Néplap, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-14 / 162. szám
1931 JULIUS 11, SZOMBAT A községi tanácsok tekintsék feladatuknak a gépi tarlószántásra való szerződéskötést Gépállomásainknak jelentős segítséget kell adniuk ahhoz, hogy Sza- boles-Szatmár dolgozó parasztjai sikeresen termeljenek az idén másodszor is földjeiken különféle vete- ményeket. A jó másodtermés fontos feltétele, hogy legalább 15—20 centi mélyen járja meg az eke a tarlót, idejében elkészüljön a magágy - a másod véleményeknek, mielőtt a tarló elpárologtatná a földben lévő nedvesség nagyrészét Arról meggyőződtek már a dolgosé parasztok, hogy a traktorszántás mennyivel jobb a fáradt tehenekkel való szántásnál. S mennyivel kisebb gondja van a gazdának, ha a sürgető behordás idején a maga fogatával szérűbe hordhatja az életet, addig a gépállomás traktora megfordítja a tarlót, vetheti a másodnövényeket. Igen kedvezményes áron szerződésesen állapodhatnak meg a dolgozó parasztok tarlóhántásva, mú- sodvetemény alá való szántásra a gépállomásokkal, A Párt, Rákosi elvtárs tanácsait követve ezer fs ezer dolgozó paraszt fogott hozzá, hogy megkétszerezze az eredetileg tervezett másodvetésteriiletét. A kormány pedig rendeletet adott ki: ha valaki termónyfizetésben állapodik mey a gépállomással, nem kell előre fizetnie. Majd csak akkor szállítja a gépi munkáért járó terményt, ha elcsépelt — de legkésőbb augusztus utolsó napjáig. Meg kell mondani, még mindig gyengén halad munkája, ugyanakkor gyengén halad a tarlóhántás, a szántás is másodnövények alá. , Legelső helyen a tyukodi gépállomás van, pedig tarlóhántási eredménye még 14 százalékos sincs. Tehát a megye többi 26 gépállomásán még ilyen eredmények sem születtek. Fedig sürget ám a másodvetés. A véleményeknek máris földben kellene lenniük. Legszégyenteljesebb elmaradást a demeeseri gépállomáson látni. Tarlóhántási tervüket mindössze 0.4 százalékban teljesítették. Nemkülönben a vencsellői gépállomáson, ahol 1.2 százalékos az eddigi eredmény. A NAGYSZEKERESI TANÁCS SEGÍT A SZERZŐDÉSKÖTÉSBEN A GÉPÁLLOMÁSNAK Igen súlyos hiba, hogy a községi tanácsok kizárólag a gépállomások feladatának tekintik a szerződéskötést. Rosszul hiszik a tanácsok, hogy' a földek géppel való művelése a gépállomások érdeke. A gépi talajmunka minél nagyobb területen — a dolgozó parasztság, az egész dolgozó nép érdeke. Ezzel a móddal lehet növelni a föld hozamát. A nagyszekeresi tanácsot jó példának tekintsék. Amikor Szabó Zsigmond, a jánkmajtisi gépállomás helyettes mező ) zdűsza telefonon ismertette velük a szerződés- kötés terményfizetési kedvezményét, visszaüzenték: jöjjenek az elvtársak, számos jelentkező'lesz. S volt is. Mert a nagyszekeresi tanácsnak szívügye, hogy minél több dolgozó paraszt, géppel dolgoztasson, jó legyen a másodvetemények termése. Természetes, hogy a gépállomások sem várhatják ölhetett kézzel, amíg a tanácsok hozzák elébük a szerződni óhajtó dolgozó parasztokat. A traktorosoknak össze kell szedniük legjobb érveiket és szabad idejükben felvilágosítani a traktorszántás előnyeiről a dolgozó parasz- tokát. Úgy dolgozni, ahogyan Konc Béla mándoki traktorlsta. aki eddig egyedül 32 dolgozó paraszttal kötött szerződést. S a szerződéskötés mellett szükséges minél gyorsabban végezni a tarló megszántását. Nisóczki József kisvárdai, Baoska Miklós nyír. madai