Néplap, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-29 / 175. szám

41

1851 JULIUS 29. VASABNAP

Előre, as 19SI• évi terv határidőelőtti

teljesítéséért!

Apró elvtárs beszámolója a SZOT V. teljes ülésén a szakszervezetek feladatairól a tervért indított harcban, a verseny fejlesztésében

A Szakszervezetek Országos Ta- ' nácsa pénteken reggel kezdte meg ( V. teljes ülését, amely a szakszervezetek feladatait tárgyalta meg a felemelt ötéves terv végrehajtásában és a szocialista munkaverseny továbbfejlesztésében.

Harustyálc elvtárs elnöki megnyitója után Apró Antal elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára tartotta meg beszámolóját. Ismertette a nemzetközi helyzetet, majd rátért arra, hogyan alakult országunkban a szakszervezeti munka a Politikai Bizottság egy évvel ezelőtt hozott határozata, valamint a SZOT IV. teljes ülése óta.

— A Politikai Bizottság határozata — mondotta — nagy segítség volt számunkra, de távolról sem mondhatjuk azt, hogy a szakszervezetek ma már alapvető fordulatot hajtottak végre munkájukban, hogy rendszeresen ellátják növekvő feladataikat. Ahhoz, hogy szak-'

szervezeteink a Párt fontos segítőivé váljanak, az kell, hogy tovább javítsák munkájukat s fokozottabban, mint eddig — a SZOT-tól kezdve az ÜB-kig — harcoljanak azoknak a feladatoknak a megvalósításáért, amelyeket az MDP II. kongresszusa dolgozó népünk számára megjelölt.

— Szakszervezeteink azzal segítik elő legeredményesebben a szocializmus építésének meg. gyorsítását, a munkásosztály hatalmának erősítését, ha figyelmüket a termelés, a szocialista niunkaverseny felé fordítják és szívós harcot, állandó felvilágosító munkát folytatnak a mmikafegyelem erősítéséért.

— Munkásosztályunk áldozatkész

munkája nyomán, napról, napra emelkedik a termelés s mint a Statisztikai Hivatal jelentése mutatja, egyetlen év alatt egyharmadávai nőtt meg. Szemünk láttára épül. gazdagodik, válik erősebbé a Magyar Népköztársaság. ,

A terv sikerének feltétele: a munkafegyelem erősítése

Ezek a sikerek áj lendületet adnak a munkásoknak, a terv teljes- téséért folyó harc mindjobban nép- mozgalommá válik. A Statisztikai Hivatal jelentése a második negyedévi terv teljesítéséről azonban megmutatja a hibákat is azt. hogy bányászatunk csupán 94.2 százalék, ra teljesítette tervét és a szocializmus fejlődésének alapját jelentő nehéziparunk tervteljesítése is 100 százalékon alul maradt — 9S.8 százalék.

— Megállapíthatjuk — mondotta Apró elvtárs —, hogy

<z tervelmaradásnak a bányászatban, kohászatban, építő- anyagiparban és másutt első. sorban az az oka. hogy üzemeinkben lazult a munkafegyelem.

— A fegyelmezetlenségnek és munkásvándorlásnak egyik oka az js. hogy az üzemvezetés,, síz építőknél az építésvezetőség gyakran nem látja el a dolgozókat munkával, nem biztosítja a munka folyamatosságát. Más esetekbe a vállalatok egymástól csábítják el a munkásokat. Szakszervezeteink nem végeznek elég politikai felvilágosító mun. kát az új munkások között.

— A Szakszervezeti Tanácsnak, a szakszervezetek elnökségeinek legyen állandó feladata, hogy napirenden tartsák a munkafegyelem, a munkaerövándorlás kérdését. Helyesen jár el a Szakszerveze. zeti Tanács akkor, ha az üzemek. gyárak dolgozóinak kérésére javaslattal fordul a kormányhoz\ amelyben kéri, hogy erélyesebb rendszabályokét léptessen életbe a lógósokkal, csa. vargákkal, munkakerülőkkel szemben.

