Néplap, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-19 / 166. szám

laül juLi'Uii v. L ITOK a Varga hadnagy bajtárs kéri as apját: írja meg1? hogyan teljesítik a laskodiak u terményhegyüjtést Laskod községben a hordás, má- soclnövényvetés, cséplés, beadás elő­késsí tő gyűlésén ott voltak a párt- funkcionáriusok, a községi tanács valamennyi tagja, az állandó bi­zottság, a község tömegszervezetéi­nek vezetői, és sokan Laskod dől gozó parasztjai közül. __ I.askodon minden sürget — áliapította meg Esze András ta­nácselnök. Valóban! Az idejében levágott termény rohamosan száradt a ha­tárban. — Néhány nap késlekedés és amit a réven megnyertünk, (már mint az aratást időben, és Petne- házát megelőzve), azt könnyen el­veszthet jiik a vámon — mondta Vitéz József kisparaszt. — Késle­kedve szemet vesztünk, azonkívül ■ elkésünk a másodnövényeink elve­tésével is. Pallai József, F. Tóth József, Szilágyi János és minden laskodi dolgozó paraszt ezen a véleményen volt. „Gyorsan és jól” lett a Jelszava Varga Sándor párttitkár elvtárs kijelentése nyomán az értekezlet valamennyi tagjának és a határo­zatok nem maradtak csupán „pa- pirtervek”, A HORDÁS , A —- 1 ) megkezdődött a falu feltérképe­zése után. A községet három rész­re osztották. A „Szabadság utca”, ' „Fő utca” és a „mellékutcák” egy- egy körzetet alkottak. A Szabad­ság utca körzetfelelőse maga a ' párttitkár elvtárs. A többi körzetet az állandó bizottság két tagja patronálja és népnevelő aktivált abból a tömegszervezetből tobo. rozza, amelyiknek a körzetfelelös éppen tagja. Egy népnevelőre 10 család gondjait bízza a Párt, ők adnak tanácsot vitás kérdésekben. Printa András kisparaszt az egyik légjobb kahikaszervező. Népnevelő munkája révén sok közösen bordó .csoport alakult Ballai Ferenc, özv. Budai Istvánná és még sokan kö­szönhetik a kalákahordásjrak, hogy az elsők között teljesíthették a tér- ménybeadást, mert a cséplőgép abban a körzetben kezdett ahol a legtöbb kazial állott már készen, A hordás, — bár a kalákahor- dással négy teljes napot nyer a község, — még nem fejeződött be, mert. járójószággal hordanak a laskodiak. Varga Bertalan kispa­raszt javaslatára a munka zömét éjjelre hagyták, mikor a tehenek frissebben mozognak, több keresz­tet lehet felrakni. Ezzel átlagosan egy napot nyert a község, — ezt is kiszámították a népnevelők. — Ez igen sokat jelent a tarlóhántás szempontjából is. a csjtpies i i a Szabadság utca körzetében már holnap befejeződik és az I. számú cséplőgép a „mellékutcák” körze­tébe megy át, majd a Fő utca egyik végére, ahol szemben halad­va a II. számú, a nyírmadai gép­állomás cséplőgépével találkozik. A két cséplőbrigád versenyben van egymással: melyik gép csépel töb­bet és jobban. Melyik géptől viszi ' be terményét a legtöbb laskodi dol­gozó paraszt egyenesen a termény- raktárba. . Hogy a eséplésnél a munka fo­lyamatosabb legyen, Varga Sándor párttitkár azt javasolta, hogy a géprész kimérésével ne teljen az idő, írják egy ,,jegyre” a gépjáran­dóságot és majd a terményraktár­ban, Szabó László ügyvezető elv- társ az egyénenként beadott ter­ményből leszámítja ée napon­ként egyszer mérik ki a gép szá­mára. A TE R. M ÉN Y ß K .4 D A S nagy lelkesedéssel folyik. Varga Bertalan, miközben feleségével fel­rakták csépié? után a terményzsá­kokat, ezt mondta: „A hadnagy fiam írta, hogy Jól megyen sora és sokat gondol haza, az aratásra.” — írja, —: „hogy ők is meg a városi emberek, mind szinte együtt tazdálkodnak a falu dolgozóival, i gyárakban arról beszélnek: mi­yen az idő? Ha esőre áll, félnek, iügy beázik a termény, — Sokat szélnek a batakaritásí munka hő­éiről