Néplap, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-08 / 157. szám
1051 JULIUS 8, VASÁRNAP T* A Ysísárosiiaiuéiiyi pártszervexet és (anács Is változtassa Itékearatássá az idei aratást VILLÁM TERMELŐSZÖVETKEZETEK. CSOPORTOK! Kövessétek a kótaji „Lenin“ példáját. Hetyen h' dón váá az aratógép. A gép nyomában halad a tar! hántó traktor, 23 holdat már fel is szántottak és holdat kölessel vetettek be! SZABOLCS KÖZSÉG DOLGOZÓ PARASZTJAI! A hét közepén még nem kezdtetek hozzá az ai táshoz! Községetek szégyenteljesen lemaradt a megy ben! Végezzetek ti is békeharcosokhoz méltó munkád BARA LÁSZLÓ HODÁSZI TANÁCSTITKÁR! Helyes, hogy példát mutatsz a másodnövények < vetésében s 490 öl kölest, §00 öl csalamádét már eh tettél! Dicséretet érdemel Erdős Bálint porosaimat közé paraszt is, mert elvetette már a másodnövényeket! MÁTÉSZALKAI JÁRÁSI TANÁCS! Miért tiltottátok meg a szénabegvüitést a járt ban az aratás ideiére? Ez teljesen helytelen! Szabolcs-Szatmárnak szégyenteljes elmaradást kell pótolnia a tojás- és baromfibegyüjtés terén Á csütörtöki borús, esős nap után napfényes, száraz idő köszöntötte pénteken a falvak népét. — Mintha csak rendelésre érkezett volna, a friss reggeli szellő is segített, hogy gyorsabban száradjon a talaj, a kalászosok, frissüljenek az aratók. A naméuyi határban kevés embert talált a gabonatáblákon játszó reggeli szellő. Pedig a namé- nyiaknak minden okuk meglenne az igyekezetre. Maga a járás is el van maradva az aratásban, a község meg még járási viszonylatban is a lemaradók közé került. SZERDÁN KEZDTEK AZ ARA- TÄSHOZ de ez még épen csak kezdés volt. A tanács jelentése szerint 40 hold búzát, 19 hold rozsot vágtak le aznap, csütörtökön pedig 70 hóid búzát és S hold rozsot. Az addig nem ellenőrzött, felületes adatok alapján is a 460 hold búza és 200 höldnyi rozsvetés területnek mindössze 2ö, illetve 15 százalékát vágták le péntekig. Vásárosnamóny dolgozó parasztjai Is vállalták, hogy hat nap alatt végzik „a békearatást”. Nem volt ez könnyelmű ígéret, meg lehet valósítani, ha a pártszervezet, a tanács nem bíz-, za a véletlenre, hanem minden erőt mozgósít idejében. A friss reggeli szellő nem hatolt be a pártszervezet irodájának ajtaján, nem frissítette az elvtársakat. Vedres elvtárs a falusi párt- bizottság titkára, Gál elvtárs a tanács elnöke és Lakatos elvtárs a VB titkára a nyíregyházi Népbolt központ vezetőivel értekeztek csaknem egész délelőtt, akik pedig alkalmasabb időszakban is megbeszélhették volna káder- és egyéb problémáikat a község vezetőivel. A községi tanács épületében sem jelezte semmi, hogy a falu dolgozóit ezekben a napokban kell mozgósítani az egész évi gazdasági munka legnagyobb ütközetére. A verseny-táblákon hiába kereste az ember az aratási csata élenjáróit, békésen pihent a mikrofon is az elnöki szobában, hallgatott a hang- ' szőró. A pártszervezet, a tanács vezetői, dolgozói aznap "még „nem jutottak hozzá”, hogy szétnézzenek a határban, megelégedtek azzal, hogy tudomásuk szerint a járási tanácstól ketten is kimentek. Máskülönben „úgy haloltták” rendesen megy a munka, mozog az egész határ. A VALÓSÁG TÁVOL JÁRT ETTŐL Az ilki út mentén csak minden negyedik, ötödik tábla búza, vagy rozs helyén szaporodtak a kévék, az összerakott keresztelt. Vedres elvtársék elgondolkozva morasolgatták a még lábon álló rozs kalászait. Láthatták, hogy egy nap Is mennyit jelent, ügylátszák még Dudásék is „ráérnek” a többiekkel együtt, pedig nem sok kell hozzá: ha ma nem vágnak bele, akkor egyrészével már az ürgéket, egereket ajándékozzák meg. Ezt bizonygatja a szomszédjuk Orosz Sándor is, aki már korán reggel nekikezdett