— A szakszervezeteknek mindenekelőtt széleskörű felvilágosító, nevelőmunkát kell folytatniok a munkafegyelem megerősítése érdekében.

— Takarékoskodni kell az anyaggal, a gépekkel, a munkaerővel, harcolni a selejt ellen.

— Különösen a színesfémekkel, olajjal, fűtőanyagokkal, bőrrel kell takarékoskodnunk — folytatta Apró elvtárs.

A takarékosságot népmozga. lommá kell fejleszteni a szocialista verseny egyik fő célkitűzésévé kell tenni.

A szakszervezetek fontos feladata, hogy megmagyarázzák a munkások, nak, a takarékosság jelentőségét. A tömegek leleményességére, találékonyságára kell elsősorban építeni. Különösen a mérnököknek, techni. kusoknak, mestereknek lesz az a feladata, hogy e téren kezdeménye- zőleg lépjenek fel.

Az alkotmány tiszteletére indult versenyről, a Sztahánov-mozgalomról

Apró elvtárs ezután néhány adattal rámutatott a munkaversey fejlődésére. Az augusztus 20-a tiszteletére megindult mozgalomban — a nehéz- és könnyűipar dolgozóinak

74.5 százaléka tett versenyvállalást.

— Rövid hetek alatt — mondotta Apró elvtárs — az üzemek többsége csatlakozott a Diósgyőri Gépgyár dolgozóinak felhívásához. Ha azonban közelebbről vizsgáljuk ezeket a csatlakozásokat, akkor azt látjuk, hogy a Párt többszöri figyelmeztetése ellenére még mindig sok esetben előfordul, hogy a versenycsatlakozást az üzemi háromszögek, vagy csak Igen szükkörű aktívacsoportok döntik el. A szak- szervezeti központok és a minisztériumok részéről van olyan törekvés, hogy a dolgozók bevonása nélkül, látszateredmények elérésére törekszenek. Munka verseny mozgalmunk tömegméretűvé vált, da ezeket a bürokratikus hibákat, a formalizmus jelenségeit, a tömegek véleményének elhanyagolását sürgősen fel kell számolni.

— Ha a magyar Sztabánov-moz. galom fejlődését vizsgáljuk — mondotta a következőkben Apró elvtárs — azt látjuk, hogy a kongresszusi versenyben majdnem meg. kétszereződött a sztahanovisták száma. Sztahánov-mozga lmunk fejlődését azonban komolyan akadályozza az a körülmény, hogy a minisztériumok, a vállalatok, de min. denekelőtt a szakszervezetek nem adnak meg minden támogatást, segítséget az érdeklődő munkásoknak.

A döntő kérdés a sztahanovisták rendszeres nevelése, oktatása.

1949-ben 77.030, 1950-ben

187.782, 1951 első felében pedig 139.985 újítást nyújtottak be a fizikai és műszaki dolgozók. Az

1951-ben eddig benyújtott újítások egyévi forintértéke több mint 600 milliót tesz ki.

— Ezek az eredmények azonban még sokkal nagyobbak lehetnének — mondotta Apró elvtárs —, ha szakszervezeteink s különösen az üzemi bizottságok több támogatást, segítséget adnának az újítóknak és küzdelmet folytatnának az újító, mozgalom rákfenéje, a bürokrácia ellen.

— Meg beli szüntetni az újító- és Sztahánov-uiozgalom szervezeti két. téválását. Széles körben kell kezdeményezni. hogy újítóink, sztaliá- novistáink az alkotmány ünnepére folyó versenyben újítási felajánlásokat tegyenek, új munkamódszereket vezessenek be.

A szakszervezetek és a műszaki értelmiség

— A szakszervezetek fontos feladata segíteni abban, hogy a műszakiak ne aprózzák el idejüket, többet foglalkozzanak a tervteljesítéssel. az üzem zavartalan vitelének és technológiai fejlesztésének kérdéseivel.

