Néplap, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-14 / 162. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK Mai számunkból Az amerikai küldöttség tárol- maradása következtében elma­radt a fegyverszüneti tárgyalá­sok csütörtöki ülése (2. old I -v A községi tanácsok tekintsék feladatuknak a gépi tarlószán tásra való szerződéskötést (1, ola.l — Tunyogmatolcs dolgozói nens lesznek méltatlanok Zalka Mátéhoz [3. old.) V __________________________V AZ MDP $Z AB OLCS-SZATMÁR MEGYEI PÁPTBIZOTTS AGÁNIÁK LAPJA MI. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM ARA 50 FILLER 1051 JULIUS 14, SZOMBAT ÍZ1LARDIT§IIK TOVÁBB i MUAKAFECt VEAMET Az, hogy hazánkban a gyár­ipar- termelése az 1938. évinek a duplájára nőtt már ötéves tervünk első esztendeiében — art nem utolsó sorban annak le­het köszönni, hogv a szovjet dolgozók példáján hazánkban is megszilárdult a munkafegyelem. Megszilárdult és megerősödött a fegyelem -- ez tette lehetővé, hogy eredményeinket évről-evrc növelni tudjuk, ez teszi lehető­sé; hogv mind nagyobb felada­tokat tűzzünk ki magunk elé célul. Mindennapi munkánkban is tapasztalhatjuk a munkaiegye­lem erejét, annak szükségessé­gét, Vegyünk csak egy brigá­dot például, A nyíregyházi Épületlakatos- ipari Vállalatnál dolgozik Szlá- vik Ferenc és Miskolci István brigádja. Ez a két brigád egy munkahelyen, egv üzemrészben dolgozik. Még munkájuk is egy­forma. Mégis egyik brigádnak jóval magasabb a teljesítménye, mint a másiknak. Szlávik elv- társ brigádja 200 százalékra tel­jesíti napi normáját. Miskolci István brigádja pedig alul ma­rad a 100 százalékon. Mi ennek «tz-oka? tervszerűen abban rejlik, hogv Silávik elvtárs brigádja kihasz­nálja a munkaidő' minden ner­cét, a munkaidő megkezdése előtt negyedórával már megér­keznek a brigád tagjai, előké­szítik munkájukat és i'- emel­kedik teljesítményük, s vele egvütt életszínvonaluk is. Ma különösen élesen és ha­tározottan fel kell vetnünk a munkafegyelem kérdését. Ma is érvényben van az, amit Rákosi elvtárs mondott a Pártkon­gresszuson a munkafegyelemről, ..Különösen a munkafegyelem még meglevő lazasága az. amely rendkívül hátráltatja fejlődésün­ket, Az igazolatlan kimaradá­sok és a fegyelmezetlenség száz egyéb megnyilvánulása még mindig rendkívül gyakori." Természetesen ezen a téren is értünk el szép eredményeket a Pártkongresszus óta. Hiszen Rákosi elvtárs beszéde óta üdv a párt-, mint a szakszervezetek elsőrendű feladatuknak tűzték ki a munkafegyelem megszilár­dítását, ami többé-kevésbbé eredménnyel is járt. Ercdmény- nyej járt például a nyíregyházi Magasépítési Vállalat egyes munkahelyein, de nem kezdték súlvának megfelelően igen sok vállalatunknál. A mátészalkai Magasépítési Vállalatnál például az eddiginél sokkal nagyobb gondc-t kell fordítani a munka­fegyelem megszilárdítására. A fehérgyarmati építkezéseknél nagy az elmaradás — a munka­fegyelem hiánya miatt, A szat- márcsekei munkahelyen a dol­gozók egv része bejelentés nél­kül elhagyta a munkahelyet — ez annak a következménye, hogv sem a pártszervezet, sem pedig az üb, nem foglalkozott elég következetesen a munka- fegyelem megszilárdításával.' nem irányította erre a politikai munkát. Most. mikor az egés.z ország­ban arra készülnek dolgozóink, hogy állandóvá tegyék a munka versenyt, mikor az Alkotmány születésének évfordulójára ké­szülünk. feltétlenül eszünkbe kelt hogv