és az olyan gazdákról, akik ;ól teljesítették a terménybeadást.” — Minket figyel elvtársak a Part, a bányászok, a vasutasok, a katonák, hivatalnokok, mindenki — mondta a gépkörül állóknak. — Aztán azzal fejezi be levelét a fiam: „Szeretnék buszke lenni apámra, írja meg minél hama­rabb, hogy végeztek a csépléssel és hogy teljesítette a beadást, nemcsak maga, hanem az egész község. Varga elvtársban és a többi las- kodi dolgozó parasztban nem fog csalódni sem a Fárt, sem Varga hadnagy baj társ és egyetlen egy városi dolgozó sem. Akikre büszkék az ibráuyi dolgozó parasztok Az ibrányi határban már zöldéi­nek a má'sodnövönykcnt vetett köles és silöcsalarnádé-táblák. Rá­kosi elvtárs tárnicsait az ibrányi dolgozók is olvasták. Rákosi elv­társ az ország valamennyi dolgozó parasztjának ajánlotta: „vessenek minit több másodnövónyt”. „Ha a. Párt. Rákosi elvtárs, taná­csolt valamit' az mindly jó volt” így vetekedik Mátyás Sándor elvtárs, ibrányi kisparaszt. —- Mikor a Párt javaslatára miitrágyáztam a földemet. 3—4 mázsával maga­sait) termést, értem el. Az ibrányi tanácsnak komoly segítséget nyújt munkájában a tár­sadalmi bizottság. A község hatá­rát felosztották egymás közölt, ha- tárrészokre, A társadalmi bizottság tagjait azokra a dűlőkre osztották be, ahol a. földjük van. Ezzel elér­ték, hogy munkájuk közben állan­dóan figyelemmel kísérhették: kik vannak elmaradva a mdsodnövény- i'Slessel. Figyelmeztették az elma­radókat, megmagyarázták nekik a korai vetés jelentőségét. - Mátyás elvtárs véleménye szerint nem clcg az. ha mi csak megmagyarázzuk a dolgozóknak a. nuiaodngvéhy jelen­tőségét. Nekünk párttagoknak, kom­munista példamutatással kell élen­járni a munkában, A legjobb agitd- cios éra a-, személyes példamutatás. MÁTYÁS ELVTÁRS az elsők között volt az 500 öl kö­les és a 300 öl tarlórcpa elvetésé­ben, ,,A terménybeadásban is az el­sők között akarok lenni” — mond­ja, Kisgyűlésen versenyre hívtam Ss. Nőmet Miklóst: a. cséplőgéptől 3 óra ‘alatt minden felesleges ter­ményemet beadom a szövetkezet raktárába. Szcnabeadásál HO és tojásbeadá­sát 100 százalékban teljesítette. Nem volt elég tojása eleinte, hogy mindet beadhassa. Kölcsönkért és. mégis elérte, hogy az elsők között lehessen. SZ1KSZAI GÁBOR 10 holdas középparaszt, jó népneve­lő munkája mellett, szintén példát mutat a dolgozó parasztoknak. 2j0 öl kölest vételt és ennek fele már szépen zöldet, 600 öl tarlórépát is vetett. ,.Vetek sok másodnövényt, hogy, hi magot nem is hoz, le­gyen mit a silóba• rakni. Közösen silózunk, kevesebb így vele a mun­ka, mintha mindenki külön csi­nálná. Silózás nélkül a tengeriszár IS napig elég a tehenemnek, de si­lózással SG napig. Silótakarmánytól a tehén sokkal jobbam, tejel is. Tápértéke pedig megfelel a. lucer­náénak. ,,A földet nem lehet kihasználni” — szól Szikszói Gábor. Ha több másodnövényt vetünk, több a trá­gya és duplán visszaadjuk a föld­nek. amit elvettünk tőle. A népnevelők jó munkáját bizo­nyítja, hogy Puskás Sámuel 8 és félholdas kisparaszt is befejezte mdsodnövényvetését. 2000 öl kölest cs 600 öl tarlórépát vetett el. ,De nem csak a másodvetésnél terem kétszer a földem. A, krumplit ko­rán elvetettem. És még a krumpli a földben volt, már a területet be­ültettem káposztával. Előrelátható- , tag gyönyörű káposzta lesz belőle. Az ibrányi dolgozók meg nem fe­jezték be a másodnövény vetését. Erdei Mihály tanácselnök elvtárs­iéi megkérdik a dolgozók ha el­megy hozzájuk beszélgetni: „Vatn-o még köles és tarlórépa-mag, mert mi még vetnénk. Abban a községben, ahol a Párt cs te tanács helyesen irányítja a népnevelők munkáját, ahol a nép­nevelők