Néplap, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-27 / 173. szám

72 nap alatt 2 ötemeletes ház A Szovjetunió^ Központi Szakszervezeti Tanácsa hatodik plenáris ülésszakának ülése az építőipar sikereiről 1951 JULIUS 27, PÉNTEK A begyűjtéssel kapcsolatos feladatokról készeitek a tanácsok Július 24-én a Szovjetunió Központi Szakszervezeti Taná­csának hatodik plenáris ülés­szaka folvtatta munkáját. A délutáni ülésen az ipari munkások és alkalmazottak la­kóház-építkezésének kérdéseit vitatták meg. Beszámolót tar­tott Nyikolai Diőai gépévártá- vállalat-építésügvi miniszter és Anatolij Romanov, a Lakásépítő Munkások Szakszervezete Köz­ponti Bizottságának elnöke. Elmondották, hogy a lakás- építkezés üteme évről-évre nö­vekszik. A lakásépítkezés idén több mint harminc százalékkal haladja túl az 1950. évit. Dígai beszámolójában sok ada­tot közölt az építkezési munkák gépesítésének növekedéséről. A minisztérium két nagy kombi­nátot épít, amelyek szabvány­házakat fognak gyártani, ösz- szesen 400 ezer négyzetméter lakóterülettel. A miniszter be­számol arról, hogy jelentősen csökken a sokemeletes házak építkezésének ideje. Dnyepro- petrovszkban pl. 72 nap alatt két ötemeletes házat építettek, összesen 5 ezer négyzetméter lakóterülettel. Moszkvában az Izmailov kerületben négy öt emeletes házat építettek. Egy-egy ház építését 90 nap alatt befejezték. Anatolij Romanov kijelentet­te, hogy a szovjet építőmunká­sok Sztálin elvtárshoz intézett leveleikben kötelezettséget vál­laltak, hogy határidő előtt telje­sítik az építési terveket és csökkentik az építőmunkák ön­költségét. Szélesen fejlődik a gépek teljes kihasználásáért folyó tömegmozgalom. Pavel Jefanov, a fémipari munkások szakszervezete köz­ponti bizottságának elnöke a szovjet vasmunkások szocialista munkaversenyének úi fellendü­léséről számolt be. vezetői « Házi Árpád elvtárs zárszava A koreai amerikai parancsnokság nem akarja, hogy a fegyverszüneti tárgyalások menetéről szóló hírek eljussanak a katonákhoz A koreai fegyverszüneti tár­gyalások 9. ülése — háromna­pos szünet után -— július 25-én a koreai időszámítás szerint 10 órakor kezdődött. Az ülésen a két tárgyaló fél még mindig nem jutott közös megállapodásra az idegen csa­patoknak Koreából való kivoná­sára vonatkozó kérdésben. Egyes amerikai és angol tu­dósítók, akik Keszonban a fegy­verszüneti tárgyalások helyén tartózkodnak, valamint az ENSZ-csapatok sok tisztié a tárgyalások olyan sikeres befe­jezésében reménykedik. ami után a külföldi csapatoknak haza kell térniök. Az amerikai magasrangú tisz­tek, akik Keszonban a külföldi csapatok Koreából való kivo­nása ellen lépnek fel, eltitkolják a katonák elől a tárgyalások menetét. Pl. amikor július 14-én Kim ír Szén és Peng Te-Huai, (hogy a tárgyalások megszakítá­sát elkerüljék, beleegyeztek az amerikai fél követelésébe a tudósítók Keszonba engedésére vonatkozólag, az amerikai pa­rancsnokság megtiltotta, hogy ezt a hírt az amerikai katonák között terjesszék, A katonák nem tudják az igazságot a tár­gyalásokról. Egyes Keszonban tartózkodó amerikaiakat meg­hökkentett, hogy az amerikai parancsnokság nem akarja, hogy a tárgyalások menetéről szóló hírek eljussanak a katonákig. As olasz és francia kormányválság Az olasz kormányválság tovább tart, De Gasperi még szerdán sem Uulta Einaudi köztársasági elnök elé terjesztem az új miniszterek névsorát. Az Unita megállapítja, hogy De Gasperinek minden mesterke­dése ellenére sem sikerült még egy cevezőrehoznia a