Néplap, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-17 / 164. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK' Mai számuubbó! Győré József elvtárs tarlóit beszédet a porcsalmai ünnepségen Í2. old.l — Jelentés a vasárnesű fegyverszüneti tárgyalásokról (3. old.l — Elbízták magukat a máríapócsi ,-Vörös csillag“ tszcs tagjai f4. old.) AZ MDP SZABÓ IC S-SZATM AR MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VII. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM ÁRA 50 FILLER 1951 JULIUS IT. EEDD At, OSZSZSZK Állami Tervbizottságának és Statisztikai Hivatalának jelentése az OSZSZSZK negyedik (háború utáni első) ötéves tervének teljesítéséről (1946—1950) Az OSZSZSZK népgazdasága helyreállításának' és fejlesztésének — 1946-tól 1950ig terjedő evekre szóló — háborúutáni ötéves tervét, amelyet az OSZSZSZK Legfelső Tanácsa 1946 júniusában fogadott el, a Szovjetunió kormánya és személyesen Sztálin elvtárs állati- dó segítsége eredményeképpen sikeresen teljesítették, a legfontosabb tervfeladatokat jelentősen j túlteljesítették. A jelentés megállapítja, hogy az elmúlt ötéves terv teljesítése során az OSZSZSZK jelentős sikereket ért el az ipar helyreállítása és fejlesztése terén. Az ötéves tervben 1950-rc megállapított ipari termelési színvonalat határidő elölt az IO49. év. negyedik évnegyedében — elérte. szeres. 194(j-liez viszonyítva a haszonállat- és baromfiállomány egészében a gazdaság minden kategóriájában megnövekedett. A mezőgazdaság gépesítésének színvonala emelkedett. Az ötéves terv esztendei alatt a mezőgazdaság nagymennyiségű mezőgazdasági gépet kapott. A gép- cs traktorállomdsok Iraktorparkjának kapacitása Tő százalékkal növekedett, a kombájnok száma pedig 30 százalékkal A tavaszi vetés alá a szántást 1950-ben a kolhozokban 89 százalékban gépek végezték, az ugar- szántást pedig 93 százalékban és az őszi szántást 9T százalékban. 195Ó-ben az ugar- és őszi szántás 88 százalékát előhántó ekével végezték. Nagy munkát végeztek a mező- védő erdőültetvények létesítése során. A természetátalakítás sztálini tervét végrehajtva, az OSZSZSZK európai része sztyeppes és erdő- sztyeppés vidékeinek kolhozai, szovhozai, gép- és traktorállomá- sai, erdőgazdasági és erdövédőállo- másai .1948—19oO-ben, Határidő előtt teljesítették az ötéves tervet Moszkva és Leningrád ipari üzemei több mint 860.000 hektár területen telepítettek és ültetlek védőerdőket. Az Ural, Szibéria és a Volga- mente ipara tovább fejlődött és 1950-ben 2.8-szer annyit termelt, mint a háború előtt. A háborús károkat szenvedett vidéken a vas és szines-fém kohászati üzemeket, a szénbányákat,, olajkutakat, villanytelepeket, . gépgyártó és vegyiüzemeket, építőanj agipari, köuy- nyüipari, élelmiszeripari és egyéb iparágakhoz tartozó ipari üzemeket új technikai alapon állították helyre. ’Az ötéves terv előírta, hogy a köztársasági és a heiyi ipar össztermelésének 1950-ben — az ötéves terv utolsó évében — 23 szá- ■salékkal kell felülmúlnia a háború előtti 1940-es év színvonalát. Ténylegesen A helyi fütöanyagiparban a szén- kitermelés 1950-ben 1940-hez viszonyítva 52 százalékkal emelkedett, a tőzegbrikket termelés 3.5-szere- sére emelkedett. A köztársasági és helyi ipar üzemeiben meghonosították az élenjáró technikát, ami lehetővé tette a sok munkát igénylő és nehéz munkafolyamatok gépesítési színvonalának emelését az iparban és az építkezésben. A műnk ások munkájának termelékenysége a köztársasági állami iparban és helyi iparban 1950-ben 22 százalékkal emelkedett 1940-hez