Néplap, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-31 / 176. szám

a 1951 JULIUS 31, KEDD LEGYÜNK A TERMÉNYBEGYÜJTÉS ELSŐJE! Erre mozgósítottak az alapszervezeti párttitkárok értekezletei A megye járási székhelyein alap­szervezeti titkári értekezletre jöt­tek össze a falvak legelső gazdái: a párttitkárok. A begyűjtés közvet­len végrehajtása a tanácsok fel­adata, állami feladat, azonban a begyűjtés sikeréért elsősorban a ■falu első gardája, a, párttitkár a felelős. A titkári értekezletek a cséplés és begyűjtés helyzetének megvitatásá­ra gyűltek össze. Párttltkáraink érzik felelősségük súlyát. Ezt bizo­nyítja többek között ' az is, bogy a titkárok döntő többsége megje­lent az értekezleten. Különösen jó volt ezen a téren az ered­mény a nagykállói járásban, ahol előzőleg a Járási Pártbi­zottság tagjai személyesen be­széltek az alapszervi titká­rokkal. Nagy volt a hiányzás azonban a nyírbátori járásban — nem méltó ez az élenjáró járás párttitkárai­hoz — ahol 3!t alapszervi titkár nem jelent meg az értekezleten. Az értekezlet napján jelent meg a Szabad Népben a begyűjtési ver­seny országos kiértékelése, mely szerint a harmadik helyen van Sza. bolcs-Szatmár, a termelőszövetke­zeti csoportok között a nylrbogútl „Kossuth”, az első helyen, s ügy­szintén a járások között a nyírbá­tori. Ez nagy örömet keltett, azon­ban nem lett ürrá az önteltség. Az értekezletek mozgósítottak s kiadták a jelszót: meg jobb eredményeket! Legyünk, a ter- ménybegyüjtcs elsője! Minden egyes értekezleten lelkes volt a hangulat, versenyvállalások hangzottak el. Az ajaki párttitkár felajánlotta a község kommunistái és pártonkívüli dolgozói nevében, hogy augusztus 20-ig 140 százalék­ban teljesítik begyűjtési kötele­zettségüket. A nyirbogátiak 150 százalékos eredményt akarnak el­érni az Alkotmány ünnepéig. A nyirbogáti termelőszövetkezet párt- titkára, Vadon elvtárs megígérte, hogy országos elsőségüket nem ad­ják fel, tovább növelik begyűjtési eredményüket! A kállóscmjéni párttltkár elvtárs még merészebb felajánlást tett: augusztus 20-ig 200 százalék­ban teljesítik begyűjtési köte­lezettségüket. Ettől a felajánlástól nem marad­hat le Tímár sem. A pusztadobo­siak vállalása az Alkotmány ün­nepéig 120 százalék. Helyesen is­merték fel a párttitkár elvtársak, hogy A TERMÉNYBEGYÜJTÉS NEM MEGY MAGÁTÓL, ANNAK SI­KERES VÉGREHAJTÁSA KO­MOLY HARCI FELADAT amely összefügg a szocializmus felépítésével, a béke védelmével, az ellenség elleni kíméletlen harc­cal. Ahogy a felszólaló biri titkár' elvtárs kihangsúlyozta: A békéről nemcsak fecsegni kell, hanem tet­tek kellenek.” Vagyis: pontosan fel kell mérni az erőnket s teljes erővel küzdeni kell. A harcos, lelkes szellem kiala­kulásához nagyban hozzájá­rultak a jó beszámolók. Nem kenték el a hibákat, nem vol­tak önelégültek a megye élenjáró járásai sem, hanem kemény bírá­lattal, önbirálattal tárták fel a hibákat. Mint például a kisvárdai járás (a második helyezett), hegy el vannak maradva a csépléssel s a begyűjtési eredmény is igen gyenge sok községben, mint pl. Tuzséron, Komorón, Tomyospál- cáti 's más községekben. Békecséplést tartottak a nagykállói járás MNDSZ asszonyai A nagykállói MNDSZ asszo­nyok vasárnap békecséplést tartottak, melyből harmincegy MNDSZ asszony aktívan vette ki részét. Kultúrbrigádjuk pedig a községeket járta és köszön­tötte a beadásban élenjáró dol­gozókat. A kulíúrbrigád fel­kereste Aradiné 3 holdas kis- parasztasszonyjt is, alti boldogan mondta el: „öt gyermekem vé­dem a háború borzalmaitól, ami­kor minden felesleges terménye­met beszolgáltatom.