és Szemén Erzsébet mándoki traktoristák példát mutatnak ebben a munkában, Kisóczki József 58, Bácskái Miklós 3h, Szemán Erzsébet pedig 32 holdat szántott meg eddig másodvetés alá. VILLÁM A JÁNKMAJTISI GÉPÁLLOMÁSNAK Bár a jánkmajtisi gépállomáson Szabó Zsigmond helyettes mezőgazdász jól foglalkozik a szerződéskötéssel, Szabó Károly vezető mezőgazdász annál kevésbbé. Igen ..feledékeny”, háromszor történt meg ve. le egymás után, hogy szerződéskötési tömbök nélkül indult el szerződéskötési útjára. Nagy hiba a gépállomáson, hogy Szúrom! Márta elvtársnő, a gépállomás vezetője sokszor határozatlan. Megtörtént, hogy más helyre irányította a Ivisnaményban dolgozó cséplőgépet. Az el is indult, haladt egy fél órát, amikor vezetője megkapta az új rendelkezést. Visz- sza kell menni! Visszament. Hosszú Idő pocsékolódott el, nem is beszélve az üzemanyagról 1 A mi gazdaságunk parancsnokainak mindig határozottaknak kell lenniük, helyes mérlegelés után dönteni. Kl V-KBZS TUNYOGMA TOLCS DOLGOZÓI NEM LESZNEK MÉLTATLANOK ZALKA MÁTÉHOZ Augusztus 20-ig 120 százalékra teljesítik begyűjtési tervüket , Dicső szabadságharcos katotia volt Zalka Máté, vagy, ahogyszü- • tófalujában, Matolcson nevezik : „Béla”. Tiz-tizenegyéves lehetett, amikor búcsút mondott szamos- parti falucskájának. Ezzel a szent elhatározással indult útnak a lobogószemü fiú: „Minden erőmmel küzdők a szabadságért.” Kemény Lászlónak, a legendáshírű 4S-as szabadságharcosnak története lobbantotta lángra benne ezt az elhatározást. Fogadalmát híven teljesítette. Mindenütt ott volt, ahol a népek szabadságáért, békéjéért küzdöttek. Abban az időben nem sokat hallottak róla szülőfalujában. Elvétve jöttek hírek s úgy suttogták az emberek egymás között: „Nagy ember a Béla”. Béla... Emlékszik a fürge, eleven pajkos fiúra Illyés bácsi is, hiszen együtt játszottak „adj ki király katoná”-t. Tiszáék ezt mondják: ,,Derék, nagy fiú volt.” A több, mint 90 éves Szűcs György bácsi is emlékezik alakjára. — óriássá, a legokosabbá, a legjobbá Mivel érvelnek A népnevelők Zalka Máté emlékét Idézik 1 Zalka elvtárs életét áldozta a szabadságért, a tunyogma- , tolcsiak szabadságáért is. Könyörtelen volt az ellenséggel szemben, mert az ellenség a nép ellensége volt. Zalka Máté harcolt a nagy Szovjetunióban Wrangel fehér hordái ellen. Harcolt Törökország szabadságáért. Harcolt Spanyolhonban a francoista fasiszták ellen. De ugyanakkor harcolt a Kül- cseiek, Misklek ellen is! A Köl- csetéknek több, mint 1000 holdja volt. Ákos „nagyságos úr” tölgyfa- bottal, puskával c*3 pisztollyal járt. RádL István cselédembert egyszer majdnem agyonlőtte, de annak sikerült elmenekülnie a gyalázatos bitang elöl. A „nagyságos” nemcsak éhbért fizetett, da még az aratórészeket is eilopatta éjszaka. Még most is ott él tanyáján. De már föld nélkül. A nép elleni gyűlölete ezerszerese a réginek. Ott él piszokban, szemétben a három Kölesei „kisasszony”, is. A rémhírek a rozzant kastélyból indultak útra aratáskor, hogy elriasszák az nőtt a matolcsiak szemében Zalka Máté, a magyar kommunisták dicső katonája. Értett is a győzelem alapos megszervezéséhez. S most olyan gonddal, olyan alaposággal szervezik a tunyogmatol- csi pártszervezetnél a begyűjtési győzelmet. Az egész falut hét részre osztották fel, minden körzetért a begyűjtési bizottság egy-egy tagja a f slel ős. A