viszonyítva. A szovhozokban bővült a gazdasági növények vetésterülete. Az OSZSZSZK szovhozügyi minisztériumához tartozó szovhozok alapjában véve befejezték a legfontosabb mezei munkák gépesítését: 1950-ben a szántás 99 százalékát traktorok végezték és a gabona- nemüek 97 százalékát kombájnokkal aratták, a szarvasmarhaállomány az ötéves terv alatt 1.9-sze- resére, a juh- és kecskeállomány 1.8 szeresére növekedítt, a sertésállomány pedig megháromszorozódott. Az ötéves terv esztendői alatt az autóbusz- cs taxiállomány majdnem ötszörösére emelkedett. A köztársasági és helyi jelentőségű keményburkolatú gépkocsiutak hossza 1950 végéig 1940-hez viszonyítva 26 százalékkal növekedett. Túlteljesítették az ötéves terv előírását, kis folyókon új viziuták megnyitására és. azokon történő áruszállításra vonatkozólag. 1950- ben kis folyókon 11 százalékkal több árut szállítottak, mint amennyit az ötéves terv előírt. A kis folyókon megnyitott viziuták hossza az ötéves terv ideje alait 12.209 km-rcl növekedett. Az ötéves terv esztendei alatt helyreállítottuk és továbbfejlesztettük ié postát, távírót és a rádiót. A jelentés a továbbiakban azzal foglalkozik, hogyan teljesítették az ótéves tervet a nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelése 1950-bm az ipari termelés 37 százalékkal volt több, mint 1940-ben. Az ötéves terv évei alatt a köz- társasági és helyi ipar valamennyi ágát magasabb technikai színvonalon állították helyre és ezek az iparágak jelentősen tovább fejlődtek. A köztársasági és a helyi ipar építőanyag- termelése túlhaladta a háborúelötti színvonalat. A köztársasági és helyi faipar által kitermelt szerszámfa mennyisége 1050-ben 51 .százalékkal emel- kedatt 1940-hez viszonyítva. A termelt fűrészáru mennyisége 1950- ben 1940-hez viszonyítva másfélszer ras és túlhaladja az ötéves terv előírását. A köztársasági és helyi könnyűipar az ötéves terv évei folyamán a termelt cikkek választékábau elérte a háborúelőtti színvonalat és új tömegcikkek gyártását sajátította el. A pamutszövetek termelése az ötéves terv alatt 3.3-szeresére, a gyapjúszöveteké 2.8-szeresére, a len. szöveteké 2.5-szeresére növekedett. A köztársasági és helyi élelmiszeripar az ötéves terv előírását péksüteményekben 16 százalékkal, tisztaárukban 23 százalékkal, cuk- rászkészitincnyekben 27 százalékkal és állati zsiradékban 23.százalékkal teljesítette túl. Az ötéves terv alatt a hústermelés 1.6-szere- sére növekedett és a hentesáruból 2.3-szer, állati zsiradékból háromszor, tejtermékekből pedig másfélszer többet állítottak elő. A helyi ipar és az ipari termelőszövetkezetek — mondja a , továbbiakban a jelentés — 1950-ben össztermelés tekintetében 16 százalékkal teljesitettél; túl az- ötéves terv előírását és 59 százalékkal több közszükségleti cikket gyártottak, ■ mint 1949-ben, Az OSZSZSZK népgazdaságának minden ágában egészében túlteljesítettek az állami beruházási tervet. . 1 A jelentés ezután áttér arra, hogy a mezőgazdasági téren hogyan teljesítették az ötéves tervet és megállapítja, hogy az elmúlt ötéves terv során nagy sikereket értek el a mezőgazdaság továbbfejlesztésében és a kolhozok társadalma- silott gazdaságának erősítésében. A mezőgazdaság anyagi, technikai bázisa megnüvekedett és emelkedett a gép- és traktorállomások szerepe a kolhozok termelésében. A gabonaneniüek vetésterülete az ötéves terv során 28 százalékkal növekedett — ezen belül a búza vetésterülete 71 százalékkal. A gabonaneműek terméshozama 1949-ben és 1950-ben túlhaladta a háborúelötti színvonalat. Az