Néplap, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-19 / 166. szám
laül juLi'Uii v. L ITOK a Varga hadnagy bajtárs kéri as apját: írja meg1? hogyan teljesítik a laskodiak u terményhegyüjtést Laskod községben a hordás, má- soclnövényvetés, cséplés, beadás előkéssí tő gyűlésén ott voltak a párt- funkcionáriusok, a községi tanács valamennyi tagja, az állandó bizottság, a község tömegszervezetéinek vezetői, és sokan Laskod dől gozó parasztjai közül. __ I.askodon minden sürget — áliapította meg Esze András tanácselnök. Valóban! Az idejében levágott termény rohamosan száradt a határban. — Néhány nap késlekedés és amit a réven megnyertünk, (már mint az aratást időben, és Petne- házát megelőzve), azt könnyen elveszthet jiik a vámon — mondta Vitéz József kisparaszt. — Késlekedve szemet vesztünk, azonkívül ■ elkésünk a másodnövényeink elvetésével is. Pallai József, F. Tóth József, Szilágyi János és minden laskodi dolgozó paraszt ezen a véleményen volt. „Gyorsan és jól” lett a Jelszava Varga Sándor párttitkár elvtárs kijelentése nyomán az értekezlet valamennyi tagjának és a határozatok nem maradtak csupán „pa- pirtervek”, A HORDÁS , A —- 1 ) megkezdődött a falu feltérképezése után. A községet három részre osztották. A „Szabadság utca”, ' „Fő utca” és a „mellékutcák” egy- egy körzetet alkottak. A Szabadság utca körzetfelelőse maga a ' párttitkár elvtárs. A többi körzetet az állandó bizottság két tagja patronálja és népnevelő aktivált abból a tömegszervezetből tobo. rozza, amelyiknek a körzetfelelös éppen tagja. Egy népnevelőre 10 család gondjait bízza a Párt, ők adnak tanácsot vitás kérdésekben. Printa András kisparaszt az egyik légjobb kahikaszervező. Népnevelő munkája révén sok közösen bordó .csoport alakult Ballai Ferenc, özv. Budai Istvánná és még sokan köszönhetik a kalákahordásjrak, hogy az elsők között teljesíthették a tér- ménybeadást, mert a cséplőgép abban a körzetben kezdett ahol a legtöbb kazial állott már készen, A hordás, — bár a kalákahor- dással négy teljes napot nyer a község, — még nem fejeződött be, mert. járójószággal hordanak a laskodiak. Varga Bertalan kisparaszt javaslatára a munka zömét éjjelre hagyták, mikor a tehenek frissebben mozognak, több keresztet lehet felrakni. Ezzel átlagosan egy napot nyert a község, — ezt is kiszámították a népnevelők. — Ez igen sokat jelent a tarlóhántás szempontjából is. a csjtpies i i a Szabadság utca körzetében már holnap befejeződik és az I. számú cséplőgép a „mellékutcák” körzetébe megy át, majd a Fő utca egyik végére, ahol szemben haladva a II. számú, a nyírmadai gépállomás cséplőgépével találkozik. A két cséplőbrigád versenyben van egymással: melyik gép csépel többet és jobban. Melyik géptől viszi ' be terményét a legtöbb laskodi dolgozó paraszt egyenesen a termény- raktárba. . Hogy a eséplésnél a munka folyamatosabb legyen, Varga Sándor párttitkár azt javasolta, hogy a géprész kimérésével ne teljen az idő, írják egy ,,jegyre” a gépjárandóságot és majd a terményraktárban, Szabó László ügyvezető elv- társ az egyénenként beadott terményből leszámítja ée naponként egyszer mérik ki a gép számára. A TE R. M ÉN Y ß K .4 D A S nagy lelkesedéssel folyik. Varga Bertalan, miközben feleségével felrakták csépié? után a terményzsákokat, ezt mondta: „A hadnagy fiam írta, hogy Jól megyen sora és sokat gondol haza, az aratásra.” — írja, —: „hogy ők is meg a városi emberek, mind szinte együtt tazdálkodnak a falu dolgozóival, i gyárakban arról beszélnek: miyen az idő? Ha esőre áll, félnek, iügy beázik a termény, — Sokat szélnek a batakaritásí