Néplap, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-27 / 173. szám
72 nap alatt 2 ötemeletes ház A Szovjetunió^ Központi Szakszervezeti Tanácsa hatodik plenáris ülésszakának ülése az építőipar sikereiről 1951 JULIUS 27, PÉNTEK A begyűjtéssel kapcsolatos feladatokról készeitek a tanácsok Július 24-én a Szovjetunió Központi Szakszervezeti Tanácsának hatodik plenáris ülésszaka folvtatta munkáját. A délutáni ülésen az ipari munkások és alkalmazottak lakóház-építkezésének kérdéseit vitatták meg. Beszámolót tartott Nyikolai Diőai gépévártá- vállalat-építésügvi miniszter és Anatolij Romanov, a Lakásépítő Munkások Szakszervezete Központi Bizottságának elnöke. Elmondották, hogy a lakás- építkezés üteme évről-évre növekszik. A lakásépítkezés idén több mint harminc százalékkal haladja túl az 1950. évit. Dígai beszámolójában sok adatot közölt az építkezési munkák gépesítésének növekedéséről. A minisztérium két nagy kombinátot épít, amelyek szabványházakat fognak gyártani, ösz- szesen 400 ezer négyzetméter lakóterülettel. A miniszter beszámol arról, hogy jelentősen csökken a sokemeletes házak építkezésének ideje. Dnyepro- petrovszkban pl. 72 nap alatt két ötemeletes házat építettek, összesen 5 ezer négyzetméter lakóterülettel. Moszkvában az Izmailov kerületben négy öt emeletes házat építettek. Egy-egy ház építését 90 nap alatt befejezték. Anatolij Romanov kijelentette, hogy a szovjet építőmunkások Sztálin elvtárshoz intézett leveleikben kötelezettséget vállaltak, hogy határidő előtt teljesítik az építési terveket és csökkentik az építőmunkák önköltségét. Szélesen fejlődik a gépek teljes kihasználásáért folyó tömegmozgalom. Pavel Jefanov, a fémipari munkások szakszervezete központi bizottságának elnöke a szovjet vasmunkások szocialista munkaversenyének úi fellendüléséről számolt be. vezetői « Házi Árpád elvtárs zárszava A koreai amerikai parancsnokság nem akarja, hogy a fegyverszüneti tárgyalások menetéről szóló hírek eljussanak a katonákhoz A koreai fegyverszüneti tárgyalások 9. ülése — háromnapos szünet után -— július 25-én a koreai időszámítás szerint 10 órakor kezdődött. Az ülésen a két tárgyaló fél még mindig nem jutott közös megállapodásra az idegen csapatoknak Koreából való kivonására vonatkozó kérdésben. Egyes amerikai és angol tudósítók, akik Keszonban a fegyverszüneti tárgyalások helyén tartózkodnak, valamint az ENSZ-csapatok sok tisztié a tárgyalások olyan sikeres befejezésében reménykedik. ami után a külföldi csapatoknak haza kell térniök. Az amerikai magasrangú tisztek, akik Keszonban a külföldi csapatok Koreából való kivonása ellen lépnek fel, eltitkolják a katonák elől a tárgyalások menetét. Pl. amikor július 14-én Kim ír Szén és Peng Te-Huai, (hogy a tárgyalások megszakítását elkerüljék, beleegyeztek az amerikai fél követelésébe a tudósítók Keszonba engedésére vonatkozólag, az amerikai parancsnokság megtiltotta, hogy ezt a hírt az amerikai katonák között terjesszék, A katonák nem tudják az igazságot a tárgyalásokról. Egyes Keszonban tartózkodó amerikaiakat meghökkentett, hogy az amerikai parancsnokság nem akarja, hogy a tárgyalások menetéről szóló hírek eljussanak a katonákig. As olasz és francia kormányválság Az olasz kormányválság tovább tart, De Gasperi még szerdán sem Uulta Einaudi köztársasági elnök elé terjesztem az új miniszterek névsorát. Az Unita megállapítja, hogy De Gasperinek minden mesterkedése ellenére sem sikerült még egy cevezőrehoznia