jusson Lenin elvtárs tanítása a munkafegyelemről: „Amikor pedig a dolgozók mil­liói egy emberként egyesülnek és követik osztályuk legjobbrait — a győzelem bizonyos". Ez a tanítás kell, hogv sze­münk előtt lebegjen nekünk is. Kemény csatát vívunk — har­colunk a régi, az elavult ellen, amely még ma is megnyilvánul egyes dolgozóknál úgy, hogy könnyelműen veszik a késést és patópálosan úgy gondolkoznak —— „ei, ráérünk arra még". Az ilyen patópálok gondol- tak-e valamikor is arra, hogv mit jelent ráérősük? Csak me­gyénkben kell összeszámolni a ráérőst — és azonnal láthat­juk, hogy milyen óriási kárt okozunk saját magunknak, álla­munknak, nagy ügyünknek: a szocializmus építésének. Ha megyénkben minden dolgozó egy hétig csak egyetlen perccel kezdi később a munkáját — ennek értékéből egy kétszobás munkáslakást tudnánk építeni, Erre kell gondolnia megyénk minden dolgozójának, mikör el­késik és ezt tartsák szemük előtt népnevelőink, a szakszer­vezeti bizalmiak, mikor a mun­kafegyelem megjavításáról be­szélnek. Az Alkotmány roegünneplé sere készülünk. Az Alkaloida, a Vulkán, a magasépítési vállala­tok, vasutasok, kőművesek, esz­tergályosok cs tilosak. szak­munkások és segédmunkások egyaránt megígérték, hogv eme­lik teljesítményüket, mindnyá­jan megígérték, hogy a munka­idő minden percét kihasználják és harcolnak a seleit eüen. Meg­feledkezhetünk c érről az Ígé­retről? Minden becsületes dol­gozó egyöntetű válasza az, hogy ,nem". Nem szabad elfelejtenünk ígé­retünket azért, mert az egyet jelent elmaradásunkkal, az azt jelenti, hogv akarattal, vagy akaratlanul, de azoknak a mun­káját segítjük, akik ellenünk törnek, akik háborúra uszíta­nak. Segítjük a trumanok és titék aljas mesterkedéseit, el­áruljuk hazánkat, családunkat, otthonunkat. Minden perc egv csftládi házzal cgvenlö, minden órja hatvan ilyen házzal és min­den nap késés azt jelenti, hogy egv gyárral lettünk szegényeb­bek cs újabb lépéssel engedtük közelebb az alias gyilkosokat céljuk megvalósításához. Megyénkben minden becsüle­tes dolgozónak elsőrendű köte­lessége, hogv pontosan és fe­gyelmezetten vegye ki részét a munkából, hogy minden erejé­vel és tudásával emelje teljesít­ményét. Nem mindegy az szá­munkra, hogy emelkedik-e a termelés, vagy sem — hiszen a mienkről, mindnyájunkéról van szó. Nem mindegy számunkra az sem, hogy hogyan teszünk ele­get ígéretünknek az Alkotmány ünnepére, mert mindnyájunk be­csülete, szebb cs boldogabb éle­te függ attól, hogy hogyan dol­gozunk. Teljesítsük tehát lelki­ismeretesen ígéretünket, ve­gyünk részi mindnyájan a mun­kafegyelem megszilárdításában, hogy eredményes legyen béke­harcunk, högy győzelemre vi­gyük felemelt, ötéves tervünket, a jólét és felemelkedés tervét. A. hordás és cséplés mielőbbi elvégzésével hurcol funk tovább rí szem veszteség ellen A cséplésf kövesse mindenütt a terménybeadás Az aratás befejezésével megye- szerte megkezdődött a hordás. Dol­gozó parasztjaink ebben a munká­ban is követik Pártunk útmutatá­sát, tudják, hogy a bő termes szem- veszteségmentes betakarításához tartozik az idejében végzett hor­dás is. Ma még igen kedvező az időjárás, de holnap lehet eső s ak­kor könnyen kicsírázhat a tér- mény. Minden szemért kár lenne! Az aratásnál semmivel sem köny- nyebb feladata ez dolgozó pa­rasztságunknak, hiszen a hordás­sal egyidejűleg kell elvégezni a cséplést, tarlóhántást és a másod növények vetését is. Az aratási győ­zelemre ezeknek a, munkáknak az időben való elvégzésével teszik majd rá a koronát dolgozó pa­rasztjaink. A nagyhaltól járds vasárnapra, a nyirbál or' hétfőre bejejezi a hordást Ezt vállalták u járás dolgozó pa­rasztjai az elmúlt nai>okbau. A nagvkállói járásban tegnapig mint­egy 50 százalékát behordták már kalászosoknak. A nyírbátoriak .