ipari növények vetésterülete az ötéves terv alatt 64 százalékkal növekedett. Jelentékenyen megnőtt az ipari növények terméshozama. A zöldség- és úiny- nyefélék, valamint a .burgonya vetésterülete 1950-ben 1940-hez viszonyítva 13 százalékkal emelkedett, a burgonya terméshozama túlhaladta a háborúelötti színvonalat. Az ötéves terv alatt jelentékenyen megnövekedett a gyümölcs-, valamint á szőlőtermesztési terület. Állattenyésztés terén haszonállatok és baromfi szempontjából a kolhozok túlhaladták a háborúelötti színvonalat A növekedés szarvasmarhánál 21 százalék, a faltoknál és kecskéknél 21 százalék, sertéseknél -49 százalék. Baromfinál a növekedés kétterén és megállapítja, hogy az OSZSZSZK-ban, miként az egész Szovjetunióban munkanélküliség nem volt és nincs is. A népgazdaságban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma, 1950 végéig, 19)0 végéhez viszonyítva, 24 százalékkal növekedett. Tovább javult-a lakosság anyagi helyzete, ami kifejezésre jutott a munkások és alkalmazottak pénz- és reálbérének emelkedésében, valamint a parasztoknak. mind a társadalmasított kolhozgazdaságból, mind a háztáji, egyéni gazdaságból származó jövedelme növekedésében. Jelentékenyen megnövekedtek az államnak a dolgozók kulturális és társadalmi céljaira fordított kiadásai. A lakosság az állam költségére segélyeket és kiutalásokat kapott a munkások és alkalmazottak társadalombiztosítása révén, nyugdíjakat pedig a szociális gondozás révén. Ingyen kedvezményes beutalásokban részesült, szanatóriumokba üdülőkbe, illetve gyermekiutézmé- nyekbe. A sokgyermekes és egyedülálló anyák az államtól segélyeket kaptak. A lakosság az állam költségére ingyenes orvosi ellátásban részesült, a dolgozók továbbképzését az állam fedezte, továbbá ösztöndíjakban részesítette a tanulókat és még sok más juttatásban és kedvezményben részesítette a lakos, ságot. Ezenkívül minden munkás és alkalmazott évenként legalább két heti, -egész sor foglalkozási ág dolgozói pedig ennél hosszabb fizetéses szabadságot kaptak. A nép anyagi életszínvonalának emelkedésével egyidejűleg a háborúutáni időszakban további fejlődést értünk el a kultúra, tudó-, mány é3 művészet terén. Az ötéves terv alatt jelentős sikereket értünk el közoktatási téren. Biztosítottuk a gyermekek általános kötelező oktatását 7 éves kortól kezdve. Az elemi hétosztályos és középiskolák hálózatának kiszélesítése terén és a tanulók létszámának szempontjából túlteljesítettük az ötéves terv előírását. Az ötéves terv alatt körülbelül S.OOO városi és falusi iskolát állítottunk helyre cs építettünk, amelyekben több. mint 1 millió gyermek tanul. Az elemi, 7 osztályos és középiskolákban a munkások és falusi ifjúság iskoláiban, a technikumokban és egyéb középiskolákban 1950 végén 20.6 millió volt a, tanulók létszáma. A szövetségi és köztársasági főiskolákon az OSZSZSZK területén 1950-ben 800 ezer főiskolai hallgató tanult. A háborúelőtti időhöz viszonyítva, jelentékenyen meg. növekedett a gyermekintézmények száma is. A kulturális és népművelési Intézmények háború előtti hálózatát helyreállítottak és túlhaladtuk a háborúelőtti színvonalat. Í950 végén a különböző rendeltetésű könyvtárak száma 203.000 volt, könyvállományunk meghaladta a 470 millió példányt. Ebben nincs benne a városi és falusi értelmiség, továbbá a munkások és kolhozpa- rasztok magánkönyvtárainak könyv, állománya. A járási kultúvházak száma 1940-hez viszonyítva, 39 százalékkal emelkedett. A falusi klubók száma, jelentősen túlhaladta a háború előttit. A vetítő berendezések, filmszínházak és vándor filmvetítő berendezések hálózata 1950 végéig. 