munka hőéiről és az olyan gazdákról, akik ;ól teljesítették a terménybeadást.” — Minket figyel elvtársak a Part, a bányászok, a vasutasok, a katonák, hivatalnokok, mindenki — mondta a gépkörül állóknak. — Aztán azzal fejezi be levelét a fiam: „Szeretnék buszke lenni apámra, írja meg minél hamarabb, hogy végeztek a csépléssel és hogy teljesítette a beadást, nemcsak maga, hanem az egész község. Varga elvtársban és a többi las- kodi dolgozó parasztban nem fog csalódni sem a Fárt, sem Varga hadnagy baj társ és egyetlen egy városi dolgozó sem. Akikre büszkék az ibráuyi dolgozó parasztok Az ibrányi határban már zöldéinek a má'sodnövönykcnt vetett köles és silöcsalarnádé-táblák. Rákosi elvtárs tárnicsait az ibrányi dolgozók is olvasták. Rákosi elvtárs az ország valamennyi dolgozó parasztjának ajánlotta: „vessenek minit több másodnövónyt”. „Ha a. Párt. Rákosi elvtárs, tanácsolt valamit' az mindly jó volt” így vetekedik Mátyás Sándor elvtárs, ibrányi kisparaszt. —- Mikor a Párt javaslatára miitrágyáztam a földemet. 3—4 mázsával magasait) termést, értem el. Az ibrányi tanácsnak komoly segítséget nyújt munkájában a társadalmi bizottság. A község határát felosztották egymás közölt, ha- tárrészokre, A társadalmi bizottság tagjait azokra a dűlőkre osztották be, ahol a. földjük van. Ezzel elérték, hogy munkájuk közben állandóan figyelemmel kísérhették: kik vannak elmaradva a mdsodnövény- i'Slessel. Figyelmeztették az elmaradókat, megmagyarázták nekik a korai vetés jelentőségét. - Mátyás elvtárs véleménye szerint nem clcg az. ha mi csak megmagyarázzuk a dolgozóknak a. nuiaodngvéhy jelentőségét. Nekünk párttagoknak, kommunista példamutatással kell élenjárni a munkában, A legjobb agitd- cios éra a-, személyes példamutatás. MÁTYÁS ELVTÁRS az elsők között volt az 500 öl köles és a 300 öl tarlórcpa elvetésében, ,,A terménybeadásban is az elsők között akarok lenni” — mondja, Kisgyűlésen versenyre hívtam Ss. Nőmet Miklóst: a. cséplőgéptől 3 óra ‘alatt minden felesleges terményemet beadom a szövetkezet raktárába. Szcnabeadásál HO és tojásbeadását 100 százalékban teljesítette. Nem volt elég tojása eleinte, hogy mindet beadhassa. Kölcsönkért és. mégis elérte, hogy az elsők között lehessen. SZ1KSZAI GÁBOR 10 holdas középparaszt, jó népnevelő munkája mellett, szintén példát mutat a dolgozó parasztoknak. 2j0 öl kölest vételt és ennek fele már szépen zöldet, 600 öl tarlórépát is vetett. ,.Vetek sok másodnövényt, hogy, hi magot nem is hoz, legyen mit a silóba• rakni. Közösen silózunk, kevesebb így vele a munka, mintha mindenki külön csinálná. Silózás nélkül a tengeriszár IS napig elég a tehenemnek, de silózással SG napig. Silótakarmánytól a tehén sokkal jobbam, tejel is. Tápértéke pedig megfelel a. lucernáénak. ,,A földet nem lehet kihasználni” — szól Szikszói Gábor. Ha több másodnövényt vetünk, több a trágya és duplán visszaadjuk a földnek. amit elvettünk tőle. A népnevelők jó munkáját bizonyítja, hogy Puskás Sámuel 8 és félholdas kisparaszt is befejezte mdsodnövényvetését. 2000 öl kölest cs 600 öl tarlórépát vetett el. ,De nem csak a másodvetésnél terem kétszer a földem. A, krumplit korán elvetettem. És még a krumpli a földben volt, már a területet beültettem káposztával. Előrelátható- , tag gyönyörű káposzta lesz belőle. Az ibrányi dolgozók meg nem fejezték be a másodnövény vetését. Erdei Mihály tanácselnök elvtársiéi megkérdik a dolgozók ha elmegy hozzájuk beszélgetni: „Vatn-o még köles és tarlórépa-mag, mert mi még vetnénk. Abban a községben, ahol a Párt cs te tanács helyesen irányítja a népnevelők munkáját, ahol