—40 százaléknál tartanak.. K Irt egyénileg dolgozó . paraszt- . jai heves híjján már ina behor­danak és úgy határoztak, hogy átmennek segíteni a nagykál- lóiaknak. A nyírbátori járás több községé­ben: Nyírgelsén, Aporligeten. N'yir- gyulajon és Penészlekeu igen jól érvényesül, a., kalákába vaJ.ó hor­dás. légy-cgy utca dolgozó paraszt­jai. jogiak ásszá s. az utcán belül először annak a dolgozónak hord­ják be a terményét, akihez előbb megy a cséplőgép. így biztosítják, hogy a cséplőgép nem áll m:g, mert mire az egyikét elcsépelte, ak­korra már négynek is behordják a terményét. Megyénk többi járásai és közsé­gei fokozzák a hordás ütemet, ne sajnálják a fáradságot, hordjanak éjjel-nappal tszcs-ink „két mű­szakban", ahogyan azt már több- helyiítt is teszik. A jövő hét első na.nia.iban fejezzek be mindenütt a hr -<t. r * Ünnepélyes termény- beadások megyesxerte A csépléssel egyidőben megye- szerte megkezdődtek az ünnepélyes terménybeadások is. A termén.x be­adási kötelezettség teljesítése min­den dolgozó parasztnak hazafis, ál­lampolgári kötelessége. Mándokon, Tornyospálcán, Kér- semjenben, Balkányban, Nyírtéten, Székelyben és Mérkvállaj község­ben ünnepélyes terménybeadási na­pot tartanak vasárnap, ünnepélye­sen és boldogan adják be fölösle­ges terményeiket a nép államának, a munkásosztálynak dolgozó pa­rasztjaink. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a csépiéit mindenütt követi a terménybeadás. Lakatos Ferenc hodászi klspa- raszt három holdján 37 mázsa ke­nyérgabona termett s amint a. gép alatt megteltek a zsákok, úgy rakta, mindjárt ó feldíszített szekérre és szállí­totta a terményraktárba.. Mire a esóplésl befejezte. iTO szá­latokban teljesítette beadási köte­lezettségéi is. Nehéz Pál ugyan­csak hodászi kisparaszt a kötelező beadáson felül 7.10 mázsa ter­ményt adott be C vételi jegyre. Veress Miklós ISO százai, kban tel­jesítette beadási .kötelezettségét. A mérkválaji dolgozó parasztok sem akarnak ám lemaradni a ver­senytárs nagyeceediék mellett. Hu­si József 200. Juhász József pedig 160 százalékban tett , eleget be­adási kötelezettségének. Holnap pedig a község többi dolgozói is, akik már elcsépeltek, ünnepélyes tdrménybcaddsi napot tár Iának,' s ők' is többszörösen akarják teljest-, teni beadási kötelességüket. riricsén sohasem volt még ennyi dolgozó a tanácsülésen, mint most. A - tanácstagokon kívül mintegy háromszázan felIObogózott széké-' Vekkel jöttek a tanyasi dolgozók Is s valamennyien lelkes vállalá­sokat tettek a terménybeadási kö­telezettségük gép alól- való telje­sítésére. • , Alkotmányunk ünnepére 145 százalékos beadást vállaltak a győrtelehiek Még csak néhány nap telt el a nagyecsedi dolgozó - parasztok be­gyűjtési versenykihívása óta, már­is számtalan köz-ég jelentette csat­lakozását a versenyhez. Az egy­mással párosversenyben lévő köz­ségek felújítják évi versenyszerző­désüket'ts Alkotmányunk évfordu­lóját a terménybeadási kötelezett­ség teljesítésével, túlteljesítésével akarják megünnepelni. A györte- leki