1940-hez viszonyítva 1.5-szeresére növekedett. A gyógyintézetek hálózata kiszélesedett és tovább javult a lakosság egészségügyi ellátása. A kórházi ágyak száma 1950-ben, 1940- hez viszonyítva, 23 százalékkal növekedett. A városi és falusi szülőotthonokban lévő szülőágyak száma túlhaladta a háború előtti színvonalat-. A; anya. és gyermekgondozó hálózat 1940-hez viszonyítva, 1.5-szeresére növekedett. HelyreáJ- litottuk és kiszélesítettük a szanatóriumok hálózatát. Az orvosok■ száma 1950-ben. 1940-hez viszonyítva. 80 százalékkal növekedett. Sikeresen fejlődött a szovjet kereskedelem is. 1947-től, 1950-ig a szövetségi kormány . három ízben szállította le a tömegfogyasztási cikkek árát és létrejöttek a fettételek ahhoz, hogy 1950 március 1-én, újabb árleszállítást' lehessen végreha jtahi. Ez a munkások, alkalmazottak és értelmiség reálbérének komolyemelkedését biztosította, további azt eredményezte, hogy a parasztoknak olcsóbbá telt iparcikkek megvásárlására kisebb összegeket kell fordítaniuk. Az állami és szövetkezeti kereskedelmi áruforgalom 1950-ben jelentősen felülmúlta a háború előtti színvonalat. 1050-ben az állami és szövetkezeti üzletekben több árut adtak el. mint 1940-ben, különösen húsból, hentesáruból és haltermékekből, állati és növényi zsiradék ból és egyéb zsiradékból, cukorból, cukrászkészít menyekből, lábbeliből, pamut- és gyapjú- selyem- és len- szövetekből, harisnya- és zoknifélékből. A háború előtti színvonalhoz viszonyítva a lakosságnak több órát. rádióvevőkészüléket, varrógépet, kerékpárt, motorkerékpárt, vil- Iumoshuztartási cikket és egyéb ‘kultúr, és háztartási- cikket adtak el. Jelentősen megnövekedett a kolhozkereskedelem volumene. A. kolhozpiacokon a jegyrendszer eltörlése és a pénzreform végrehajtása után csökkentek az árak. Széles körben kibontakozott a lakásépítés Az állami üzemek, intézmények és helyi szovjetek, valamint a városi és munkás telepek lakossága állami hitel segítségével az ötéves terv alatt ti'0 millió négyzetméter lakóterületit lakóházat állított hely. re cs épített. Ezen felül a falvaku ba.n 1,300.000 lakóházat állítottak helyre és építettek fel. Nagy munkát végeztek a közüzemek helyreállítása és új közüzemek építése terén. Az ötéves terv alatt 161 városban és munkatelepen állítottak helyre, vagy építettek újonnan víz- vezetéket, 100 városban és munkás, telepen létesítettek csatornahálózatot és 18 városban létesítettek villamos és troleybusz közlekedést. Megnövekedett a városi villanytele- pek kapacitása és a városi villamoshálózat hossza 1940-hez viszonyítva, 79 százalékkal növekedett, A troleybusz vonalak hossza 1930 végéig 1940-hez viszonyítva 2.3- szorosára növekedett. A városi vízvezetékek hálózata 1950-ten 1940- hez viszonyítva 19 százalékkal bővült és a napi átlagos vízszolgáltatás 43 százalékkal növekedett. A városi vízvezetékek hálózata kibővítésének ötéves tervét túlteljesítettük. Azoknak a lakásoknak a száma, amelyekbe be van vezetve a gáz, 1950-ben. 1940-hez viszonyítva, ötszörösére, a gázszolgáltatás háztartási célokra pedig, 5.5-szere- sére növekedett. Jelentős munkát végeztünk a városok, munkatelepek és falvak rendezése terén is. Befejezésül a jelentés megállapítja, hogy az ötéves terv esztendei alatt tovább folyt a munka Moszkva — a Szovjetunió fővárosa — újjáépítése általános tervének megvalósítása tehén. Nagy munkát végeztek az OSZSZSZK háborútól károsult városai lakásainak és közüzemeinek helyreállítása téren is.
