Néplap, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-15 / 163. szám

1351 JULIUS 15. VASÁRNAP aaste?. *7 Lelkes munkaverseny folyik az alkotmányi felajánlások teljesítéséért a megye üzemeiben A Nyíregyházi Magasépítési Vál­lalat ‘dolgozót Alkotmányunk tisz­teletére megfogadták, hogy a fel­ajánlásuk után kezdődő építkezé­sek tervben előírt határidejét 5 százalékkal csökkentik. A felaján­lás nagy lendületet adott a munka­versenynek. A brigádok és munka­telepek párosversenyben harcolnak a felajánlás teljesítésének elsősé­géért. A dolgozók munkalendiiléte ma­gával ragadta d műszáki dol­gozókat is. A műszakiak a munka jobb szerve­zésével, új módszerek átadásával, a sztahanovista módszerek széles elterjesztésével, tanácsokkal viszik előbbre a versenyt. A vállalat brigádjai közül magas termelési eredményt ért el Ferenci Mihály négytagú ácsbrigádja. Fe­renci elvtárs sztahánovista munka- módszerével : a sablonos gerenda­jegyzéssel és faragással, megismer­tette brigádja minden tagját. Így lehetővé tette a brigádtagok önálló munkáját. brigádjainak versenyében a Kos- suth-brigád halad az élen. A bri­gád 103.7 százalékos ál lag teljesít­ménnyel dolgozik. A brigád ered­ményét lényegesen megjavítja és emeli Kiss elvtárs, brigádvezető ciklonrendszerű mákgubó felszívó gépe., A brigádot .Kövesd! elvtárs íűtöbrigádja sarkalja, 1G7 százalé­kos eredményével. ivó v esdi elvtárs a kongresszusi, az április' négy és a májusi versenyekben hatalmas sz.-x)mcgtakarltást és magas száza­it tót ért el. Segítségére voltak a brigádnak a jó eredmény elérésében a műszakiak is. Segítettek az anyagellátás folya­matossá tételében és a munka jó megszervezésében. A brigád 29$ százalékos átlag­teljesítménnyel harcol alkotmá­nyi felajánlása teljesítésiért. A betanított segédmunkás-brigá­dok közötti versenyben File András 2 tagú betanított segédmunkásbri­gádja lett az első. A Filé-brigád munkaideje teljes kihasználásával, normáját 187 százalékra teljesíti. A vidéki munkatelepei brigádjai is lelkesen versenyeznek a ft'iajáu- lás teljesítéséért. A vállalat polgá­ri niunkatelepén dolgozó brigádok közül jó teljesítményével Czura András 4 tagú kőműves-brigádja emelkedett ki. A Czura-brigád mun­kája nagyrészét sztahanovista mód­szerrel végzi. A műszakiak segítsé­gével az anyagellátást folyamatossá tették, .lót együttműködve r. lötbi brigádokkal 188 százalékos átlagtel. jesítménnyel dolgozik. Fűtési módszerét átadta bri­gádja valamennyi tagjának. Ezért sikerült megközelíteniük az üzem legjobb brigádjának teljesít­ményét. Kövesd! elvtárs brigádja elhatározta, hogy lehagyja az első helyen haladó Kossuth-brigádot. A versenyben a második helyről a negyedik helyre csúszott az Éber. ség-brigád. A visszaesés oka, hogy munkájukat nem osztják be olyan jól, mint előzőleg és igy nem tud­nak együtt haladni teljesítményük fokozásában a többi emelkedő ered­ményű brigáddal. Az Alkotmány tiszteletére tett felajánlások első teljesítéséért ne­mes vetélkedés indult apa és fia, idős Keszegi Sándor és ifjú He­szegi Sándor között. A legutóbbi kiértékelés szerint a két kiváló munkás csak pár tized szá­zalékos teljesítménykülönbséggel dolgozik. Ifjú Iteszegi Sándor 131.i szá­zalékos átlagteljesítményével, hat ponttal apja elé került. Idős Heszegi Sándor 130.8 százalé­kos eredményt ért' el. A verseny lendülete azt mutatja, hogy a két kiváló munkás vetélkedése nagy­szerű eredményekkel segíti majd féléiméit ötéves tervünk időelőtti megvalósítását. A fehérgyarmati tárház szerelt» munkásai üzemi sajtót indítanak Alkotmá­nyunk tiszteletére tett munkafel­ajánlásuk