Néplap, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-18 / 113. szám

1951 MÁJUS 18, PÉNTEK 2 Az olasz egyházi hatóságok nyomást gyakorolnak a választókra Az Olasz Kommunista Párt vá lasztási hadjáratának keretében Togliatti elvtárs, a Párt főtitkára Firenzében kétszázezer főnyi tö­meg előtt beszélt. Togliatti elvtávs emlékeztetett a legutóbbi községi választásokon 1946-ban többezer városban és községben, az olasz városok és községek több, mint egyharmadában aratott választási győzelemre. Első ízben történt, mondotta Tog­liatti elvtárs, hogy az olaszlmnnkásj- osztály és pártja ilyen nagyszámú városban és községben kezükbe vet. ték a vezetést. Ellenfeleink azon­ban nem azon az alapon indítják meg a mostani harcot, hogy kt vezeti jobban az olasz községeket, hanem annak a jelszónak az alap­ján, hogy „ki kell űzni a kommu­nistákat az olasz városok és köz­ségek vezetőségéből”. Ezt a jelszót maga De Gasperi miniszterelnök adta ki. Togliatti elvtárs ezután rámu­tatott, hogy az egyházi hatóságok nyomást gyakorolnak a választók­ra, hogy megakadályozzák őket szavazati joguk gyakorlásában. — Mi kommunisták — emelte ki Togliatti elvtárs — kötelességünk­nek érezzük, hogy minden ilyen irányú nyomást és megfélemlítést leleplezzünk. Olyan veszéllyel állunk szemben, amely mély aggodalommal tölti el a nőket és férfiakat, felnőtteket ós ifjakat egyaránt: Azzal a veszél­lyel, hogy Olaszországot újabb vi­lágháborúba sodorják. Togliatti elv­társ ezután arról szólt, hogy az impe­rialista körök támadó háborút ké­szítenek elő a Szovjetunió, a Kí­nai Népköztársaság és a népi de­mokratikus országok ellen. Ha az olasz nép széles rétegei ezeket a választásokat arra hasz­nálják fel, hogy kifejezésre juttat­ják valódi akaratukat, akkor ezek ä választások hozzájárulhatnak az ország általános helyzetének meg- vái toztatásálioz. Ferencsi Mihály áessstahánovista élete Ferenczi Mihály ács, a nyíregy­házi Magasépítési Vállalat dolgo­zója. Május elseje előtt nagy ki­tüntetést kapott: sztahánovista ok­levelet. Azonban soha sincs megelé­gedve magával. Állandóan sarkalja magát. Most a régi életéről beszél. Apja cipész volt. Szűkös kerese­téből hatodmagát tartotta. Éjsza­kákon át dolgozott. Foltozott, sar­kalt, talpalt. Akkortájban nem na­gyon csináltatott senki új cipőt. Nem tellett rá. Ezért a lehető leg­jobban kihasználta mindenki a meglévő lábbelijét*. A cipészek na­gyobbrészt foltozásból éltek. A sok éjjeli munka apja szemevilágát megrontotta. Majdnem megvakult. Abba kellett hagyni a cipészkedést. De hol lehetett volna akkor mun­kát kapni?! A rosszullátó ember akkor rokkantnak számított. Az uraknak volt miből válogatni, hi­szen sok volt a munkanélküli. Ha rokkant embert alkalmaztak is, csak filléreket vetettek fizetésül. Olyan kegyelem módján. Ferenczi Mihály apja is kegyelemből került a nyírbátori Mándi-féle birtokra éjjeli őrnek.'Nem sokáig élt. Ami­kor Mihály fia 20 éves volt, meg­halt. Kereső nélkül maradt a csa­lád. Uj bajok, gondok szakadtak rájuk. Mihály tanuló lett. Ácstanuló. Ahogyan akkor hívták: inas. — Mikor én tanuló voltam... — mondja és sapkáját hátra tolja: — Emlékszem egyszer, egy ősszel történt az eset. Már hidegek voltak a reggelek, a víz is bepillédzett, az északi szelek is igen csípősre vál­tak. Befejeztük a munkát és a szálláson inastársammal lefeküd­tünk. Fáradtak voltunk, mert na­gyon sokat dolgoztattak bennünket. A mesterek elmentek a kocsmába. Mi elaludtunk. Éjfél felé nagy zaj­ra ébredtünk. Megjöttek a meste­rek. Megijedtünk. Nem tudtuk, hogy lesz jobb, ha alszunk, vagy ha éb­ren fogadjuk őket. Felkeltünk. — TI miért nem alusztok, talán nem tetszik valami?... — mondta az egyik mester és már a szegről le is akasztotta a vinklit. — Hoz­zatok csak egy kis vizet... állott vízzel akartok tán traktáhii. — Mi úgy, ahogyan kiugrottunk az ágy­ból, szaladtunk ki a hideg éjsza­kába vízért. Szaladtunk, de még így is kaptunk egy párat a vlnkli végével. Akkor azt mondtam: Ha soha nem lenne szakmám, akkor se választanám mégegyszer az ácsmes­terséget... Mint amikor a napról lefut a fel­hő és a fény szétömlik a réten, úgy vidul fel az arca, amikor a je­lenről beszél. — Ez elmúlt. Ma másképen van. Van egy fiam, úgy gondoltam, hogy ácsnak adcm. Különben majd meglátjuk, mire válik. Milyen lesz a feje, a tanu­láshoz. Ferenczi Mihály nemcsak fiát akarja derék emberré nevelni. Tár­sait szívesen tanítja, türelmesen ok­tatja. Nincsen olyan este, olyan ebédidő, hogy meg ne mutatná, hogy ezt vagy azt a munkát, nem így, hanem emígy lehet jobban, könnyebben elvégezni. Ha új mun­kát kezdenek, akkor különösen nagy szükség van a tanításra. A hozzá beosztott négy segédmunkás másképpen nem tudná gyorsan el­végezni a feladatát. Meg kell őket ismertetni a rajzokkal, a bejegy­zésekkel. Aki nem tanulja, nem Igén tud elmenni a deszkákra raj­zolt ábrákon. Most sablonmunkát végeznek. Ez. a munka gyorsan megy. Ferenczi elvtárs a sablon után jegyezget, a segédmunkások pedig a jegyzés után fűrészelnek. A sablon három­oldalú vályú. Két oldal deszkája több helyen l)e van fűrészelve. Ebbe a vdlyucskába belefektetik a fenyőoszlopot és a vályú bevágásai­nál végighúzzák a ceruzát. Kész a jegyzés. Amíg a segédmunkások nem értették a rajzokat, nem tud­tak eligazodni a bejegyzéseken, sok­kal lassabban ment a munka. A fát két oldalról kellett jegyezni. Ez hosszú időt elvett. Hiszen ezalatt az idő alatt két fát is bejegyezhet. Ha nem tudtak a bejegyzésen eliga­zodni, akkor rossz helyen fűrészel­tek. Az összeállításnál nem pá- szolt. Utápna kellett nagyolni, szűkíteni a kifűrészelt részt. Ez is sok időbe került. Hiába igyekez­tek, három-négy elrontott gerenda nagyon hátravágta az embert. A kárbaveszett idő, az elrontott fa­anyag — veszteség államunknak. Ferenczi elvtárs kiküszöbölte az ilyen hátráltató eseteket. Megtaní­totta segédmunkásait a bejegyzé­sek, a rajzok titkára. Sokat jelen­tett ez. Teljesítményük 200 száza­lék fölé emelkedett. Ezért kapta m?g a sztahánovista oklevelet. Most újabb kitüntetés érte. Kül­földön, valamelyik baráti népi de­mokráciában üdül a nyáron. — Nem tudom hol... Azt mond­ják a szaktársak, hogy Romániá­ban, vagy Csehszlovákiában. Ne­héz választani a kettő közül. Kí­váncsi vagyok mindkét országra. Azt mondják Romániában