begyüjésí bizottsági tagok a parancsnokok. S az összekötök a népnevelők, ök viszik a versenyállás hírét a dolgozókhoz, ők lelkesítenek, magyaráznak, felvilágosítanak. Minden egyes népnevelő tizenöt-húsz családért felelős. Akik elmaradnak a begyűjtésben, azokat felkeresi a népnevelő egy olyan dolgozó paraszttal, aki dicséretre méltó eredményt ért el. Mindez nem elég. A terménynek a cséplőgéptől kell a begyűjtőhelyre kerülni. Minden cséplőgépnél hú-‘ romtagú népnevelőcsoportot szerveztek, akik beadásra serkentik a dolgozó parasztokat! a népnevelők ? aszonyokat a földekről. Méltó párjai a kulák Miskinek, aki tisztítat- lan magot akart vetni és a dohánykarókat a szomszédja földjére dobálta, aki ellopta Kiss Lajos járandóságát. Gazember valamennyi! A szabadság és béke ellenségei 1 Ki akarná vissza ezeknek a világát? Senki. Termény-beadással erősítjük drága hazánkat, hogy mindörökké a nép legyen az úr a földeken. így követeli ezt Zalka Máté emléke. .VAGY HŐS VOLT ZALKA MÁTÉ Nevét ismerte a Szovjet Hadsereg, Dicső hőstettek sorút vitte véghez ezredével. Belépett a török nemzeti hadseregbe, hogy az angol imperializmus ellen küzdjön. Aztán fegyverrel sietett a spanyol nép megsegítésére. Egyetlen hősies lobogás volt mindaddig élete, míg azt Huescánál egy akna ki nem oltotta. Halála előtt mondotta katonáinak : „Harcoljatok olyan meggyőződéssel, olyan következetesen, olyan bátran, olyan rettenihetetle- nül, mint ahogy korunk és minden idők legnagyobb szabadságharcosa, Rákosi Mátyás harcol.” Vájjon mit mondana most Zalka Máté a tunyogmatolcsiaknak? Azt mondaná: lám, megváltozott a község, i Nagy, fekete szemével mosolyogna. Betonjárdája van az ő kicsi Matolcsának. Mozi is játszik. Kis Lajosnak, Miski egykori nyomorúságos cselédjének földje, tinója, disznója van. Kelemenék most építettek házat, fürdőszobával. Most léplek be a csoportba és úgy gondolják, nemsokára felszerelhetik a fürdőszobát is. Fürdőszoba Tu- nyograatolcson! Egy paraszti • házban. És a Kelemen-gyerekek Debrecenben, Sátoraljaújhelyen nyaraltak. És a csoport?! 14 mázsás búzaátlagot várnak, 10 tehenük, 40 anyakocájuk van. És akkor Zalka Máté megkérdezné: „Hát aztán hogy álltok a munkával? — Erősítitek-e úgy a nép hatalmát, a béke táborát, ahogy arra Rákosi elvtárs tanít benneteket ?” Pap Zoltán, a párttitkár, válaszolna büszkén: „Learattunk. A tojásbegyüjtés 107 százalék. A baromfibegyűjtés 120 százalék. A szénabegyüjés 100 százalék”. Szabó Gézáné is felemelt fővel állna Zalka Máté elé: „Egészévi tojás- begyűjtési kötelezettségem 170 százalékra teljesítettem.” Madarasi Pál így szólna: ,.Az én eredményem 130 százalék 1” Szót kérne Kelemen Pál is. „Én pedig a terménybegyűjtésben versenyre hivom dolgozó paraszttár- saimat.” S zúgna, kiáltana aA egész (falu lelkesen, nagy örömmel: „Zalka Máté elvtársi Versenyre hívtuk Fehérgyarmatot. 