a népnevelők példát mutatnak, olt nincs fennakadás a, munkában. VILLÁM TRAKtORIStáK! Becző Bálint tyukodí traktorista a vasárnapi békeműszakon a tarlóhántásnál 500 százalékot teljesített! Keresete ezen a napon 164 forint volt! Molnár . István, a mándokí gépállomás traktoris- táía Tiszabezdéden egy nap alatt 220 métermázsa terményt csépelt el! Szilárdítsátok a munkás-paraszt szövetséget jó munkátokkal! Mutassatok példát a falunak a munka ban! URAI FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEZET! A verseny tábla üresen ásít! Talán nincsenek a községben lemaradók és élenjárók a verseny során?! DOLGOZÓ PARASZTOK! Nehéz Pál hodászi dolgozó paraszt a (lép alól teljesítette terménvbeadási kötelezettsédét 205 százalékban! Ugyanakkor minden földjén befejezte a tarlóháa • tást s minden iöldiébe elvetette másodnövényként : pohánkát és kölest! Nehéz Pál dicséretet érdemel) JÁRMI DOLGOZÓ PARASZTJAI! 550 hold tarlóból csak 100 holdat szántottatok fel ’ 80 hold másodvetési tervből 40 holdat teljesítet tétek! 1 Hogv teljesítitek majd a 120 holdas vállalástl • Nem elég beszélni, cselekedni is kell! i VÁSÁROSNAMÉNYI JÁRÁS! A hordásnál lemaradtatok! ; Nagyobb igyekezetei a termés betakarításáéi folytatott csatában! i KÁNtOR JÁNOSI TERMÉNY AT VEVŐ JE! Malombavihető, teljesen száraz terményt nen akart a terményátvevő átvenni a beadni szándékozd , parasztoktól, arra hivatkozva, hogy a termény méi vizes. Kinek az érdekeit szolgálja ez a terményátvevő' Á dolgozó parasztokét, vaáv a kulákokét? TlSZASZALKAI GÉPÁLLOMÁS! A tarlóhántásban lemaradtatok! Talán elaludtak a traktoristák a gépállomás vase \ tőivel együtt? [ Július 24-én érkezik Magyarországra ‘ a VIT tiszteletére Albániából elindult „Békeváltó" A berlini III. Világifjúsági és üláUtalálkozó tiszteletére Albániáiról elindított „Békeváltó" a Bolgár Népköztársaság területén, a bolgár fiataloknak nagy lelkesedése mellett' Szófián keresztül halad a román határ felé és július 24-én délután 5 órakor érkezik Magyarországra. A „Békeváltó” július 27-én Érden, Nagytétényen át érkezik Budapestre, a» Julius 2S-án 0 órakor folytatja tovább útját a váltó és négy órakor érkezik a komáromi hídhoz, majd a DISZ Központi Vezetősége képviselőinek ■ kíséretében a Dunán viszik át a váltót Eu- szoveéig, ahol ünnepség keretében átadják a váltót a csehszlovák fiataloknak. Ide fut be az osztrák- és olasz fiatalok váltója Is. A váltók rövid ünnepség után haladnak tovább a VIT színhelyére. Bőséges termést takarít be dolgozó parasztságunk, A nép államának segítségével, a Párt jó tanácsai nvomán megsokszorozódtak a keresztek a földeken. Az idei jó termés azt hirdeti: évről-évre jobban él dolgozó parasztságunk is. Népnevelőink hasonlítsák össze a tavalyi termést az ideivel. Az elmúlt esztendőben árpából a megyei átlag 6.1 mé- termázsa volt, Az idén az eddigi csépiért eredmények szerint 12 mázsás a megyei árpaátlag. A búsa tavalyi megyei átlaga 7,3 mázsa volt. Az idei átlag 13 mázsa. A rozs tavaly holdanként átlagosan 6.6 mázsát fizetett — az időn 8 mázsa 80 kiiógramot! Nemcsak a jó időjárásnak köszönhetjük ezt, hanem a korai vetésnek, jó növényápolásnak, műtrágyának, gépállomásnak, traktornak -— egyszóval a Párt, a kormány^ segítségének, tanácsainak. Ez a termésátlag is bizonyítja azt, hogy ez az ország a dolgozók hazája. Nem így van a KAPITALISTA ORSZÁGOKBAN A kapitalista országokban a dolgozók életszínvonala csökken, a tőkések jövedelme emelkedik. Nézzük meg például Franciaországot. A nép nyomora nő, az árak is nőnek. 