“ Beszolgál­tatásának Aradiné 200 száza­lékban tett eleget. Cérna Ist­vánná 500 százalékban és ami­kor az MNDSZ kultűrbrígádia őt is felkereste, így szólt: „Örömmel adom be a terményt, mintahogy örömmel küldöm el fiamat ősszel a Néphadseregbe.“ A knltúrbrígád a cséplőmun­kásokat is felkereste és azokat is köszöntötte. Este a békebí- zottsággal karöltve békekísgyű- íést tartottak, melyen kultúr­műsort mutattak be. Érpatakon Tölgyesi Görgyné MNDSZ asszony példamutatás­sal és szervezéssel mozdította elő a békecséplést, Biriben ugyancsak kivették részüket a békecséplésből az MNDSZ asszonyok. „Büszkeségtől és örömtől megsokszorozott erővel dolgozunk...“ írják Dunapenteléről megyénk fiataljai e~}/ cdves elvtársak, levelet kap- tunk azoktól a fiataloktól, akik elmentek az épülő „ifjú vá­rosba”, Dunapentelére, hogy segít­senek 5 éves tervünk legnagyobb müvének építésében. A levelekben azzal fordulnak Szabolcs-Szatmár megye fiataljaihoz, elsősorban a. DISZ fiatalokhoz, minél többen menjenek Dunapentelére. hazánk nagy büszkesége, a vasmű építésé­hez. Az egyik ifjúmunkás ezt írja: Fi úlius elsején érkeztünk meg ’Jr Dunapentelére. Azonnal el­szállásoltak bennünket és beosztot­tak a munkabrigádokba. Korán reggel keltünk, mert alig vártuk, hogy résztvegyünk a nagy építés­ijén. Csodálatos látványt nyújt az épülő város. Hogy milyet, azt el­mondani, leírni, nehezen lehet. — Amikor a reggeli napsütésben a ha­talmas város új utcáival, szép eme­letes házaival, állványerdejével, magas felvonó-daruival ott állt előttünk, igazán büszkének éreztük magúnkat, hogy mi is részt ve­szünk ennek a csodás alkotásnak az építésében, örömet éreztünk, ha­tártalan örömet, hogy idejöhet­tünk. Mikor megkezdődött a mun­ka, a szép látványtól, a büszkeség­től és örömtől megsokszorozott erő­vel dolgoztunk. Az első héten 12b százalékot ériünk el. Minél jobban megismerjük az épülő várost, a tervet, amit még meg kell valósí­tani, és munkatársainkat, annál jobban emelkedik termelésünk is. (lltlH bánnak velünk, mint az 'A' építésen dolgozók nagy csa­ládjának egyenrangú tagjaival. — Kosztunk, ellátásunk kifogástalan. Valahányon, akik idejöttünk 2—3 kilót híztunk. Eredményesen dol­gozunk, a munka nem nehéz, mert korszerű, Szovjetunióból kapott gé­pek könnyítik. Lányok is vannak velünk, ők is nagyon boldogok, mindennel meg vannak elégedve és együtt bánjuk, hogy nem hamarabb jöttünk. A lányok is megállják a helyüket, Egyetlen lépéssel sem maradnak la mögöttünk, ök is azt üzenik az otthonmaradt DISZ-es lányoknak, jöjjenek minél többen, segítsenek ők is építeni a vasmüvet!” SZÉP MÁRIA DISZ járási titkár, Mátészalka. Nagyban elősegítette a termény- begyűjtést az, hogy a megjelent élenjáró községi titkárok elmondták a termény- begyűjtés fokozásának jó mód­szereit. Tóth elvtárs, Biri párttitkára mondotta