Néplap, 1951. június (7. évfolyam, 125-150. szám)
1951-06-03 / 127. szám
4 lí>öl JUNIUS 3, VASAJINAP A SZOVJETUNIÓ BÉKEPOLITIKÁJA Áa egész világra kiterjedő hatalmat! küzdelem folyik most uj emberiség legnagyobb ügyéért, íegbc- csesebb . kincsének, a békének megmentéséért. A békéért folyó harc, harc az életért, harc a család, az otthon megmentéséért. Ez a nagy eél egyesíti egy hatalmas táborba az emberiség jobbik részét, becsületes százmilliókat. béke ellen, minden emberi mi. voltukból kivetkőzött fene vadak támadnak. Amerikában, a tőkés nyugaton, lázas igyekezettel szerelik fel az amerikai imperialisták fegyveres rablóhordálkat Fegyverkeznek a dolgozó nép pénzéből — a dolgozó nép ellen. Az amerikai imperializmus a világon minden reakciós mozgalmat, minden fasisztát támogat: az angol, az olasz, imperialista kormányokat éppügy, mint u fasiszta spanyol, görög, jugoszláv kormányt. Amerikai parancsra folytatják ők is a fegyverkezést. Amerikai intézkedésre kapta visz- sza halálgyárait a fasiszta Krupp, hogy a második világháborúnál is nagyobb szörnyűségeket zúdítson a világra. S az amerikai boszorkánykonyhákon, „tudósoknak” titulált kannibálok készülnek a tömegirtáij- ra, az atomháborúra, a baktérium- háborúra. Távolkeleten a háborús készülődésről áttértek a nyílt, fegy. veres harcra, koreai hazafiak, osz- szonyok és gyermekek tízezreit ölik meg, rombolnak, gyujtogutuak. Örült háborús terveikről nem mondtak le, A közös veszedelem ellen összefogott népek nagy történelmi feladata: útját állni a háborús gonosztevőknek. Harcunk nem hiúba való. Világszerte hatalmas erők.re támaszkodik a békemozgalom s legfőbb támasza a nagy Szovjetunió, a szocializmus országa. A szocializmus és a' béke — ikertestvérek, A szocialista társadalomban megszűnnek a társadalmi ellentétek, megszűnnek tehát a háború okai is. Azok a dolgozók, akik lerázzák nyakukról a tőke igáját, azon igyekeznek, hogy minél hamarabb felépítsék, minden eddiginél magasabbrendű, fejlettebb társadalmukat. Megfeszített, kemény munka szükséges ahhoz, soksok odaadás, helytállás a szocializmus ügyéért. A szocializmus építőinek mindkét keze telő van munkával, mert rövid pár esztendő alatt új gazdasági, társadalmi rendet kell alkotni a régiből, új ipart adni az országnak szinte a semmiből, a szocializmus útjára vezetni a mezőgazdaságot. Ezt tették a szovjet emberek és pillanatra sem álltak meg a munkában a szocializmus megvalósítása után. A végső cél a kommunizmus, És a szovjet emberek munkájából, niun- kacredruényeiből már az is látszik, hogy nem is olyan távoli cél: a Szovjetunió kommunista társadalma mik megvalósítása a közeli jövendő világtörténelmi eseménye lesz. tea ogy mit csinálnak a kommuQK nizmus építői? Uapozzuk fel jelentésüket a háború utáni ötéves terv teljesítéséről, új terveikről. A fasiszták vandál pusztításainak nyoma sincs már szovjet földön, pedig legtöbbet ez az ország szenvedett Hitlerék barbár rablóháborúja miatt. És az ezerszámra újjáépített gyárak, üzemek, gazdaságok- adatai mellett meglelhetjük a további fejlődés számait Is. 1050- ben 73 százalékkal több ipari (érmékét gyártottak a Szovjetunióban," mint tíz évvel ezelőtt, a legutolsó békeévben, pedig az ötéves terv „csak” 48 százalékos emelkedést irt elő. Ugyanakkor 04 százalékkal