példát mutatnak, olt nincs fennakadás a, munkában. VILLÁM TRAKtORIStáK! Becző Bálint tyukodí traktorista a vasárnapi békeműszakon a tarlóhántásnál 500 százalékot teljesí­tett! Keresete ezen a napon 164 forint volt! Molnár . István, a mándokí gépállomás traktoris- táía Tiszabezdéden egy nap alatt 220 métermázsa ter­ményt csépelt el! Szilárdítsátok a munkás-paraszt szövetséget jó munkátokkal! Mutassatok példát a falunak a munka ban! URAI FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEZET! A verseny tábla üresen ásít! Talán nincsenek a községben lemaradók és élen­járók a verseny során?! DOLGOZÓ PARASZTOK! Nehéz Pál hodászi dolgozó paraszt a (lép alól tel­jesítette terménvbeadási kötelezettsédét 205 százalék­ban! Ugyanakkor minden földjén befejezte a tarlóháa • tást s minden iöldiébe elvetette másodnövényként : pohánkát és kölest! Nehéz Pál dicséretet érdemel) JÁRMI DOLGOZÓ PARASZTJAI! 550 hold tarlóból csak 100 holdat szántottatok fel ’ 80 hold másodvetési tervből 40 holdat teljesítet tétek! 1 Hogv teljesítitek majd a 120 holdas vállalástl • Nem elég beszélni, cselekedni is kell! i VÁSÁROSNAMÉNYI JÁRÁS! A hordásnál lemaradtatok! ; Nagyobb igyekezetei a termés betakarításáéi folytatott csatában! i KÁNtOR JÁNOSI TERMÉNY AT VEVŐ JE! Malombavihető, teljesen száraz terményt nen akart a terményátvevő átvenni a beadni szándékozd , parasztoktól, arra hivatkozva, hogy a termény méi vizes. Kinek az érdekeit szolgálja ez a terményátvevő' Á dolgozó parasztokét, vaáv a kulákokét? TlSZASZALKAI GÉPÁLLOMÁS! A tarlóhántásban lemaradtatok! Talán elaludtak a traktoristák a gépállomás vase \ tőivel együtt? [ Július 24-én érkezik Magyarországra ‘ a VIT tiszteletére Albániából elindult „Békeváltó" A berlini III. Világifjúsági és üláUtalálkozó tiszteletére Albániá­iról elindított „Békeváltó" a Bol­gár Népköztársaság területén, a bolgár fiataloknak nagy lelkese­dése mellett' Szófián keresztül ha­lad a román határ felé és július 24-én délután 5 órakor érkezik Magyarországra. A „Békeváltó” július 27-én Ér­den, Nagytétényen át érkezik Bu­dapestre, a» Julius 2S-án 0 órakor folytatja tovább útját a váltó és négy óra­kor érkezik a komáromi hídhoz, majd a DISZ Központi Vezető­sége képviselőinek ■ kíséretében a Dunán viszik át a váltót Eu- szoveéig, ahol ünnepség keretében átadják a váltót a csehszlovák fiataloknak. Ide fut be az osztrák- és olasz fiatalok váltója Is. A váltók rövid ünnepség után haladnak tovább a VIT színhelyére. Bőséges termést takarít be dolgozó parasztságunk, A nép államának segítségével, a Párt jó tanácsai nvomán megsokszo­rozódtak a keresztek a földe­ken. Az idei jó termés azt hirdeti: évről-évre jobban él dolgozó parasztságunk is. Nép­nevelőink hasonlítsák össze a tavalyi termést az ideivel. Az elmúlt esztendőben ár­pából a megyei átlag 6.1 mé- termázsa volt, Az idén az eddigi csépiért eredmények szerint 12 mázsás a megyei árpaátlag. A búsa tavalyi megyei átlaga 7,3 mázsa volt. Az idei átlag 13 má­zsa. A rozs tavaly holdan­ként átlagosan 6.6 mázsát fizetett — az időn 8 mázsa 80 kiiógramot! Nemcsak a jó időjárásnak kö­szönhetjük ezt, hanem a korai vetésnek, jó növényápolásnak, műtrágyának, gépállomásnak, traktornak -— egyszóval a Párt, a kormány^ segítségének, taná­csainak. Ez a termésátlag is bizonyítja azt, hogy ez az or­szág a dolgozók hazája. Nem így van a KAPITALISTA ORSZÁGOKBAN A kapitalista országokban a dolgozók életszínvonala csök­ken, a tőkések jövedelme emel­kedik. Nézzük meg például Franciaországot. A nép nyomo­ra nő, az árak is nőnek. 