mele­gebb van, Csehszlovákiában pedig szebb a vidék... nem tudom, hová menjek... hol vannak jobb ácsok... — mondja mosolyogva. — Nagy kitüntetés — folytatja. Szegény apám ilyesmiről nem is álmodott, azzal köszönöm meg, hogy amíg 1 segédmunkásom betegszabadságon van, két segédmunkással is elvég­zem ugyanezt a munkát. (—<5. Gy—.) A jugoszláv dolgozók fizetik meg az amerikai „turisták44 számláinak 70 százalékát A bécsi Volksstimme arról ír, hogy Titó fasiszta bandája egész sor intézkedést hozott, hogy széles­re tárja Jugoszlávia kapuit az amerikai tőke behatolása számára. A jugoszláv nemzeti bank a di­nár árfolyamát leértékelte a kül­földi valutákkal szemben. Az úgy­nevezett „túrista árfolyamnál” a leértékelés a dollárhoz viszonyítva hetven százalékot ért el. Az ameri­kai „túristáknak” adott kedvez­mények azt eredményezik, hogy az amerikai „túristák” számláinak hetven százalékát a jugoszláv dol­gozóknak kell megfizetniük. Érthető, hogy ilyen körülmények között az amerikai burzsoázia lap­jai el vannak ragadtatva Titó Ju­goszláviájától és annak „nagyvona­lú” gazdasági politikájától. A Newyork Herald Tribune, a Tltó-kormány devizarendeletét ezekkel a szavakkal üdvözölte: „Ilyenformán Jugoszlávia a vi­lág egyik legdrágább országából a világ legolcsóbb országává lett az olyan külföldiek számára, akiknek nemes valutájuk van”. A dalati vérengzés részletei Május 11-én vietnami partizánok végrehajtották a nép ítéletét a da- latai francia rendőrfőnökön. A rend­őrfőnök helyettese, Jumeau rendőr- kapitány a dalatal Báo-dajlsta ható­ságokkal egyetértésben rendeletet adott ki a megtorlásra. Hét rend­őr a dalai börtönből elhurcolt 20 íogvatartott vietnamit, köztük négy nőt. A foglyokat tehergépkocsin a Dalaihoz közeli Léite Camly víz­eséshez vitték, géppisztollyal kivé­gezték őket és holttestüket — mi­után arcukat felismerhetetlenné lőtték — a földön hagyták. A cenzúra a mészárlásról szóló minden sürgönyt leállított. A ször­nyű tettet azonban nem lehet so­káig titokban tartani. A közvéle­mény tiltakozása végül is arra kényszerítette Bao Daj bábcsá­szárt, hogy menessze a város pol­gármesterét, aki beleegyezését adta a kivégzéshez. Másrészről a fran­cia katonai hatóságok kénytelenek voltak letartóztatni Jumeau rend­őrkapitányt, aki a kivégzést el­rendelte. A koreai néphadsereg liadijelentése A néphadsereg egységei, szoros együttműködésben a kínai önkénte­sek egységeivel, a 3S. szélességi foktól délre valamennyi arcvona­lon sikeresen visszaverték az el­lenség támadásait ést súlyos vesz­teségeket okoztak az ellenségnek emberben és hadianyagokban. Magyar sikerek az ökölvívó Európabajnokságon A milánói ökölvívó Európabaj­nokságon szerdán estig a tíz sülj7? csoportban hatvankllenc versenyző jutott ba a súlyesoportonkinti leg­jobb nyolc közé. A hatvankllenc versenyző között hét magyar van. A kilenc magyar versenyző kö­zül Bednai, Erdei, Kisfalvi, Ju­hász, Budai, Papp és Kapccsi ke­rült be súlycsoportja legjobb nyolc versenyzője közé. Az olasz lapok egyöntetű megál­lapítása, hogy a magyar és a fran­cia versenyzők szerepelnek a leg­jobban az Európabajnokságon. A szovjet dolgozók több mint négymilliárd rubellel jegyezték túl az állam kölcsönt A Szovjetunió Pénzügyminiszté­riuma közli: A Szovjetunió 1031 május 3-án 30 milliárd rubel összegben kibo­csátott ,népgazdaságfejlesztési állami kölcsönét 1951. május 15.