családostól. De ott sorakozik a többi „ráérő” is. Vass István sem nézett még rá az egy hold búzájára, pedig igencsak megpuhult a toltmánya az esők után és nem sok kell hozzá, hogy utat engedjenek a szemeknek. Egy kis- kendő, esetleg ing ára bánná aztán, hogy nem fogták meg a kaszát idejében. Tersze FIGYELMEZTETNI KELLENE ŐKET Három mezőőr közt oszlik meg a határ, ők ismerik elsősorban, hogy melyik tábla kié, hogy áll vele. Azért a liatárrészért Koncz László felelős, neki kell naponta jelenteni a tanács-háznál, hogy áll a területe, így beszélték meg szombaton. Még egyszer sem jelentette. Most éppen saját gabonáját aratta a háza mellett, de a körzetéről nem sokat tudott. Barna István, aki a varsányi úti részért felelős, délelőtt vitt be jelentést a tanácsnak. Mikovicki irodavezető iktatta, aztán rendben volt. Barna István úgy vélekedik, hogy csütörtökre fejeződhet be az aratás. Nem sürgős az annyira, hiszen valamikor 10—12 napig is elarattak. Barna István arról nem hallott, hogy pénteken, szombaton számos tszcs, több falu készül befejezni az ara- tést, hétfőre pedig az egész megye. Versenyben vannak pedig ők is, a mezőőrök, de arra nem emlékszik, hogy mikor értékelték ki a versenyt. Nem érdeklődtek tőle a tanácsnál azután sem, hogy kik haladnak elől, azután sem, hogy kik húzzák hátra a munkát, hogy végzik az aratást a kulákok. Tucatnyi van belőlük a faluban, de Gál elvtársék eddig nem fordítottak gondot az ellenőrzésükre. Könnyű pedig megtalálni a hangok gyökerét, a „ráérünk még” — a „10—12 napos aratás”, a „csütörtökig arassunk” gyökerét. ,Kiss Laci részese is hozzáfogott már” •— beszéli Barna elvtárs, „de ő maga még most is nagyobb úr, minthogy segítsen.” — És a másik kulák Szigeti Mihály, az állandóan szabotáló volt ,,főbíró úr” a tojás- beadás szabotálása után most az artást húzza. Két részest szegődtetek a 10 holdra és azok már most hangoztatják, hogy nem tudják időre befejezni, a csütörtököt emlegetik. A kulák két fia más „munkát” talált aratás idejére, a gyümölcsössel bíbelődnek. Most próbálják, hátha ,,sikerül” és legalább pár mázsa búzával megkisebbíthe- tik jövő évi kenyerünket. Az ilyen próbálkozókat erélyesen kell figyelmeztetni a börtönre, amely már régen vár rájuk. Gál elvtársék nem ismerték fel a veszélyt. A tanács nem készítette el a kulákok aratási tervét, határidejét, nem ellenőrizte eddig végrehajtását. Az erők mozgósításához, a segítőbrigádok mozgósításához mg csak most kezdtek hozzá. Fel kell karolni és kiszélesíteni az olyan kezdeményezéseket, mint Szerencsi István tanácstagé, aki szomszédjával, Nyistyák Györggyel összefogva használják ki a nap minden percét:, aki szomszédjait is felvilágosítja, hogy míg a ledőlt gabonát is helyesebb máris aratni, mert könnyebben szárad, Számtalan bíráló cikk jelent meg a sajtóban, amelyek a baromfi- és tojásbegyűjtés hiányosságaira vetettek fényt. Pellengírezték azokat a községeket, járásokat, ahol a tanácsok szerint „elszaporodtak a rókák” — vagy ..elálltak a tyúkok tojás! szándékuktól”. A mi megyénkben is hosszú napok szükségesek ahhoz, hogy néhány tizeddel emelkedjék a tojás- és baromfibe- gyűjtés százaléka. Bizonyítván, hogy Szabolcs-Szalmárban a párt- szervezetek, a tanácsok nem tekintik szívügyüknek azt a begyűjtési munkát, amely a dolgozó nép minél jobb ellátását célozza: azt a harcot, amelyet ezen a területen a nép ellenségei ellen folytatni kell. A megyei tanács begyűjtési csoportjának legutóbbi, értékelése szerint megyei viszonylatban a tojásbeadási kötelezettség Ji-i.3 százalékút teljesítették a dolgozó parasztok. holott mdr.július elsején 70 százalékos eredménynek kellett volna lennie. A tojásbegyüjt'sben legelői álló mátészalkai járás eredménye Is csak 62.9, a fehérgyarmatié 61, a csengené pedig 59.9 százalékos. fíaromfibcgyüjtésben a megyei átlageredmény nem több S.