Néplap, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)
1951-05-20 / 115. szám
1951 MÁJUS 20, VASÁRNAP •3 ■JA Xjolfvanegyezer forintot kapóit megyénk fásításra és crdőlétesítésrc ..Nyírségi eső” — így nevezték a dolgozó nép keserves életén gúnyolódó urak azt a portömeget, amely az erdők hiánya miatt Nyíregyházára és a megye községeire zúdult. Uraink rablógazdálkodása, a dolgozók és ä huzal fölt! sorsával szembeni nemtörödömségj sok termelésre alkalmas területet tett sivatagszerövé, vette el a kenyeret ezer és ezer dolgozó családtól. A dolgozó nép állama újra visszahódítja a homokos, szélhprdásos területeket, hatalmas összegű fásítási beruházásaival megváltoztatja megyénk képét. Nyíregyháza 30.000, Kisvúrda 12.000, Gesztem! 10.000, Fehérgyarmat, Nagykálló 6—G.QOO, Nyírlugos és Nyírbogát 5—Ő.OOO, Kisvarsány és Hodász 3.—3000 forintot kapott a felemelt tervtől fásításra, Büdszentmihály pedig 11.000 forintot erdő létesítésére. Tiszadada dolgozó parasztjai már az aratásra, ' r cséplésre készülődnek Tavaly minden zökkenő nélkül folyt le az aratás, az új termés betakarítása, a cséplés Tiszadadán. A környező községekben volt hiány munkaerőben, rossz volt a szervezés, elmarad tak. A dadaiak ideiében szerződtettek cséplőmunkásokat is, nem volt biba a cséplés körül sem. A dadaí dolgozó parasztok jól végzik a növényápolást. Egészséges verseny alakult ki a községben. Az ideiében való vetés után így dolgoznak a ma gasabb terméshozamért. De előrelátóan arra is gondolnak már, hogy félkészükének a kiválónak ígérkező termés betakarítására. Hisz pár hét, s érni kezdenek a kalászosok. A tavalyi tapasztalatok alapján Dadán folyik a cséplőmunkások szerződtetése. Pár nap és négy gépük mellé már jól szervezett brigádokat tudhatnak. Eddig kilencven cséplőmunkás jelentkezett a tanácsnál. A tanács és a földművesszö- vetkezet dolgozói arra is gondolnak, hogy rendbetegyék a terményraktárt, ahová az államnak beadott termények kerülnek és a dolgozó parasztok feleslegeiből a megvásárolt ter- ménymeneyiség. A dadai tanács és a földművesszövetkezet dolgozói társadalmi munkával takarítják ki, fertőtlenítik termény raktárukat, rövidesen el is ké szülnek. Egy hiba van azonban. A dadai terményraktár alig negyedakkora, mint amilyen a tér ménybcgyüjtéshez kellene, Erre a körülményre is idejében gondolt a dadai tanács, Kerestek is új raktárnak való helyiséget. A volt Veres-féle malmot tartották alkalmasnak Igénylésüket el is juttatták a megyei ta nácsnak, azonban ez illetékes osztály nem mondott se igent, se nemet. Helyes lenne, ha a megyei tanács még az eddiginél is nagyobb gondot fordítana a községek terménybegyüjtési készülődésének támogatására. Mert Tiszadadán is hozzálátnának már az új raktárhelyiség rendbehozásához. A KRITIKA , SZABADSAGA elvének durva megsértése történt a záhonyi átrakómunkások üzemi pártszervezetében. Az üzemi párttítkár, Lázár Bertalan elvtárs többször kérte levélben és személyesen a MÁV üzletvezetőséget, adjon végleges > választ az üzemi munkásfürdő építésének kérdésére, A válasz mindíő egyforma volt: úi határidőt tűztek ki. Lázár eivtárs megunta a hónapok óta folyó „huzavonát“ és levelet írt Pártunk központi lapjának, a Szabad Népnek. Mielőtt azonban a levelet elküldte volna, megérkezett Katona Sándor, az üzletvezetőség politikai főosztályának munkatársa. Ej- olvasta a levelet és megtiltotta a levél elküldését. Miért tette ezt7 Milyen fogon? Talán nem ismeri Pártunk szervezeti szabályzatát? Nem tudja, hogy a párttagok cs pártszervezetek kéréseikkel, panaszaikkal Pártunk legfelső szervéhez, a Párt- kongresszushoz is fordulhat nak, úgy tudjuk, Katona Sándor pártunk tagja, kötelessége mindezt^tudni Az átrakómunkások tudják miért nem engedte Katona Sándor elküldeni a levelet! Mert róluk volt benne szó. „Védeni“ akarta a .bürokráciát, a hibákat. Tudnia kellene, hogy