a keresztény demokrata párt különböző frakcióit. Különösen heves visszahatást keltett De Gasperinek az az elhatározása, hogy a sokat támadott Pella kincstári minisztert csúcs- miniszteri minőségben továbbra is benntartja a kormányban. Doeetti képviselő a párt u. n. „balszárnyának” vezetője, azzal fenyegette De Gasperit, hogy ha Pella továbbra is miniszter marad, politikai barátaival együtt a kormány ellen fog szavazni, valahányszor a parlamentben titkos szavazásra kerül sor. A nagytőkés körök szívesen megszabadulnának már De Gasperitől, akinek politikai képességeiben többé nem. bíznak. Egyelőre azonban kénytelenek beérni De Gasperivel, mert nem találnak olyan politikust, aki nagyobb sikerrel tudná képviselni érdekeiket és ugyanakkor az amerikai kormány, valamint a Vatikán bizalmát is élvezné. A francia kormányválság tizenhatodik napján Vincent Auriol köz- társasági elnök Georges Bidault volt miniszterelnököt, az MRP elnökét kérte fel kormányalakításra. A parlamenti megfigyelők azonban nem nagyon bíznak Bidault sikerében. Párisi' baloldalt körökben hangsúlyozzák: bár nem lehet lebecsülni a többség pártja között fennálló ellentéteket, mégis az igazi nehézség az az egyre mélyülő ellentét, amely a többségi pártok politikája és a francia nép akarata között fennáll. A belügyminisztérium egynapos értekezletre hívta össr.e a megyei tanácsok VB elnökeit és a most folyó mezőgazdasági munkákban kiváló eredményt elérő néhány városi, járási és községi tanács VB elnökét. Az értekezlet első előadója Nagy Imre elvtárs, élelmezési miniszter ,,A begvüitéssel kapcsolatos kérdések" címmel tartott beszámolót, Keresztes Mihály elvtárs, a földművelésügyi miniszter első helyettese „A tér. melőszövetkezeti fejlesztés és a növénytermelés időszerű feladataidról beszélt. Bognár József elvtárs, belkereskedelmi miniszter „A begyűjtés és az áruforgalom összekapcsolása és az őszi csúcsforgalomra való felkészülés" címmel tartott előadást. A tanácselnökök értekezletét Házi Árpád elvtárs, belügyminiszter összefoglaló zárszava fejezte be. — Az előttünk álló feladatokat — mondotta Házi Árpád elvtárs — csak akkor _ tudjuk maradéktalanul végrehajtani, ha az eddiginél sokkal nagvobb gondot fordítunk az ellenőrzés munkájának megiavitására. Az ellenőrzés lazasága, felületessége rés az ellenség számára, amelyet minden esetben megtalálnak és fel is használnak dolgozó népünk ellenségei. Számos helyről jelentették az aratás befejezését —- mondotta — és a határ végigjárásakor az ellenőr.* zők találtak lábon álló gabonát. — Az éberséggel kapcsolatban súlyos hibák tapasztalhatók a cséplőgépeknél is. Az ellenség és az ellenség hangjára hallgató gazdák ezt is kihasználják és a valóságnak meg nem felelő adatok bemondásával megkárosítják népgazdaságunkat. _ — Gazdag termésünk c&ép- lése és begyűjtése — folvtatta Házi Árpád elvtárs — fokozott mértékben szükségessé í az állami és népi fegyelem megszilárdítását.