Néplap, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-05 / 154. szám
1931 JULIUS 5. CSÜTÖRTÖK a Hogyan szervezték meg az araástst Síken Ilkcn az aratás előkészítésének öagy munkájút a pártszervezet segítségével a községi tanács és a tö- luegszervezetek végezték el. A Párt népnevelői sorrajárták a község dolgozóit, elsősorban azokat, akik tavaly is az elsők között voltak és H falu dolgozói most szívesen követik őket. Elbeszélgettek és elmondták a dolgozóknak: Csata az aratás. Az időbeni kezdéssel azok ellen harcolunk, akik el akarják venni asztalunkról a kenyeret. Király Károly 76 holdas kulák, Seres Sándor 72 holdas kulák, Ács Szabó Sándor 28 holdas kulák ellen, akik mozgósították egész családjukat annak a mesének elterjesztésére, hogy „Ne arass, mert belüliének a búzaszemek és akkor megbüntetnek.” „Ne arass, mert még nem jött el az ideje. Férgeskor kell kezdeni.” A dolgozók nem hallgattak a kulákmesékre. Bornálh Jenő, Déva Sándor és több becsületes dolgozó társa elsőnek vették vadukra a kaszát és elindultak aratni. — Én a Párt után megyek. Tavaly is ráliallgattam és jól jártain — mondotta Bernáth Jenő. Amikor megjelent a miniszter- tanács határozata az aratásról, a népnevelők megismertették a dolgozókkal. Ismerik a dolgozók a minis z- ' lertanács valamennyi határozatát, a törvényeket és ez az alapja annak, hogy betartsák az állami fegyelmet. A I árt népnevelőihez csatlakoztak a tömegszervezetek népnevelői is. Az MNDSZ asszonyok felkeresték az új kenyérnek örülő családokat és beszéltek arról, hogy a munkás- ' osztály is osztozik a dolgozó parasztok aratási örömében, örül az áj kenyérnek és még nagyobb lendülettel végzi munkáját, hogy mentői több gép, csizma, cipő, ruha kerüljön falusi szövetségesének. — lézert kell már gép alól eleget tenni a begyűjtési kötelezettségnek. A községi tanács időben gondoskodott a kellő munkaerőről is. Időben megköt tétté ' a szerződéseket. Ezután felülvizsgálta a szerződéseket, bogy a munkaerő ki legyen használva. A kulákoknál or- .szegszerte elterjedt „szokás”, hogy több munkaerőt szerződtettek, mint tűni alapjábanveve szükséges. Azért, hogy más területekről elvonják a munkaerőt és saját magukat megkíméljék? az aratási munkától. Az ilki tanács ébersége ezt nem engedte meg. Jól szervezte meg a tanács a tüzőrséget is. A toronyban, éjjel-nappali szolgálatot tart a- , nak. Ács Szabó Sándor udvarán pedig éjjel-nappal ott áll egy szekér vizeshordóval, gc- reblycvel, ekével és más tűzvédelmi felszereléssel. A tanács munkájához a legkisebb támogatást a DlSZ-szervezet adta. Nem alakítottak DlSZ-brlgádot, a tömörségben is unszolásra vesznek részt. Amikor a tanács megalakította a „Tíz kasza” brigádot, hogy ezzel mindég ott segítsen, ahol a legfontosabb, a DISZ titkár, Ber- náth Tibor elhúzódott. Azt mondta: — Ha segíteni keli, ha baj lesz ott leszünk, de előre felesleges. Bernáth Tibornak és az egész DISZ szervezetnek tudnia kellene, hogy előkészület nélkül nem segíthetnek. És nem azért kell készülni, hogy „Ha baj lesz, ott legyünk” hanem hogy a bajt elkerüljük. Tudnia kellene, hogy a DISZ feladatai segíteni győzelemre vinni a cséplésaratás nagy munkáját. Segíteni ebben fiatal tanácsainknak. A cséplés és begyűjtés Ilken két cséplőgép fog dolgozni. A falu két szélén kezdik és fokozatosan haladnak a falu központja felé. A cséplőgépek munkájához a munkaerő biztosítva van. Gyorsan akarnak az ilkiek végezni a c-ép- léssel isi mert tudják, hogy a begyűjtési kötelezettség időben való teljesítése, a szemveszteség elkerülése a csépiéitől is függ. Tudják, hogy a cséplés éppolyan harci feladat, mint az aratás. A falu aratásban, cséplésben, begyűjtésben versenyez a szomszéd községgel, Nyírmadával. Az ilkiek nem akarnak lemaradni a kötelezettség teljesítésében. Hiszen tavaly is 128.8 százalékban teljesítette a község feladatát. Most