Néplap, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-29 / 175. szám

2 1951 JULIES 29, TAS ÁRNAP FRISS LENDÜLETET GYÚJT a% elüssem címért folyó versenyélte sí a hüdsssentmihályi Alkaloida A gépek zúgását a szerszámok csengése, hangos kalapácsütések he­lyettesítik most az Alkaloidában. A gépeket- javítják. Az üzem lS-án állt le tizenkét napos javításra, hogy a jó termés ipari nyersanya­gának. feldolgozásához újult erő­vel fogjon hozzá. ■ .* A gépház erőgépe generáljavítást kapott, már megkapták hozzá az új alkatrészeket. A szerelésen és javításon dolgozók egy nappal ha­táridő előtt vállalták az erőgép üzembehelyezését. Szabó Sándor művezető és Tornai Gyula főgépész a többi dolgozóval együtt munká­juk legjavát adják, hogy idő előtt üzembe tudják helyezni a gépet. A beütemezett javítási idő túllépése esetén az egész üzem munkájában eltolódás lenne, nem tudnák teljesí­teni havi tervüket. Pedig az él- üzem jelvény elnyerése már csak napok kérdése! A debreceni gyógyszergyárral kötött versenyszerződés utolsó kiértékelésénél is 62 ponttal lett első az Alkaloida. Július hónapban az első tíznapit tervüket 112 százalékban, második tíznapi tervüket pedig annak elle­nére, hogy az üzem már 18-án leál-' lőtt a javítás miatt, 115.1 száza­lékban teljesítették. * Legmagasabb tervteljesítési szá­zalékot az utolsó tíznapi kiértéke­lésnél ifjú Reszegi Sándor érte el 185 százalékkal. Reszegi elvtárs most a javítási munkán dolgozik. Hatalmas kalapácsütésekkel vési a betont. Lefaragják a kád belső pere­mét, hogy könnyebben tudják majd be- és kirakni a szecs­kát. Ami javítási munkát üzemközben nem lehetett megcsinálni, most mindenre sor került. Az üzem erő­gépe 150 lóerős, de ezt nem tudták kellőképpen kihasználni, mert az erőátvivő szerkezet, a transzmisszió csak száz lóerő megterhelést bírt el. Ez az üzemben gyakran okozott zavart a termelés rovására. Most a javítást munka alatt kicserélik a régi tengelyt, he. lyette egy vastagabbat tesznek. így a generáljavítás által erejét visszanyert erőgép teljesítményét teljesen igénybe tudják venni, az egész üzem teljesítménye növeked­ni fog. Ennél a munkánál a szíjtárcsák furatát is meg kellett nag.vobbíta- ni, amihez nincsenek berendezked­ve. A dolgozók találékonysága ezeu is segített. Gál Sándor, a karban­tartó műhely művezetőjének irányí­tásával a műhelyben lévő gyalupadot átszerelték és ezen fúrják, na­gyobbra a szijtárcsákat. Ezzel többszdz forint kiadástól leimé, lik .meg g vállalatot és nagy időmegtakarítást érnek el. Nem beszélve arról, hogy a szállítási költségeket is mellő­zik. A zúzőüzem dolgozói a karban­tartókkal együttműködve dolgoznak a zúzó javításán. A dob késeit cserélik ki újak­kal, amikkel fokozni tudják majd a zúzó teljesítményét. Kiss József brigádvezetőnek ilyenkor mindenre kiterjed a fi­gyelme. Mindent kijavítanak, ne­hogy üzemközben bajlódjanak vele. Van itt Kiss elvtársnak már két újítása is, amivel a termelést fo­kozzák. A mákgubó zúzóba való szállításával mindig baj volt, mert a ventillátor szívóhatására ment fel a garatba, Az újí tássa 1 mostmár lentről szállítja a csövön ke­resztül és így sokkal gyorsad, ban és egyenletesebben megy az adagolás, azonkívül idegen anyagok sem ke­rülnek a gépbe, ami üzemzavart idézne elő. A zúzás