emelkedett a nemzeti jövedelem s 02 százalékkal a dolgozók jövedelme, életszínvonala. Lenyűgözőek az új tervek, a Szovjetunió hatalmas békemüvei. O rszág-világ tud a Dagy alkotásokról, a hatalmas tervekről. És akadnak notórius hazudniuk a „munkáspárti” Attlee angol miuisz terelnök és hasonszőrű barátai személyében, akik rágalmazni merik a béke országát. A Szovjetunió „támadó terveiről” szólnak ezek a hazugságok, amik ellen nyugatnak „védekeznie” kell. Sztálin elvtárs leleplezte a hazudozó Attleet és vele együtt a béke minden gonosz ellenségét : „Ha Attlee miniszterei- nölcnek erős oldala volna a pénzdíj yi vany kiizyagdmdyt tudomány, akkor nehézség nélkül megértené, hogy egyetlen (Illám sem, a szovjet (illám sem képes teljes erővel fejleszteni polgári szükségletekre dolgozó iparát, olyan nagy építkezéseket kezdeni, mint a volgai, dnye- peri, amudarjai rizierömiítelepek, nem képes a, tömegszükségleti cikkek rendszeres árleszállításának politikáját folytatni.-., nem képes százmilliárdokat hefektetni a német megszállók által szétrombolt népgazdaság újjáépítésébe és ezzel együtt, ezzel egyidőben megsokszorozni fegyveres erőit, fejleszteni hadiiparát”, így áll az imperialista hazugságok ügye, amelyeket arra szánják kieszeltük, hogy „magyarázatot” adjanak a népeknek saját háborús készülődésükről. Silány nien- tegetödzés, hiába való magyarázkodás. Egyszerűen azért akarnak háborút, mert; tőkések, mert ki- zsákmányolók. Ez a züllött, rothadó, bukófélbeu lévő társadalmi rend fél évszázad óta csak válságokat, világháborúkat termel. A válságokat nem követi többé a viszonylagos fellendülés s a több pro, fit elérésére indítja rablóháboniit az imperialista társadalom. A fegyverkezés inuga hatalmas hasznot jelent a gyárosoknak. Véres, szeny- nyes hasznút. Az amerikai hadiszállítók, ezek a sötét halálkereskedők 1000 dollárt nyertek a második világháború minden halott, ján s most szíyesen-örümest gyártják ismét a fegyvereket, hogy újabb milliók puszuljanak el az ő hasznukért, A fegyverkezés másik oldala: háborút Indítani, leigázta a népeket, kiterjeszteni a kizsákmányolást, a szolgaságot, ú.i érdekterületeket szerezni, ha lehet: az egész világot gyarmatosítani, . A z amerikai imperialisták háborús céljaik elérésére minden erőfeszítést megtesznek, de újra és újra szembetalálják magukat a Szovjetunió szilárd békeakaratával. A szovjet emberek változatlanul a lenini-sztálini elvek alapján állnak: a két rendszer (a szocialista és a kapitalista) megférhet egymás mellett és együttmüködhetik, ha megvan mindkét részről a megegyezésre irányuló óhaj, A Szovjetunióban mindig' megvolt és ma is megvan ez az óhaj. Szilárdan védelmezi a második világháború befejezésével született nagyjelentőségű nemzetközt egyezményeket (amelyeket az imperialisták sorra megsértenek), lljra és újra javaslatot tesz; kössenek a nagyhotal- mak békeegyezményt. Harcol a német és japán békeszerződésért, a demokrácia, a béke szellemében. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében, a Biztonsági Tanácsban, most a kiiltigy miniszterhelyettesek értekezletén tesz nagyjelentőségű javaslatokat a béke megoltalmazására. És az imperialisták? Szavakban „lelkesednek” a békejavaslatokért és egymás uíán elvetik őket. Miért? Sztálin elvtárs így felel: „Nekik nem megegyezésre, és együttműködésre van szükségük, hanem csupán megegyezést és együttműködést, színlelő szólamokra, hogy meghiúsítsák a megegyezést, s ennek bűneit a Szovjetunióra hárítsák", A háborús gyújtogatok megfékezésére egyre szorosabbra vonják soraikat a békeharcosok. A Szovjetunió vezetésével hatalmas sikereket érnek el. elsősorban azért, mert igaz ügyért küzdenek. Az igazság mellett azonban ott van a béke oldalán a nagyobb erő is: a Szovjetunió békepolitikája az emberiség túlnyomó többségének támogatását élvezi. Kormányaikkal az élen, a szabad országok egyedül S00 millió békeharcost képviselnek. A béketábor erőit gyarapítják a Szovjetunió és a népi demokráciák nagy gazdasági és politikai sikerei, jelentős mértékben hozzájárult a Uékefront megszilárdításához a 47o milliós Kína felszabadulása, a Német Demokratikus Köztársaság megalakulása. A mi táborunkat erősíti a kapitalista, gyarmati és függő országok barca az imperia- lista elnyomás, a kizsákmányolás eijen. Bennünket, békepolitikánkat segíti a földkerekség minden becsületes embere. Erőnket meg tudjuk mutatni fegyverekben is. A Szovjetunió, arnelv megszületése óta. szinte állandóan céltáblája az imperialista provokációknak, a világ legjobban felszerelt, legbátrabb, legerősebb hadseregével rendelkezik. És mi, a népi demokráciák népei is fejlesztjük honvédségünket, mert: „a védtelen ország valósággal csábítja az imperialistákat á beavatkozásra”. Az amerikai imperialisták nem érezhetik magukat nyeregben. Az atomfegyver „titkával” sem zsarolhatnak, mint 4—<-5 évvel ezelőtt : a Szovjetunió ismeri a? „atomtitkot”. A z imperialista világ, a háború tábora azért veszít napról, papra erejéből, mert igazságtalan, gyalázatos célok vezetik. Veszett dühöt vált Ki belőlük a l>é- ketábor erőgyarapodása. Támadó tömböket szerveznek. Szabotálják a német és japán békeszerződés megkötését, élesztgetik ezekben az országokban a revans-szellemet. Támaszpontokat építenek a Szovjetunió, a népi demokráciák ellen, Ee akarják igázni a népeket, de nagyon tévednek, ha azt hiszik, hogy tervük sikerülhet. Először a világtörténelemben, hatalmas, szervezett tjihor állja útját bűnös céljaiknak. Ho a béketábor orögyarapodúsu ne feledtesse el velünk: az impe- vialistúk dühe erejük gyengülésével nő, Minél reménytelenebb u reakció ügye, annál dühödtebb maga a reakció. Nő a háborús kalandok veszedelme. A béketábor feladata, hogy ereje, győzelme tudatában harcoljon tovább az új világháború gyújtogató! ellen. Nagyok a béketábor sikerei, de korántsem tettünk meg még mim dent. A berlini felhívás tömeges aláírása, az öt ős félmillió magyar aláírás mellett is látnunk kell s vannak még becsületes emberek, akiknek a béketáborban volna a helyük, mégis a háborús gyújtogatok hazug propagandájának befolyása alatt állnak, vannak még olyanok, akik nem Ismerik fel feladataikat a békeharcban. Harcoljanak ezután ők Is velünk n békéért, hiszen szánjukra is nagy kincs a béke. A .Szovjetunió, felszabadításunk után sem hagyott magunkra bennünket: támogatja új országot építő munkánkat. A Szovjetunió segítségével, együttműködve a testvéri népi demokráciákkal, hajtjuk végre első ötéves tervünket, amely merőben új ipart tereipt az országnak, a szocializmus felé vezeti a mezőgazdaságot, jelentős mértékben emelt népünk életét és kulturális színvonalát. Erősödé- fctlüb, országunk gazdagodása nem következett volna be a Szovjetunió nélkül. És a Szovjetunió védelmezett bennünket az imperialisták provokációitól is. A következetes szovjet békepolitika mentett meg bennünket attól, hogy az imperialisták gyarmatává, felvonulási területévé váljunk. ]M[ ipdez arra kötelez bonntln- -W két, hogy fokozott helytállással harcoljunk a békéért, kölcsönös támogatással erősítsük a béke táborának többi' harcosát, a népi demokráciákat is. A béketábor eme frontszakaszán a legközvetlenebb ellenség Tito gaz bandája, amely elárulta a jugoszláv népet az amerikai imperializmusnak, kiárúsítja Jugoszláviát, szovjetellenes, népi demokrácia ellenes Imperialista kémközponttá alakította Belgrádot. Állandóan provokál déli határainkon, hason, lóképpen a népi demokrácia többi országainak határán. A liajk, Jíq- sztov perekben lehullt a lepel a szocializmus táborába beépült ellenségről. Fokozott éberségre van szükség, hogy megakadályozzuk Ti- tóékat gyalázaton céljaik elérésében. Harcunkban erősítsen bennünket az a tudat, hogy meg tudjuk akadályozni, hogy uz imperialisták végrehajtsák háborús terveiket, S ha mégis az újabb háború fegyveréhez nyalnának, tudnunk kell, hogy az első világháborúban elvesztették a föld egyliatodát, a nniso- dik világháborúban már az emberiség egyharmada szabadult fel a tőkések igája alól és — Malenkov elvtárs szavai szerint — „lla az imperialisták harmadik világháborút robbantanak ki, ez már nőm egyes kapitalista államok, hanem az egész világkapitalizmus sírja lesz". Mi rejlik Titóék és a jobboldali szocialisták együttműködése mögött ? A jugoszláv politikai emigránsok Bukarestijén megjelenő lapjában Yitomir Ned'.ei „mi rejlik Titóék és a jobboldali szocialisták együttműködése mögött?” című cikkéivé» a többi között a következőket írja: Nap-nap után újabb bizonyítékok kerülnek napfényre arról, hogy Titóék szorosan együttműködnek a Jobboldali szocialistákkal, Titóék a munkásáruló jobboldali szocialistákkal való szorosabb együttműködés útjára léptek, s ezt úgy akarják feltüntetni, mintha az támogatást jelentene a nemzetközi munkásmozgalom .számára. Eszel akarják félrevezetni a jugoszláv tömegeket. A jobboldali szocialisták a Titó-l>and»val közösen akar- jók folytatni a harcot a kapitalista országuk munkásmozgalmainak bomlasztásáéi-t. Titóék telje* mértékben támogatják U Wall-Street által irányított Észukatlnntí Egyezmény politikáját és arra törekszenek, hogy közvetve, az augol labouristúk útján csatlakozzanak az agresszív tömbhöz. Titóék a jobboldali szocialisták kai való viszonyában különös fi- gyeimet érdemel a június £7”én Frankfurtban tartandó értekezlet. Itt akarják megállapítani az új, úgynevezett „szocialista iuternaeio. nálét”, A prograiumtervezetbcii az egyik legfontosabb helyet foglalja el az a pont, amely szerint a jobboldali szocialista pártok széleskörű támogatást nyújtanak az amerikai imperialistáknak nyugat úgynevezett „megvédésében”, vagyis N'yu- gat Németország remilitarizálású- ban, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok elleni agresszív háború előkészítése céljából. Titóék csatlakozása a jobboldali szocialista árulókhoz különösen attól a perctől kezdve vált szorosabbá, amikor a Comiseo elhatározta, hogy megalakítja ezt az úgynevezett „új Internacionálét”. Erről tanúskodik Tito nyilatkozata is, amelyben a brit' labouristákkal teljesen egy véleményen van, de erről tanúskodik Jules Broznak, a If. Intermicionúlé volt titkárának és a svájci renegátok mai vezetőjének jugoszláviai látogatása is, valamint erről tanúskodnak Tito megbízottjainak tárgyalásai a belga és holland jobboldali szocialista vezérekkel, s végül erről tanúskodik Mi lován Gyilasznak a Mosa Bija- dmjak londoni és párisi útja, amely alkalommal megpecsételték a titóis- ták és a jobboldali .szocialisták közötti bűnös szövetséget. Az amerikai imperialisták azzal a feladattal bízták meg Aftleet, G»y Mollet-et, Schumaeherf, Sara- gátol, Tito és társait, hogy bomlasszák a munkásmozgalom sorait. Ez az aljas tevékenység közvetlen kapcsolatban áll az új háború előkészítésével, mert az egységes munkásosztály u békehave főore.ie és a népek legjobb fegyvere a háborús USZÍtók ellen. Á.í imperialisták jobboldali szocialista szolgáinak és a titóistáknak azonban nem fog sikerülni megbontani a világ dolgozóinak egységes frontját, amelyben az élen járnak a Kommunista Pártok ős amelyben méltó helyet foglalnak el az igazi jugoszláv kommunisták és hazafiak, akik a TUó-kilkk ellen harcolnak. A Kommunista- és Munkás- pártp|r a marxizinas-leninlziuus legyőzhetetlen fegyverével és a Szov. jetunió dicső Bolsevik Pártja felmérhetetlen tapasztalataival vannak felvértezve u jobboldali szocialisták és a titúista árulók elleni harcban. Titóék bűnös szövetsége a jobboldali szocialista árulókkal, a béke ádáz ellenségeivel még jobban leleplezi Titóékat Jugoszlávia pépei előtt, pe Ti tó fasiszta banda* jót ez a szövetség sem menti meg a közelgő bukástól. li O It i ; í 1K O W. Korea, te hősök barijai A térképen apró kiölj pont . Vérié fiaidnak szabadság a vágya, síért tereld gyilkos osiirhe ront. így gondolkodva csendes esti érán. Gondolatban nálatok vagyok. Asztalomon rádió is szól már Fáradt szemem büszkén felragyog, Végigszáguld ereimben, a vér, Mint tölgyes erdőn zug a fergeteg. A bemondó nyugodtan beszól: Ellentámadásban a népi nadsereg. $ én. ón most lefeküdjek? Nyugodtan hajtsam álomra fejőm? Mikor nálatok vérben, könnyben ázva Születik új nroletárgyőzelem?! Kis ágyában szőke ham alszik, Mi neki építünk békét és új hazát. Míg nálatok a vér ömlik, «alakzik, Mi énekeljük a szabadság dalát. Nem pihenünk mi sem, látjuk harcotok. Testvéri kézzel töröljük vérző arcotok S míg nálatok a fegyyer eső?? vet tüzet. Nálunk a termelésben folyik az ütközet. Ti harcoltok, hogy békés legyen gyermekeink álma, Mi meg segítünk, hogy egy se legyen Koreában árva, Termelő munkával, erős dolgos kézzel így forrunk mi össze a koreai péppel! Gyermekeiteket sorra mészárolják Uraknak osúfolt bitang gyilkosok, A kultúra és kereszt álareában Dögevö keselyük, fasiszta ordasok. Amint e sorokat papírra vetem, Egy pillanatra megremeg a kezem. A bosszú íüt és gyújt bennem tüzet; fcgő, tomboló szí,aj gyűlöletet. Korea, te hősöknek hazája! A térképen apró, kicsi vagy. Fiaidnak szabadság az álma S bátorsága óriásj nagyi Mi nem hagyunk el s a harcban győzni fogtok, S velünk együtt Sztálinról, békéről daloltok! (Dulai Vilmos ezabolcsbákai tszcp.tug.)