teljesítésének segítésére. Az üzemi sajtó hetenként jelenik majd meg. Géppel Írják és egy-egy példányt elküldenek az egyesülés többi malmainak is. Rendszeresen közlik az üzemi sajtóban a be­vált szovjet és magyar munka­módszereket, ismertetik a legjobb eredményt el­értek módszereit, a dolgozók to­vábbképzésének segítésére szakcik­keket is közölnek. Ezenkívül lesz egy külön „Villám”-rovata is az üzemi sajtónak, melyben megdi­csérik a legjobbakat és kritikát mondanak a hátul kullogok felett. A bfidszcnímihályi Alkaloida Fordítsunk nagyobb gondot a nők termelésbe való bevonására Gerő elvtárs Pártunk 71. Kongreszusán moudtt beszédé­ben feladatul tűzte ki elénk a nők fokozottab bevonását öt­éves tervünk megvalósításának munkájába. Az eddigi eredmé­nyek azt mutatják, hogy a mun­kaerő szervezett toborzása nagy eredményeket hozott. Megyénk valamennyi községéből , százával mentek el a dolgozók az or­szágban folyó építkezésekhez, bá­nyákba, gyárakba. A toborzott munkások között azonban még mindig kevés a ; nő. Maguk a vállalati toborzók, a járási mun. kafelelősök sem fordítanak kellő gondot és szervező munkát a nők bevonására. A nyírbátori já­rásban, a vásárosnaményi járás­ban és a megye több községé­ben ezt a ..magától való fejlő­désre'’ bízták. Ezért megy las­san a tanulólányok szervezése. Megyénkből viszonylag kevés lány ment el ipari tanulónak. Nem egyszer halljuk még azt a kijelentést, hogy Ipari munka, nem való lányoknak, nem való nőknek. Dolgozóinkat fel kell világosítani arról, bogy a nők­nek Alkotmányunk biztosítja minden munkához való jogát és hogy a nőknek is kötelességük ott megállani a helyüket, ahová 5 éves tervünk teljesítése, a szocializmus felépítése szüksé­gessé teszi. ­Országunkban! munkaerőhiány mutatkozik. Erről napról, napra meggyőződhetünk. 5 éves ter­vünket nem tudnánk teljesíteni, ha a nőket nem vonnánk be az építőmunkába. A munkaerő- hiányt másképpen nem tudjuk megoldani. Az 5 éves terv meg­valósítása, a szocializmus fel­építése ' és • a béke megvédése most már munkaerő kérdésévé is vált. Sikeres munkánk inár nemcsak a gépesítéstől, a nor­mák túlteljesítésétől, hanem a munkaerő szervezett toborzásá­tól, a nők mentői szélesebb tö­megének bevonásától is függ. Gerő elvtárs mondotta: „... az a tapasztalat, hogy meglehető­sen erős a konzervativizmus a nőknek a termelésbe való bevo­násánál s főként szakmunkára való felhasználásánál". Gerő elvtárs szavai nyomán megvilá­gosodik előttünk a feladat is: le kell küzdenünk a megnyilvá­nuló konzervativizmust. Feivilá. gosító munkát kell kifejteni nem szabad megelégedni azzal, hogy a munkaerőtoborzók ki­mennek egy napra egy községbe, kidoboltatják, hogy lehet mun­kára jelentkezni, aztán ' várják a jelentkezőket. Ha nem jön akkor már másnap más község­ben teszik ugyanezt. Így tesznek a nyírbátori járásban és a já: nisi munknerőosztály vezetője nem igyekezett ezt a hibát kija vítani. A munkaerő szervezeti toborzása, a nők bevonásává szemben megnyilatkozó kouzer vativizmus legyőzése azt jelenti hogy felvilágosító, nevelő mun kát kell kifejteni a dolgozók kő zott; Nevelő munkával kell le győzni a dolgozók elzárkózásé és az ellenség rémhíreit. A dől gozó nőknek el kell mondani hogy jövőnk, boldogabb életűn! építése és — Gerőelvtárs szava szerint.