meggyorsulása következtében az utózúzó nem győz­te feldolgozni az anyagot. Ezeu úgy segített Kiss elvtárs, hogy a meghajtó szíj tárcsát, ami har­mincas volt. kicserélte, hatva, nasra. A forgási sebesség növelésével nö­vekedett a gép teljesítménye Is. így emelkedett a Kossuth-brigád teljesítménye fokozatosan a 100 százalék fölé. E hónap második dekádjában teljesítményük 140 szá­zalék, 129.6 százalékos tervteljesí­tés mellett. * Az Alkotmány ünnepére tett anyagiakarékossági vállalásuk jú­lius hónapra eső részét még nem végleges kiértékelés szerint már túlteljesítették. A második negyed­évben a vállalt anyagmegtakari- tást 192 százalékban túlteljesítet­ték, 184.621 forint értékben, ami mögött most sem fognak lemarad­ni. Az augusztus 20-i vdndorzdsz- lóért folyó versenyben a szer. vés vegyiparban első lett az Alkaloida Most minden dolgozó kíváncsian várja, mi lesz a második negyedévi verseny kiértékelésének eredménye, melyik üzem lesz az éiüzem és közben még jobb munkával érik el az egyre magasabb eredményeket. Nem állt meg a verseny, hanem to­vább folyik, felkarolva minden egyes dolgozót, hogy jó munkájá­val. a töretlen versenyszellem to­vábbvitelével harcoljon a többter­melésért, a szocializmus alapjának megszilárdításáért.- Verjék vissza az átlagtermést meghamisító ellenség támadását a tornyospálcai dolgozó parasztok Kövér szemekkel teli búzakalá­szokat vesz körül a földmüvesszö- vetkezet kirakatában a sok textil-, bőr- és vasáru, melyeket azoknak a dolgozó parasztoknak ad a dol­gozó nép állama, akik felesleges terményükből C-vételi jegyre adnak be gabonát. „Gyors terménybeadás­sal a békéért, drága hazánk erő­sítéséért!” — Ez a jelszó, mint öle­lő kar, úgy veszi körül a búzaka­lászokat. 4—5 asszony most is a kirakat előtt áll. Ott van köztük Mogyorós Gáborné is, s lelkesen magyarázza a többieknek, hogy mennyi mindent tudott ö vásárol­ni. 370 százalékban teljesítette ga­bonabeadási kötelezettségét és a gyorsbeadási jutalmon kívül még iparcikkutalványt kapott. Jól jár­tok tt is, ha mielőbb beadjátok a fölöslegest! — ezzel hagyja ott a nézelődő asszonyokat. . De nem csak Mogyorósiné az egyedüli, aki már felesleges termé­nyének nagyobbrészét beadta — a tanácsháza falán lévő versenytáb­lán ott fehérlenek Éslk Károly, Kovács József, Galambos József, Zsoldos Sándor és Tóth Andrásné nevei is. Valamennyien 200 százaié, kon felül teljesítették gabonabeadá. si kötelezettségüket. csak a járási tanács kérésére vol­tak hajlandók zúgolódva elkészíte­ni. Elaludt as ellenséggel való harc Igen sokan azt hiresztellk a fa­luban, hogy „gyenge a termés, ke­veset fizet a. kereszt, mert le volt dőlve a termény. „Még 0 mázsás átlag sincs holdanként” — mond­ják Nagy Gézáéknál, Kovács Ist­vánnál és Lengyel Pálnál — „ke­veset fizetett”, de miért’ A csép. lőmunkások rájöttek: kézzel még a cséplés előtt kiverték a szemet a kévékből. Nem tudja a tanácsi kik ások, akik elmaradtak a gabonaheadással Az élenjárók nevei a versenytáb­lának csak az. egyik oldalán van­nak, a tábla többi része üresen áll. Mándokkal vannak párosverseny­ben a tornyospálcaiak, de nem tud­nak egymás eredményéről. Ha a versenytábla után Ítélné meg az ember, azt gondolná itt minden rendben van. nincs lemaradó sem a gabonabeadásban, mert az'elma­radók