í százaléknál, holott július cl ■tején már cl kellelt volna érnünk a tíz százalékot. A baromfibegyűjtésben legjobb hírgyarmati járás eredménye mindössze 8.9 százalékos, a est gerié 8.2, a klsvárdaié pedig százalékos. Bár valóságos szégyentábláD néz ki a tojás- és baromfibegy tésről szóló híradás, számos köz günik van. ahol dicséretre iné eredmények vannak. Szamosbecs -például mindössze 400 tojás beat su szükséges még, s az ottaüi d gozó parasztok egészévi beadási telezettségüket teljesítették! Be Tiszaszentmárton dolgozó paras jai is a béke ügyével egynek tek tik a beadási kötelezettség telj-, tűsét. Azonban a nagykállói já' falvai, mellettük Tiszaszalka, 1 regsurány, Hete, Fejé rose, Nyír zony, Kötaj, Oros. Ánarcs egyet dicsérő szót sem érdemelnek. E> az utóbbi falvak leginkább jár nak ahhoz, hogy Szabolcs-S.zatm nak a tojás- és baromfibegyüj területén szégyenteljes elmarad kell sürgősen pótolnia! Megjutalmazzák a nyári idényben legjobb eredményt elért gépál tamásokat A nyári idényben leéiobb eredményeket elért gépállomásokat a gépállomási dolgozókat a földművelésügyi minisztérium A MG főosztálya és megyeközpontjai, valamint a DÉFOSZ központja és megyei titkárságai idén is jutalomban részesítik. Az országos viszonylatban nyári terve teljesítésében első helyre kerülő gépállomás megkapja a BÉFOSZ-központ idény- vándorzászlaját, a második és harmadik helyezett pedig a Gépállomási főosztálytól kap vándorzászlót. A nyári terv teljesítésében országosan legjobb brigádok ugyancsak vándorzászlót kapnak, A cséplési terv teljesítésében első traktoros elnyeri „az ország legjobb cséplőtraktorosa“ címet és az ezzel járó 1500 forint jutalmat, a második helvzett 1000, a harmadik 500 forint jutalomban részesül. Ezerötszáz forint jutalmat, kap „az ország legjobb tarlóbántó traktorosa“ is, a második és harmadik helyzeti díjazása itt is azonos a legjobb cséplőtraktorosok jutalmazásával. Az országban legjobb eredményt elérő kombáinvezető „az ország legjobb kombájnistája“ címet s 50 Oforint jutalmat kap. Megyei viszonylatban ugyancsak díjazzák az aratást, csép- lést és tarlóhántást legjobb eredménnyel elvégző gépállomást. Versenyzászlót kap a megyeközponttól a másodvetési munkákban élenjáró gépállomás is. A megye legjobb brigádja a DÉFOSZ, a második és harmadik helyezett brigád a megyeközpont vándorzászlaiát nyeri el. A tarlóhántási terv teljesítésében élre került traktorost „a megye legjobb tarlóhántó traktorosa“ címmel, s 800 forinttal, a második helyezettet 600, a harmadikat 400 forinttal jutalmazzák. Nyolcszáz forint jutalmat kap „a megye legjobb cséplőtraktorosa“, 500 forintot az aratásban legjobb traktorista; 300—300 forint jutalmat tűztek ki a megyék legjobb vontatósa és gépkocsivezetője számára is. A magas teljesítmény elérésén kívül az egész verseny során döntő ieltétel az alkatrészekkel, valamint az üzemanyaggal való takarékosság. A verseny értékelésénél tekintetbe veszik a július 1. és augusztus 20. között végzett összes munkát. Elbírálják azt is, melyik traktoros milyen agitá- ciós munkát végzett cséplőgépénél, milyen eredménnyel győzte meg a dolgozó parasztokat a gabona gyors beadásának jelentőségéről. Országos vonatkozásban 3900 és megyénként 1000 forintos jutalmat tűztek ki a dolgozó parasztokkal való zserződéskőtésben legjobb eredményt elért gépállomások számára. A fenti jutalmakon kívül a terv túlteljesítése esetén a gépállomások