—„a nők gazdasági,- po litikai és kulturális felemelkedé sének, egyenjogúsításuk mara déktalan megvalósítása” attó függ, mennyire; vesznek részt a; új társadalom építésében. AZ ELSŐ NAP A TILOLOGÉPNÉL Sallai Jolán ma dolgozik először gépep. Hosszú idő óta dolgozik a halászi kenderfeldolgozóban. A gé­pek, mellett járt-kelt: felrakó mun­kás volt. Csak magának vallotta be és egyszer az üzemi párttit- Eárnak, hogy nem kis irigységgel kíséri a gépen dolgozók munkáját. Nem egyszer elfogta a vágy, hogy kivegye valakinek a kezéből a szőke lenszálakat és ő maga tartsa oda a hűvös szellőt fúvó kiverő­kerékhez. Nem egyszer sóhajtozott iS,-magában: „Ha egyszer gépen dolgozhatnék...” íme, most gépen dolgozik. Ma reggel, amikor oda­áll t a gép mellé, nagyon boldog volt Boldogságába azonban egy kis félelem is keveredett. Mikor az első marék, kenderkócot oda akarta tartani a klverőhöz, megreszkétett a keze. Túl sokat markolt és nem fért a nyílásba. Nagynehezen csak beleerőszakolta. Ekkor azonban másik nehézséggel került szembe: a, kiverő csak a köteg külső szá­jait tisztította meg a pozdorjától, a belső szálakon ottmaradt a póz- dórja. Forgatta, de nem használt. Sokáig ott tarthatta, mert 'a ki­verő kerék már kezdte magára szedni a szálakat, kezdte elhorda- fti a vékonyszálú kócot. > — Talán nem jói választot­tam?... nem idevaló vagyok? Jobb lett volna talán ottmaradni a he­lyemen, a felrakásnál... — gondol­ta* Kicsit elkedvetlenedett, de a gépi munka szeretete mégis győ­zött. benne. Erősebben markolta pjeg a kendert, kevesebbet vett belőle, mostmár oúafért a nyilas­hoz. A külső szálakat hamar le is pucolta a verőkerék, de a belső szálak most sem tisztultak. Nem tudta, hogy verés közben szét kell teríteni, hogy mindenütt egyfor­mán érje a kerék fogazata. Magá- ramaradt ezzel a problémával, sen­ki sem segített neki, senki sem gondoskodott arról, hogy legyen 'oktatója, A munkavezető sem volt mellette. Nem egyedül érezte a magárahagyottságot. A többi, ma beállított gépi dolgozó is vele ér­zett. Közös volt az aggodalmuk, á kétségük. A mellettük dolgozó szak­társakból is hiányzik még a jó 'kollektív szellem, hiányzik a se- gíleniakarás. Nem alakult ki, mait nem volt, aki gondot viseljen a .ki­alakulására. Nemhiába járja az a mondás a dolgozók között, hogy a párttitkár és az üb. titkárnak az a törvénye az új dolgozókkal kap­csolatban, hogy: ,,Ha vállalkoztál rá, akkor csináld”, meg az, hogy „Jobb, ha magad jössz rá, mert ak­kor nem felejted el...” A réjö gép- munkások már megszokták ezt, maguk is átvergődtek az első két­séges, nehéz napokon. Nem is siet­tek segíteni az új munkatársak­nak. Kiss Jánosné, meg Kozma Júlia, Sallai Jolán szomszédjai is úgy voltak vele, hogyha valakinek baja van, hát szóljon. — Gyere már szaktárs nézd meg, mért nem veri egyenletesen... — kérte Kissnét Sallai Jolán. — Nem tartod .jól oda, terítsd szót. Így ni... — és megmutatta. Ennyi segítséget kapott csak az első nap. Hogy mennyi kár szár­mazott a magárahagyatottságból, az műszakváltáskor derült ki. Az új gépmunkások sokkal keveseb­bet termeltek, mint a régiek. A tisztított kender szála is rüvidebb volt, mert hosszú ideig tartották a verőhöz és az elszaggatta a szá­lat. A kivert pozdorja között pedig ott pihentek a kiverő által elszag­gatott, „elhordott” kócszálak. Az üzemi bizottsági titkár és a párt­titkár figyeljen fel erre és gon­doskodjon arról, hogy az új mun­kások nagyobb segítséget kapja­nak. Váltsa be nyári mozibérlet­szelvényét KÖZSÉGÜNK BÜSZKESÉGE SIPOS ANDRAS Sípos András községünk szü­lötte, sztahánovista kőműves, egyike azoknak, akikre dol­gozó népünk szeretettel és büszkeséggel tekint. A Buda­pesti Gyárépítési Vállalat si- roki építkezésének mühelybi- zottsága arról értesítette a Községi Tanács Végrehajtó Bí- zotságát, hogy Sipos András a szocialista munkaversenyben ki­magasló eredményeket ér