Néplap, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)
1951-05-17 / 112. szám
MEGKEZDŐDÖTT AZ ÖTÉVES TERVTÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉN YJAVASLAT TÁRC VÁLÁS A Az országgyűlés szerdai ülése Az országgyűlés szerdai ülését néhány perccel tíz óra után nyitotta meg Drahos Lajos elvtárs, az országgyűlés elnöke. Az ülésen megjelentek a minisztertanács tagjai, élükön Rákosi Mátyás elvtárssal, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkárával, Dobi Istvánnal. a minisztertanács. Rónai Sándor elv- társsal, az Elnöki Tanács elnökével. A külföldi újságírók páholyában foglalt helyet a Nemzetközi Újságíró Szövetség végrehajtó bizottsági ülésen résztvett több külföldi újságíró. Az országgyűlés megkezdte az ötéves tervtörvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A törvényjavaslatot Vas Zoltán elvtárs miniszter, az Országos Tervhivatal elnöke, ismertette. Vas 35oltán elvtárs beszéde Tisztelt országgyűlés, elvtársak A Magyar Népköztársaság országgyűlése 11)40 december 10-én törvényt fogadott el népgazdaságunk ötéves tervéről. Mint az elvtársak tudják, ez a törvény hazánk szocialista építésének útján mérföldkövet jelentett. A fasiszta háború által lerombolt népgazdaság helyreállítása után megkezdhettük a gyáripar, az építőipar, a közlekedés újjáalakítását és a mezőgazdaság gyökeres átalakítását — a szocializmus alapjainak lerakását a népgazdaság minden területén. Alig ötnegyed év leforgása után — dolgozó népünk szocialista építőmunkájának nagyszerű eredményeként ma a népgazdaság gyorsabb ütemű fejlesztésének új tör- ■vény javaslat át terjesztjük elő azzal a szándékkal, hogy az országgyűlés emelje törvényerőre az ötéves terv. célkitűzéseinek a Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusa által kezdeményezett nagyarányú megnövelését, ötéves tervünk felülvizsgálását mindenekelőtt az tette lehetővé, hogy a. Magyar Dolgozók Pártjának és a Magyar Népköztársaság kormányának helyes vezetésével, a Szovjetunió állandó baráti segítségére támaszkodva — a magyar dolgozó nép, élén munkásosztályunkkal, az ötéves terv első esztendejének célkitűzéseit jelentősen túlteljesítette. ;1950-ben népgazdaságunk fejlődési aránya egyes területen egyenlőtlen volt. Különösen a vas, acél, szén, villamosenergia és vegyipar, tehát általában az alapanyagok termelése az a terület, amely bár ■—a tervet túlteljesítette — elmaradt a feldolgozú iparágak és általában a népgazdaság egyéb anyagainak növekvő szükségletétől. Ez teszi feltétlenül szükségessé, hogy messzemenő intézkedéseket tegyünk a szén, acél, vas, villamosenergia és vegyipari termelés növelése és általában alapanyagbázisunk fokozott kiszélesítése érdekében. Jelentős aránytalanság jött létre az ipar és mezőgazdaság fejlődése között, ami szintén gátolja népgazdaságunk fejlődését. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy amíg az ipari termelés minden ágában ugrásszerű volt a növekedés, a mezőgazdasági termelésben csak 1,5 százalékkal haladta meg az 1949 évit. ötéves népgazdasági tervünk felülvizsgálását szükségessé teszi az a körülmény is, hogy bár áruforgalmunk az elmúlt esztendők során terven felül jelentősen ’ megnőtt, mégis nehézségek merültek fel áruellátásunkban és ezen belül különösen közellátásunkban. Áruforgalmunk és közellátásunk területén a nehézségeket — amint az közismert — mindenek előtt a mezőgazdaság termelésének elmai- radt színvonala okozta. Hozzájárult ebhez a tavalyi szárazság is. Természetesen