengyelország Az újjáépült Varsóban de egy vihar még nagyobb kárt is tehet. | A népnevelők szava hiányzik. I-Vargha Bertalanná szerint nincs ■ most arra idő, éget a munka. Vé­gül, csak enged, elismeri, hogy pór perc alatt Is sokat lehet tenni dél- , időben, vagy este. Be is bizonyul mindjárt a csép­lőgépnél. Újság kerül elő a déli szünetben és Vargánó fennhangon olvassa a Járai családnak, (az imént állt át hozzájuk a gép) meg Király Pista bácsinak, hogy milyen sok iparcikket, jutalmat kapnak a gyorsbeadást teljesítő gazdák. ( Még végig sem ért, már nagyban ,megy a vita. Verseny lesz ebből: j melyikük szekere ér át előbb a Ti- {sza-hldon a kisari raktár elé. ........................................................ A JUGOSZLÁV GRAFIKU­SOK ÉS NYOMDÁSZOK BÜKK MARADTAK FORRADALMI HA­GYOMÁNYAIHOZ. A jugoszláv grafikusok és nyomdászok minden­kor elszánt harcosai voltak a mun­kásosztály ügyének. A háború alatt a soraikba befurakodott titoista kémek nagyon sok igaz hazafit ad­tak ót a Cestaponuk. A jugoszláv grafikusok és nyom­dászok most Tito fasizmusa alatt ts egyre elszántabban harcolnak a jugoszláv iW.p legnagyobb ellensé­ge: a Tlto-klikk ellen. A legelvete­mültebb gestapolsta terror sem képes megtörni ezt az egyre foko­zódó harcot. Szarajevó, Belgrad, Zágráb és más városok nyomdái­ban rendszeresen szerveznek sza­botázs-akciókat. Következetesen harcolnak a munkaidő meghosz- szabbltása ellen, azért, hogy meg­kapják éielmiszeradagjalkat és ál­talában. a jobb élet- és munkafel­tételekért. Nap mint nap jelennek meg Jugoszlávia városaiban és fal­vaiban Tito-ellenes és Truman-el­lenes plakátok és röpcédulák, ame­lyeket a jugoszláv grafikusok és nyomdászok készítenek a legna­gyobb titokban, Azzal is segítik a jugoszláv nép harcát függetlensé­géért és szabadságáért, hogy sok­szorosítják a jugoszláv forradalmi emigránsok cikkeit és rádióelőadá­sait. Ezek a tények világosan mu­tatják, hogy a jugoszláv grafiku­sok és nyomdászok hűek maradtak forradalmi • hagyományaikhoz. Az újjáépült Varsóban helyreállították a Krakowi Przedniesacic utat cs a Kopp érni cus-emlékmü vet, A német fasiszták vandál módon rombolták le Varsót, A fel- szabadulás után így nézett ki Krakowi Przedníeszcie út és Koppernicus emlékműve. A NYIRMADAI ÁLLAMI CAZDASÁC t SPORTOLÓI IS RESZTVETTEK AZ ARATÁSOAN 5 Az elmúlt vasárnap a nyírmajai »állami gazdaság sportolói sok más pportegyesülettel együtt a zöld erep g helyett a gabonatáblákra mentők. »Többek között learatták epryik .iátékos- ?társuk eev hold araboná.iát. aki a I múltkor lábát törte egyik mérkőzésen. rNem volt miéi*!, aggódnia* eporttárgai I elvégezték helyette, í Kanda Fereno, N.vtnnada™ ■woaaanBwww^ A nyírmeggyest DISZ szervezet fin- ta-I.iai nemcsak az aratási, begyűjtési munkából veszik ki részüket, tévéké, nyen — írja levelében Antal Erzsébet DÍSZ titkár. —- hanem szép kultúrmű­sort is rendeztek az elmúlt vasárnap, Az előadásnak olv nagy sikere volt, hogy a dolgozók megismétlését tértét. MNDSZ I. kér. a.!aoazervezete f hó 31-óű. szombaton este 8 órai kezdet­tel műsoros táncestélyl rendez az MSZT ezékházában melyre szeretettel meghívja a vezetőség. Szombat. július Ij.-e. Még alig plrkad, máris nagy a sürgés-forgás a poresalmai tanács­háza körül. Az aratásra menők mel­lett sürgő-forgó szerszámos embe­rekkel találkozunk, akik ide tarta­nak a volt kastély udvarára. Nem­sokára szekerek hordják a geren­dát, deszkát, itt van mindenki, aki csak segíteni tud, készítik a színpadot, Pórcsal ma készül a hol­napi nagy napra, az aratóünne­pélyre. Nagy dolog ez Porcsalma szocialista község számára. Az egykori kastély hüslombú fái alatt felhangzik a kopácsolás: kezdik a színpad építését. Hatalmas szép gesztenyefa alatt készül a színpad, olyan szerencsés