-— Bőséges termésünk betakarítása harci feladat, amelyet úgv kell megvalósítani, ho^v ebben a harcban Pártunk II, Kongresszusa határozatainak szellemében _ megizmosodjanak, megszilárduljanak helyi tanácsaink. A borbánjai csépMmmnkások versenykihívása a vasárnapi békecséplésre A teTraénybegyüjtés fokozását segítik elő cséplőmunkásaink a gyors csépléssel. Megyénk igen sok cséplőmunkása csatlakozott már a nyírgelseiek által elindított mozgalomhoz- Vasárnap békecsépíési napot tartanak, hogy ezáltal is meggyorsítsák a csépiést, hogy a termény minél korábban a raktárba kerüljön. A borbányai cséplőmunkások is felismerték a vasárnapi csép- lés jelentőségét s valamennyien lelkesen vállalták, hogy vasárnap békecsépíési napot tartanak, A vasárnapi békeműszakra versenyre hívták a megye valamennyi cséplőmunkásait. A bor bányaiak versenyfelhívásukról ás vállalásukról táviratban értesítették Pártánk Megyei Bizottságát: Mi, borbányaí cséplőmunkások, akik a Turcsán-brigádban dolgozunk, a béke megerősítés® érdekében vasárnap békeműszakot, békecsépíési napot tartunk. Ezen a nepon 29 százalékkal magasabb eredményt akarunk elérni, mint eddig. Ezzel is hozzájárulunk ahhoz, hogy a termény hamarabb a nép raktárába kerüljön. Ezzel válaszolunk az amerikai imperialista háborús gválogatóknak, a Grősz-iéie összeesküvőknek. Csatlakozzon a borbányai felhíváshoz megyénk valamennyi cséplémunkása, s legyen a vasárnapi nap eredménye bizonyítéka a cséplőmunkások harcos békeakaratának. „Magyarország: népköztársaság” (1. §), vagyis népi demokratikus jellegű, űjtípusú állam, szocialista típusú állam. Ez a köztársaság nem egyszerű továbbfejlődése a polgári köztársaságnak, hanem olyan állam, amelynek alapvetően semmi közössége nincs a polgári köztársaságokkal. „A proletariátus diktatúrája, nem kormányváltozás hanem új államhatalom, aa állam- hatalom új szerveivel a központban és az egész, országban. A proleta. rvátus állama, amely a régi búr- zsod államnak a romjain keletkezett" — mondta Sztálin elvtárs. A felszabadulás óta megvalósított Magyarország: népköztársaság (Alkotmányunk I. fejezete) hatalmas gazdasági eredmények megfelelően hatottak társadalmunk osztályösszetételére. Alkotmányunk ma ezekre á megváltozott osztályerőviszonyokra épül, ezeket tíikrö. zi. Megszűnt a volt kizsákmányoló osztályok politikai és gazdasági hatalma. ,,Eltűnt a földesurak osztálya. a tőkéseket pedig kiszorítottuk az ipari termelés, a nagykeres. kedelem döntő területeiről, a külkereskedelembőla hitelszervezet- bői. A kulákok és egyéb spekuláló elemek működését korlátok közé szorítottuk és tovább is vissza fogjuk szorítani" — ahogy Rákosi elvtárs kihangsúlyozta az Alkot, mányról szóló beszédében 1949 augusztus 17-én. A munkásosztály és a cjolgozó parasztság helyzetében is alapvető változások történtek. „A tőkések által kizsákmányolt proletariátus túlnyomó többsége felsza. badult, szocializmust építő munkásosztállyá, a magyar népi demokrácia vezető erejévé változott". ,.A dolgozó parasztság között is megindult az erjedés, őket is megcsapta a szocialista fejlődés szele. Közöttük is egyre mélyebb gyölce. rét ver az a gondolat, hogy a szó. etatista átalakulásból a falu sem maradhat ki". A vezetőerővé erősödött munkás- osztályra és a fejlődő dolgozó parasztságra támaszkodik az Alkot, mány azon megállapításában, hogy ,,a Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állatna”. Az osztályhatalom meghatározásánál kell szólnunk a haladó értei, miség ügyéről is, mert éppen ágy, mint a Szovjet Alkotmány kidolgozásánál, a mi Alkotmányunk előkészítősénél is felmerült a kérdés, hogy az állam osztályjellegének meghatározásánál miért maradt ki a haladó értelmiség felemlítess. A választ már Sztálin elvtárs megadta akkor, amikor kifejtette, hogy az értelmiség soha nem volt cs nem is lehet osztály, hanem ,,olyan ti réteg volt és az is marad, amely [ tagjait a társadalom összes osztá. ligáiból toborozza". „Ez a körül- mény semmiképpen