120 százalékig teljesítjük begyűjtési kötelezel tsé- giinket augusztus 20-ig, az Alkotmány ünnepéig.” És Zalka Máté, nagy ragyogó, fekete szemével körbenézne, katonásan bólintana, mert tudná, hogy szülőfalujának népe állja a t tavát. Állja Is. A tunyógmatolcsí dolgozó parasztok nem lesznek méltatlanok a falu és a haza nagy fiúnak, Zalka Máténak nevéhez! (K I.) A termelőszövetkezetek és csoportok mai értekezletei elé Megyénk termelőszövetkezetei és csoportjai meggyőződtek már róla, hogy az elvégzett munka leszűrt tapasztalataival gyorsan lehet előrehaladni tovább, a tapasztalatok nagy segítséget jelentének. A mai szövetkezeti és cscportértekezletek- nek különös jelentőséget ad az a körülmény, hogy. győzelmesen befejezett aratás után vitatják meg a szövetkezeti parasztok azt a számtalan tapasztalatot, amelyek a szemveszteség elleni harc során felmerültek. Győztesen befejezett aratás után, amelynek csatájában keményen helyt kellett állniuk fs helyt is álltak szövetkezeteink. Hisz oly bőséges termést vágtak, mint ámi- lyent még soha nem takarított be dolgozó paraszt. Tiszadobon a „Táncsics” több, mint 20.000 keresztet számlálhatott. A fehérgyarmati „Győzhetetlen brigád” 18 kaszása 2Q0 hold kalászost győzött le öt nap alatt. Megerősödtek a munkaszervezetek a kemény munkában, a családtagok bevonása legtöbb termelőszövetkezetben jól elvégzett tennivaló volt. A verseny- életerőssé, elevenné vált, naponkint vitatták meg, melyik brigád volt aznap a legjobb kaszások brigádja, melyik szövetkezeti tag voR a legjobb kaszás, A családtagok bevonásán, a verseny szilárd alapjain épültek fel a sikerek. Termelőszövetkezeteink az aratás során megnövelték a példa erejét. Nemcsak kiváló terméseredményeikkel — mint 25 mázsás árpaátlagával a vasmegyeri „Micsurin” is —, nemcsak lendületes munkájukkal, hanem azzal Is, hogy segítséget nyújtottak egymásnak, sőt segítették az egyénileg dolgozó parasztokat is. Mennyire megnőtt a dolgozó parasztok tisztelete például a máriapócsi „Vörös csillag" termelőszövetkezeti csoport Iránt, amikor híre ment, hogy a pécsi szövetkezet brigádját a nyírgyulajiak- nak, kislétaiaknak segítenek. S mennyire megnőtt tiszteletük, amikor a szövetkezet kaszásai falujukban az egyéni gazdák földjein vágták a széles rendeket! Botpalád, Túrricse, Nyírderzs s még számos példa bizonyít emellett. Számos tanulság vár megvitatásra a mai értekezleteken, amelyek nek legfőbb célja, hogy legyőzzél azt a hangulatot: győztünk, mosi már pihenjünk az árnyékban égj kicsit. Mert győztünk, az bizonyos De nem teljes még a győzelem. A szem veszteség elleni harc csak t raktáraknál fejeződik majd be. A hordás égetően sürget, sutba kel vágni az olyan nézetet, hogy „Hadi forrjon még keresztben az élet”, é búza, a rozs nem forr, mint i must. Legfeljebb kicsirázik, elpereg Idő éri a gazda kárára. Erőteljesei haladnia kell már a cséplpsnel mindenütt — s indulnia kell az ü, terménynek a raktárak felé. Kö vetni kell az olyan példát mint i fehérgyarmati „Győzhetetlen bri gád” tsz-é, amely már 100 mázsí búzát beadott. S a tarlószántás másodvetés se halasztható. Szán tatlun tarlón elpárolog az élteti nedvesség, későn vetett másodnö vény nem hálás a gazdának. Szó val van még tennivaló, van méí harci feladat. S termelöszövetkeze teinknek az aratási tapasztalatoka felhasználva kell megoldaniuk i feladatokat. Egymás segítése, i családtagok bevonása, az életerői verseny, a munkaszervezetek továb bt szilárdulása meg kell, hogy hoz za a további sikereket, meg kell hogy növelje a példa erejét egyé nileg gazdálkodó dolgozó paraszt jaink felé. Legyen szó már a mai érlekezle teken is a jövedelemelosztás ú módjáról. Ismerje meg minden sző vetkezeti tag azt a rendelkezést amely szerint ezentúl nem csal pénzt,. de terményt is kap elér munkaegységeiért. Ki-ki annyit amennyit