Néplap, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-20 / 115. szám

4 1951 MÁJUS 20, VASÁRNAP MSZT HÍREK Itt is békét akarnak a dolgozók, nem háborút — írják Kiss Sándor köxépparassínak Kanadában élő rokonai Azokban a napokban érkezett ä , levél Kiss Sándorékhoz, amikor a jármi népnevelők is megindultak a békeívekkel és velük együtt száz­ezrek tettek fogadalmat a béke el­szánt, tevékeny védelmére. Ezt fo­gadta ugyanakkor a kujbisevi erő­mű építője, a lyoni kikötő mun­kása, a kínai rizstermelő paraszt, aki már saját termését takarítja be. Ezt fogadták tőlünk sokezer kilométerre a becsületes kanadai dolgozók, köztük azok a magyarok l's, akiket az úri'-Magyarország nyo­mora űzött el közülünk. * „Tudatom veled, hogy e hő 7*én és 8-án gyermekeimmel Jusztival és Józsival együtt Torontóban voltunk nagy békegyűlésen. Felejthetetlenek voltak azok a napok, mikor láttuk, hogy az a sok nemzetiségű, egy- szívű nép mind egyet akar, azt, ami legszentebb minden nép előtt: a BÉKE megőrzése. Fogadalmat tettünk egymásnak, hogy dolgozni Is fogunk érte. Eckhardt Tibor és Nagy Ferenc a magyar nép halálos ellenségei, az imperialisták lakájai. Itt is meg­próbáltak aknamunkát folytatni, de nincs talaj az 5 számukra. Itt bé­két akarnak a dolgozók, nem há­borút. * A wall-street koncán hízó bitan­gok terve nem fog sikerülni. Ezt fogadta meg Kiss Sándor jármi kö­zépparaszt, ezt fogadták meg kana­dai rokonai a többi százmillióval együtt. Ma este MSZT-napot rendez a Sza. badságtelep, amelyen résztvetznek a Szabadságtelep dolgozóin kívül a Ti- szalöki Vízmű dolgozói is. Az IYISZT- napon foglalkoznak a koreai gyerme­kek számára indított bélyagakolóval ós a fémgyűjtéssel. * Ma délután 5 órakor Alsópázsiton MSZT-napot rendeznek. Ennek előké­szítésében a Ságvári-telep alepsterve. zete segít. Az MSZT-napot kú.turmü- sor követi, melyet a Ságvári-te ep MSZT kultúrcscportja rendez, * Az I. kerület MSZT alapszervezete megértette a fémgyűjtés Jelentőségét és az Érpatakból kilenc mázsa hulla­dékvasat gyűjtött össze. Az I. B kerület MSZT-szervezeiének aktívái vállalták, hogy májusban 300 tagot látogatnak meg és elbeszélget, nek velük, * Az MSZT városi titkárok versenyre hívták ki egymást az „UJ győzelmek felé" című kongresszusi film oseportos látogatásának megszervezéséért. * A IV, kerület MSZT-szervezete ked­den 6 órakor MSZT-napot tart. Egyre szélesebb tömegekre terjed ki a koreai gyermekek megsegítésére indított gyűjtés Sikeresen halad a koreai gyermekek részére indított gyűjtési mozgalom, MNDSZ asszonyaink lelkesen veszik ki részüket a gyűjtésből. A nyíregyházi Kertészeti Vállalat dolgozói 265 forinttal segítik a koreai gyermekeket?.Tói dolgozik a balsai MNDSZ-szervezet. Hat nőnevelő kapcsolódott be aktívan a gyűjtésbe és felvilágosító munká­jukon keresztül 5 középparaszt asszonyt szerveztek be az MNDSZ-be, A tiszaberceli MNDSZ asszonyok is átérzik a gyűjtés jelentőségét és örömmel veszik ki részüket a gyűjtésből. Munkájuk eredménnyel jár. A kiadott bélyegeket már eladták, azonban nem álltak meg ennél az eredménynél, hanem, üj bélyegeket kértek. A nagyhalász! MNDSZ asszonyok felvilágosító munkájukat össze­kötik a növényápolással. A paszabi MNDSZ asszonyok