el, hogy a községben nagy gondot fordítanak a■ páros­versenyek naponkénti értékelésére, a szemléltető agitációra s a nép­nevelők mozgósítására. A nyírgel- sei felszólaló elvtárs is elmondta munkamódszerüket. Az egységes népnevelőgárdák szer­vezése, irányítása a legfontosabb feladatok egyike a termény begyűj­tési ütközetben. Olyan népnevelő­ket kell beállítani, akik magatartá­sukkal példát mutatnak, akik tü­relmesen magyaráznak, de ugyan­akkor következetesen, megalkuvás nélkül őrködnek a törvények sért­hetetlensége felett, az állam rend­je felett. Száz és ezerszámra szü­letnek új népnevelők a termény- begyűjtési csatában s ezekre az új, feltűnt pártonkívüli népneve­lőkre a pártszervezeteknek, párt- titkároknak fel kell figyelni. He­lyesen hívta fel erre a figyelmet a nyírbátori párttitkár elvtárs, aki elmondta, hogy a bizalmiak már meg vannak bízva egy-egy jól tel­jesítő dolgozó paraszt felvilágosí­tásával, hogy azok még közelebb kerüljenek a Párthoz, Azonban arra is figyelmeztetnek bennünket ezek a titkári értekez­letek, hogy MÉG JOBBAN EL KELL' MÉ­LYÍTENI A HELYTÁLLÁS, HAR­COSÉ A.G SZELLEMÉT ELSŐSOR­BAN AZ ALAPSZERVI TITKÁ­ROKNÁL még nagyobb gondot kell fordítani Járási Pártbizottságainknak a fa­lusi pártszervezetek megerősítésé­re. A rétközberencsl és fényeslitkel párttltkár elvtársak levonták az aratási munkálatokból a tanulsá. got, amikoris nem figyeltek fel kellő éberséggel a Mákok táma­dására. a knlákhangulatra, a „rá- érünk”-hangulat.ra. Azonban a dö­géi elvtársab még mindig nőm lát­ják eléggé, hogy az osztályellenség elvakult dühhel próbálja megakadá­lyozni a munkák sikereit, A dögéi felszólaló elvtárs is azt mondta a tarlóhántással kapcso­latban: „olyan kemény a föld, hogy a gép se bírja szántani.” Az értekezleten jelenlévő egyik trak- tornslány aztán megmagyarázta neki, hogy csak Mákszájon „ke­mény” a föld. A tiszaeszlári párt- titkár elvtárs is siránkozó hangu­latba esett a termény-begyűjtéssel kapcsolatban. Ml A TEENDŐ A TITKÁRI ÉRTEKEZLETEK ETÁN otthon* A begyűjtési munka■ nagy feladatát csak a pártvezetőségi ta­gok, aktívák segítségével lehet meg­oldani. A titkár elvtársak minden héten tartsanak rendszeres vezető­ségi ütéseket, amelyeken alaposan, mélyen kiértékelik a terménybe- gyűjtés állását s alaposan megvi­tatják: hol, milyen módon kell se­gíteni, mit kell javasolni a- tár. sadalmi bizottságnak, a tanácsnak, hogy a munka jobbam ménjén. A pártvezetőségi ülések után a titkár elvtárs, a vezetőségi tagok s a többi kommunista, mozgósítsa, az egész falut- a. kitűzött fHhdalok végrehajtására személyes példamu­tatással, állandó ellenőrzéssel, se­gítségadással, széleskörű fel világo­sitó munkával. A párttitkár elv- társ mutasson példát a harrossétg- ban, helytállásban, a népnevelők nevelésében, a feltűnő, becsületes pártonktvüliek beáll Húsában. Nagy próbatétel párttitkáraink, pártszer­vezeteink számára a begyűjtési küzdelem, azonban nincsenek előt­tünk olyan akadályok, amely ékkel nem tudnánk megküzdeni. Váltsák valóra pártszervezeteink a jelszót: legyünk a tcrménybegyüjtés el­sője! As üzemi munkaverseny élenjárói Mokánszki János kőműves a Sajószentpéteri Magasépítési Vállalat dolgozója