dolgozott. S legyen szí arról, hogy a példa ereje hiába les: nagyobb, hiába lesz kézzelfogható i szövetkezetek sok gazdasági ered ménye, ha szégyenlősen hallga erről a szövetkezet. A kívülállók kai való őszinte barátság, azok fel vildgositása legyen középpontban S érjék el, hogy mai értekezletei ken is minél több kívülálló dolgozi paraszt vegyen részt, lásson, tanul jón, kerüljön közelebb a mai nap pal is boldog jövőjéhez. Legfjcn éber se tiszaszentmárioni Ti szászén 1 már to nba n a dombon épült toronyban a DISZ tart tűzvédelmi szolgálatot. Kettesével őrködnek. Nappal a lányok, éjjel a fiúk. Kint a határban a férfiak tartanak felváltva járőr- szolgálatot. És hogy a közös szérűt összehordják, oda külön „ őrséget fognak állítani. Van miért őrizni a gazdag termést. Sok ellensége lakik itt a népnek. Pálóczi Gyula kulákot például Ismerik már jól Tiszaszent- mártonban. Legjobban Korlálh József ismeri öt. Tizenhárom évig volt cseléd nála. Nem lehet azt sohsem elfelejteni milyen „szíves” volt hozzá a fiatal Pálóczi. Egyszer, amikor már a kulúknál töltött munkában teljesen lerongyolódott, Gyula ..fiatalűr’’ egy ócska- nadrágot adott neki. Nagyot nézett akkor Korláth József, hogy milyen szíves lett egyszerre a kulák. Hordta a foltokkal telet ar- kított nadrágot (a rongyszedő is meggo 1 dolta volna, hogy egy ócska sípot adjon érte). Drágán fizetett a ..kulákajúndékért”. Tár hónap múlva, mikor az aratás előtt beállított a kulák konyhájára és íüaőrséga szalonnát kérte, Pálóczi „csodálkozással” csapta össze a kezét. Milyen szalonnát kérsz még? Hát a nadrág ára, amit adtam neked ? És nem adta ki a szalonnát. Azon a nyáron Korláth Józsefek szárazkenyéren aratták Pálóczi gabonáját. A többi kulák méltó társa Páléczinak. K. Mónus József, az akkori törvénybíró, kerékgyártással is foglalkozott. Itt is értette a dolgát. Pénzért nem dolgozott egyáltalán. Egy-egy félórai szekérvagy kerékjavításért „csak” két, háromnapi munka segítséget kért. Naponta árnyékos pajtájában pepecselve, húsz, huszonöt munkást is szerzett földjére. Ez a világ elmúlt. A kulákok azonban itt maradtak és ha más módon is. de ártani igyekeznek ma is. 194S-ban Pálóczi el- rohasztotta a levágott szénát, lucernát. Az idén pedig azzal beszélték tele a dolgozó parasztok fejét, hogy „nem érett a gabona, ne vágjátok még". Még a csoporttagokat is félrevezették, nem arattak vasárnap. A szem pedig pergett rendületlenül s ha z záhonyi átrakó és i mándoki gépállomá: dolgozói nem segíte nek a szentmártonia szégyene az egész me gye szégyene lett vol na: nem tudtuk voln. keddre befejezni a aratást. I’ár nap tnul va már szidták is kulákokat a csoporttá gok. A lányok szint elsírták magukat, mi kor látták az ríj kötc jük. kendőjük ára búzaszem alakjában földön heverni. Tanultak az esetté a csoportlagok és í egyéniek egyarán Megtanulták, hog ébernek kell lenni. A falu tud rób hogy a szentmárlor kulákok a véres kéz Titó egészségére szók tak inni, aki „mégvi lósitotta” a kulúkural mat. Az iszogatásr még Bogár Balázs zsír ki kulák is átjár Ti szaszentmártonba. Nei is tagadják, hogy b< kénk, építő munkán ellenségének, Titóna szövetségesei. Ezéi kell éberen vigyáz? minden területen. Vi gezzen n tflzőrség ah pos munkát, nehog egy kulúkgyufátől „vi letlenül” meggyuladjc egy kereszt, egy as tag, amitől aztán í egész falu is elpus: tulhat.