a takarganás a kijavítás útját, módját is eltakarja. Hibás Lázár elvtárs is. Hibás, mert meghallgatta a rossz tanácsot. Lázár eivtárs ne hagyja magát letéríteni a helyes útról, kritizáljon bátran, 1 ha helye van a bíráló szónak A Mátészalkai Magasépítési Vállalat két munkahelyének dolgozói indítottak versenyt. Fehérggarma- ton 'cOU korszerű raktárt építenek, Szatmárcsekén pedig a- sertéshizlalda dolgozóinak munkáslakáxo- kat. A verseng május 1. tisztele- téré kezdődött és folyik szakadatlanul. Erről tanúskodik Barta Albert ács levele, aki a fehérgyarmati építkezésen dolgozik. Baidá Albert meylútogatta versenytársukat, amiről a következő levélben számol be: Az elmúlt napokban jártam Szat- nulrcsckén, ahol versenytársaink dolgoznak. Itt az elmúlt évben építettünk egy serténevelőt, kifutókkal együtt, most pedig a munkás- lakások készülnek. A két munkatelep, a fehérgyarmati és szatmár- csekei versenyben van. Verseny- pontoknak azt tűztük ki, hogy melyik munkatelep lesz a, leggazdaságosabb, tehát úgy forint, mint százalék értekben hol lesznek nagyobb eredmények. Mindkét munkahely fontos: Fehérgyarmaton egy kor- szerű raktárát építünk. Szükség van arra, hiszeti már rövidesen beérik a termés és csak jó, száraz raktárban tudjuk azt megőrizni — ezért is versenyzünk, hogy mielőbb elkészüljön az. Ue nagy szükség van a szatmárcsekei munkúslakd- sokra is — ha dolgozóink egészséges, szép lakásokban élnek, jobb munkát tudnak majd végezni. Arra törekszünk, hogy egymás eredményeit felülmúljuk, hogy segítsük a mindnyájunk számára olyan drága béke megvédését. Sürgettük az anyagszállításokat, ami többször késett. A győztes dija a kitüntető vörös zászló, a diadalmi jelvény, amire mindig büszkék lehetünk. Május 1-re nagyobbak voltak a szatmárcsekei társaink eredményei, az előirányzatot közel 200 százalékra teljesítették. Aj anyagtakarékosság terén js jobb volt az eredményük, amihez nagyban hozzájárul az, hogy ezen a telepen dolgozik Anderkó István, Munka- érdemrenddel kitüntetett sztahanovista kőműves, aki szorgalmasan tanítja a munkahely dolgozóit a, sztalidnov-módszerre. Anderkó eh* társ ma egész brigádjával jól meg* érdemelt pihenőjét tölti a galya- tetői üdülőben. Jól dolgoztak, most pihennek s ezután újult erővel láthatnak munkához. A szatmárcsekei dolgozók ered- menyéhez nagyban hozzájárult a jó vezetés is. Kovács elvtárs nem az irodából irányit, hanem kint a munkahelyen, ha szükség van arra, a gyakorlatban is bemutatja, hogyan kell dolgozni. Meg is van munkájának eredménye. A munkai ünnepére felajánlották, hogy tető alti hoznak «négy épületet — M+ rom nappal határidő előtt készültek el vele. Ma már a négy épületen a kő- műves és vízvezeték-szerelő munkák be vannak fejezve, sőt már az ötödik épület, valamint a magtár és a víztorony alapozása is rövidesen elkészül. Pedig akadályozta a munkát az eső {S. Én láttam, hogy hogyan dolgoz* nak szatmárcsekei társaink. Tanul* tani tőlük. Jobb a munkafegyel* műk, jobb a vezetés is. Eredmé* nyesebb eddigi munkájuk. Ok köze* lebb vannak ma. a vörös zászlóhoz, de még lehet a miénk is. Azt akar- juk, hogy elkészüljön a magtár *— várják a dolgozó parasztok, tehát igyekezni fogunk. Harcolunk a vörös zászlóit, tovább versenyj zünlc a szatmárcsekeieklcel, majd meglátjuk, ki less a győztes. Bartha Albert ács, fehérgyarmati építkezés, TISZALÖK A jÖVŐ ÚTJÁN 9 Uj kutakat építenek a meg-ye több tanyaközpontjában és községében ' Sűrű, nehéz köd takarja a községet. őszidőtájt igg szokta az idő ezen a vidéken. A ködnél csak az. a teher nehezebb és vastagabb, amit Gróf Dessewffy, báró Vág Miklós földbirtokosok, Szomjas Gusztáv, Kornis Ferenc, Bodnár Demeter, Rácz Mihály és többi nagygazda- társai nyomtak a nép vállára, A MÚLT. l A házak még csendesek, aki korán kelt, az már a mezőn van, aki pedig alszik, az ráér, akár egész nap sem felkelni. A