mennyezetva­kolásban 224 százalékos teljesít­ményt ért el. Mokánszki elvtárs megmutatta, hogy ezen a mun­kán is lehet szép eredményeket elérni. A munkát úgy osztotta be. hogy a brigád minden egyes tagja folyamatosan tudjon dol­gozni, ne legyen fennakadás és kiesés a munkaidőből, A segéd­munkásokkal való szoros kap­csolat biztosítja az állandó, fo­lyamatos anyagellátást. « Tiba József marós a Vulkán dolgozója két gépen dolgozik, átlagteljesítménye 223 százalék. Havi tervét három nappal ha­táridő előtt fejezi bo. A maró­gépen bevezetett újításával gyor­sítja meg munkáját, emeli tel­jesítményét. Tiba elvtárs mun­kája mellett még két ötképzős tanításával is foglalkozik. Jen- c-sik István és Hajdú Sándor Mképzősök az átvett munkamód­szerek segítségével már szép eredményeket érnek el. * Csáki II. József s Zoltán András, a Nyírbogdányi Ásványolajipa­ri Vállalat szállítási osztályán dolgoznak. Csáki és ZoltaT elv­társak tudják azt, hogy a me­zőgazdasági gépek üzemanyag­gal való ellátása, különösen a eséplési szezonban, igen fontos feladat. A hordósáru kiszállítá­sánál 139 százalékban teljesí­tették normájukat. Csáki elvtárs most kapta meg a sztahánovlsta oklevelet. Teljesítményét tovább fokozza és állandóan. fejleszti tudását. Qyurcsányi Mária szállító­munkás a Magasépítési Vállalat borbányai építkezésénél, brigád, ja nevében vállalta, hogy az Al. kotmány ünnepének tiszteletére brigádjuk tcljesilményét 85 százalékról 100 százalékra eme­lik. Legutóbbi kiértékelés sze. rint a Gyurcsány-bripád teljesít, ménye 120 százalék. Teljesít,. menyüket a munka- jobb meg­szervezésével. a műszakiak se. gitscgével érték el. Visnyik Jő. zsef, az új normás, nem csak helyrehozta. a régi normás által elkövetett hibát, hanem megma­gyarázza a dolgozóknak, hogyan lehet teljesítményüket fokozni. A PART UJ ÉLETRE VISZ... Ma érkezett haza a szuhavölgyi bányából két anarcsi fiú. Mind­kettő elsőnek jelentkezett bányászmunkára, amikor a mu-nkaerőtobor. zók községükben jártak. Azok, akik akkor nem mentek el, mert fél. lek az új foglalkozástól, az új környezettől, most elsőnek keresték meg a két bányászt, hogy sorsukról érdeklődjenek. Sokan sajnálgat. ják is már, hogy nem mentek bányásznak, akkor, amikor ez a két fiatal, Dajka Miklós és Katona József elmentek. A két új bányász feljött a községi tanácshoz is, hogy itt is el­mondják, hogyan dolgoznak. .4 régi bányászoktól azt is megtanulták, hogy a Pártba és a tanácshoz úgy kell menni, mint haza, mert mind a kettő értünk van. Amikor jöttek is, meg amikor mentek is, sok fiatal kísérte őket. Mindegyiknek volt valami fontos kérdése, amire feleletet akart kapni. Egyik a mankóról, másik a fizetésről, harmadik a szórakozásról, a lakásról kérdezősködött, — Hogy éltekf — tették fel többen is a kérdést. Katona József már úgy beszél, úgy viselkedik, amint az egy mun­káshoz, egy bányászhoz ülik. Sok jó bányásztuto-jdonágot tanultak már meg. Készségesen, szívesen felel falubeli fiatal barátainak, az idősebbeknek, mert bizony azok is kiváncsiak a két fiú új életére. — Úgy élünk, ahogyan még sohase éltünk — mondja Katona Jó. zsef. if® Na. Hogyan f .