keresztény de­mokrata párt különböző frakcióit. Különösen heves visszahatást kel­tett De Gasperinek az az elhatá­rozása, hogy a sokat támadott Pella kincstári minisztert csúcs- miniszteri minőségben továbbra is benntartja a kormányban. Doeetti képviselő a párt u. n. „balszár­nyának” vezetője, azzal fenyegette De Gasperit, hogy ha Pella to­vábbra is miniszter marad, politi­kai barátaival együtt a kormány ellen fog szavazni, valahányszor a parlamentben titkos szavazásra ke­rül sor. A nagytőkés körök szívesen meg­szabadulnának már De Gasperitől, akinek politikai képességeiben töb­bé nem. bíznak. Egyelőre azonban kénytelenek beérni De Gasperivel, mert nem találnak olyan politi­kust, aki nagyobb sikerrel tudná képviselni érdekeiket és ugyanak­kor az amerikai kormány, vala­mint a Vatikán bizalmát is él­vezné. A francia kormányválság tizen­hatodik napján Vincent Auriol köz- társasági elnök Georges Bidault volt miniszterelnököt, az MRP el­nökét kérte fel kormányalakításra. A parlamenti megfigyelők azon­ban nem nagyon bíznak Bidault si­kerében. Párisi' baloldalt körökben hang­súlyozzák: bár nem lehet lebecsül­ni a többség pártja között fennálló ellentéteket, mégis az igazi nehéz­ség az az egyre mélyülő ellentét, amely a többségi pártok politikája és a francia nép akarata között fennáll. A belügyminisztérium egyna­pos értekezletre hívta össr.e a megyei tanácsok VB elnökeit és a most folyó mezőgazdasági munkákban kiváló eredményt elérő néhány városi, járási és községi tanács VB elnökét. Az értekezlet első előadója Nagy Imre elvtárs, élelmezési miniszter ,,A begvüitéssel kap­csolatos kérdések" címmel tar­tott beszámolót, Keresztes Mi­hály elvtárs, a földművelésügyi miniszter első helyettese „A tér. melőszövetkezeti fejlesztés és a növénytermelés időszerű fel­adataidról beszélt. Bognár Jó­zsef elvtárs, belkereskedelmi miniszter „A begyűjtés és az áruforgalom összekapcsolása és az őszi csúcsforgalomra való felkészülés" címmel tartott elő­adást. A tanácselnökök értekezletét Házi Árpád elvtárs, belügymi­niszter összefoglaló zárszava fe­jezte be. — Az előttünk álló feladato­kat — mondotta Házi Árpád elvtárs — csak akkor _ tudjuk maradéktalanul végrehajtani, ha az eddiginél sokkal nagvobb gondot fordítunk az ellenőrzés munkájának megiavitására. Az ellenőrzés lazasága, felületes­sége rés az ellenség számára, amelyet minden esetben megta­lálnak és fel is használnak dol­gozó népünk ellenségei. Számos helyről jelentették az aratás be­fejezését —- mondotta — és a határ végigjárásakor az ellenőr.* zők találtak lábon álló gabonát. — Az éberséggel kapcsolat­ban súlyos hibák tapasztalha­tók a cséplőgépeknél is. Az el­lenség és az ellenség hangjára hallgató gazdák ezt is kihasz­nálják és a valóságnak meg nem felelő adatok bemondásá­val megkárosítják népgazdasá­gunkat. _ — Gazdag termésünk c&ép- lése és begyűjtése — folvtatta Házi Árpád elvtárs — fokozott mértékben szükségessé í az állami és népi fegyelem megszi­lárdítását.-— Bőséges termésünk beta­karítása harci feladat, amelyet úgv kell megvalósítani, ho^v ebben a harcban Pártunk II, Kongresszusa határozatainak szellemében _ megizmosodjanak, megszilárduljanak helyi taná­csaink. A borbánjai csépMmmnkások versenykihívása a vasárnapi békecséplésre A teTraénybegyüjtés fokozását segítik elő cséplőmunkásaink a gyors csépléssel. Megyénk igen sok cséplőmunkása csatlakozott már a nyírgelseiek által elindí­tott mozgalomhoz- Vasárnap békecsépíési napot tartanak, hogy ezáltal is meggyorsítsák a