rovata is üres a fekete táb­j Ián. Kilenc gazdáról csak annyit ’tudnak a tanácsnál, hogy elcsépelt, de nem teljesítette beadási kötele­zettségét. I-Iogy kik azok. ezt már nem tartották nyilván. Hogy akar­ják meggyőzni a Tárt, a tömegszer. vezetek népnevelői a gyorsbeadás jelentőségéről a beadásban késleke­dő dolgozókat, ha nem tudják kik­ről van szó?! S ezekre a jelenségekre és ellen­séges hangokra nem figyelt fel ed­dig sem a pártszervezet, sem pedig a tanács. Egyszerűen csak tudomá­sul vették, pedig a begyűjtést eddig épp ez akadályozta legjobban. Ko­vács Józseféknek is épp olyan föld­jük van, mint Nagy Gézáéknak, ugyanúgy volt ledőlve Is, esőt is annyit kapott, a gabona — mégis elérte holdankint a 7—8 mázsás át­lagot Kovácsók termése. Nem is beszélve a termelőcsoportról, ahol 10 mázsás átlagnál is jóval több lesz. Az ellenség, Mikó Albert, Ján- vári Gábor, L. Danku Sándor ku- lákok kihasználják a felvilágosító munka gyengeségét. Befolyásolják hazugságaikkal a dolgozó paraszto. kát. S azok, akik éppen a népneve­lő munka vérszegénységé miatt nem látnak túl saját portájukon — a hazának, maguknak ártanak s a kulákok. Gr ősz, Truman, Chur­chill szekerét tolják. A pártszerve­zet, a tanács ne nézze mindezeket tétlenül. Keményen üssön oda a falu az ellenségnek: vigyék előre a terménybeadást. a többiek is, meg az ország is! A másik oka az elmaradásnak: az ágitációs munka mellett elhanya­golták a propaganda munkát Is. Három napja már, hogy Szemán Erzsi vezet a cséplésben, a verseny- zászló azonban még mindig a má­sik gépnél van. Nem tudunk nyolc úttörőt összehívni, akik ünnepélye­sen átadnák a zászlót — ez a vé­leménye Homonnai Béla igazgató tanítónak. (Szegénységi bizonyít­vány az egy tanítóra, aki 500 út­törő közül 8-at nem tud összehív­ni), hogy átadják a versenyzászlót és köszöntsék a beadásban élenjáró dolgozókat. A vlllámtáblákat is A beteljek részére kibocsátott vajjegy beváltható iúlius 30-án és 31-én a Kiskereskedelmi Vál­lalat Bessenyei-téri tejüzletében. Városi Tanács V. B. kér. oszt. Végezzék el mindenütt a burgonyatövek szelekcióját Megyénk az ország egyik legfon­tosabb burgonyatermö térültté. A burgonya nélkülözhetetlen Pépei cí­mezés i cikk, mondhatni második kenyerünk. Fontos tehát, hogy a vetőburgonya minőségét állandóan, javítva minél magasabb termésho­zammal fizessenek a burgonyaföl­dek, fontos, hogy a vetőburgonya termelésével a termén ybegyüjtés tennivalói mellett is foglalkozzunk. A burgonyagúmók fejlődésük kez­deti szakaszán több csapadékot igényelnek, később a szárazságot jobban bírják, mint a túlsók esőt. Virágzás alatti időben megfelelő mennyiségű nedvesség kell ahhoz, hogy sok gumó fejlődjön. Kedvező idő mozdította elő az idén a bur­gonyatermelők munkáját. Természe­tes, hogy a, jó vetőburgonya ter­melését nem bízhatjuk csak a ter­mészetre. Jó eredményhez megfe­lelő munkálatok és szelekciós eljá­rások szükségesek. Megyénkben a burgonyavetőmag minőségének megjavítására úgyne­vezett zárt körzetek vannak, eze­ken ff. szelekciós területeken csak meghatározott fajtájú, burgonyát szabad termeszteni vetőgümónak. Elsősorba,n állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteinknek köteles­sége egészséges, betegségekkel és az időjárással szemben ellenálló, bő­vont