Segítsék a műszaki értelmiségi dolgozók versenymozgalmát és azt, hogy mind többen megismerhessék a Szovjetunió és a

népi demokráciák műszaki és tudományos eredményeit. Tub. bet kell foglalkozni a műszakiak bér. és szociális kérdéseivel is.

— A műszakiaktól elvárjuk, hogy aktívan működjenek közre az üze mekben az újító, és Sztahánov- mozgalom fejlesztésében, főfeladatuknak tekintsék a legszélesebbkö rű anyagtakarékosságot, személyesen mutassanak példát a termelékenység fokozásáért folyó harcban

— Szakszervezeteinknek fokozottabb mértékben kell bevonniok a szakszervezeti vezetésbe és a központi apparátusba a műszaki értelmiségi dolgozókat.

A továbbiakban a darabbérrendszer kiterjesztéséről és az üzemi kollektiv szerződések megkötéséről szólott Apró elvtárs.

— A gyáriparban ma a darabbérben dolgozott munkaórák arányszá ma 62 százalék. Szakszervezeteinknek harci feladatként kell tekinteniük a darabbér minél szélescbbkö- rü bevezetését, ami hozzájárul a munka termelékenységének fokozásához s ilymódon növeli a dolgozók keresetét, emeli életszínvonalukat.

— A májusban hozott miniszter- tanácsi rendelettel megszüntettük a mutatószámos bérrendszert; a darabbérrendszer bevezetése pedig megteremtette annak az előfeltételét, hngy a fizikai dolgozók prémiumrendszerét a szocializmus építése új követelményéinek megfelelően alakítsuk ki.

Jó munkájuk után prémiumot biztosítunk azoknak a dolgozóknak, akik az anyagtakarékosságban, a termelési költségek csökkentésében, á gyártmányok minőségének megjavitdsá. ban és a termelés mennyiségének emelésében jó eredményeket érnek el.

— Nagyjelentőségű lépés az üzé ml kollektív szerződések bevezetése is. A közelmúltban több, mint 140 üzemben megkötött szerződést többségükben jól készítették elő. A dolgozók mintegy 15.262 javaslatot tettek, amelyekből a bizottságok 6130-at fogadtak el. A szakszervezetek feladata most, harcolni azért, hogy az üzemi kollektív szerződések az üzemek életének törvényévé, a termelés, a munka verseny elő- reiendítőivé és üzemi bizottságaink munkájának alapjává váljanak.

— A pártkongresszus által megjelölt hatalmas új feladatok minden területen felvetik a munkaerő terv. szerű felhasználásának kérdését — mondotta a továbbiakban Apró elvtárs.

— A munkaerőszükséglet kielégítését csak úgy tudjuk biztosítani, ha a nőket fokozottab. ban bevonjuk a termelőmunkába.

— Megállapítható azonban, hogy egyes üzemeinkben a vezetők olyan beosztásba igyekeznek tenni a női munkaerőket, ahol nem tudnak fejlődni. Az ilyen jelenségekkel szembe szakszervezeteinknek mindenütt fel kell lépnlök. ugyanakkor gondoskodnak kell arról is, hogy fokozottabban vonják be a nőket a szakszervezetek vezetésébe.

— A munkafegyelem megszilárdításának, a munkaverseny sikerének döntő tényezője a szakszervize, ti funkcionáriusok kommunista [tél. damutatása — mondotta beszéde végén Apró elvtárs. -— Feladatainkat úgy tudjuk teljesíteni, ha a szakszervezeti mozgalomban érvényt szerzünk Pártunk politikájának, Rákosi elvtárs tanításának. Minden dolgozóval meg kell értetni, hogy a szocialista versenyben vélő részvétel a szocializmus építésének meggyorsítását jelenti. Minden dolgozóval meg kell értetni, hogy a munkafegyelem, a rend betartása elősegíti hazánk felvirágoztatását, erősíti a haladó emberiség harcát az alkotó békéért.

—- Előre a szocialista verseny to vábbfejlesztéséért, az alkotmány ünnepére új munkasikerekért, új termelési eredményekért!