csépiést, hogy a termény minél korábban a raktárba kerüljön. A borbányai cséplőmunkások is felismerték a vasárnapi csép- lés jelentőségét s valamennyien lelkesen vállalták, hogy vasár­nap békecsépíési napot tarta­nak, A vasárnapi békeműszakra versenyre hívták a megye vala­mennyi cséplőmunkásait. A bor bányaiak versenyfelhívásukról ás vállalásukról táviratban ér­tesítették Pártánk Megyei Bi­zottságát: Mi, borbányaí cséplőmunká­sok, akik a Turcsán-brigádban dolgozunk, a béke megerősítés® érdekében vasárnap békemű­szakot, békecsépíési napot tar­tunk. Ezen a nepon 29 száza­lékkal magasabb eredményt akarunk elérni, mint eddig. Ez­zel is hozzájárulunk ahhoz, hogy a termény hamarabb a nép raktárába kerüljön. Ezzel válaszolunk az amerikai impe­rialista háborús gválogatóknak, a Grősz-iéie összeesküvőknek. Csatlakozzon a borbányai fel­híváshoz megyénk valamennyi cséplémunkása, s legyen a va­sárnapi nap eredménye bizonyí­téka a cséplőmunkások harcos békeakaratának. „Magyarország: népköztársaság” (1. §), vagyis népi demokratikus jellegű, űjtípusú állam, szocialista típusú állam. Ez a köztársaság nem egyszerű továbbfejlődése a polgári köztársaságnak, hanem olyan állam, amelynek alapvetően semmi közössége nincs a polgári köztársaságokkal. „A proletariátus diktatúrája, nem kormányváltozás hanem új államhatalom, aa állam- hatalom új szerveivel a központban és az egész, országban. A proleta. rvátus állama, amely a régi búr- zsod államnak a romjain keletke­zett" — mondta Sztálin elvtárs. A felszabadulás óta megvalósított Magyarország: népköztársaság (Alkotmányunk I. fejezete) hatalmas gazdasági eredmények megfelelően hatottak társadalmunk osztályösszetételére. Alkotmányunk ma ezekre á megváltozott osztály­erőviszonyokra épül, ezeket tíikrö. zi. Megszűnt a volt kizsákmányoló osztályok politikai és gazdasági ha­talma. ,,Eltűnt a földesurak osz­tálya. a tőkéseket pedig kiszorítot­tuk az ipari termelés, a nagykeres. kedelem döntő területeiről, a kül­kereskedelembőla hitelszervezet- bői. A kulákok és egyéb spekuláló elemek működését korlátok közé szorítottuk és tovább is vissza fog­juk szorítani" — ahogy Rákosi elvtárs kihangsúlyozta az Alkot, mányról szóló beszédében 1949 au­gusztus 17-én. A munkásosztály és a cjolgozó parasztság helyzetében is alapvető változások történtek. „A tőkések által kizsákmányolt prole­tariátus túlnyomó többsége felsza. badult, szocializmust építő mun­kásosztállyá, a magyar népi demo­krácia vezető erejévé változott". ,.A dolgozó parasztság között is megindult az erjedés, őket is meg­csapta a szocialista fejlődés szele. Közöttük is egyre mélyebb gyölce. rét ver az a gondolat, hogy a szó. etatista átalakulásból a falu sem maradhat ki". A vezetőerővé erősödött munkás- osztályra és a fejlődő dolgozó pa­rasztságra támaszkodik az Alkot, mány azon megállapításában, hogy ,,a Magyar Népköztársaság a mun­kások és dolgozó parasztok álla­tna”. Az osztályhatalom meghatározá­sánál kell szólnunk a haladó értei, miség ügyéről is, mert éppen ágy, mint a Szovjet Alkotmány kidol­gozásánál, a mi Alkotmányunk elő­készítősénél is felmerült a kérdés, hogy az állam osztályjellegének meghatározásánál miért maradt ki a haladó értelmiség felemlítess. A választ már Sztálin elvtárs meg­adta akkor, amikor kifejtette, hogy az értelmiség soha nem volt cs nem is lehet osztály, hanem ,,olyan ti réteg volt és az is marad, amely [ tagjait a társadalom összes osztá. ligáiból toborozza". „Ez a körül- mény semmiképpen sem csorbítja a J