ezt jóval felül akarják múlni. Könnyebb a dolguk, több a termés, sokkal gazdagabbak az ilki mezők, mint egy év. vei ezelőtt voltak. Dévai Sándor dolgozó paraszt tavaly is élen járt. Most is azt mondotta: — Én most is eleget teszek kötelezettségemnek. Ebben az elsők között akarok lenni. Ezzel is meg fogom köszönni államunknak, hogy nemsokára tanácsházat építttet nekünk, meg hogy új kutakat kapunk. Szőke Sándor , közép paraszt tavaly gép alól vitte be terményét. Most is így fog cselekedni. Hiba, hogy a községi tanács, a tavalyi begyűjtésben elért jó eredményekért járó okleveleket nem mind osztotta ki. Arató fiatalok a YIT sikeréért A DISZ-fiatalok lelkesen kapcsolódnak be a nagy ünnepi munkába, a bő termést i£érő békearatásba. A megye DlSZ-fiataijai közzül számosán önként jelentkeztek az aratóbriéádokba, Munkaversenyt indítottak Alkotmányunk meáüneDlésének tiszteletére, valamint a berlini Világ- ifjúsági Találkozó méltó megünneplésére. A homoktanyái DISZ- szervezet tíz tagból álló ifjúsági aratóbrígádja vasárnap a homoktanyái özvegyeknek aratott. A mátészalkai DISZ-szervezet -fiataljai vasárnap a hodászi állami gazdaságnak arattak. A DISZ-fiatalok az úttörő pajtásokat is, bevonják az aratási munkába. Demecserben több, mint hetven úttörő gyűjtött kalászt. A pajtások egymás között versenyeznek ezzel a jelszóval: „Harc minden búzaszemért." Ibrányban Kovács István DISZ-titkár jól mesgzervezte a tüzőrséget. Rendszeresen ellenőrzi a feladatok végrehajtását. A DISZ-fiatalok a vasúttól a paszabi határig ellenőrzik, hogy folyik községükben a munka. A kisvárdai Vulkán ifjúsági brigádja a pátrohai tszcs-nek aratott. A kisvárdai területi D'SZ-szervezet fiataljai a komorói tszcs-nek segítettek a növényápolási munkában. Kegyeli zenével, dallal köszöntik a fényeslitkei úttörők a batárba indulókat A kisvárdai járás dolgozó parasztjai lendületes munkával válaszolnak a nyírbátori járás versenykihívására. Az aratási munka lendületéhez hozzájárulnak az úttörők is nevelőik vezetésével és a fiatalabb DISZ tagok. Tegnap korán reggel a fényes- litkei fiatalok feldíszített szekereken járták be a község utcáit és zenével (saját zenekarukkal) énekszóval köszöntették a határba indulókat. Külön üdvözölték azokat, akik elsőknek kezdték és élenjárnak az aratásban, de nem feledkeztek meg az elmaradókról sem, akik az ellenség szavára hallgattak inkább és arra várnak, hogy az erős napsütés után meginduljon a szempergés. A járás többi községében is elterjedt az úttörők reggeli köszöntője és sok gazda meg sem várva, hogy a líatalok serkent sék, már hajnalban kiindul a határba. — A TERVHIVATAL „Győzelemre visszük a béke tervét” címmel gyűjteményes kötetben adta közre a felemelt ötéves tervvel kapcsolatos beszédeket, határozatokat. A könyv vezetőhelyen közli Rákosi Mátyás - kongresszusi beszámolójának a tervinunkára vonatkozó részleteit, továbbá Gerő Ernő, Vas Zoltán, Friss István, Köböl József, Házi Árpád, Czottner Sándor, Zsofinyec Mihály és Hegedűs András beszédeit. Több dolgozó paraszt oklevele még mindig a tanácselnök üss- talfiókjóban hever, A tavalyi begyűjtést is sikeresebben oldhatták volna meg.' ha több lett volna a személyes példamutatás. A példamutatás hiánya mutatkozott az idei tojásbeadási kötelezettség teljesítésében is. A tanácselnök, Balogh Bertalan elvtárs is július elseje után tett eleget tojás- beadást kötelezettségének. Ba-, romfibeudási kötelezettségének úgyszintén. Ez az oka, hogy július elsején a községben a kitűzött 33-301 tojásból csak 14 ezer tojást, az 546.60 kiló baromfiból pedig csak 80 kilót gyűjtöttek össze. — Nem voltak elég szigorúak a kukkokkal szemben sem. Veres Gyula 24 holdas, Király Károly 70 holdas kulákok még most sem tettek eleget tojás- és baromfibeadási kötelezettségüknek. A termónybe- gyűjtésnél ne hiányozzon a személyes példa! A párt- és a tanácstagok legyenek a falu kötelesscgtel- jesítésének zászlóvivői 1 (—ó. Gy.