a koreai gyer­mekek iránti szeretetüket abban juttatják kifejezésre többek között, hogy a gyűjtési ívet, amellyel járnak, rajzokkal díszítették. Felvilá­gosító munkájukon keresztül nem felejtkeznek el a tagtoborzásról sem és eddig 5 űj tagot szerveztek be szervezetükbe. Nyírmeggyesen Simon Józsefné kilencgyennekes édesanya család­jával 60 forint értékű bélyeget vásárolt. A bélyeg vásárlásakor így nyilatkozott: „Én tudom, hogy mikor élő anya szorongatja karjai közt holt gyermekét vagy holt anya mellett siránkozik az élő gyer­mek, ezeknél nincs nagyobb fájdalom. Én fogadom, hogy a békéért folyó harcba ezután sokkal jobban bekapcsolódok és ha kell fegy­verrel a kezemben harcolok a békéért!” Hogyan segítette a szamosszegi „Dózsa“ tsz jó munkáját a tagok politikai nevelése? Párttagok a begyűjtés sikeréért Esztendővel ezelőtt nem egyszer, előfordult, hogy délelőtt 9—10 óra­kor még nem tudták a szamos- szegi „Dózsa” csoport (azóta ön­álló termelőszövetkezet) tagjai, hogy hol és mit is fognak aznap dolgozni. Brigádok voltak ugyan, de a vezetőség, a brigádvezetők irányító munkája nagyon gyenge volt akkoriban. Hiba volt aztán az öntudat körül még a vezetőségben is, de különösen a tagság soraiban. Saját' maguk is észrevették nem egy hibát, ami' a csoport munkáját rontotta, de még maguk a pártta­gok sem nagyon merték bírálni a vezetőség munkáját. Ha meg szól­tak valamiért, sértődöttség, i sze­mélyi vita lett belőle. ÍGY VOLT EZ GERGElY JÓZSEFFEL IS. r Y .............. .......- ..... 1 1 1 Az egyik brigád vezetőjévé- vá­lasztották, de saját munkája mel­lett bizony nem sokat törődött ak­koriban a brigádtagokkal. A tag­ság megkritizálta. ö nem sokat gon­dolkodott akkor, csak azt érezte: mit hagyja magát piszkálni a töb­biektől, miért legyen több az ő fején. Az volt csak a válasza: Ha nem tetszik, lemondok. Úgy is lett. Saját maga Is restelkedve beszélt erről a legutóbbi szemináriumon. A Tárt Szervezeti szabályzatát tanul­ták és ott jött szóba a kritika és önkritika jelentősége. Mint, ahogy gyakran cselekszik a szemináriu­mon, most ennek a tükrében mér­ték saját fejlődésüket. Gergely József nagyot nőtt az utolsó esztendőben. Nem termetre, hiszen már harmincon felüli, ha­nem máskülönben. Hónapok óta is­mét brigádvezető. Kosa Gyula bri­gádjával versenyeznek és nem akar­nak engedni az elsőségből. Ha va­laki lemarad a brigádtagok közül, mindjárt felfigyel Gergely elvtárs, de a többiek is és segítik, hogy jobban fogja meg a munka végét. Ha kell, nem fukarkodnak a-bírálat­tal, tanultak a múltból. Nem ment ez magától, amíg ki­alakult a brgádok versenye, meg­szilárdult a munkafegyelem, meg­tanulták a helyes bírálatot gyako­rolni és érteni belőle. Nemcsak Gergely József nőtt sokat, nőttek valamennyien. Nőt­tek a szemináriummal. Múlt esz­tendőn 6—8, esetleg 10 hallgató je­lent meg hetenként, most meg a 3Ó kijelölt hallgatón kívül 4—5 cso­porttag is eljár a politikai isko­lára. A vezetőség sem úgy gondol­kozik, mint a. múlt évben, amikor hol elmentek, hol nem, a tagság meg*inkább a rossz példát válasz­totta. A MÜLT ÉVBEN A ZSEBÜK IS BÁNTA hogy alig páran vették kezükbe az újságot, a szemináriumi füzetet. Igaz hogy az első télen megtanul­ták valamennyien