— Előre nagy Pártunk s bölcs vezérünk. Rákosi elvtárs útmutatá. sávul az 1951. évi népgazdasági terv határidőelőtti teljesítéséért!

NÉPNEVELŐK A BEGYŰJTÉSÉRT

Nyírturán igen jő népnevelő munkát végez Orosz Erzsébet elv- társnő, aki türelmesen elbeszélget a dolgozó parasztokkal. Meglátogat, ta Korpái Sándor középparasztot is, aki cséplés után otthon tartogatta összes feleslegét, nem adott be terményt a kötelezőn felül a nép államának. Orosz Erzsébet megkérdezte, bogy mi a szándéka a felesleges gabonával. Korpái Sándor azt felelte, hogy házát akar vásárolni s majd ha szüksége lesz pénzre, akkor adja el gabonáját. A nép* nevelő erre kiszámolta neki. hogy milyen komoly károsodás éri. ha otthon tartogatja a terményt: elesik a gyorsbeadási jutalomtól, összeszárad a termény, nem beszélve arról, hogy a késlekedés hátraveti a község versenyeredményét.

— Szóval a pénzt félti, hogy elkölti — mondta Orosz elvtársnő —majd így .folytatta: a pénzt beteszi a takarékba, akkor az nem vész el, hanem éppen fordítva: szaporodik a kamatok után. Az összeget pedig akkor veheti ki. amikor éppen szüksége van rá. Korpái számvetést csinált és valóban látta, hogy jobban jár. ha beadja terményét. 7. mázsa feleslegéből rögtön be is adott öt mázsát.

★

A bűdszenimihályi népnevelők jó munkája következtében szerdáról csütörtökre 1 vagonnal emelték a beadást a község dolgozó parasztjai. A cséplőgépeknél a cséplőgép- ellenőrök, népnevelők már előre versenyszerződést kötnek a dolgozó parasztokkal a beadás túlteljesítésére. Ugyanakkor a cséplőgépiek minden nap értesítik a falubeli népnevelőket arról, hogy kik maradtak le a versenyben. Torma Jánosné, cséplési ellenőr és Bársony Lajos felelős gépvezető nagy fatáblát készített Sztálin és Rákosi elvtársnk képével díszítve. A versenytáblát mindig annak a dolgozó parasztnak kapujára szegezik ki, akinél éppen csépelnek.

Az úttörők mozgó „Villámokat” hordoznak a faluban. Hatalmas do. bozszerü készítmény ez. amelyet egy magasnövésű úttörő magáravesz. A doboz négy oldala tele van rakva „Villám”-plakáítal. A „mozgó Vil☆

lámot” az úttörő zenekar és á csasztuskaénefelő-brigád kíséri. Valóságos kisebbfajta ünnepi felvonulásokat tartanak az úttörők, nap. ja baj) többször is.

Budszentmihályon beszélgettek el a népnevelők két asszonnyal, özv. Peténével. Kiss Lajosnéval. Mindketten dolgozó parasztasszonyok, akik tavaly is beadták feleslegüket, a tojásbeadást 100 százalékig teljesítették. Elmondták az asszonyok: „Igen helyeseljük a kormánynak azt az intézkedését, hogy az élenjá. rókát külön jutalmazza pénzzel, iparcikkutalvánnyal. Tavaly nagyon igazságtalanuak tartottuk, hogy bennünket, akik többszörösen bead. tunk, többen kinevettek. Tudjuk, hogy ezek öntudatlanok voltak, a kulákökra hallgattak. De most mindenki láthatja, hogy még külön jutalmat is kapunk az államtól.

Mindkét asszony beadja feleslegét.

Büdszenlmíhályon Lőríncz Imre traktoros ió módszert basznál az átállítási idő csökkentésére. A szíj íelillesztéscnél nem vezetgeti előre-hátra traktorát, hanem három-négy cséplőmunkás segítségével pontosan a kívánt helyre tolják előre vagv hátra. Ezzel a módszerrel 3-4 percre lecsökkenti az átállási időt s nyersanyagot is takarít meg.