ermö vctögúmók termesztésével foglalkozni, nagy gonddal elvégez­ni a burgonyatövek kiválogatását. Nyilvánvaló, az egyénileg dolgozó parasztoknak is érdeke, hogy a tö- kiválasztdssal bőséges termést hozó, jófajta vetőgúmót tenyéssze­nek ki. A zárt burgonya termesztési körzetekben (szelekciós terű leteken) mindenütt kötelező elvégezni a burgonyatövek kiválogatását. Azon­ban a burgonya mennyiségi és mi­nőségi hozamának megjavítására a dolgozó parasztok zárt körzete­ken kívül is szívesen végzik el a szelekciót. A mesterséges szelekció a burgo- nyanemeSítés legegyszerűbb, de an­nál sikeresebb formája. Pozitív és negatív szelektálást végzünk. Ne­gativ az, amikor az idegen cs beteg töveket távolítjuk cl a táblából, pozitív pedig a legszebb tövek megjelölése. Miben áll a negativ szelekcióf A táblában lévő másfajtájú töveket, vékony szárú, zsugorodott, idő előtt sárguló levelű beteg töveket meg kell jelölni és kiszedni. .4 be­teg tövek színe rendszerint eltér a többi egyöntetűen üde színétöl. A vetőgümónak nem alkalmas rózsa- krumplit ki kell szedni a táblákból s az étkezési minőségnek megfele­lőt. átadni a Mezőkert-nek a. föld- müvesszövetkezeteken keresztül. A. fehér és sárga fajták vetésre al­kalmatlan gúmóit csak beérés után szabad felszedni. Ilyenek az ella, bint-ja, merkur, kriiger, szabina, stb. Csupán a tövek szelektálásával 25—30 mázsával több burgonyater­mést lehet elérni holdanként. Rossz yetőgúmó alkalmazása pedig a burgonya elkorcsosodását, 80—jO százalékos terméscsökkenést je­lent. A negativ kiválasztással egészsé­ges, ellenálló tenyészetet nyerünk, de a bőséges. termést további lelki­ismeretes munkával, a pozitív sr.e- lektáldssal érjük el. Ez abban áll, hogy holdanként 3—3.500 legszeb­ben fejlődő, egészséges tövet gon­dos vizsgálat utóin pálcikákkal je­lölünk meg. .4; időközben megbete­gedett töveket „kiselejtezzük” a vetőgümónak hagyottak közül, el­vesszük mellőlük a pálcikát. A tö­vek kiszedésénél ügyelünk arra, nehogy a megjelölt tövek gumói a meg jelöletlen tövek gumóival ösz- szekeveredjenek. A kettős szelekción keresztül­ment vetögúmólc téli eltartása külön fejezetet érdemel, mert hanyag, szakszerűtlen tárolás miatt minden fáradság kárbaveszhet. Vineze Ala­dár, fénycslitkei burgonyatermelést ellenőr véleménye szerint legjobb 120—130 centi szélességben elnyúj­tani a, prizmákat, né legyenek) nagytömegűik, s legyenek bennük szellőztetőnyUdsok, Enyhe lilén többször át kell válogatni a burgo­nyát.. .-lő' aporligeti „Petőfi tszcs-ben a tárolás helyére „U” alakú sűrűn rácsozott, nyílt végével föld felé nczö szcllöztetöt fektetnek le a. prizma hosszában és erre rakják d, krumplit. Tökéletesebb lesz a szel­lőzés, kovésbbó áll fenn majd a, korai csírázás veszélye. Már egész sor állami gazdaság és termelőszövetkezet virágzás idején megkezdte a negativ szelektálást. Ilyen jó munkáról tudnak beszá­molni a kislétai Rákóczi szövetke­zetben. 3-í hold burgonyát termel­nek, tíz holdon elvégezték a szer; lekciót. Idejében megkezdték a teg tövek kiszedését, az idegen fafaj tájú töveket megjelölték. A jé- nyeslitkei „Fürst Sándor” termelő­szövetkezetben, s az encsencsi „If­júság”-ban is már virágzás elett kiszedték a beteg burgonyatöveket.