községháza is zárva van még, a járási főszolgabírói hivatal is úgy hallgat, mint egy titokzatos barlang. Sohase tudhatja a szegény ember, hogy mit tartogatnak itt a számára. Nem is igen lesz itt ma. hivatalos óra. Toppéi Sándor méltóságos járási főszolgabíró úr nem megy bs ma irodájába. Hiszen alig egy félórával ezelőtt ment haza a kaszinóból. Talán éppen most ereszti álomra fekete gondolatit fejét. Nyakó László csordás mindezt jól tudja, és annyiszor gondolja végig, ahány reggel végighajtja itt a csordát. Most is azért jár erre. Erősen fújja kürtjét, hogy a hang áttörje a ködöt és meghallják, akiket érdek:!. Pöppel méltóságos úr háza előtt is megfújja kürtjét, nem mintha neki szólna, hanem mert a környéken is vannak csordára csapott jószágok. Alig ér azonban a következő házig, amikor utána szólallak a főszolgabíró- úr kapujából. Behívják. Pöppel úr pizsamába, jön elé Cs éktelenül szitkozódik: — Nem tudod, te állat, hogy ilyenkor alszom... mit trombitálsz itt., az anyád... — ordítja és három vagy négy, (már a fene se tudja), pofont „leakaszt” Nyakénak.. Nyakó állja, nem azért mintha félne, hanem mert mégis ő van egyedül, neki nincsenek fogdmegjei. Neki nincsen földje, semmije.-Ezelc- nek pedig a 11.000 holdas tiszalöki határ háromnegyedrésze, „birtokom"-nak számit. A községházán-is ők dirigálnak, a csendőröknek is ők parancsolnak. Ez volt a múlt. A felszabadulás előtti élet, JELEN ÉS JÖVŐ / Tiszadada és Tiszaiak között két nagyot kanyarodik a Tisza. Hortliyék 19)0-bcn elhatározták, hogy csatornát és erőmüvet építenek ide, a két kanyarulat közé. A hortobágyi halastavat nagy csóna- kázóvá, valami szép mulató és nyaralóhellyé varázsolják. Aj ö tervük azonban csak terv maradt, összehordtak ugyan egy halom larzonvasat, hozzákezdtek egy téglagyár építéséhez, de abbamaradt. Most azonban, a nép, az új ember állja útját a Tiszának. A két kanyarulatot átvágja és zsilipéin addig át nem engedi a vizet, míg csak szolgálatába nem állította. A kibontakozó hatalmas mű sejteti mindenkivel óriási jelentőségét. 500.000 hold földet fog majd vízzel ellátni. Évenként 200.000 millió kilowattóra villamosenergiát fog szolgáltatni országunknak. Többtízezer vagon szenet takarít meg. Sokat vár az erőműtől, 5 éves tervünk egyik legnagyobb alkotásától az egész környék, az egész falu, minden ember. D. Nagy Lajos középparaszt.a Rázom-puszta megváltoztatását várja, meg az egész falu átalakulását. Tudja már, hogy Tiszátok 1.200 holdas szántójából háromezer holdnál többet fognak a megzabolázott Tisza vizével öntözni, Ha Húzom felé jár képzeletében. már látja is a tovangújiőzó Csatornákat, a messzeségbe 1 c :zö gazdag rizsföldeket, a sok-sek vezetéket, a villanyoszlopokat, melyen szét áramlik majd az új ember ereje. Milyen jó is a jövőbe nézni, jobban eligazodik az ember a jelenben. ü. Nagy is Így van ezzel. Sokat meg járta már gondolatban a jövőt, visszaérkezve a jelenbe megtalálta a helyes utat is, melyen keresztül valóban elérkezhet a rizsföldekre, a villanyfényes, csillogó várossá. lett Tiszalökre. öt társával, (középparasztok mind), termelő- csoport előkészítő bizottságot alakított, Mind a hatan gazdái, boldog gyümölcsszedöi akarnak lenni a holnapi Tiszalöknek. Gyerekei is sokat várnak az erőműtől. A nagyobbik fiú, aki most gépipari gimnáziumba iratkozott, gépészmérnök akar lenni. Ott szeretne dolgozni az erőműnél. A termelőszövetkezet földjét fogja ellátni vízzel, villamosenergiával. Cs. Balogh János négyholdas dolgozó paraszt nemrégen épített házat, a falakban megvan a villanyvezeték is, de mellékutcájukba nem jutott cl az áram. Vj lakásába a fényt az erőműtől várja. 15 éves lánya meg az öntözött földeken akar dolgozni. Minden vágya hatalmas, jól gondozott határban dolgozni — géppel, Tiszátok, az erőmű elkészülésére biztosan nagy családdá, szövetkezeti községgé alakul. A dolgozók érdeklődnek az új után. Azért alakították az előkészítő bizottságot is. Segítik is az erőmű mielőbbi felépítését. Mivel segíthetnékT Azzal, hogy jól dolgoznak. Már a cukorrépa vetések 60 százalékát, a mák 80 százalékát, a kukorica 30 százalékát kiegyelték. Már hozzáláttak a korai burgonya kapálásához is. Lelkismeretesen dolgoztak, akkor is, amikor a Tisza a napokban megpróbált kitérni az épülő erőmű elől: áttörte a gátat. A község dolgozói három nappal és három éjszaka megszakítás nélkül harcoltak a vízzel. Győztek. Megmentették a községi legelőt, és nagyterületű bevetett földet. (—ó Gg—) Napi munka után pihenést jelent és jövedelmet biztosit a kézimunka Vállaljon gobelin vagy blúz hímzést. Jelentkezni lehet levélben: Népművészeti és háziipari vállalat Budapest, V. Rcgiposta-u 12 Szaboles-Szatmár megye, a népnyúzó urak jóvoltából, mindig „híres” volt rossz kút jairól. Hort- hyék, mint sok más egyébbel, ezzel sem törődtek. Nem bánták, ha a dolgozó nép egészségtelen, pocsolya- vízhez hasonlító vízben főzte meg szegényes eledelét. A nép állama most a dolgozók jó vízzel való ellátásáról Is gondoskodik. Nem igen van megyénkben olyan község, ahol a felszabadulás óta ne építettek volna, ha többet nem, legalább két-három fürott kutat. Kibővített ötéves tervünk az eddigieknél is nagyobb ösz- szeget fordít kutak, itatóhelyek léM* iskolások, úttörők nagy örömmel és lelkesedéssel kapcsolódtunk be a hulladékanyaggyüjtési mozgalomba. Megértettük, miért van szükség a hulladékanyagok összegyűjtésére. Tudjuk, hogy ötéves tervünk megvalósítását és fejlődő Iparunkat támogatjuk. A gyárakban és a mezőkön a mi jövőnket is, építik, feladatunk tehát segíteni a munkásosztálynak és a dolgozó parasztságnak ebben a munkában. SÍAK dolgozó ember lakásán jár- tunk inár hulladékot gyűjteni. Sokan nem tudták, hogy a szemétdombra dobott vasból új gépalkatrészeket, a törmelék színesfémből új csapágyakat, a hulladék rongyokból és papírokból pedig szép A mi országunkban alkotmány biztosítja a dolgozó népnek a kultúrához, a világ megismeréséhez és alakításához való jogát, ötéves tervünk alatt felszámoljuk azt az elmaradottságot, amit a gyászos Horthy-rendszer hagyott ránk. Már tervünk első esztendejében egész sor kultúrház, könyvtár, Iskola épült megyénkben. Száznyolcvanezer forintos beruházásból kéttantermes, korszerűen tesltésére. Szocializmust épftő tér- vünk második évének beruházásából a napokban kútépitést kezdenek Telektanyán Abapusztán, Nagykálló-Butykatanyán, Ujfehér- tó-Szegegyházán. Büdszentmihály on, Szabolcsveresmarton, Tuzsér- Ujtéleken, Tiszamogyoróson, Turri- csén, Tisztaberekén, Gelénesen, Vámosoroszin, Csengersituán, Ma* gyón, Barabáson, Garbolcon, Nyír* egyháza-Nagycserkeszen, Borbányán és Simapusztán, valamint £ megye több más községében és ta* nyaközpontjában. A beruházások összege meghaladja a 900 ezer forintot. könyveket készítenek majd. MI akarjuk mindezt, ezért járjuk szabadidőnkben a kerületeket, ezért hordunk be minden felhasználható hulladékot. Én pedig 100 kiló fémet és 25 mázsa vasat adtam át a sóstóhegy! földmű vessző vetkezetnek. Nagy örömöt adott az a tudat, hogy én is segíthetek az ország építésében és a béke megvédésében. Igen szép összegű pénzt is kaptam a begyűjtött hulladékért, ígérem, hogy ezután is jól fogok dolgozni, lakóhelyem környékén felkutatok minden hasznos hulladékot. berendezett iskola épül Nyíregyházán, a Szabadságtelepen, a nyíregyházi Belegrád-tanyán és 120.000 forintos bruházással Terem-tanyaközpontban. 259.000 forintos beruházásból befejezik a kisvárdal pedagógiai gimnázium átalakítását is. A nyíregyházi építőipari technikum (volt Vasvári Tál gimnázium) pedig 60.000 forintot kap átalakítási munkálatokra. Hulladékgyűjtéssel segítem fejlődő iparunkat Mácsai István úttörő, Nyíregyháza. Kéttantermes iskolák épülnek megyénkben Harcban a vörös lobogóért