-ével Sj milliárd négyszázát venketlö millió nyolcszdzkilencvenhárom ezer rubel értékben elhelyezték, azaz négymil­liárd négyszázötvenkettő millió nyolcszázkilencvcnJiáromczer rubel­lel túljegyezték. A kölcsön előirányzott összegé­nek jelentős túljegyzésével kapcso­latban a Szovjetunió Pénzügymi­nisztériuma — a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa, utasításának alapján — elrendelte, hogy 1951. május 17,-étől a további kölcsönjcgyzést mindenütt szüntessék, be. PÁRT ÉS PÁRTÉPlTÉS je A nyiregyházi Jái*ási Pártbizottság a növény- ápolási munkák sikeréért Pártunk Kongresszusának hatá­rozatai, a minisztertanács határo­zata a növénytermelés fejlesztésé­ről, megszabták feladatainkat a tavaszi növényápolási munkák so­rán Is. A vetési munkálatok sikeres be­fejezése után járási aktíváinkat, a tanács és tömegszervezetek ve­zetőit. a. rendszeres heti értekezle­ten a növényápolási munkák vég­zésének támogatására mozgósítót? tűk, kit-kit a maga munkaterületén. Elsősorbau állami gazdaságaink, termelőcsoportjaink munkájának za­vartalan végzését biztosítottuk, az üzemi pártszervezeteken keresztül. Felemelt ötéves tervünk célkitű­zéseit ismertettük. Azt, hogy a jó növényápolási munka egyik felté­tele a magasabb terméshozamnak, a tszcs-k jó munkája pedig a to­vábbi fejlődésünknek, a falu szo­cialista átalakításának, a mezőgaz­daság lemaradása felszámolásának, annak, hogy megerősödjünk a há­borút akaró imperialistákkal szem­ben és sikeresen befejezzük öt­éves tervünket. Nem csak mi tudjuk ezt, tudja az ellenség Is. A jó időjárás követ­keztében a növények sokkal gyor­sabban fejlődnek, mint máskor, de gyorsabban fejlődik a gyom is. Nem egy faluban lábrakapott a hír: „Ne kapálj nedves időben, mert megsárgul a növény”. Nem csak beszéltek a kulákok, de „pél­dát” is mutattak. Űrt József újfe­hértói kulák földjén a gaz telje­sen megölte a vetést. A kukorica négyzetes vetéséről beszéltek neki, csak a vállát vonta. Szihalmi Kon- rádné, rakamazi kulákasszony a szőllőjét is kiszántotta. Mindent el­követnek, amivel a dolgozóknak kárt okozhatnak. Pártszervezeteink egyik fontos feladata, hogy leleplezzék az ellenség aljasságait és ugyan­akkor a jól végzett növényápo­lási munkával válaszoljanak, A Párt Kongresszusa óta 11 ter­melőcsoportunkban alakítottuk meg a pártszervezetet, 40 csopor­tunk közül, háromban hiányzik még az üzemi pártszervezet. Egyik fontos alapja volt a pártszerveze­tek megalakítása termelőcsoport- jaink megszilárdulásának. Hatása már a tavaszi munka során meg­mutatkozott. Segítségére voltak a vezetőségnek a munka megszerve­zésében, a munkafegyelem javítá­sában és a lendületes munka ered­ményeképpen valamennyi csopor­tunkról elmondhatjuk, hogy jó pél­dával járnak elől a tavaszi munka során. Az újfehértói „Achim András" tsz 50 hold cukorrépából már Ifi hold egyelésévcl végzett, a kótajl „Lenin” tagjai, bár len- tes helyen van a cukorrépájuk, napraforgójuk és kapálni még nem tudnak, már hasonlóan előljárnak az egyeléssel. A jól szervezett, len­dületes munka példája mutatkozik a faluban Is. A falusi népnevelő munkába a pártonkívülieket, elsősorban a ta­nácstagokat is bevonjuk. Azy agi­táció sikerét saját jó példájukkal támasztják alá. Ibrányban Kormány János versenyre hívta ki népnevelő- társait a növényápolási mun­kában, ő maga holdanként G0 mázsás krumplitermést akar elérni boromlás és ha kell, négyszeri kapálás -segítségével. Elmélyült a verseny mozgalom a dülőfelelősök között is a „legjobb munkát végző dűlő" címért. Az alapszervezetek valamelyik vezető­ségi tagja rendszeresen résztvesz értekezleteiken, A termény-begyűjtési rendelet is­mertetése állandó feladata, most népnevelőinknek. Megmagyarázzák a dolgozóknak, hogy a jó növényápolási munka se­gítségével elért nagyobb tér- méshozaim, bőségesen biztosítja a. beadási kötelezettség\ gond nélküli teljesítését. A tojásbeadásban párttagjaink pél­damutatása nyomán több közsé­günk, Kálmánháza, Ibrány máris túlteljesítették a negyedévi elő­irányzatot. A tavaszi munka során élenjáró termelőcsoportjaink tekintélye so­kat nőtt az egyénileg gazdálkodók előtt.' Napkoron 16 családdal ala­kult új csoport februárban és jó munkájukkal elérték, hogy az utóbbi hetek során újabb 1G családdal erősödtek. A megnövekedett bizalom mutatko­zik többi csoportjaink Iránt Is, a legutóbbi szövetkezeti nap alkalmá­val Ü—1 családdal erősödtek, de ez a szám nincs arányban a foko­zott érdeklődéssel. Főként községi párt szer vezetei üknél mutatkozik hiányosság. Komoly feladatok vár­nak rájuk, hogy be tudják tölteni azt a szerepet, amely a falu szo­cialista átalakítása terén rájuk vár. Ezt bizonyítja a legutóbbi hónap tag- és tugjelöltíeisételí eredménye, amikor összes szerve­zeteinknél 150-ből mindössze 13 volt az egyénileg dolgozó parasztok száma. A tavaszi munka során, az állam iránti kötelesség teljesítésé­ben elöljáróknak, töredékét sem teszi ki ez a szám és figyelmezte­tés a mi számunkra, hogy a soronlevő feladatokat sóik­kal jobban össze kell kapcsol­nunk a pártépités munkájával. Ilyenmódon biztosíthatjuk járá­sunkban a többtermésért, a tszcs fejlesztéséért, a mezőgazdaság szo­cialista átépítéséért, a város és fa­lu felemeléséért folyó harc győzel­mét. Fodor András, a nyíregyházi Járási Pártbizottság szövetkezeti felelőse. 119 TRAKTORBÉRLŐ TÁRSULÁS ALAKULT BOTOSA NI TARTOMÁNYBAN Romániában Vladenl és Todire- ni-Botosani községek dolgozó pa­rasztjai. akik tavaly traktorral szántották fel földjeiket, sokkal szebb terméseredményeket értek el, mint azok a dolgozó parasztok, akik igásekákkel végezték a szán­tást. A dolgozó parasztok tanulva a multévi tapasztalatokból, megszív­lelve a kommunisták felvilágosítá­sait, mind többen és többen tö­mörültek traktorbérlő társulások­ba. A tartomány területén 119 tár­sulás alakult az idén 5399 dolgozó paraszttal, akik 4348 hektár terü­letet egyesítettek. A társulások megszervezésében elöljártak: Cotusca, Leorda, Vla­deni. Bucecea, Manastirea és Ho- foűistg községek,

Next

/
Thumbnails
Contents