el. Állandóan 200 százalékon felül teljesíti normáját és mér szá­mos munkatársát oktatta ki a felemelt 5 éves terv gyors megvalósításának módszerére. Pártunk irányítása mellett Síoos András öntudatosan harcol a szocializmus minél előbbi meg­valósításáért, a béke megyédé séért. Példaképül szolgál többi ULAN BAtORBAN LELEP­LEZTÉK SZTÁLIN ELVTÁRS SZOBRÁT A tnongol népi' forradalom 30. évfordulója alkalmából Ulan Bátorban ünnepélyesen leplez­ték le Sztálin elvtárs szobrát. Ä főváros dolgozói ez alkalom­ból tömeggvűlést tartottak, amelyen Csojbalszan marsallaí az élen résztvettek a Mongol Népköztársaság kormányának, a Mongol Népi Forradalmi Párt központi bizottságának és a Nagy Népi Hurál elnökségének tagjai. _ —” munkástársának és községül! dolgozó parasztjainak. Dolgozó parasztságunk, kisvárdaí parasztok Sipos And r^1fi|filáján kérésziül is láttál nut -f§z a munkásosztály falui szövetségesének felemeléséé! az egész nép közös ügyééri Sipos András és munkásoszti lyunk nagy tetteire azzal ío községünk dolgozó parasztság válaszolni, hogy az Alkotmán napjára minden felesleges te menyét beviszi a nép raktáréin A kisvárdaí dolgozók nevébet a Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Treucséni István cséplőgéptől Hatalmas feladat, az aratási agiiációnál jóval nagyobb munka végrehajtása előtt állnak a nép­nevelők ezrei. Megyszerte nép- nevelöértekezleteken tárgyalják ezekben a napokban a másodvetés, behordás, cséplés és főképen a terménybegyüjtés agitációs felada­tait. Az Ibrányi népnevelők értekezle­tén ötvenhárom népnevelő jelent meg, túlnyomórészt dolgozó pa­rasztok, akik saját példájukkal, szavaikkal segítették a békearatás győzelmét is. öt és fél nap alatt aratott le a község. — Gyerák elvtárs, a párttitkár ezzel kezdte beszámolóját, majd a következő munkára tért át. Nem Maradhat­nak le a hordással sem. ügy szer­vezték meg a községben, hogy minden hat hás összefog és kölcsönösen segítik egymást a hordás gyors befejezésében. Az ibrányi értekezlet azt bizo­nyította, hegy a népnevelők megér. ibrányi népnevelő körzetével együtt teljesíti beadási kötelezettségét tik a személyes példamutatás je­lentőségét. Trencséni István 8 holdas népnevelő már eddigi mun­kájával kiérdemelte a falu gazdái­nak elismerését és szívesen hall­gatnak szavára. A növényápolást példásan végezte, négyszer kapált, elsőnek fejezte be az aratást is. Most az értekezleten újabb válla­lást tettr „Már cséplés közben a mérések után szekérre rakom a terményt” — vállalta — „és folyamatosan szállítom a raktárba”. A kőtelezőn felül a felesleget is azonnal beszállítom, magamnak csak a vetőmagot és az ünnepi pótfejadagokat tartom visz. sza. Ugyanakkor vállalta Trencséni István, hogy az állomás melletti körzetéhez tartozó családok kivétel nélkül a csépiéitől számított k(t órán ' belül eleget tesznek beadási kötelezettségüknek. Akinek nincs fogata, aztő saját i gatával segíti ki, hogy eleget t hessenek vállalásuknak. Az Alkc mány ünnepére tett felajánlás: párosversenyre hívta ki Trencsé elvtárs Balázsi elvtársat az ala szervezet titkárát. Egymásután hangzottak el a ve seuykihívások a termény begyűjt sikerének előmozdítására. Gégéi Miklós és többen szintén a cse léstől számított két órán belüli t adást vállalták körzetük név ben és felszólították a földmüvesszö- vetkezetet, hogy gondoskodjon a folyamatos átvétel biztosítá­sáról. Elhatározták, hogy az agitáciőji során fokozottan foglalkoznak jutalmazási rendelet ismertető: vei. Úgy dolgozunk — fogadkozt a felszólalók, — hogy kultúrház kapjon községünk!

Next

/
Thumbnails
Contents