dolgozó parasztok azt vállal­ták a tanácsülésen, hogy aúgusz- tus 20-ra (i község Ijö százalékban, november 7-re pedig 160 százalék­ban teljesítik a beadási kötelezett­séget. ■ Berecki Mihály kisparaszt 500, Sándor Lgjo's pedig 200 százalékos beadást vállalt. Nyírtass dolgozó parasztsága, mint arról Fabu, Sándor,- az operatív bizott­ság elnöke beszámol — egyember- k.'nt csatlakozott a madaras! és a nagyecsedi begyűjtési versenyhez. Augusztus 20. előtt öt nap­pal 100' százalékban teljesit- jük beadási kötelezettségün­ket' kenyér gabonából ^ árpából cs zabból. De nem maradunk el a széna és á borbeadással sem. Azt is idejében fogjuk'teljesíteni.” " " Nyírszőlős tanácselnöke levélben közli a köz­ség dolgozó parasztjainak vállalá­sát. ,,A másodnövény vetését augusztus 20-ig 200 százalékban' teljesítjük. Közös szérűbe hordjuk a községben lévő. termény’ 70 ?zá- zalékít. Augusztus 1-ig befejezzük, a. csepídst, másodikéra ped-g 100 százalékban eleget teszünk ó:i kmyérgabonabeadási kötele- zettscgünkndk Erről számolt be többek között a tanácselnök ............ N’apról-napra, óráról-órára nő azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik már teljesítették ke­nyérgabonából beadási kötelezett­ségüket. . Különösen a. nyírbátori ós a nagvkállói járásban halad jól a terményt egy üjtés. A begyűjtésben élenjáró községek­ben a társadalmi bizottság és a ta­nács begyűjtési csoportjának jó munkáját, bizonyítják az eredmé­nyek. Minden községben el kell érnünk, hogy a kommunisták és a tanácstagok példamutatásával va­lamennyi dolgozó paraszt mindjárt ja glp alól teljesítse beadási köte­ti lezettségét. Meglécz János kilencholdas kisparaszt befejezte a másodnövényvetést Sünden óaa. minden nap késleke­dés a másodnörény ■ vetésénél igen nagy veszteséget jelent, a legtöbb helyütt még sem fordítanak kellő gondot á másodnövények időben va­ló elvetésére. Meglécz János 0 holdas nyírbáto­ri dolgozó paraszt többek között a következőket írja levelében: „Úgy éreztem, hogy Rákosi elvtárs be­szélgetése a termelőszövetkezeti községek küldötteivel, nekem is szólt. Elhatároztam, hogy az idén több másodnövényt vetek. Nem akartam egy percet se késlekedni a vetéssel, mert a jó nedves föld, ha idejében le nem szántjuk, hamar kiszárad és gyengébb lesz a másod­növény. Egy hold muhart, 800 öl kölest, S00 öl silötakarmányt és 400 öl tarlórépát vetettem. Jó és bő téli takarmányt jelent ez, nem lesz gondom s jószágtartásra. Szabó Gábor komlódtötfalusl kö­zépparaszt -is felismerte á másod­növények .vetésének jelentőségét és idejében elvetette a rövid tenyész­idejű kukoricát. A nedves földbe vetett mag már kikelt és már meg is kapálta elsőre. Még egy fél hold tarlórépát szándékszik vetni. Sza­bó Gábor élenjáb' a tojás- és a szénabeadásban is. Józsa Sándor, Jenei Aladár dolgozók is elvetették már a másodnövényt Komlódtóífa- luban. Vitkán Paróczái József i Hold -kölest, Barta István 1 hold baltaeint, Selyem József és Kis Gábor szintén egy hold baltacint vetett el. Számtalan dolgozó paraszt elve­tette már a másodnövényt, azon­ban legnagyobb részük késlekedik a vetéssel. Községi pártszervezete­ink és tanácsaink fordítsanak az eddiginél nagyobb gondot a másod­növények vetésére. Rákosi elvtárs útmutatását kövessék szerte a me­gyében és mielőbb, minél nagyobb területen végezzük el a másodnövé- nyek vetését.

Next

/
Thumbnails
Contents