dolgozói külön prémiumban is részesülnek. NÉHÁNY SZÓ ARRÓL: hogyan teljesitik egyes termelőszövetkezeti csoportjaink az Alkotmányban lefektetett kötelességeket Nagyon hasznos, ha figyelmesen elolvassák termelőszövetkezeti csoporttagjaink, dolgozó parasztjaink az alábbi részletet, amely Laptyev „Hajnal” című regényéből való: „A bogár a trágyában túrkál és valószínűleg nagyon megvan elégedve az életével. Pedig mit láthat?... Csak tárgyadombot, de azt sem egyszerre az egészet. Aztán itt a kakas. Szintén nem valami rendkívüli élőlény. De fel tud szülni a háztetőre és onnan beláthatja az egésb falut, ahol él. Szóval a kakas több a bogárnál? — Milyen beszéd ez? Az bogár, ez meg madár! — kiáltott Kaminyin Alekszandor. Nagyon érdekelte Brezsnyev képletes beszéde, mert tisztelői közé tartozott. — Nagyszerű férfi ez az Adrián! — fordult halkan a körülötte ülőkhöz. — Madár és madár között is van különbség, — folytatta értelmesen Brezsnyev. — Érdekes, hogy miért hívják a sast ti madarak királyának. Azért, mert a sas oiyan magasra tud emelkedni. ahonnan egész járásunkat áttekintheti. — ó, de szépen beszélt 1 — kiáltott fel a teljesen elérzéke- nyedett Kaminyin és az égre tekintett. Mások is felnéztek az égre, pedig ebben a pillanatban ott semmiféle sas nem volt. Honnan is lett volna? Vércse vagy ölyv esetleg még.jde tudna repülni. — A sas olyan magasra száll, ahová az emberek nem tudnak felemelkedni. Az ember, persze, ha valamit ér, nem is keil, hogy elmozduljon a helyéről, mégis végigtekintheti az egész országot. Vájjon miért mondom én mindezt? Akért, mert kerületünk minden kolhozistája köteles érdeklődni az iránt, hogy például a Don-medencében hogy élnek a bányászok? Mire van szükségük e pillanatban? Ugyanakkor a bányász, vagy egy másik munkás rólunk, kolhozistákról gondoskodik. Én így értelmezem a szocializmust...” Vájjon nem így kell-e értelmezniük termelőszövetkezeti cso- porttagjainknak, dolgozó - parasztjainknak a szocializmus építését? Az egész ország ügyét kell tekinteni, amelyet többek között így határoz meg Alkotmányunk: ..A Magyar Népköz- társaság polgárainak alapvető kötelessége: ...a Magyar Népköztársaság gazdasági erejének fokozása...” Számos termelőszövetkezeti csoportunk, dolgozó parasztunk szerződést kötött az állammal gyümölcstermesztésre, zöldségtermesztésre. A Mezőker Vállalat többmillió forint értékben osztott szét a megyében művelési előleget s más segítséget. Ennek ellenére több csoport nem teljesíti a szerződésben meghatározott kötelezettségeket. Az orosi „Béke” termelőszövetkezeti ■ csoport a szerződött cseresznyét, őszibarackot nem adta át a Mezőkernek. így tett a sóstóhegyi csoport is. Az ibrányi földművesszövetkezet visszatartotta a cseresznyét, hagymát. Az ibrányi gyümölcs- termelő csoport ugyanakkor elhanyagolja a gyümölcsösök gondozását, gyermekekre bízzák a motoros permetező kezelését. A nyíregyházi „Dózsa” termelőszövetkezeti csoport akkor adja át a Mezőkernek a salátát, zöldborsót, amikor már a piacon nem tudja eladni. Hogyan várjunk akkor eredményt dolgozó parasztjainktól, ha a csoportok nem mutatnak példát ebben is?'! Mert például a számossá* lvl, kisari, tuzséri és szamos- újlaki dolgozó parasztok is elhanyagolják a gyümölcstermesz, tést, a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését. Gondolkozzanak dolgozóink szocializmust építő emberek módjára. Gondoljanak azokra a munkásokra, bányászokra, akik kombájnokat, aratógépeket, traktorokat, villanyfényt küldenek a falura. Gondoljanak szüntelenül arra, hogy az ország erősödésével minden dolgozó erősödik: a közvagyon növelése az egyén boldogulásának alapja!