1947- ben egy munkaruha 1030 frank­ba került, az idén ugyanez a ruha 3400 frank. Egv ing 1947- ben 400 frank volt, 1951-ben 1100 frank. A cipő ára 750 frankról ekk jel, Érveljenek NÉPNEVELŐINK 4200 frankra szökött fel. Ugyanakkor 650 nagytőkés jövedelme 1946- ban évi 10.752 millió frank volti 1949-hen pedig már 51.681 millió frank. S a nagytőkések jövedelméhez hozzá kell adni azt a 800 mil­liárd frankos hadiköltségvetési előirányzatot, amelyet a dolgo­zók keserves adójából, verítéké­ből szereznek. _ Mennyivel jobb és más az élet a mi országunkban! S ezt a hazát erősíteni kell, még gazda­gabbá kell tenni a népet.! Mi­vel erősítjük most hazánkat? Az ötéves terv teljesítésével. Harcoljanak üzemi népneve­lőink a terv túlteljesítéséért, a munkafegyelem megszilárdításá­ért. Mondják el a népnevelők: ha megyénkben minden üzemi munkás egy percet késik egy hétig, akkor az időmennyiség értékéből egy kétszobás munkáslakást le­hetne felépíteni. Minden óra késés ára 60 ház. Ha megyénk minden mun kása egy napot hiányzik egy héten, az egy gyár el­rablását jelenti! Mivel erősíthetik dolgozó pa­rasztjaink hazánkat? A gyors hordással, csépléssel, ió terménybegyüitéssel! A laskodi népnevelők kiszá­mították azt, hogy ha éjjel hordanak az ökrös és tehenes fogatokkal, ak­kor egy napot nyernek, mert éjjel fürgébbek a tehe­nek és ökrök. ÉRDEMES PONTOSAN, GYORSAN BEADNI A TERMÉNYT —- ezt számította ki Kovács Sándor kisvarsánvi középpa­raszt is. 42 mázsa búzáia ter­mett. Beadási kötelezettsége 4 mázsa 70 kiló — gyorsbeadási jutalom mázsánként 4 forint. Összesen 18 forint 80 fillér. „C‘‘ vételire bead 18 mázsát. Ennél a jutalom mázsánként 20 forint. A két jutalom; 378 forint 80 fillér, S ott van még az őrlési kedvezmény. Ha augusztus hú­szig teljesíti kenvérgabonabe- adási kötelezettségét, 20 kilót őrölhet, ha takarmánvgabonabe- adását teljesíti november 7-ig, újabb 20 kilót őrölhet s ha min­den beadását teljesíti április 4-ig, még úiabb 40 kilót őrölhet. Egyszóval érdemes gyorsan és pontosan badní: mind­járt a gép alól! Erre a meg­állapításra jutott Kovács Sándor középparaszt is. S ott van még a jutalom is. A 100 legjobban teljesítő dol­gozó paraszt két hétig üdülhet ingyen és 400—400 forintos ta­karékbetét könyvet kap. Ezen­felül 400 dolgozó paraszt 300— 300 forintos betétkönyvet, 600 dolgozó paraszt 200—200 forin­tos betétkönyvet, 1500 dolgozó paraszt 150—150 forintos be­tétkönyved kao Ezenfelül, akik nem részesültek országos juta­lomban, a megyei élenjáróknak a Megyei Tanács oszt szét 100 —200 forint értékű betétköny­veket. A győztes község 100.000 forintos kultúrházat kap. S a legjobbak közül öt község soronkívül villanyt kap. Miközben dolgozó paraszt iáink győzelemre viszik a hor­dást, cséplést, terménvbegvüi- tést, ne feledkezzenek meg többi munkájukról sem. Harcolni kell A KAPÁSNÖVÉNYEK MAGASABB TERMÉSHOZAMÁÉRT Az élenjáró szovjet tudomány bebizonyította, hogy ahol pél­dául a napraforgónál is elvégzik a pótbeporzást, jóval nagyobb a terméshozam. A szlavianszki „Vörös Mag” kolhozban egv hektáron pótbeporzást végeztek a napraforgótáblán. Ezen a hektáron 32.6 mázsa termett, míg ott, ahol csak a méhek dolgoztak, ott egy hektár 28 mázsa magot adott. Hogyan kell elvégezni a napra­forgók pótbeporzását? Kezdet­legesebb módja, amikor az egyik napraforgótányért a másikhoz érintik s ezt kétszer megismét­lik. Fejlettebb módszer, amikot szörméskesztvűyel viszik egyik tányérról a másikra a vi rágport s ezt szintén kétszei végzik el. Rákosi elvtárs azt tanácsolta dolgozó parasztjainknak: hasz náliák a mesterséges beporzást Terjesszék minél szélesebb kör ben népnevelőink a Párt, Rákos: elvtárs tanácsait.

Next

/
Thumbnails
Contents