dolgozó értelmiség jogait, vagy egyenjogúságát" hangsúlyozta Rá­kosi elvtárs beszédében, amikor el­mondotta. hogy a néphez hű érlel, miség munkáját a magyar népi de­mokrácia értékeli, annak jelentősé­gét elismeri, továbbá fejlődésében változatlanul igénybe akarja venni. A 2. § (2) bekezdése tartalmaz­za. hogy a dolgozók miképpen gya. korolják hatalmukat. Az Alkot­mány már ehelyütt állást foglal a néphatalom egysége és megbontha- tatlansága mellett, aláhúzza ennek a hatalomnak szuverén jellegét, korlátlanságát. A 3. § a népi demokrácia álla­mának funkcióit tárgyalja. A leni. ni-sztállni tanításokból kiindulva államunknak, mint a proletárdikta­túra állami hatalmának mai törté- uelml szakaszában hártúas funk, ciőt kell megvalósítania: a meg­döntött osztályok elnyomatását az országon belül (az Alkotmány sza­vai szerint: „védi a magyar dolgo­zó nép szabadságát és hatalmát”), az ország védelmét kívülről jövő támadások ellen (az Alkotmány sza vai szerint: védi az ország függet­lenségét”). a gazdasági szervező és kulturális nevelőmunkát, melynek célja, hogy — amint Sztálin elvtárs mondotta — „fejlessze az új szo­cialista gazdaság szerveit- és a szo­cializmus szellemében átnevelje az embereket”. Az Alkotmány szavai szerint: „harcol az ember ki­zsákmányolásának minden formál ellen, szervezi a társadalom erőit a szocialista építésre”. A megelőző államok a kizsákmá. nyoló kisebbség gazdagságát és ki­váltságát védelmezték és igyekeztek kiterjeszteni — a népeket háború­ba taszítva — az állam uralkodó osztályának területét más államok területének rovására, amíg a mi államunk a dolgozó többség vívmá­nyait védelmezi a külső támadás, sál szemben, a békéért küzd a Szovjetunió vezette hatalmas béke­táborban a háborús gyújtogató Im­perialisták ellen. Országunk és né­pünk függetlenségéért való lelkes, hazafias kiállást, az elnyomás és a háború elleni gyűlöletet fejezi ki az az egyre növekvő szeretet és hűség, amellyel dolgozó népűnk fiatal honvédségünket körülveszi, növekedésében, erősödésében szív. vel-lélekkel támogatja. A békéért folyó harc során alkotta meg — a Béke Kivel II. Világkongresszusá­nak felhívása nyomán — az or­szággyűlés a béke védelméről szóló 1950 V. törvényt. Amint a törvény bevezetője mondja: .....a Magyar Képköztársaság Országgyűlése el­határozta. hogy a, béke védelmében a törvény szigorával sújt le a, háborús propaganda terjesztőire és mindazokra, akik a népek békéjét veszélyeztetik”. Az államfunkciói a fejlődés to­vábbi szakaszán tartalmukban, for­máikban és arányaikban természe­tesen nem változatlanok. Az ország fejlődésétől, a külső viszonyok vál­tozásaitól függően ezek a funkciók is változnak és változni fognak különösen úgy, hogy a külső cs belső ellenség erőinek fogyásához képest egyre inkább nö az állam, szervek gazdasági szervező és ne­velő funkciója. A 3. § utolsó mondata a prole­tárdiktatúra törvényi megfogal­mazása. Annak kiemelése, hogy „a, diktatúra legfőbb elve a proletárul, tus és parasztság szövetségének tá­mogatása avégböl, hogy a proleta- riátus megtarthassa vezetőszere, pét és államhatalmát” (Lenin: XXVI. kötet). Alkotmányos tör­vénybeiktatása annak, hogy a ml államunk döntő jellegzetessége a proletariátus diktatúrájának meg­valósítása, amely .osztályszövetség a proletariátus és a dolgozó pa. rasztnág tömegei között a töke megdöntésére, a szocializmus vég­leges győzelmére azzal a feltétel­lel, hogy a szövetség vezetőereje a, proletariat us”. (Sztálin). 2

Next

/
Thumbnails
Contents