—) Fokozzák trakloristálnk a laiiúliániási szetaződ£skölcs munkájút Nagy csatát vív ma megyénk dolgozó parasztsága a bő lermés szemveszteségmen tes betakarításáért. Kaszások, aratógépek, a iáin apraja- nagyja valamennyien hajnaltól késő estig fáradhatatlanul dolgoznak, hogv mielőbb befejezzék a kenyérgabona aratását, s hozzálássanak a hordáshoz, a csépléshez. Gépállomásaink dolgozói is már hetekkel ezelőtt leiké szültek a bő termés cséplésé re, valamint a tarióhántási munkákra. A cséplő- és erőgépek mér kint vannak a munka színhelyén, kihúzatták traktoristiink a RÖr.e- tükbe. Több helyűrt már dolgoznak is a gípek, Traktoristáink valamennyien vállalták, hogy cséplés ideién tarló- hántást is végeznek. Nyári tervüket csak úgy tudják maradéktalanul végrehajtani, ha a 40—50 vagon termény esúp- lése mellett 60—100 hold < tar lót is felszántanak, A trakto- r isták legtöbb helyütt úgy szervezték meg a cséplést, hogy este 9—10 óra után, tehát a cséplés befejezése után, tarlót szántanak hajnalig, amíg meg nem kezdik újra a cséplést. Ahhoz azonban, hogy taríóhántás terén is teljesítsék tervüket, szükséges, hogy szerződéssel biztosítsák a területet. A szerződéskötés megyeszerte iolyík. Hiba azonban, hogv nem olyan ütemben, mint ahogy kellene. A megye gépállomásai eddig 30.4 százalékban teljesítették szerződéskötési tervüket. Még a legjobb, a mándoki gépállomás is csak 50 százalékban teljesítette szerződéskötési Tervét. Min1 a nyári, mind pedig az ősz terv sikeres teljesítéséue egyik döntő feltétele az, hog szerződéssel biztosítsák a te rületet gépállomásaink dolgn zói. A büdszentmfháiyi gép állomás 44 százalékban, csahold 45, a kisvárdai 46, nyírmadai 49 százalékban te jesítette szerződéskötési te; vét. Ezek az eredmények i igen gyengék, de még rosi sza'obak a vencsellöi, újiehéi tói, tiszaszalkai, tyukodí, nyí téti és az ófekértői gépállc más eredményei. Ezek mc 30 százalékon alul vannak, . nyírmadai gépállomás egyí traktoristája Laskodra ház- tott ki az elmúlt r.apokfcas De ahelyett, hogy felkeresi volna a dolgozó parasztok? és szerződést kötött volna v< lük, egész nap a községbe sétált. Dolgozó parasztjaink le: többje szereti a gépi munka hisz tapasztalatból tudja már, hogy a gépi munka ttt gyobb termést biztosít a o esőbb is. Ezt kell traktort táinknak mindenütt megmr gyarézniok s így néhány nt pon belül sokat javíthatna szerződéskötési tervük telj) sítésében. A traktoristák mi tűnt vannak a községekbe: tudják, hol fognak csépelr Az legyen a feladatuk mos hogy minden időt, míndt percet kihasználjanak, s felvilágosító munka fokozás val minél nagyobb terület kössenek szántási szerződé: Már most szervezzék meg a is, hogy cséplés közben m lyík terület lesz az, ahol ke dík a szántást. Segítik egymást, közösen aratnak a csengersimo dolgozó parasztok Csengersimán M. Tótli Sándor erdész a párttitkúr. őneki nincs mit aratni, de azért ezekben a napokban Idejének nagyrészét a határban tölti. Saját szemével akar meggyőződni, hagy a népnevelők, tanácstagok felvilágosító munkájának mi az eredménye. A csengersimai dolgozó parasztok megfogadták-e a minisztertanács határozatát, jól harcolnak-e a ■Szemveszteség ellen. M. Tóth Sándor most is a határba indul. A tanácsház előtt találkozik Nagy Béla DISZ titkárral, aki éppen a tüzőrséget ellenőrzi. Aratásból jön, még a kasza is a vállán van. SEGÍT A DISZ-BRIGÁD — Befejeztük! De nem is gondolja Tóth elvtárs, mit vágtunk — mondja és várakozón tekint a párttitkárra, de az csak mosolyog, mint aki biztos benne, hogy úgyis rögtön megtudja a büszkeség okát. Nem csalódik, mert rögtön válaszol is saját kérdésére Nagy Béla. Zabot, Farkas Pali bácsi zabját vágtuk. De milyen zab! Azt mondja Pali bácsi, még Ilyen zabtermése nem volt. Korán vetett, meg is