sem csorbítja a J dolgozó értelmiség jogait, vagy egyenjogúságát" hangsúlyozta Rákosi elvtárs beszédében, amikor elmondotta. hogy a néphez hű érlel, miség munkáját a magyar népi demokrácia értékeli, annak jelentőségét elismeri, továbbá fejlődésében változatlanul igénybe akarja venni. A 2. § (2) bekezdése tartalmazza. hogy a dolgozók miképpen gya. korolják hatalmukat. Az Alkotmány már ehelyütt állást foglal a néphatalom egysége és megbontha- tatlansága mellett, aláhúzza ennek a hatalomnak szuverén jellegét, korlátlanságát. A 3. § a népi demokrácia államának funkcióit tárgyalja. A leni. ni-sztállni tanításokból kiindulva államunknak, mint a proletárdiktatúra állami hatalmának mai törté- uelml szakaszában hártúas funk, ciőt kell megvalósítania: a megdöntött osztályok elnyomatását az országon belül (az Alkotmány szavai szerint: „védi a magyar dolgozó nép szabadságát és hatalmát”), az ország védelmét kívülről jövő támadások ellen (az Alkotmány sza vai szerint: védi az ország függetlenségét”). a gazdasági szervező és kulturális nevelőmunkát, melynek célja, hogy — amint Sztálin elvtárs mondotta — „fejlessze az új szocialista gazdaság szerveit- és a szocializmus szellemében átnevelje az embereket”. Az Alkotmány szavai szerint: „harcol az ember kizsákmányolásának minden formál ellen, szervezi a társadalom erőit a szocialista építésre”. A megelőző államok a kizsákmá. nyoló kisebbség gazdagságát és kiváltságát védelmezték és igyekeztek kiterjeszteni — a népeket háborúba taszítva — az állam uralkodó osztályának területét más államok területének rovására, amíg a mi államunk a dolgozó többség vívmányait védelmezi a külső támadás, sál szemben, a békéért küzd a Szovjetunió vezette hatalmas béketáborban a háborús gyújtogató Imperialisták ellen. Országunk és népünk függetlenségéért való lelkes, hazafias kiállást, az elnyomás és a háború elleni gyűlöletet fejezi ki az az egyre növekvő szeretet és hűség, amellyel dolgozó népűnk fiatal honvédségünket körülveszi, növekedésében, erősödésében szív. vel-lélekkel támogatja. A békéért folyó harc során alkotta meg — a Béke Kivel II. Világkongresszusának felhívása nyomán — az országgyűlés a béke védelméről szóló 1950 V. törvényt. Amint a törvény bevezetője mondja: .....a Magyar Képköztársaság Országgyűlése elhatározta. hogy a, béke védelmében a törvény szigorával sújt le a, háborús propaganda terjesztőire és mindazokra, akik a népek békéjét veszélyeztetik”. Az államfunkciói a fejlődés további szakaszán tartalmukban, formáikban és arányaikban természetesen nem változatlanok. Az ország fejlődésétől, a külső viszonyok változásaitól függően ezek a funkciók is változnak és változni fognak különösen úgy, hogy a külső cs belső ellenség erőinek fogyásához képest egyre inkább nö az állam, szervek gazdasági szervező és nevelő funkciója. A 3. § utolsó mondata a proletárdiktatúra törvényi megfogalmazása. Annak kiemelése, hogy „a, diktatúra legfőbb elve a proletárul, tus és parasztság szövetségének támogatása avégböl, hogy a proleta- riátus megtarthassa vezetőszere, pét és államhatalmát” (Lenin: XXVI. kötet). Alkotmányos törvénybeiktatása annak, hogy a ml államunk döntő jellegzetessége a proletariátus diktatúrájának megvalósítása, amely .osztályszövetség a proletariátus és a dolgozó pa. rasztnág tömegei között a töke megdöntésére, a szocializmus végleges győzelmére azzal a feltétellel, hogy a szövetség vezetőereje a, proletariat us”. (Sztálin). 2