szerepet játszott a dolgozók számának rendkívül gyors megnövekedése és ezzel ösz- szefüggően a béralap megnövekedése is. Visszavonhatatlanul megszüntettük országunkban a tőkés rendszer álkos örökségét: a munkanélküliséget. Ma probléma az, miképpen biztosítsuk a népgazdaság számára a szükséges munkaerőt. A tegnap még jövedelem nélküli százezrek munkábaállítása, országos átlagban hatalmas életszínvonal emelkedést jelent. AZ ÁTDOLGOZOTT ÖTÉVES TERV az eredetileg előirányzott tervtörvényben megállapított negyvenkét százalékkal szemben 54 százalékkal kívánja megnövelni a mezőgazdaság termelését. A mezőgazdasági termelés . ötvennégy százalékos emelése és a mezőgazdaság szocialista átszervezése ugyanannak a kérdésnek két oldala — egyik a másik nélkül meg sem valósítható. — Melyek tehát a feladataink? Mindenekelőtt az, hogy az egyéni parasztgazdaságokat fokozatosan, kellő türelemmel, a legteljesebb önkéntesség alapján, de megállás nélkül közös, nagyüzemi gazdaság vonajám vigyük. Az a feladatunk, hogy szilárd alapot teremtsünk országunk élelmezésének biztosítására, hogy a falu necsak élelmiszerrel lássa el bőségesen fejlődő népgazdaságunkat, hanem biztosítsa az ipar munkájához elengedhetetlenül szükséges mezőgazdasági nyersanyagokat, biztosítsa az állam számára szükséges tartalékokat. Előfeltétele ez annak, hogy biztosítsuk hazánkban a szocializmus győzelmét. — Ugyanakkor amikor a mező- gazdaság szocialista átszervezését helyesnek és szükségesnek tartjuk, mindent elkövetünk annak érdekében, hogy növeljük az egyénileg gazdálkodó parasztság terméshozamát is. Ezen a téren is a lehetőségek még távolról sincsenek kimerítve. — A szántóföldi növénytermesztés terve a termésátlagok növelését 44 százalékban írja elő. A termésátlagok ilyen ütemű növekedését éppen a mezőgazdaság szocialista átszervezése és a nagyüzemi gazdálkodás megvalósítása teszi lehetővé. . Az állattenyésztés fejlesztése érdekében szaporítani kell az állatállományt és javítani kell az állatállomány minőségét'. Módosított ötéves tervünk megvalósítása összefügg azzal, hogy milyen mértékben tudjuk népgazdaságunk számára biztosítani a baráti országokból azokat a nyersanyagokat, és ipari felszerelést, amelyeket itthon nem termelünk. Ezért A SZOVJETUNIÓVAL és a NÉPI DEMOKRATIKUS ÁLLAMOKKAL VALÓ ÁRUFORGALMUNK a tervidőszak folyamán lényegesen emelkedik. Az ötéves terv feladatait éppen azért lehetett jelentősen megnövelni, mert a. Szovjetunióval kialakult külkereskedelem biztosítja a magyar népgazdaság számára te legjelentősebb beruházások gép- szükségletét is' számos döntő nyersanyagokban a.. folyamatos ellátást. A BERUHÁZÁSOK NÖVELÉSE — A nemzeti jövedelemnek az eredetileg előirányzottnál jóval nagyobb emelkedése, lehetővé teszi, hogy a megvalósítandó beruházások összegét 51 milliárdról 85 mil- liárdra növeljük. A nehézipar beruházási előirányzatát az eredetinek több, mint kétszeresére emeljük. Az eddiginél is jobban összpontosítjuk erőinket a nagy beruházásokra. A Dunai Vasműre az eredetileg előirányzott kétmilliárd forint helyett 4 milliárdot, a Budapesti Földalatti Gyorsvasútra 600 millió forint helyett kétmilliárdot javasolunk. Az átdolgozott ötéves terv nagyobb nemzeti jövedelme- nem csak a beruházási keretek lényeges bővítését teszi lehetővé, hanem az általános életszínvonalnak a tervezettnél jóval nagyobb mértékű emelését is. Az ötéves tervről szóló törvény. 