Nyírgyulajban nem csak a jól, vagy rosszul teljesítő dolgozó parasztok neveit hozzák nyilvánosságra a begyűjtési verseny folyamán, hanem a népnevelők munkáját }s rendszeresen értékelik. Minden cséplőgépért felelősök a cséplőmunkások közül kikerült népnevelőkön kívül a falusi népnevelők is. A gépekhez vannak beosztva ezek is.

Minden reggel gépek szerint jelenik meg a versenykiértékelés a tanácsbáz. szövetkezet falán a rosz- szul és jól teljesítő beadókról. De oda vannak írva a felelős népnevelők nevei is, akiknek jó, vagy rossz munkáját hirdetik az eredmények. Ez nagyban elősegíti a lelkiismeretes népnevelőmunkát. Hiba azonban még az, hogy a népnevelők nagyrésze nem ismeri eléggé a kormányhatározatokat, a rendeleteket, nem olvassák sem a Szabad Népet, sem a Néplap begyűjtésről szóló cikkeit. Ennek következtében nem ismerik azokat a jutalmakat sem. amelyekben az élenjárók részesülhetnek. Tóth Mária elvtársnő, aki

különhen Igen lelkiismeretes párt. munkás, csupán az őrletési kedvez, ményről, iparcikkutalványről, prémiumról beszél. Ugyanakkor nem beszél arról, hogy az öt legjobb községben soronkíviil bevezetik a villanyt. Pedig jól kellene tudnia Tóth elvtársnőnek, hogy nincs nagyobb vágyuk a nyírgyulajiaknak. minthogy egyszer eljusson hozzájuk a villanyfény. Kaluha elvtársnő la szprgalm.as népnevelő, azonban-még azt sem tudja, hogy mennyi a gyorsbeadási prémium s a négy forint prémium, 20 forintos felár helyett 12 forintos prémiumokról beszél. Nem tudja azt, hogy az élenjáró dolgozó parasztok között takarékbetétkönyveket ' osztanak szét, 100—400 forintig s magasabb össze, güeket is a legjobbak között. Nem tudja, hogy üdülni mehetnek az or. szag elsői. Szép eredményeket értele el eddig a gyulajiab. azonban még nagyobb eredmények születhetné. nek, megelőzhetnék Birit, Szamos- tatáríalvát, ha a népnevelők is. mernék a rendeieteket, rendszeresen olvasnák a sajtót.

Tiszanagyialuban a cséplomunkások a cséplőgép oldalára szegezték lel a dicsérő és serkentő táblákat. Nem egy csépeltet«» helyen történt meg az. hogy amint beállnak a dolgozó paraszt udvarába, az már a cséplés előtt követeli, hogy az ő nevét írják ki ennyi és ennyi százalék túlteljesítéssel, mert nem akar a többiek mellett lemaradni.

Balliányban az egyik népnevelő felkereste Ignácz János középparasztot, aki ugyan eleget tett kötelezettségeinek 100 százalékosan, azonban semmi felesleget nem adott be. Ignácz János azt mondta: Miért kellene most beadni? Hiszen mindegy, hogy az én kamrámban, vagy a raktárban5áll.

Szabó elvtárs megmagyarázta, hogy éppenséggel nem mindegy, mert a gabona nem áil a raktárban. Szükség van az iparban nyers, anyagra, szükség van kenyérre, sok

értékes cikkre, amit külföldről hozunk be érte. Azután igy folytatta a népnevelő, Szabó elvtárs: Képzelje csak el: textilgyárakban legyártanák a kartont s aztán azt mondanák: minek adjuk ki a boltokba. hadd álljon az a raktárban. Vagy igy tennének a traktorral is.

Utána Szabó elvtárs megvilágította, hogy sok kedvezményt kap a gyorsbeadó. Ignácz János a népnevelő érvelése után ígéretet tett arra, hogy feleslege nagy százalékát beadja.