van az eredménye: nagy termést aratott. A tanáesház előtt lévő dícsérő- táblára űj nevet ír ki az egyik ta- nácsdolgozó. A beadásban élenjárók nevéhez kerül Kolcszár László, Szabó Mihály és Balogh Jenő neve is. Felette a következő hozzáfűzéssel: árpabeadÍsukat TELJESÍTETTÉK Tóth elvtárs nem kis büszkeséget érez. Megvan az oka, hisz nem marad eredménytelen a népnevelők munkája. A dícsérőtúblára most kiirt három név ékes bizonyítéka, iiogy a csengersimai dolgozó parasztok megfelelően válaszolnak a Grősz-féle gazemberek mesterkedéseire, gyors beadással erősítik a béke magyar bástyáját. Tóth elvtárs a faluból kiérve a „Petőfi” tszcs aratóit látja meg. Szépen halad a munka. A tanácsés füldruűvesszövetkezet dolgozói is segítenek. A égy lyip alatt befejezik óz aratást és egy, kát napra rá a másodnövény és a köles a Ibidbe kerül. Odébb Telegdi István feni kaszáját. Most kezdett aratni. Felesége fürgén szedi utána a markot, majd fia kötözi a kévét. Szótlanul dolgoznak, csak az első rend végén tekint vissza Telegdi István a sűrűn egymás mellett lévő, nagykalászú kévékre. Arcán megelégedett mosoly Játszik. ,Jó termés van. Lesz kenyér bőséggel”. — Érett már? — kérdi hozzáérkezve Tóth elvtárs. — Percet sem szabad várni vele! Nem tudom, a szomszéd mire vár — mutat a mellette lévő búzatáblára Telegdi — hisz az övé még érettebb, mint az enyém! HALOGATJA AZ ARATÁST A VOLT CSENDŐR Ma vígan lehetett volna vágni, Karikás pedig, mintha semmi fontosabb dolga nem volna, egykedvűen forgatja pár lépéssel odább a lucernát. Tóth elvtárs Karikás felé tart. Megfordul a fejében, hogy csendőr volt valaha Karikás, az urak kakastollas szekértolója. — Mikor vágják? — kérdi Karikást és kezével á megérett búzára mutat. Látszik, hogy Karikást kellemetlenül érinti a kérdés, kénytelen valamit válaszolni. Gondolkozik, mit mondjon, mivel bújjon ki. Holnapra ígéri. — Ideje — felel Tóth elvtárs. Másnap megint kilátogat. Nem lehet hinni az ilyen Karikás-félének. ELŐNYÖS A KALÁKA-MUNKA Kissé arrébb újabb aratóesoport vágja az életet. Oláh József nagy- termést Ígérő búzakalászainak nagyobb része már keresztekbe összehordva érik. Aztán mennek Karácsony Idáét, majd Kormosékét vágni. Mert közösen aratnak és érési sorrendben vágják az aratni valót. Tavaly még csak hordásra fogtak össze Oláhék, az idén már aratás- 1 ra is. De nem csak ők, a faluban 1 sokan rájöttek a közös munka előnyére. így arat idős Bale István./Nagy Elek és Fóti Karc né is és még mások, a hordást n majda az egész falu így fogja gezni. Tavaly Oláh József volt az e a faluban a beszolgállatásban, sőnek vitte be a terményt és százalékot telj esitelt. Büszke volt rá nagyon. Az érte kapott cséröoklévelet, mint ahogy a szí szédal mondták, az ágya fölé t< és azt mondta, hogy az idén n szerzi a párját is. „LESZ-E AZ IDÉN IS 480 SZÁZALÉKOS BEADÁS?” Mire Tóth elvtárs hozzájuk végeznek, csak a keresztek ös hordása van hátra. — Hogy mutat? — kérdi T elvtúrs és kezével a keresztek int. Oláh József hangjából biiszki csendül ki, amikor válaszol. — Hát rég volt ilyen termi vidékünkön 1 — Akkor lesz megint 480 sz lékos beadás, vagy még több Is' kérdi ravaszkás mosollyal a { titkár. — Minden évben többnek lenni! Bőven kell jutni kenyí a városnak is — válaszol Oláh zsef. Mi is várjuk, hogy mi több Ipari árut küldjenek a y: ból, nekünk is többet kell külcj Én többet adok be a tavalyin! és első akarok lenni megint s adásban — bizonygatja. És fc is már. hogy minél hamarabb jezhessék az összehordást, ezekben a napokban minden drága! A fárttitkár visszafelé 1 mert még a cséplőgéphez is ki mennie. Este megint cséplik a pát. Holnap az új nappal új adatok lesznek. Hisz nem mim Óíáh József, bár a község többségükben lelkiismeretesen zik munkájukat. Hanem vb még Karikás Sándorok is, a éberen vigyázni kell. mester síikkel meg ne rontsák az új nyér ízét, O