elhelyezéssel, hogy délelőtt délután árnyékban ülhet a közönség úgy szemlélheti a kultúrese- ményeket. Közben megérkeztek a Népművészeti Intézet munkatársai is egy hatalmas, modern magneto­fonnal, filmfelvevő, és fényképező­géppel felszerelve. Az előző napon a gyűjtésre már beszervezett isko­lás gyermekek és cigányok nagy érdeklődéssel szemlélik, amint az Igazgatói Irodában felszerelik a hangfelvevő gépet és elhelyezik a hüs fák alatt a mikrofont. Amíg a háttérben egyre több és több cö­löp, gerenda, deszka áll össze a szorgalmas kezek munkája nyomán színpaddá, a gyermekek már oda is álltak a filmfelvevő gép elé, a szebbnél-szebb gyermekjátékokat örökítik meg. Aztán újra elját­szanak minden játékot a hangfel­vevő számára. Valami jóleső, elég­tételt jelentő öröm fogja el az em­ber lelkét, amikor itt látja ezeket az egykor zsellér gyermekeket, a volt kastély udvarán, ahova tilos Glép (La /<j ij iiffés PORCSALMAI NAPLÓ volt belépni szegény ember fiának. És száll a vidáman csengő gyer- tnekhang az egykor szigorú vas­ráccsal körülvett udvaron: Most viszik, most viszik Daniká­mé lányát Bíborba, bársonyba, arany ko­szorúba, Fern adom a lányomat army hintó nélkül, A hintóba hat ló legyen. Mind a hatnak arany farka le­gyen. Leírhatatlan az az öröm, amikor meghallják saját hangjukat a hangfelvevő mikrofonján át, egyre- másra jönnek a szép játékokkal: még ezt is, mérgezt/is vegyük fel! Dolgozik is a gép nagy igyekezet­tel : pereg a film, fut a magnetofon szalagja, sorba megörökltödlk a virágneyesdi. vásznasdi hopponma- radt vőlegény és még ki tudja, hány kedvesebbnél, kedvesebb já­ték, így megy ez egész délig, sőt még azon is jóval túl! A cigányok alig várják, hogy a hangfelvétellel rájuk kerüljön a sor. Tegnap már elénekeltek a gyűjtő számára több, mint 20 szebbnél, szebb cigány és magyar népdalt, mostmár a hangfelvétel következik. Ahogy végre meghall­ják a gépből egymás hangját, ver­sengve ülnek a felvevő mikrofon elé. Nézzük csak Szálát Jolánt, aki éppen egy eddig ismeretlea helyi népballadát ad elő! Lassan, szomo­rúan száll a dallam az urak bör­tönébe vetett Szalai Lászlóról; Eitnegyek, kimegyek az erdő szé­lére, Lehajtom fejemet csipkebokor­tőbe, w Sási mérges kígyó kebelembe búja, Eridj jó anyidho, hátha tud segítsd! Majd a szebbnél, szebb természe­ti képek után ballada! komorság­gal hömpölyög tovább a szöveg és dallam: Repülj maddr, repülj, sőd erdőn keresztül, Mondd meg az anyámnak, haza fogok menni, Haza fogok menni, fognak piron­gatni. Fognák pirongatni, én meg csak hallgatni. Szalai Lászlóra, ráhúzták a fődet, Ni is van temetve, bó is van borítva, El is van temgtve, hó is van bortva. Patáj Borbálának bé is van borúéba. Utána Marozsán Mihály ül a fel­vevő mikrofonja elé. Zengő hangja drámai színekkel eleveníti meg a már feledésbe merülő Fehér Lász­ló balladáját. Szinte magunk előtt látjuk az élénk cselekményt, amint egyre jobban és jobban halad a tragikus vég felé: Fehér Anna erre se szól, Végigsétál a folyásán, Folyasóról-folyasára. Fehér László ajtajára. — Ifallod-ó te kedves bátyám. Met ben vagy, vagy meghóttál? — Se nem élek, se nem halok, Csalcterölad gondolkozók! A felakasztott, betyárságba baj­szolt Fehér László testvére végül megátkozza a börtöngazdát, a döb­benetes erejű szavakból szinte az egész elnyomott nép határtalan ke­serűsége szó], minden elnyomó felé: Hallad-e te börtöngazda, Kern átkozlak, nem szokásom, A kenyered kőnek váljon Mosdóvized vérnek váljon. Mosdóvized vérnek váljon. Törülköződ lángot hányjon! Persze vannak vfdám dalaik Is bőven, alig gyözzzük őket leírni, ezeket Tóth Agnes vezetésével olyan pompás népi többszólamúság- ban adják elő, hogy a többi társuk, aki hallja, mind táncra perdül tőle, dolgozhat bőven a filmfelvevő is! Este 6 