Néplap, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-26 / 120. szám

ft

1951 MÁJUS 26, SZOMBAT

A Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának határozata az 1950-51-es pártoktatási év tapasztalatairól és az 1951-52-es

pártoktatási évről

A Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusa hatalmas feladatokat tűzött a Párt, a magyar munkás- osztály, egész dolgozó népünk

elé. E feladatok megvalósításának, a szocializmus sikeres építésének egyik döntő feltétele a pártpropaganda komoly megjavítása.

I.

A pártoktatás eredményei és hiányosságai

1. Az 1950—51-es tanévben a pártoktatási hálózat bizonyosmérvü

kiszélesítése mellett — jelentős eredményeket értünk el a propagandamunka eszmei-politikai színvonalának emelése terén.

a) Párttagságunk kb. egyharma- dát vontuk be a szervezett oktatás- ba. Míg az előbbi években a tanulók 90 százaléka alapfokú szemináriumokban tanult, most a tanulók több, mint egyharmada már magasabb színvonalú tanulásban vett részt. A pártiskolákon és az esti politikai Iskolákon rendszeresebbé, alaposabbá vált a tanulás. Pártpropagandánk jobban kapcsolódott a szocializmus építésének elvi kérdéseihez, a párttagok gyakorlati munkájához s lényegesen hozzájárult a tanulók termelési eredményeinek növekedéséhez. Falun a politikai iskolák résztvevői általában élenjárnak a tszcs-fejlesztésben, a begyűjtés teljesítésében, a mezőgazdasági munkák jó elvégzésében.

A politikai Iskolák eredményességét elősegítette az iskolavezetők nagyrészének folyamatos elméleti és módszertani képzése az állandó propagandista szemináriumokban.

b) A másféléves „Marxizmus-le- ninizmus kérdései” káderképző tanfolyamon mintegy 20 ezer rezető- és középkáder tanult. A résztvevők zöme elsajátította és gyakorlati munkájában eredményesen használta fel az Itt szerzett Ismereteket.

e) Az Előadói Iroda elméleti munkaközösségei közül különösen a kultúrpolitikai, történelmi, politikai gazdaságtant, agrárpolitikai és a nemzetközi kérdésekkel foglalkozó munkaközösség — egész sor, népi demokráciánk fejlődése szempontjából fontos elméleti kérdés tisztázását segítette elő.

2. Pártoktatásunk az elért eredmények ellenére nem tartott lépést sem a párttagság és a pártonkívüli dolgozók fokozódó politikai és ideológiai érdeklődésével, sem azokkal a követelményekkel, amelyeket az éleződő nemzetközi helyzet s a szo- cilaizmus építésének feladatai támasztanak a propagandamunkával szemben.

a) Pártunkban még mindig megmutatkozik az elmélet lebecsülése és ennek kapcsán az eszmei-politikai képzés háttérbeszorítása. Pártbizottságaink még nem valósították meg kellően a Politikai Bizottság 1949. október 20-1 határozatának azt a követelményét, hogy a párttagság marxista-leninista képzését egész pártmunkánk előterébe kell állítani. A pártbizottságok nagyrészében — különösen a járási és nagyüzemi pártbizottságokon — nem foglalkoznak megfelelően az oktatás elvi, tartalmi irroblémftivab nem irányítják, ellenőrzik, segítik rendszeresen a folyó oktatást.- Nem sikerült biztosítanunk a tanulási fegyelem kellő megszilárdítását a pártfunkcionáriusok nagyrészénél sem. Budapesten az alapszervi titkárok 40 százaléka nem tanul rendszeresen és nem jobb a tanulás a falusi párttitkároknál sem. Hasonló a helyzet a pártcsoportbi- zalmiak és népnevelők jórészénél.

A tömegoktatás terén súlyos a lemardás a budapesti nagyüzemekben, ahol a résztvevők száma az országos átlag alatt van. Paraszt- párttagjair.k mindössze 15—20 százaléka vesz részt szervezett pártoktatásban és kevés pártonkívüli aktívát vontunk be a tanulásba — különösen a nagy építkezéseken, a falu dolgozói s a Párthoz hű értelmiségiek közül.

A propagandamunka lebecsülését mutatja az is, hogy pártbizottságaink az agit.-prop.-osztályokra, pártiskolákra nem egyszer gyenge felkészültségű, szervezési munkában járutlan propagandistákat küldenek, vagy hosszab ideig betöltetlenül hagynak fontos propagandista munkaköröket. A pártiskolára való kiválasztást gyakran felelőtlenül végzik, oda nem való, rosz- sztil dolgozó, vagy rossz multit, sőt ellenséges elemeket is küldenek iskolákra.

Hasonlóképpen a propagandisták kiválogatását és kiképzéséi a párt- bizottságok jelentős része rosszul végezte el s ez volt egyik legfőbb oka az esti iskolák gyenge munkájának és a tapasztalható, lemorzsolódásnak. A propagandisták kevés támogatást kapnak a pártbizottságoktól. Gyakran egyéb munkával túlzottan megterhelik őkeú s ezért jelentős részük i nem eléggé felkészülten vezeti a foglalkozásokat.

b) A legfontosabb párt- és kor mányhatározatokat nem, vagy nem kellő gyorsasággal dolgozzák fel a propagandista szemináriumokon így azok helyi vonatkozását sem

tárgyalják meg idejében a politikai iskolákon. A tanfolyamokon általában nem foglalkoztak megfelelően a Bolsevik Párt és a magyar munkásmozgalom történetével, a testvéri népi demokráciák problémáival. A nemzetközi propaganda hiánya, hogy a békeharc kérdéseit nem támasztja alá eléggé konkrét tényekkel. Az esti Iskolák és tanfolyamok kevés gazdasági ismeretet adnak.

Pártpropagandánk nem foglalkozott megfelelően és konkrétan az ellenség, a szociáldemokratizmus, g Titó-banda elleni harccal, a párttagság éberségre, harcos kiállásra való nevelésével.

c) Tülságosan ventralizált és bürokratikus az oktatási munka Irányítása és ellenőrzése. A KV Agit.- Prop. Osztálya köz vollen ül szervezte és irányította a káderképző tanfolyamokat, a pártbizottságok pedig az esti iskolákat. így az alapszervezetek maguk keveset törődtek tagságuk eszmei-politikai képzésével.

Egészében véve az 1950—51 tanévben a pártoktatás mind mennyiségileg, mind színvonalában továbbfejlődött, de kezd lemaradni az egész pártmunka fejlődése mögött

II.

Párttagságunk marxista-leninista képzését jobban a pártmunka előterébe kell állítani

Az 1951—52-es oktatási évadban pártoktatásunk alapvető feladata a marxizmus-leninizmus tanításainak elsajátítása alapján, az MDP II. kongresszusa határozatainak bevitele a párttagság széles tömegeibe. Tudatosítani kell egész párttagságunkba n a Szervezeti Szabályzat azon kitételét, amely a párttagság kötelességévé teszi, hogy , szakadat , lanul fejlessze politikai tpdását és emelje műveltségi színvonalát, igyekezzen elsajátítani a marxizmus- leninizmus tanítását”. Biztosítani kell, hogy elsősorban funkcionáriusaink. a vezetőségi tagok, a párt- bizalmiak és a népnevelők kivétel nélkül résztvegyenek az oktatásban.

Egész pártoktatásunkban tovább kell fejleszteni az elmélet és gyakorlat összekapcsolását. A gyakorlat fokozottabb érvényesítése oktatásunkban azonban semmiképpen se azt jelentse, hogy a napi gyakorlati politikai Ismeretek háttérbe szorítsák, hanem illusztrálják és a példák erejével világítsák meg a tanulás fő anyagát: a marxizmus- leninizmus elméleti tanításait. A gyakorlattal való szorosabb összehangolásra : a) minden oktatási formában időt kell hagyni a legfontosabb Időszerű párt- és kormányhatározatok ismertetésére; b) á propagandista szemináriumok rendszeresen dolgozzák fel a párt- és kormányhatározatokat ; c) a propagandisták kiválogatása az eddiginél fokozottabban a gyakorlati munkában is tapasztalatokkal rendelkező elvtársak köréből történjék.

1. Az 1951—52-es év -folyamán párttagságunk 40—45 -százalékát kell bevonnunk szervezett pártoktatásba és emellett minél nagyobb részét a propaganda lazább formáiba — előadássorozatok, propagandaelőadások és rádiószémináriu- mok rendszeres hallgatásába.

A Párthoz, népi demokráciához hű pártonkíviiliek legjobbjai számára is lehetővé kell tennünk a marxizmus-leninizmus elsajátítását, bevonva őket — képzettségüknek megfelelően —, a pártoktatás különböző formáiba. Elsősorban a

nagyüzemek, bányák, építkezések 'dolgozóit, műszaki értelmiségieket, falun elsősorban termelőszövetkezeti csoporttagokat, gépállomások és állami gazdaságok dolgozóit és tanácstagokat kell pártok.atásban részesítenünk.

Pártbizottságaink nyújtsanak segítséget a DISZ-nek, elsősorban jólképzett propagandisták biztosításával, hogy tagsága legalább 30 százalékát szervezett oktatásban részesítse.

2. A pártoktatás színvonala alapvetően a propagandista káderek összetételétől, azok elméleti, politikai és módszertani felkészültségétől függ. Előadóink zöme eddig is lói megállta helyét. Most fokozottan olyan propagandistákra van szükségünk, akik alaposan ismerik Pártunk politikáját, gazdag tapasz' tálatokkal rendelkeznek a gyakorlati munkában, szabadon tájékozódnak a belpolitikai és nemzetközi helyzetben — választ tudnak adui a dolgozók kérdéseire, meg tudják magyarázni az egyes elméleti problémákat és szilárd meggyőződésre és állhatatosságra nevelik a hallgatókat.

3. A kommunisták neveléséért, ideológiai fejlődéséért elsősorban a Párt alapszervezetei felelősek. Az alapszervezet vezetőségének kell a I’árt tagjait szilárdságra, elvhüség- re és fegyelemre nevelni. Az alapszervezetek vezetőségének a párt- csoportbizalmiakon keresztül ellenőriznie kell minden egyes kommunista tanulását, ideológiai fejlődését.

4. A tanulási fegyelem megszilárdításával, a pártiskolák és esti tanfolyamok munkájának folyamatos segítségével, ellenőrzésével biztosítsák a pártbizottságok, az alapszervi vezetőségek a propaganda- munka eredményességét és havonta tárgyalják meg a jelentést a pártoktatás menetéről. A pártbizottságok titkárai ellenőrizzék a pártbizottságok tagjainak és az alsóbb pártszervezetek titkárainak tanulását. A függetlenített funkcionáriusok és párttitkárok tanulásáról havonta adjanak jelentést a felsőbb pártszerveknek.

III.

A pártoktatás új rendszere

A párttagság oktatását az 1951— 52-es oktatási évben a következő oktatási formákban kell biztosítani: a) Politikai alapismereték tanulókörei. A pártoktatásban eddig nem részesült, tanulásban nem jártas párttagok, tagjelöltek és pártonkívüli aktivisták számára új, alacsonyabb színvonalú oktatási formát kell szervezni — a politikai

alapismeretek tanulóköreit, kb.

80.000 hallgató számára. A tanfolyam időtartama 9 hónap. A tanfolyamon Pártunk Szervezeti Szabályzatát, Sztálin és Rákosi Mátyás elvtürs életrajzát, népgazdaságunk ötéves tervét tárgyalják.

b) Politikai iskola. Időtartama két év. A hallgatók összefüggő kétéves tematika alapjáo Tártunk poA Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségiének ülése

Ä Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége május 22-én ülést tartott, melyen a politikai helyzetről Rákosi Mátyás elvtárs, a káderkérdésekről Kovács István elvtárs tartott beszámolót.

A Központi Vezetőség elhatározta, hogy 1951—1952. telén pártszervezeteink válasszák újjá az alapszervezeti i vezetőségeket, a járási, kerületi, megyei és budapesti párt- bizottságokat, A KV határozatokat hozott szervezeti kérdésekben.

A koreai néphadsereg- hadi jelentése

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága május 24-én közölte hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének egységei a kínai önkéntesekkel együtt visszaverték az amerikai-angol intervenciósok ellentámadásait és nagy veszteségeket okoztak nekik.

unkájának, a szocializmus építésének alapvető elvi és gyakorlati kérdéseit sajátítják el. Első évfo-* lyamára — alapfokú politikai iskolára mintegy 100 ezer elvtársat kell bevonni, aki az alapvető politikai kérdéseket már ismeri, de nem tud önállóan tanulni. A második évfolyamra — középfokú politikai iskolára elsősorban az alapfokú politikai iskolát eredményesen végzett elvtársak kerülnek, kb. 130 ezer elvtárs.

c) Káderképző tanfolyamokon a marxizmus-leninizmus elméleti alapjait sajátítják el. Ezeken a tanfolyamokon a jelenlegi résztvevők és a középfokú politikai iskolát eredményesen végzett hallgatók bevonásával mintegy 00 ezer elvtársat kell oktatni. A hallgatók háromféle tanfolyamon vehetnek részt;

1. a Bolsevik Párt története;

2. Sztálin elvtárs életrajza; 3. politikai gazdaságtan.

d) önálló tanulást szervezünk különböző szakokon (Bolsevik Bárt .története, politikai gazdaságtan, agrárpolitika és filozófia) olyan elvtársak részére, akiket felkészültségük alkalmassá tesz arra, hogy a budapesti, illetve u megyei pártbizottságok irányítása és ellenőrzése mellett egyéni tanterv alapján önállóan tanulmányozzák a marxizmus-leninizmus klasszikusait. Tanulásukat elméleti tanácsadással és magasszínvonalú propaganda előadásokkal kell alátámasztani.

e) Tömegpropaganda. A Központi Vezetőség Ágit.-prop. Osztálya az ezéven bevált rádiószemináriumok és tömegpropaganda előadássorozatok mellett a Központú

Előadói Iroda legjobb előadóival szervezzen havonta Budapesten 10 helyen, a megyei székhelyeken és nagyüzemekben — mintegy 30 helyen, nyilvános előadásokat, f) Tártiskolák.

1. A pártfőiskola 2 éves és 1 éves tanfolyamai mellett 5 hónap«! szakosított propagandista továbbképző tanfolyamot kell szervezni, amelyet az oktatási év folyamán 200 elvtárs fog elvégezni.

2. A megyei pártiskolák időtartamát 2 hónapról 3 hónapra kell. felemelni, a programúkat egységesíteni, felszámolva a külön üzemi és falusi jellegű iskolákat, azzal, hogy az iskolák programjában megfelelő idő maradjon megyei, speciális üzemi, vagy mezőgazdasági problémák feldolgozására.

3. A megyei négyhetes falusi káderképző iskolákat a jövőben nem egységes tematikával, liantm a pártkáderek egységes kategóriái számára specializált programmal kell megszervezni (pl. tszcs-párttit- károk, AAIG-párttitkárok, stb. számára). Hasonlóképpen Budapesten és az ipari megyékben négyhetes tanfolyamokat csak a pártaktívák bizonyos kategóriái számára kell indítani speciális programmal (pl. bányász-alapszervi aktíva, építkezési pártaktíva, üzemi propagandistaképző, stb. tanfolyamok).

4. A budapesti kerületi és nagyvárosi pártbizottságok mellett elsősorban az alapszervi titkárok és legjobb aktivisták részére egyéves esti pártiskolát kell szervezni a háromhónapos pártiskola színvonalán, kb. 2000 hallgató számára, függetlenített iskolavezetőkkel, heti egyszeri foglalkozással.

IV.

A szervezeti irányítás feladatai

1. .A túlközpontosított irányítás megszüntetésére:

a) A felsőfokú káderképző tanfolyamokat Budapesten részben a Budapesti Pártbizottság, részben a kerületi pártbizottságok, vidéken a megyei pártbizottságok szervezzék és irányítsák. A középfokú káderképző tanfolyamok és a propagandista szemináriumok irányítása a budapesti kerületi, járási, városi, nagyüzemi pártbizottságok feladata. Az alapszervek vezetőségének közvetlenül kell megszerveznie, ellenőriznie és irányítania a politikai alapismeretek tanulóköreit, az esti politikai iskolák munkáját. A falusi esti politikai iskolákat továbbra is a járási pártbizottságok irányítsák.

b) A megyeszékhelyeken lévő „Pártoktatás Háza” mintájára az 1951—52-es iskolaévad végéig minden járásban, a legfontosabb nagyüzemekben elméleti tanácsadást kell létesíteni, amely egyéni és csoportos konzultációk, előadások szervezésével, könyvtárral segíti a propagandistákat és a hallgatókat.

2. Az önálló tanulás kifejlesztésére, az elméleti tanácsadás megjavítására a Központi Előadói Irodát és a megyei előadói irodákat függetlenített előadókkal kell megerősíteni. Feladatuk: propagandaelőadások, konzultációk, előadói értekezletek tartása, elméleti tanácsadásba megyei előadói iroda tagjainak és az önálló tanulók instruá- lása, segítése.

3. Az oktatási munka és a tanulás zavartalan végzésére Budapesten, a vidéki városokban és a j.irá- sokban jelöljenek meg a pártbizottságok egységes oktatási napot, amikor a párt- és tömegszervezeti oktatási rendezvényeken kívül más gyűléseket, vagy értekezleteket nem szabad tartani.

*

Az 1951—52-es oktatási év feladatait csak akkor lehet sikeresen megvalósítani, ha a pártbizottságok és a pártszervezetek még a nyár folyamán nagy gonddal készítik elő az új tanévet, elsősorban a propagandisták kiválasztását és kiképzését. Ehhez elsősorban az szükséges, hogy felszámoljuk Pártunkban az elmélet, az eszmei-politikai képzés lebecsülését és kövessük a nagy Sztálinnak erre vonatkozó útmutatását: „Megszervezhetjük kielégítő módon a párt összetételének a szabályozását és közelebb vihetjük az alsófokú munkához a vezetőszerveket: kielégítő módon megszervezhetjük a káderek előléptetésének, kiválogatásának, elosztásának ügyét; de ha ugyanakkor valami okból elkezd sántítani a pártpropaganda, ha sínylődni kezd kádereink marxista-leninista nevelése, ha legyengül munkánk e káderek politikai és elméleti színvonalának emelése terén, maguk a káderek pedig ezzel kapcsolatban megszűnnek érdeklődni további haladásunk perspektívája iránt, nem értik meg többé ügyünk igazát és perspektíva nélküli, korlátolt gyakorlati emberekké válnak, akik vakon és gépiesen hajtják végre a felülről jövő utasításokat, akkor ezt egész állami és pártmunkánknak feltétlenül még kell sínylenie.”

Budapest, 1951. május 17.

A MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA

KÖZPONTI VEZETŐSÉGÉNEK POLITIKAI BIZOTTSÁGA