a munkaegység­számítást, nem is volt hiba ezen a téren, de sok minden másról meg­feledkeztek. Megfeledkeztek arról Is, hogy alaposan megnézzék: kinek mennyi földje maradt kint. Puskás József, Kósa Ádám. Kosa Pál, Kiss Sándor voltak többek közt, akik sűrűn elmaradtak a munkából, éppen, amikor legjavá­ban tartott. A félévi elszámoláskor- mondogatták, hogy kevés a munka­egység. Persze, hogy kevés volt, amikor, mint kisült, a fele földjü­ket kinthagyták és arra jártak dolgozni. Vagy ott volt Sajó Gyula, aki még a csoportgyűlésekre sem ment el, soha nem vett újságot a kezébe, szemináriumok közelébe sem ment, de annál szívesebben hallgatta a kulákok beszédét. „Nem lesz meg még a fejadag sem”, fúj­ták széltében. „Kár itt minden munka”. A pártszervezet meg gyenge volt még, hogy szembeszáll­jön ezekkel a hangokkal és lelep­lezze a „kulákrádiőt”. Ez volt a főoka, nem pedig az aszály, hogy a 105 családból 60 maradt a csoportban. Igaz, hogy csak 13.50-es volt a munkaegység a múlt évben, de már 40 koca állt az új sertésfiaz- tatóban, 20 tehén, 8 ló az istálló­ban, 200 juhot teleltettek ki és még most is tart a takarmányból. 1950-ben, mikor a Szejni jóvá­hagyta; a népgazdaság fejlesztésé­nek és a szocializmus alapjai lera­kásának hatéves tervét, a burzsoá sajtó korrupt firkászai, a BBC és az Amerika hangja hazudóséi fölé­nyeskedve gúnyolták ki és irreális­nak nevezték az elfogadott tervet. Megjövendölték a hatéves terv bu­kását és azt állították, hogy nyu­gati segítség nélkül, amerikai usso- rakölcsnök nélkül LengifefÚóirszág nem is álmodhat gazdaságfejlő­désről. Lengyelországban azonban nem a szocializmus építőinek tervei, ha­nem a burzsoá firkászok jóslásai és jövendölései buktak meg. Lengyel- ország 1950-ben komoly lépéssel ju­tott előre a szocialista iparosítás útján. A hatéves terv első évének tervfeladatait 7.j százalékkal túl­teljesítették. Jellemző, hogy á hat­éves terv első évének végén Lén- yyelországban az egy főre esS[ ter­melés már 20 százalékkal maga­sabb volt, mint a Marshall-scgély „áldásait” elvező Olaszországban. Pedig Olaszország a második világ­háború küszöbén az egy főre eső ipari termelésben két és félszeresen túlszárnyalta Lengyelországot. Az 1951-es év első negyedében a Uj dohánypajtát építettek az őszön. JAKAB ELVTARS, AZ ÜZEMI PARTTITKAR iskolára került. Megtanulta, hogy mit tesz a tanulás és arra tanítot­ta a többieket is. Ma már olyanok is hozzászólnak a politikai isko­lán, akik csak tavasz óta járnak az eredeti létszámon felül. A jsgy- zeteléssel baj volt eleinte, de las­san az is megy. Bodó elvtárs elő­adásait már jegyzik a füzetekbe. A tanultakból meglátják saját feladataikat. A Párt Szervezeti Szabályzatának tanulásánál saját pártszervezetük munkáját is meg­nézték. Ez még .fontosabb lesz a most kezdődő kongresszusi anyag ta­nulmányozásánál. Nagy szerepe volt a pártszervezetnek a termelőszövet­kezet megvalósításánál, a munka jő megszervezésénél. Jól halad a pártépítés, 10 fiatal káder került ki tőlük az utóbbi hónapokban, de Sok még a tennivaló a falu felé. A legutóbbi szövetkezeti napon az egyénileg dolgozó parasztok jőrésze ott volt a gyűlésükön, megvan a bizalom, érdeklődés, de a belépés nem megy. Többet kell még mozog­ni az egyéniek között, és éberen kell figyelni azoknak a kósza hí­reknek az elindítóit, akik most is a fejlődésükre törnek. A falusi pártszervezet is segítséget kap így munkájához, amelynek megszilárdí­tása, feltétele saját fejlődésüknek, a falu fejlődésének. Lengyel Köztársaság újabb nagy lépést tett előre a szocialista iparo­sítás útján. Az ipari termelés ter­vét 101 százalékra teljesítette és a termelés értéke, 1950 első negyedé­hez képest, 26 százalékkal emelke­dett. Még feltűnőbbek a növekedés számadatai a nehézgépiparban, melynek az a rendeltetése, hogy a népgazdaság minden ágazatában megteremtse a szocializmus anyagi bázisát. Az ipari termelés növekedését nyomon kísérte a munka termelé­kenységének további emelkedése. A munka termelékenysége az egy munkásra eső termelés értékét szá­mítva 1951. első negyedében csak­nem 13 százalékkal növekedett a múlt év első negyedéhez képest. Az 1951-es év első negyedét Len­gyelországban az építkezések továb­bi kiszélesedése jellemezte. Gyor­san nőnek ki a földből az új szo­cialista Varsó monumentális épüle­tei. Varsó közelében nagy gépkocsi­gyár épül, Krakkó mellett pedig épülnek a Noica-Huta óriási kohá­szati mű épülettömbjei. A nagy és középipari vállalatok százai épül­nek az ország középső és a régeb­ben gazdaságilag elmaradott keleti körzeteiben. Az amerikai imperialisták gálád terve az, hogy koreai agresszióju­kat kiterjesszék az egész világra. A háborús gyujtogatók szeretnének a mi hazánkra is tüzcsóvát vetni. Ezért élesztik fel a nácizmust Nyugat-Németországban, ezért pén­zelik láncos kutyájukat, a hatá­runkon leselkedő aljas Titó-bandáf. A Szovjetunió vezette béketábor ereje azonban napról-napra hatal­masabb lesz. Hazánkban is csodá­latos gyorsasággal törnek előre a szocializmus erői. Az országgyűlés a napokban iktatta törvénybe öt­éves tervünk módosítását, amely meggyorsítja a szocialista Magyar- ország felépítését. A béke és szo­cializmus erőinek növekedésével együtt élesedik az osztályharc, a nép ellenségei dühödt próbálkozá­sokat tesznek. A harc élesebb lett! És ilyen körülmények között még inkább beszélnünk kell a párttagok felelősségéről. Rákosi elvtárs mon­dotta, hogy mi kommunisták fele­lősek vagyunk mindazért, ami eb­ben az országban történik. Módosított ötéves tervünk végre­hajtásának igen fontos része az állatni begyűjtési terv teljesítése. Falusi pártszervezeteink elsőrendű feladata beszélni most arról:- ho­gyan kell viselkedniük a párttagok­nak a begyűjtés során. Mindeu al­kalommal beszélni kell arról: mit jelent párttagnak lenni. Párttagnak lenni elsősorban azt jelenti, hogy minden erővel harcolni kell a Párt politikájának, célkitűzéseinek vég­rehajtásáért a gyakorlatban. Sztá­lin elvtárs ezt mondja erről: „Mit Ez év első negyedében az építési és szerelési munkák tervet csak­nem 107 százalékra teljesítetté}:, emellett ez építési vállalatok ter­melésének értéke 78 százalékkal nö­vekedett, a múlt év t'.s'j negyedé­hez képest. Lengyelország szocialista iparosí­tásának sikerei döntő szerepet ját­szanak az ország mezőgazdaságá­nak fellendítésében. A lengyel me­zőgazdaság az idén sikeresebben készülhetett fel, mint uz előző év­ben, inert jelentős mértékben meg­növekedett a géppark. Tavasszal már több mint 28.000 traktor vett részt a vetési munkálatokban. Az ipari és mezőgazdasági terme­lés növekedésének arányában emel­kedett a dolgozók jóléte. Lengyel- országban nincs munkanélküliség. 1951. első negyedében a termelés­ben foglalkoztatott munkások szá­ma 7 százalékkal növekedett. Az ipari termelés szüntelen növekedé­se, a beruházások egyre növekvő arányai, a fölmívelés és állatte­nyésztés fejlódéso, a néptömegek anyagi jólétének fokozódása — ezek a békés alkotó munkával el­foglalt lengyel nép hatalmas ered­ményei. jelent a párttag számára a Párt nézeteinek megvalósítása? Mikor valósíthatja meg ezeket a nézete­ket? Csak akkor, ha az egész Párt­tal együtt a proletariátus hadsere­gének élén jár”. A falu kommunis­táiból kerüljenek ki a kezdeménye­zők, akik a begyűjtési terv teljesí­tésénél, mint a mozdony, ‘ viszik előre a pártonkíviili dolgozók tö­megeit. Úgy kell cselekedni, ahogy Makrai János tett Nyírbátorban, aki tojásbeadási versenyt indított, vagy N. Varga András, aki ter- ménybegyüjtési versenyt kezdemé­nyezett Szamossályiban. De vájjon elég-e csak versenyki­hívásokat tenni? Nem jó kommu­nista az, aki a gyűléseken mell­döngetve áll ki a pódiumra s ott nagyhangú ígéreteket tesz s ugyan­akkor nem teljesíti kötelezettsé­geit. Az ilyen párttagot nem be­csülik, nem tisztelik a becsületes pártonkívüliek sem. A példamuta­tás azt jelenti, hogy maradéktala­nul eleget leszünk a kormány in­tézkedéseinek, az élen teljesítjük államunk Iránti kötelezettségein­ket. Úgy. ahogy Baktalórántházán a Hegedűs család cselekszik. 21 liter tej helyett már eddig 71 liter tejet adtak be. Sokkal súlyosabban kell elítélni a párttagot, aki elha­nyagolja kötelességét, mint a pár- tonkivülieket. Az állami fegyelem, kötelezettség megsértése összeegyez­tethetetlen a . párttagsággal. Ezt kell megmagyarázniuk pártszerve­zeteink vezetőségeinek taggyűlése­ken, népnevelőértekezleten. A kom­munisták kötelessége nevelni a dol­gozókat. Nevelni pedig személyes példamutatás nélkül nem lehet. A párttagság kötelezettségeivel együtt jár. hogy gyűlöljük, lelep­lezzük és megsemmisítjük a nép ellenségeit. Most a begyűjtés során nem egy helyen találkoztunk ku- láksírámokkal már jó előre. Nem jó párttag az, aki hitelt ad ezek­nek a hazug sirámoknak. Ébernek, osztályharcosnak kell lenni. Kímé­letlenül le kell csapni" az olyan ga- láűokra, mint MInya László ófe- hértói kulákra, aki 870 darab to­jás helyett, csak 60 darabot adott be. Baromfit pedig egyáltalán nem. Falusi párttagjainknak teltekkel kell kivívniuk a tömegek megbecsü­lését úgy, hogy rendben tartják házuktáját, de rendben tartják a falu ügyét Is. Ettől elválaszthatat­lan az osztály-ellenség elleni harc. Őrködni kell, hogy maradéktalanul végrehajtsa mindenki a kormány rendelkezéseit. Párttagjainknak ezeket a feladatokat meg kell érte­niük s a vezetők legfőbb köteles­sége legyen: minden párttagot fel­emelni a Párt és a haza ügye iránti határtalan odaadás magas­latára. Pártszervezeteink fontos feladata olyan párttagokat nevelni, akiknél minden esetben egyezik a sző a tetteti Lengyelország nagy léptekkel halat! a szocialista Iparosítás altján

Next

/
Thumbnails
Contents