órakor már készen áll a színpad, az MNDSZ tagjai ott gyű- lekeznek. Rövidesen meg is tudjuk, miért: kedvet kaptak ők is a da­lolásra. örömmel üdvözöljük őket, azonnal be is mennek a felvevő-te­rembe, egyik nóta a másik • után csendül fel ajkukon. Csak úgy szárnyal a daluk. Hogy is ne szár­nyalna, hogy is ne csengene, mi­kor legnagyobb örömükről, az ara­tás sikeres befejezéséről dalolnak: Jaj, de sokat arat tan a nyáron, De keveset aludtam az ágyon, Vesd meg babám nékem a se- lyemdgyadat Hadd pihemfem ki rajta magar mai! A nóta még tovább Is megy: fi­gyelmezteti azokat, akik nem sze­retik megfogni a dolog vastagját, C3ak a cifrálkodás a gondjuk: Ezt a kislányt ne vedd el, ne vedd el, Fém győzöd meg kendövei, kané dővel, Kilencet köt fejére, sejhaj nya­kára Tizediket karcsú derekára! Alig akar vége lenni a szebbnél, . szebb nótáknak. Mikor befejeződik a hangfelvétel, még továbbra Is gyakorolnak az asszonytársak, olyan nagy kedvet kaptak a dalo­lásra, hogy a holnapi kultúrműsor­ban szerepelni akarnak ők is a da­laikkal. A szemközti párthelyiségben, amelyik jelenleg kultúrház is, nagyban folyik a helybeli népi ze­nekar hangjainál az ,.öregek” tánc- próbája. Idősebb emberek, asszo­nyok pompásan járják a’ helybeli csárdás és ugrós táncot. A zenekar tagjai alig hisznek a fülüknek, amikor a félórás tánc muzsikáját visszajátssza nekik a gép. örömük­ben még eljátszottak két pattogós cigánytánc- dallamot. No, de las­sanként el is búcsúzunk, mert hol­nap is nap lesz, mégpedig nagy nap! Az első terménybeadás 1 Kovács László­és a többi kulák ..tekintetes” fény­korában igen kevés volt ezek közül a becsületes dolgozó parasztok ke- j zén. cselédféle meg nem Is igen ál- ■ moüott arról, hogy saját fogatán' hajthat végig a falun, saját föld­jéről, a saját házába. Molnár Anti bácsi még jól em­lékszik, amikor Csizmadia ..tekin­tetes úr” házából családostól dob-! ták ki, mint megunt cselédet. Azt sem tudta, hogy hol húzza meg ma­gát. Most mégis azok között van, akik akarva-akaratlanul a kulák- szekerét tolják. „Nem sürget a munka” — így véli az öreg. Az aratási munkát két nappal a! versenytárs. Guláes előtt fejezték ■ be a tivadariak, bár erről sem be-1 szél a versenytábla. De hiányoznak j még a most folyó nagy munka, a; hordásban élenjárók nevel is. Is­meri pedig jól őket Csapó elvtárs is, a tanácselnök. Az I. típusú csoport tagjai S fo­gatot állítottak össze a hordáshoz. A Halvány-részből kezdték, Király István, Szabó István, Tiba Tibor s a többiek keresztjeit rakták egy­másután, úgyhogy a cséplőgép pén­tek reggel már vígan búgott Király bácsi portáján. 75 fogat ran a fainban, de a hetvenötnek csak kisebb ré­sze követte még Király bácsiék lendületes példáját. A szomszédos Guláes, meg Jánl határában igen­csak mozgolódtak a magasan rakott szekerek, négyesével, ötösével ha- határban negyede sem hiányzott a kereszteknek. 14 népnevelője vau a pártszerve­zetnek. így számolja Gonda elv­társ, a pártszervezet titkára. Csaknem valamennyien a téli sze­mináriumon is resztvettek. Ilyen kis helyen, mint Tivadar, komoly erőt jelenthet már ez a szám, ha ladtak egymásután, de a tlvadarl jól irányítva, szívvel végzők a fel­világosító munkájukat. De vég- zik-e? A ,,ráérünk" hangulat, a Gacsá- lyt. Szarka és a demokrácia erősö­dését véres szemmel figyelő volt főnyilas. Marcsó Géza portája felölj Indul kt. ök maguk „mutatják aj példát”. Egyik sem kezdett ahor-J dáshoz, „Ráér a bordás” — ismétli * utánuk az öreg Fábián József is.* Ráért ősszel is. a magtisztításnál, | csávázásnál. Nem hallgatott a Párt* szavára, a kulákot követte. Egye-* dűl az ő búzája lett üszkös a falu-* ban. Most pár mázsa terménye* ; bánhatja, ha a hordásnál is késik,*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents