Néplap, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-24 / 118. szám

1951 MÁJUS 24, CSÜTÖRTÖK 3 Az egyenlősdi akadályozza a még jobb munkát az ilki termelőszövetkezetben Ilk határába érve szép látvány vonja magára a figyelmet. Gyö­nyörűség nézni a „Lenin” termelő- szövetkezet tagosltott földjét. Az egyik oldalon hatalmas táblákban szépen fejlődő kukorica, burgonya és napraforgó, másutt szinte ember­magasságig megnőtt búza-, rozs- és árpavetések gyönyörködtetik a szemlélődök A csoporttagok büsz­kék a jól és idejében munkált föld­jükre. Ifj. Gonda Menyhért is meg­erősíti ezt: — Most egy pár nap alatt több községben láttam a határt, de ilyen tavaszi árpát, mint a mienk, még nem találtam. Akkora, mint én. Jó volt, hogy korán elvetettük. Hát igen. A csoport tagsága a szántás-vetést idejében végezte el. fis hogy helyesen tették, eredmé­nyét máris látják. Most a növényápolást végzik. Hatalmas tábla burgoDyaföldöti, munkacsapatokra szétosztott táblá­kon dolgoznak. A munka halad. De nem úgy. mint kellene. Újvári Er­zsébet munkacsapata délre már jó­kora területen megkapálta a burgo­nyát, viszont Papik Elek részét kihagyták. Papik Elek családja már két napja nem jön dolgoz®, pedig nagyon kellene az ő munká­juk is minden nap. Sürget az idő.- Lazor Kálmán azt is megmond­ja, hogy hol van a baj. A földet nem osztották fel munkacsapato­kon belül. Nincs meg az egyéni fe­lelősség. A munkacsapatokon belül egyenlősdi van és ez bizony nem buzdítja több munka elvégzésére azokat, akik arra képesek volnának. Gondolják — úgyis annyi munka­egységet írnak neki is, mint annak, aki kevesebbet dolgozik. A munka minőségével is baj van. A „bandá­ban” végzett kapálásnál úgy se le­het megtudni, hogy ki, melyik bok­rot kapálta meg. Mindezt meg lehetne szüntetni liken, ha a földterületet munka­csapatokon belül is felosztanák és a csoport irodájának falán lévő ver­senytábla hirdetné az élenjárókat és buzdítaná a lemaradókat. Mert a ^csoporton belül hiányzik az egyéni verseny is, amit persze „bandában” végzett munkánál nem is lehet meg­csinálni. A csoport földjén elvetett és szé­pen fejlődő növények megérdemlik a gondoskodást. A csoporttagok ré­gen nem látott termést várnak tő­le. De. hogy ezt valóban el is ér­jék, azért még dolgozni kell. A kívülállók is figyelemmel kísé­rik a csoport munkáját. És inkább mennek a csoport példája után, mint Király Károly és Á. Szabó Sándor kulákok után, akik még a szántás-vetéssel is el vannak ma­radva. A kulákok azt szeretnék: nem volna mit enni ebben az or­szágban. Á. Szabó Sándor megrög­zött szabotáló. Már többször volt büntetve ehhez hasonlókért. (Há­roméves büntetésének letöltését előreláthatólag hamarosan megkez­di). A szövetkezet példáját követik a kívülállók, nem a kulákokét. Ezt mutaija az is, hogy nemrég ala­kult egy 7 tagú előkészítő bizott­ság Nagy Gyula és Csatlós Sándor középparasztok kezdeményezésére. A szövetkezet segítsen, hogy ösz- szel meg is alakuljon az új cso­port. Elősegítik az új empört ala­kulást és saját szövetkezetük fej­lesztését, ha jó munkát végeznek a földeken és ennek megfelelően gazdag termést takarítanak be. (—v áss—). A madridi dolgozók hatalmas néma tüntetése A madridi dolgozók keddre hirdetett tiltakozó napján hatalmas siker volt. Ez a néma tüntetés újabb bizonyítékát adta a spanyol dolgozók törhetetlen harci akaratá­nak és Eranco-ellenességének. A mad­ridiak az elviselhetetlenül magas megélhetési költségek elleni tilta­kozás képpen bojkottálták a közle­kedési eszközöket és az üzleteket. Ugyanígy néptelenek voltak az üz­letek, valamint a piaci árusítóhe­lyek. A közlekedés bojkottjáról ír­va a lap tudósítói megjegyzik, hogy a tiltakozásnak ez a formája rend­kívül hatásos volt, mert abban a lakosság minden rétege részt vett: amerikai laptudósítók háromszáz- ezerre becsülik a tüntetők számát.- Franco hatóságai tehetetlenül áll­tak szemben a madridiak néma tüntetésével. h HARCBAN A MAGASABB TERMÉSHOZAMÉRT A növényápolás elvégzése most a legfontosabb feladat. Erre moz­gósítják a dolgozó parasztokat a pártszervezetek, a tanácsok, a fa­lusi tömegszervezetek. A balkányi dolgozó parasztok legjobbjai értekezletet tartottak, amelyen számos versenykihívás hangzott el. Sallai Sándor, Magyar Sándor, Varró Miklós és még számosán tettek fogadalmat, hogy a minisztertanácsi határozatban feltüntetett idő előtt elvégzik a növény- ápolás munkáit. A pátrohai „Boldogulás útja” termelőcsoportból azt jelenti Nagy Imre, hogy május 12-ig elkészültek a cukorrépa első kapálásával, a tavaszi kalászosokat pedig megtisztították az idegen gyomoktól. Hornyák Gusztávné, a paposl „Esze Tamás” tszcs munkájáról számol be. Azt közli, hogy a napraforgót és magkendert már megka­pálták, öt hold dohányt pedig kiültettek. A falu párosversenyben van Jármival. A legutóbbi határjáráson mind a két községben megálla­pították. hogy a termelőcsoportok várható terméseredményei jobbak, mint a kívülállóké. Két dolgozó paraszt jelentkezett Is felvételre a paposi tszcs-be. Javítson munkáján a nyírnia dal építkezés áj brigádja Az új épület tetején vörös és nemzeti zászlót lobogtat a mezők felett kószáló tavaszi szél. Az eme­leti részt takaró zsaluzás elárulja, hogy a felsőbb részen dolgoznak. Lent az elnyújtózó munkatelepen magas sóderhegyek, gömbvas-hal- mok, csillék és betonkeverő gép lát? ható. Ha kiürül a betonkeverő, azonnal megindulnak a sóderhe­gyektől a megrakott talicskák, meg­feszül a lift kötele és felemelkedik a kész beton. Az emeleten talicská­val segédmunkások viszik tovább. A zsaludeszka is így vándorol. Lent készítik a zsalutáblákat, felszállít- ják és betonozás előtt zsaluznak. A .betonozók tervszerűen és fennaka­dás nélkül haladhatnak. A betonba kerülő gömbvasvázaknak is ez az útja. De ha az ember jól megfi­gyeli, olyasfélét vesz észre, mint mikor az óra egy-két ütemet késik. A sóderhordó talicskák, am iker üre­sen visszatérnek a sóderhegyekhez, sokáig állanak. A betonkeverő gép zúgása Is bosszabb-rövidebb időre el-elhallgat. Miért? Hol van a hi­ba? Talán a betonozók nem dolgoz­nak elég gyorsan? Nem ez a baj hanem az, hogy sok a sóderhordó. Ahelyett, hogy csillével hordanák, (amit két ember meg is rakna, el is hordana), talicskáznak. Igaz, nem messziről, de e-ak egy szál deszka vau letéve, és amíg egyik nem tér vissza üresen, addig a többi vár. Ez szervezetlenség. A kongresszusi versenyben pedig igen szép eredmények születtek, a munkahely átlagszázaléka 147 szá­zalék volt. Most lényegesen keve­sebb. Pedig most könnyebb lett volna elérni ilyen eredményt, hi­szen május 7-én megalakult az új brigád. A szervezésen múlik min­den. A kongresszus idején minden este megbeszélést tartottak a d >lgo- zőkkal. Kiadták mindenkinek a másnapi munkáját.. Nem is volt sohasem fennakadás, nem kellett várakozni. AZ VJ BRIGÁD az üzemi pártszervezet és a szak- szervezet segítségével alakult. A megalakulás előtt egy héttel 15 népnevelő egyéni felvilágosító mun­kát végzett a dolgozók között. Min­denkinek megmagyarázták az új brigád jelentőségét. A munkahely legjobbjai, akiket már előbb is ne­velt, tanított a pártszervezet, meg is értették, hogy az új brigád meg­könnyíti a termelés emeléséért foly­tatott harcot, folyamatosabbá teszi a munkát, az anyagellátást. Sokan azonban tiltakoztak. Még B. Oláh elvtárs sztahánovista kőműves és Cs. Tóth elvtárs is. A brigádalakí­tás előtti héten, előzetes bejelentés nélkül otthon is maradtak. Hogy miért, nem derítették ki, mégis vi­lágos az ok. Nem látták és a mun­katelep sok dolgozója még ma sem látja munkája jelentőségét. Nem kapnak politikai, sem szakmai ne­velést. Szakmai tanfolyam egyálta­lán nincs. A párttagok sem tanulnak. El­mennek ugyan a politikai iskolára, de készületlenül. Az új brigád eredményei azt mu­tatják, hogy több szakmai és politi­kai neveléssel a munkahely köny- nyen a legjobbak közé emelkedhet­ne. A megmutatkozó szervezetlen­ség ellenére is Résziét- János hat szakmunkásból és hat segédmun­kásból álló új brigádja 140 száza­lékos átlageredménnyel dolgozik. Reszler elvtárs a brigádalakítás előtt egyedül dolgozott, a legma­gasabb teljesítménye sem volt ma­gasabb 140 százaléknál.. Most pe­dig a brigád átlagszázaléka is több. Az új brigád megalakulása óta a nyírmadai inunkatelep versenytár­sát, a büdszentmihályi Alkaloida építkezésén, dolgozókat lehagyta. A TAKARÉKOSSÁG A munkatelep dolgozóinak kö­szönhető az a nyolcezer forintnál jóval több megtakarítás, amit a Kongresszus tiszteletére elértek. Hiba azonban, hogy a takarékos- sági mozgalom nem szélesedett ki. Most már csak a legjobbak takaré­koskodnak. Több halom összete-, kert, összehajlított gömbvas-halom van az építkezés területén. A vasbetonszerelők azt mondják, hogy azt már nem lehet, helyesebben nem tudják felhasználni. Pedig a méteres, másfélméteres, kétméte­res vashuzalok még felhasználha­tók. Megyénk több építkezésénél gyakorlat bizonyítja, hogy a sokkai rövidebbeket is fel lehet használni. Az üzemi pártszervezetnek és a szakszervezetnek legyen feladata a dolgozók között felvilágosító mun­kát végezni. Megmagyarázni a ta­karékosság óriási jelentőségét. A munkatelep dolgozói nem is­merik a Nazárova mozgalmat sem. Az üzemi pártszervezet és a szak- szervezet „központi utasításra” vár. Addig nem „indíthatja be” a moz­galmat, amíg „leirat” nem érkezik. A gépek rozsdásak, piszkosak, gondozatlanok. A nép vagyonával sokkal jobban kell törődnie az építkezés vezetőségének. Ezek a hibák nem újak. Amikor Híjzer clvtárs üzemi párttitkár elődjétől átvette a vezetést, sok hibát, hiányosságot talált. Egyré- szüket ki is javította. Jobban meg­szervezte a munkát, új brigádot alakított, elérte, hogy a munka­hely valamennyi dolgozója hosszú- lejáratú versenyszerződést kötött és azt mindenki teljesíti is. Az el­ért eredményeknél azonban nem le­het megállani. A dolgozók kezde­ményezése azt mutatja, hogy sok­kal nagyobb eredményeket Is elér­het a munkatelcp. i(Sz. Gy.) VILLÁM TRAKTORIST AKI A 20. kérhet legjobb traktoristája Jócsák Gyula tyukodi traklorista. Tavaszi ídénytervét 476 százalékra teljesítette. Üzemanyagfogyasztása 72 százalékos! Az ídénvterv győzelmes teljesítésével segítsétek dolgozó parasztságunkat! Vegyetek példát Jócsák Gyuláról! NYÍREGYHÁZA! Nyíregyháza város a nagykállói és bak!alórár.t- házi járásokkal együtt a tojásbegyüjtési verseny utolsó helyén kullog! Versenyezzetek úgy, hogy utolérjétek ez élenha- ladó csengeri, fehérgyarmati járásokat! TERMELŐSZÖVETKEZETI DOLGOZÓK! Mutassatok példát a növényápolási munkák jó el­végzésére! Az orosi „Béke“ tszcs 10 hold burgonyát, 16 hold kukoricát, 5 hold cukorrépát, 3 hold napra- iorgót kapált meg! 36 hold földön acatoltak! 9 hold dohányt elültettek! Lelkes munkával alapozzátok meg a bő termést! Küzdjetek a terv ezévi előirányzatának túlteljesí­téséért! Segítsük a koreai gyermekeket A buji MNDSZ szervezet nőne­velői átérzik a hős koreai anyák és gyermekük fájdalmát. Aktívan kapcsolódnak be a bélyegeladásba. A kiadott bélyegeket eladtuk és új bélyegeket kértünk. Kitűntek a munkában özv. Soltész Ferencné, Barkó Ferencné, Koás Viktorné, Nagy Mihályné, Vince Józsefné, Fa­zekas Ferencné, Labanc Ferencné MNDSZ tagok, akik komoly felvi­lágosító munkát végeztek a község­ben. . Fazekas Ferencné. it Nagykállóban 30 MNDSZ nőne­velő kezdte meg felvilágosító mun­káját a koreai gyermekek számára indított bélyegakcióban. Munkájuk­hoz nagy segítséget nyújtott a pártszervezet, irányította és hasz­nos tanácsokkal látta el az MNDSZ nőnevelőket. Napról-napra növekszik a nőnevelőhálózat. Mun­kájuknak szép eredménye vau: a kiadott bélyegeket már eladták. A' bélyegeladás mellett 770 darab le­velezőlapot is eladtak. 32 új tagot szerveztek be a nőszövetségbe. Különösen jó munkát végeztek: Eriik Tiborné, Tóth Györgyné és Bcnyár Györgyné, akik számos kő- zépparasztasszonyt látogattak meg. 230 forint értékű bélyeget adtak el. Kovács Lászlóné és Sőrés Sán- dorné is jól végzi munkáját. A vásárosnaményi járási tanács dolgozói 1200 forinttal járultak a hős koreai anyák gyermekeinek megsegítéséhez. A kemecsei járásban igyekeznek az MNDSZ asszonyok jó munkát végezni. Szombaton és vasárnap 49 új taggal erősítették szervezetükét. MNDSZ asszonyaink jó munkát végeznek Itohodon, Ramac?saházán és Magyon is, ahol felvilágosító munkájukat összekötik a növény- ápolás és a cséplés előkészítésére való buzdítással. Június 5-én új krumplit küldenek a fővárosnak Érpatak dolgozó parasztjai A vasárnapi határlátogatás ck új lendületet adtak a nö­vényápolási munkáknak, ez mutatkozott a nagykállói járási tanácsülésen is, A két versenytárs, Bököny és Érpatak ver­senybizottságai kölcsönösen meglátogatták egymást és megálla­pították, hogy az elmúlt heti munka után az érpatakíaké az elsőség, 90 százalékig végeztek a minisztertanács határozata alapján előírt növénvápolási munkákkal, a bökönyiek pedig 80 százalékban. Szépen fejlődik mindkét helyen a korai krumpli és ennek alapján vállalták az érpatakiak, hogy június 5-én útnak indít-1 ják az első korai ki umplíszállít mányi a budapesti dolgozók ré­szére. Vállalást tettek a bökönyíek is. Június 15-éa már az első 100 mázsás vagont indítják el. Jól szemmel kísérik egymás munkáját a versenybizottságok. A birí versenybizottság elnöke, Kondor György 14 holdas közép­paraszt az érpatakiakat látogatta meg, „Nagyon szép munkát végez az ottani tszcs — számolt be a tapasztalatairól^ — Meglátsz* k, hogy nem sajnálják a mű­trágyát (205 centis a rozsuk). Olyan szép hagymát meg még sehol sem láttam, mint a tszcs két holdján. Már a kelkáposz­tát ültetik közé. Az egyénieké bizony eltörpül a termésük mel­lett. Biríben már mi, középparasztok is ültetjük a dohányt, Ér­patakon le vannak ezzel maradva az egyéniek. Még felszán- tatian főid is akad 10—12 helyen. Azt mondják „dohánynak kell“. Mi bizony ősszel száníotottuk volna a helyükben,“ így serkentik egymást a jól dolgozó versenybizottságok, akik megértették feladataikat, a több termésért folyó harcban. Jelenet a „Felhők titánja“ c. nagysikerű szovjet filmből.

Next

/
Thumbnails
Contents