- Virág János tornyospálcai egyéni gazda már tavaly is foglalkozott szerződéses burgonyatermeléssel. Helyesen végezte el a negatív és. pozitív szelekciót, száz százalékom minőségi vetöburgonyát termelt, A községben példáján igen sok dolgo­zó paraszt győződött meg arról,-, hogy a szelektálás növeli a burgo­nyatermést mennyiségileg és■ minő-, ségileg egyaránt, (A termelési uta­sításokat pontosan betartó dolgozó- parasztokat egyébként államunk 300 forintos pénzjutalommal illeti J­Mindkét szelekciót minél előbb;, végre kell hajtani az állami gaz­daságok cs termelőszövetkezetek burgonya-területén, ott, ahol -as idegen és beteg tövek a 20 százalé­kot nem haladják meg. A dolgozik parasztok is használják fel a bur­gonyatermés növelését elősegítő, szelektálást módszert. A kiválasz­tással kevés munkával jobb mi nöségii és több vetőburgonyát nye­rünk. Minden dolgozó paraszt sa­ját érdeke, hogy növelje jövedel­mét a burgonya magasabb hozamá­val. A haza pedig azt kívánja, hogy étkezési és takarmányozási: célokra, fejlődő keményítő és szesz­iparunk nyersanyagellátására mfa nél több jófajta burgonyát adjon a falu. a AZ ÉLOK HARCOLNAK! Néhány nappal ezelőtt szé­gyenteljes hír futotta be a vilá­got s ez felháborodást szült minden becsületes egyszerű ember szívében. A francia bresti katonai bíróság ötévi íegyházra ítélte Henri Martint, a fiatal bátor tengerészt. Mar­tin tizenhétesztendős korában ragadott fegyvert, hogy szembe­szálljon hazája megtíprólval, a náci bítangokkaL A fegyvert a háború után sem tette le. Henri Martin partizáncsapatának pa­rancsnoka mondotta: „Tovább kell harcolni, hogy a békében is szabadon élhessünk.“ Ezek a szavak vitték a fiatal tengerészt a békeharcosok legjobbjai közé. Az egyik napon szomorú hajó futott be messzi keletről a oulini kikötőbe. Vietnamból jött. Fedélzetén koporsókat hozott. Elesett francia katonákét. A ki­kötőben komor férfiak, síró asszonyok és gyermekek fogad? ták a koporsókat. S ekkor fel-, csendült egy merész, bátor hang. Martiné. Beszélt arról, hogy a washingtoni halálgyárosok talp- nyaló francia lakájai a francia nép fiait háborúba űzik a vietnami nép szabadsága ellen. Beszélt arról, hogy a francia ellenállási mozgalom vértanúi arra kötelez­nek minden becsületes franciát, hogy küzdjön a szennyes viet­nami háború ellen. A rendőrök börtönbe hurcol-, ták Martint. El akarták némí- taní, Súlyos fegyházbüntetéssel sújtották. De vájjon elnémul­nak-e az élők, akik vértanuk és áldozatok koporsóinál fogadták meg, hogy harcolnak a békéért? Nem, az élők harcolnak! Az élők ragaszkodnak az élethez s győzelemre viszik Sztálin zász­laját az élet csatájában! Nem véletlen, hogy elmaradtak a beadásban a tornyospálcaiak Négy cséplőgép már 5 és félezer mázsa terményt csépelt el, de a raktárba még 10 százaléka sem; gyűlt be. Ml ennek az oka? A ta­nácselnök szerint ni, hogy kis he­lyeken csépellek, nem volt mit be­adni nekik. Nem, az elmaradás egyik oka épp a tanácselnök ilyen felfogása. Mert ha utána nézne, hamarosan rájönne, hogy 3—400 mázsás felesleges termény is van még az elcsépelt dolgozóknál s ezt csak akkor adják be. ha a népne­velők (a cséplőmunkások népneve­lő csoportja is) elmondják cséplés közben: milyen jól járt MogygrósI- né, hogy az összes felesleges ter­ményét beadta s milyen jól járnak

Next

/
Thumbnails
Contents