1947- ben egy munkaruha 1030 frankba került, az idén ugyanez a ruha 3400 frank. Egv ing 1947- ben 400 frank volt, 1951-ben 1100 frank. A cipő ára 750 frankról ekk jel, Érveljenek NÉPNEVELŐINK 4200 frankra szökött fel. Ugyanakkor 650 nagytőkés jövedelme 1946- ban évi 10.752 millió frank volti 1949-hen pedig már 51.681 millió frank. S a nagytőkések jövedelméhez hozzá kell adni azt a 800 milliárd frankos hadiköltségvetési előirányzatot, amelyet a dolgozók keserves adójából, verítékéből szereznek. _ Mennyivel jobb és más az élet a mi országunkban! S ezt a hazát erősíteni kell, még gazdagabbá kell tenni a népet.! Mivel erősítjük most hazánkat? Az ötéves terv teljesítésével. Harcoljanak üzemi népnevelőink a terv túlteljesítéséért, a munkafegyelem megszilárdításáért. Mondják el a népnevelők: ha megyénkben minden üzemi munkás egy percet késik egy hétig, akkor az időmennyiség értékéből egy kétszobás munkáslakást lehetne felépíteni. Minden óra késés ára 60 ház. Ha megyénk minden mun kása egy napot hiányzik egy héten, az egy gyár elrablását jelenti! Mivel erősíthetik dolgozó parasztjaink hazánkat? A gyors hordással, csépléssel, ió terménybegyüitéssel! A laskodi népnevelők kiszámították azt, hogy ha éjjel hordanak az ökrös és tehenes fogatokkal, akkor egy napot nyernek, mert éjjel fürgébbek a tehenek és ökrök. ÉRDEMES PONTOSAN, GYORSAN BEADNI A TERMÉNYT —- ezt számította ki Kovács Sándor kisvarsánvi középparaszt is. 42 mázsa búzáia termett. Beadási kötelezettsége 4 mázsa 70 kiló — gyorsbeadási jutalom mázsánként 4 forint. Összesen 18 forint 80 fillér. „C‘‘ vételire bead 18 mázsát. Ennél a jutalom mázsánként 20 forint. A két jutalom; 378 forint 80 fillér, S ott van még az őrlési kedvezmény. Ha augusztus húszig teljesíti kenvérgabonabe- adási kötelezettségét, 20 kilót őrölhet, ha takarmánvgabonabe- adását teljesíti november 7-ig, újabb 20 kilót őrölhet s ha minden beadását teljesíti április 4-ig, még úiabb 40 kilót őrölhet. Egyszóval érdemes gyorsan és pontosan badní: mindjárt a gép alól! Erre a megállapításra jutott Kovács Sándor középparaszt is. S ott van még a jutalom is. A 100 legjobban teljesítő dolgozó paraszt két hétig üdülhet ingyen és 400—400 forintos takarékbetét könyvet kap. Ezenfelül 400 dolgozó paraszt 300— 300 forintos betétkönyvet, 600 dolgozó paraszt 200—200 forintos betétkönyvet, 1500 dolgozó paraszt 150—150 forintos betétkönyved kao Ezenfelül, akik nem részesültek országos jutalomban, a megyei élenjáróknak a Megyei Tanács oszt szét 100 —200 forint értékű betétkönyveket. A győztes község 100.000 forintos kultúrházat kap. S a legjobbak közül öt község soronkívül villanyt kap. Miközben dolgozó paraszt iáink győzelemre viszik a hordást, cséplést, terménvbegvüi- tést, ne feledkezzenek meg többi munkájukról sem. Harcolni kell A KAPÁSNÖVÉNYEK MAGASABB TERMÉSHOZAMÁÉRT Az élenjáró szovjet tudomány bebizonyította, hogy ahol például a napraforgónál is elvégzik a pótbeporzást, jóval nagyobb a terméshozam. A szlavianszki „Vörös Mag” kolhozban egv hektáron pótbeporzást végeztek a napraforgótáblán. Ezen a hektáron 32.6 mázsa termett, míg ott, ahol csak a méhek dolgoztak, ott egy hektár 28 mázsa magot adott. Hogyan kell elvégezni a napraforgók pótbeporzását? Kezdetlegesebb módja, amikor az egyik napraforgótányért a másikhoz érintik s ezt kétszer megismétlik. Fejlettebb módszer, amikot szörméskesztvűyel viszik egyik tányérról a másikra a vi rágport s ezt szintén kétszei végzik el. Rákosi elvtárs azt tanácsolta dolgozó parasztjainknak: hasz náliák a mesterséges beporzást Terjesszék minél szélesebb kör ben népnevelőink a Párt, Rákos: elvtárs tanácsait.