35 százalékban irányozta elő az általános életszínvonal emelkedést. AZ ÉLETSZÍNVONAL 50 százalékos emelése azt jelenti, hogy az átlagos életszínvonal az 1938 évinek mintegy kétszeresére növekszik. Mindez megköveteli ötéves népgazdasági tervünkben a fo- yasztási árualapok lényeges bővítését. Már beszámoltunk arról, hogy mezőgazdaságunk fejlesztésével miként biztosítjuk megnövekedett éleJmiszerszü'kségletünket. Ugyanígy iparunknak is hatalmas árutömeget kell gyártania. A módosított ötéves terv fokozott lakásépítkezést kíván megvalósítani. Eddig arról volt szó, hogy öt év alatt 180 ezer lakás épüljön. Most a követelmény az, hogy az építendő lakások száma elérje a 220 ezret. Szerte az országban hatalmas új ipari üzemek épülnek és mellettük új városok, új lakóházak nőnek ki a földből. Miskolc. Hódmezővásárhely, Kaposvár. Debrecen, Eger, Nyíregyháza, Gyöngyös, Szeged, Székesfehérvár, Szekszúrd, Szolnok, Zalaegerszeg építkezései mellé most felsorakozik Balassagyarmat. Jászberény, Cegléd, Kiskunfélegyháza, Szentes, Vác. Ezeknek a városoknak új ipari centrumokká fejlesztése azt is jelenti, hogy ezekben a városokban egyúttal jelentős lakásépítkezések is indulnak. De beszéljünk as új ipari településekről. Dunapénteléről. Bodajkról, Kazincbarcikáról, Szigetszentmiklósról, Komlóról, ahol máris az új szocialista élet gyárait, lakótelepeit alakítja ki a vas, a malter és a kalapács. A DOLGOZÓK EGÉSZSÉGVÉDELMÉNEK intézményes biztosítása érdekében a • társadalombiztosításba bevont dolgozók körét egyre jobban kiterjesztjük. 1938-ban a biztosítottak száma nem érte el a kétmilliót, 1954-ben 6,7 millióra emelkedik. 1954-ben az ország lakosságának 70 százaléka fogja élvezni a szocialista biztosítás előnyeit, i Az ötéves terv során el kell érni. hogy A KULtURFORRADALOM amely a népi demokráciákban megkezdődött, gyökeret verjen és megszilárduljon. A népművelési beruházásokkal elkezdjük a falu és a város közti kulturális színvonalkülönbség felszámolását és emeljük dolgozó népünk általa-' nos kulturális színvonalát A kul- túrotthonok számát 3.500-ra emeljük. Az ötéves terv végére teljesen felszámoljuk az analfabétizmust. A felszabadulás előtt a 20.000 lakosnál kisebb települések közül — amelyek közé a városokon kívüli, csaknem minden községet, mintegy 3200 helységet számolhatunk — csupán 251-ben volt mozi. Az ötéves terv alatt az ország minden falujában lesz rendszeres filmelőadás. A falusi könyvtárak számát 4000-fe emeljük., Ezekben a 'könyvtárakban közel 2.3 millió könyv fog a dolgozó parasztság rendelkezésére állni. Tervelőirányzatunk az ötéves terv befejező évére az, hogy egyetemeink és főiskoláink elsőéves hallgatóinak száma még egyszer megkettőződjék és elérje a 15.400- at. Az eredeti ötéves tervben előírt új egyetemeken kívül további három műegyetemet létesítünk és Gödöllőn felépítjük az agrártudományi egyetemet. tervünk reális Ha biztosítjuk a módosított ötéves terv alapvető feladatainak megvalósításához szükséges feltételeket, ötéves tervünket sikerrel fogjuk végrehajtani. Az első alapvető feltétel azoknak az eredményeknek állandósítása, megszilárdítása és kiszélesítése, amelyeket dolgozó népünk, élén a munkásosztállyal, a szocialista munkaverseny s a munkához való viszony alapvető megváltozása terén ért el. Az a tény, hogy a Szta- hánov-mozgalom, az újító mozgalom és a szocialista munkaverseny többi formál meggyökeresedtek, szocialista épitőmunkánkbap, egyenes kötelességünkké leszi, hogy fokozott mértékben vonjuk be a dolgozókat saját üzemük terveinek kidolgozásába. a vezetésbe és a vezetés ellenőrzésébe, egyaránt. A módosított ötéves terv sikeres végrehajtásának feltétele a rejtett tartalékok további feltárása, mert szinte még felmérhetetlen tartalékaink vannak kihasználatlanul népgazdaságunk minden- területén. Módosított ötéves tervünk végrehajtásának feltétele * takarékosság szigorú és következetes alkalmazása minden téren. Takarékosság az anyaggal, a? energiával és munkaerővel — tervünk egyik központi kérdése. A módosított ötéves terv sikeues végrehajtásának feltétele a munkafegyelem és az állami fegyelem megszilárdítása, a közvagyon védelme minden .rendelkezésre álló eszközzel. A jelenleginél nagyobb mértékben fokozni kell az üzemek, a dolgozók felelő ségét a terv végrehajt ásóért. Nem tűrhetjük el a népi, az állami és tervfegyelem megsértését. A módosított ötéves terv sikeres végrehajtásának feltétele a vezetés megjavítása. Meg kell szüntetni a terv nem teljesítésével. vagy hiányos teljesítésével kapcsolatos mindennemű visszásságot. Az ellenőrzés feladatát az irányító munka minden mást megelőző tevékenységévé kell tenni. Az eddiginél jóval fokozottabb módon erősíteni kell az építő kritika szabadságát, a tömegek ellenőrzésének. bírálatának érvényesítését. Módosított, ötéves tervünk végrehajtásának feltétele az éberség további fokozása. Tisztában kell lennünk azzal, hogy az, ötéves terv megvalósítása harc és nem is akármilyen harc kérdése. Ezt a tervet ligy kell megvalósítanunk és csak úgy tudjuk megvalósítani, ha kíméletlenül harcot folytatunk az Imperialista gyujtogatólc- kal és ügynökeikkel szemben: a kulákok, a jobboldali szociáldemokraták, a klerikális reakció és egyéb reakciós elemek ellen. ÖTÉVES TERVÜNK A BÉKE TERVE Nem adhatunk méltóbb választ az imperialista háborús gypjtoga- tók és hazai ügynökeik provoká. dóira és mesterkedéseire, mint felemelt népgazdasági tervünk végrehajtásának sikerét. Azt, hogy szembeállítjuk békés építőmunkánkpt az imperialista háborús készülődéssel ! Míg a mi terveink új iyá- rak építését, újabb százezrek műm kalehetőségét, a lakosság fogyasztásának kiszélesítését és mindezzel az életszínvonal emelését biztosítják, addig a kapitalista országokban tucatjával zárják be a gyárakat, csökkentik a fogyasztási cikkek gyártását, emelik az árakat. Ezzel egyidőben erős ütemben építik ki hadiiparukat és fegyverzik fel támadó célt szolgáló hadseregüket. Mindez azt a célt szolgálja, hogy a nagy trösztök, a legfontosabb hadiszállítók profitja minden határon túlemelkedhessen. A feltornázott haditermeléssel szemben a polgári fogyasztást szolgáló termelés az imperialista országokban állandóan ■ csökken. Fran- biaországban és Angliában 1950 harmadik negyedévében, szemben 1949. megfelelő időszakával a legfontosabb közszükségleti cikkek termelése 8—25 százalékig terjedő csökkenést mutat. A hadigazdálkodásra való áttérés jellemzőjeként meg kell említeni azt a szemérmetlen háborús uszítást, mely az Imperialista államok egész kapitalista kézben lévő sajtóját jellemzi. Tervünk győzelme a nagy Szovjetunió, a 800 milliós béke- tábor harcos ereje és békeakarata mellett békénket, biztonságunkat, határaink sértetlenségét szolgálja. Tervünk minden egyes alkotása pépünk egészének ügye, személyes kérdése. Minden egyes munkásunk, t ÉBBSSt <VHáq prfifotór-íai tgqtSnUthk! ^ ^ ^ ^ VII. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM ÁRA SO FILLÉR 19£1 MÁJUS 17, (ISt TÖRTÖK TIMTIirrnmiTlIFrirTfllllTTITirM- Mű -------■------------------ -- - -------------mmunva ■— ■■ ■■ I I HMI ■ II MII | || ■ 1