— türelmetlenkednek a hallgatók. Beszéld, el! Katona József hozzákezdett, hogy elejétől végéig elmondja, hogyan is élnek ott a bányászok. Elmondta. hogy megbecsült emberek. Nem úgy bánnak ott az emberekkel, mint itthol bántak a kutáJcók, meg a. földbirtokosok a cselédekkel, hanem úgy, mint egyenrangúval, mint, em­berrel. Munká jukat megbecsülik és és segítik. Ha valamit nem jól csi­nálnak, nem jön a vasvillany él, mint ahogy a küld koknál szokás volt-, hanem a munkavezető, vagy aki jobban tudja elmagyarázza, mi is a titka valaminek. Mikor odakerültek, féltek. A szeretet, a mélysé­ges emberi barátság, az elvtársi segítés elpárologtatta félelmüket. Bátor. önmagukban, a közössség erejében bízó emberekké váltak.- Van nagyszerű szállásuk, legényszobájuk, villanyai, rádióval, für­dőszobával, könyvtárból olvashatnak, sportolhatnak. Fizetésük is jó. — Amikor a. toborző itthon a jelentkezéskor elmondta-, hogy fo­gunk élni, csak nevettem, nem hittem neki, de igaza volt. Még iöb. bet kaptunk, mint amit elmondott -— mondja Dajka Miklós. A munka kezdetben nehéz volt, de megtanulták a fogásokat, mindennek megtudták a nyitját és ahogyan tanultak, ismerkedtek a szerszámokkal, munkamódszerekkel, úgy szerették meg a foglalkozá­sukat, úgy vált egyre könnyebbé a munka. Mostmár legyőzték a muh. kával járó nehézségek jórészét. Jól dolgoznak, közben állandóan ta­nulnak. A bányában megígérték nekik-. hogy bányász-szakiskolába is elküldik- őket. Most is jó munkájukért, szorgalmukért kapták jutái- múl a szabadságot. A munkavezető azt mondotta nekik: ,,Na fiúk, jól dolgoztatok. Megérdemeltek egy kis szabadságot. Egy hétre hazamé- hettek”. — Szép 'az életünk, boldogok vagyunk, de most látjuk csak, hogy milyen szép lesz ezután — mondja — Katona József. Annyit tudok nektek mondani, hogy ne legyetek gyávák, félőselc, ne hallgassatok a. kuWcokra, hanem gyertek velünk, meglássátok a Párt új életre visz,­Szabó Istvánná VB elnök h. Kisvárda. A jugoszláv légierő parancsnok» • — angol kém .4 jugoszláv politikai emigrán­sok „Napred” című. Szófiában megjelenő lapjában D. Mitro- vics megállapítja, hogy Zdenko Ulepics, akit a légierők parancsnokává neveztek ki, a régi királyi hadsereg tisztje és kipróbált angol kém. As an­gol kém-szolgálat követelésére neveztek ki őt a jugoszláv légi­erő parancsnokává. A többi ve­zetőhelyen is imperialista ügy­nökök ülnek. A panesovai re­pülőiskola parancsnoka pl. Vlado Matetics a királyi hadsereg volt századosa ma Tito tábornoka, ugyancsak angol kém. Titóék fasizdlták az egész légierőt, mert úgy hiszik, hogy így felhasz­nálhatják azt a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen. A Ti-tó klikknek azonban nagy nehézségei támadtak e bü nős tervek megvalósításában. .4 légierőben szolgálók kilencven százaléka leszerelését- kérte, mert nem hajlandók az imperialistá­kat szolgálni. A hazafias ér­zelmű pilótáik harca egyre foko­zódik. A rcpülögéptechnikusok vs mechanikusok nem- hajlandók egyetlen gépet sem felszerelni, a pilóták pedig egyetlen bombát sem hajlandók dobni a felszaba­dító Szovjetunió és a népi de­mokratikus országok városaira és falvaira. A jugoszláv haza­fias érzelmű pilóták ezt megfo­gadták és fogadalmukat be is tartják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents