Néplap, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)
1951-05-04 / 102. szám
2 1951 MÁJUS 4. PÉNTEK. VÉGÉTÉRT AZ ÍRÓSZÖVETSÉG KONGRESSZUSA Hétfőn befejeződött a Magyar írók Szövetséginek három és fél napon át tartó tanácskozása. A harmadik nap délutánján szólalt fel Horváth Márton elvtárs — A vita folyamán — mondotta — először használtuk szélesen és átfogóan, egyetlen helyes mérceként népünk odaadó irodalmi szolgálatát. E mérce azt mutatja, hogy senki sem biztosíthat magának kiváltságos, vagy éppen monopolhelyzetet irodalmi életünkben, képzelt, vagy valóságos múltbeli érdemekkel, hanem csupán a nép becsületes írói szolgálatával. Ez a vita visszhangja annak a másik nagy kongresszusnak, amelyet pontosan két hónappal ezelőtt tartott a Magyar Dolgozók Pártja. A Párt szava és tette volt az, ami szabaddá tette a jószándékú baráti kritikát, a nehézségek, hiányosságok, hibák feltárását, az Irodalommal is a népet szolgáló, a közös célt szolgáló szabad vitát, mely éltető eleme az erős, megingathatatlan proletárdiktatúrának, a szocialista Magyarország sikeres felépítésének. Horváth elvtárs ezután részletesen beszélt a sematizmus elleni harc fontosságáról. Annál gyorsabban le fogjuk tudni küzdeni a sematizmus veszélyét, minél inkább biztosítjuk az írók kétféle kapcsolatát az élettel: a munkának, as életnek alapos megfigyelését, as abban való teljes részvételt, de ugyanakkor as olvasó közönséggel, teliét az írói nyilvánosságai való kapcsolatot is. A sematizmus leküzdésénél is döntő: kritikánk megjavítása, kritikánk fontosságának hangsúlyozása. Ez a kérdés nagyon soványán merült fel a kongresszuson. Döntő kérdés irodalmi életünk kiszélesítésében a fiatalok erőteljesebb bekapcsolása és segítése. Tanuljunk, fejlesszük, erősítsük világszemléletünket, vegyünk részt az életben, a munkában, a legszorosabb egységben népünk életével, engedjük magunkat vezetni, tanítani a néptől is ahhoz, hogy tanítani tudjunk, hogy írni tudjunk a népnek — fejezte be lelkes tapssal fogadott beszédét Horváth Márton elvtárs. A kongresszus hétfőn délelőtt fejezte be tanácskozását. Az ülésen titkos szavazással megválasztotta a szövetség új vezetőségét. Hosz- szan tartó lelkes taps fogadta a Javaslatot : küldjön a kongresszus levelet Kákosi Mátyás elvtársnak s a szovjet íróknak. Lukács György Kossuth-díjas egyetemi tanár javaslatára a kongresszus teljes szo'lidaritását nyilvánította a Béke Világtanács berlini ülésén hozott határozatával. A tanácskozást Illés Béla, Kossuth-díjas író záróbeszéde fejezte be. Sajtófogadás az írókongresszuson résztvett külföldi írók tiszteletére Szerdán délelőtt a Magyar írók Szövetsége székházában sajtófogadást rendeztek az írószövetség I. Kongresszusára érkezett külföldi írók részére. A fogadáson resztvettek a szovjet küldöttség tagjai: Borisz Polevoj, Konsztantyln Fe- gyin és Szemjon Babajevszklj, Sztálin-díjas írók, Emi Siao kínai író, Jorge Amado brazil író, a Béke Világtanáes tagja, a lengyel küldöttség tagjai: Lucjan Iludnic- kl, Fanlna Bronte*,vaka, és Taduesz Konwickt, a román küldöttek: Mihail Beniuc és Jon Galugaru, a bolgár íróküldöttség: Veselln Geor- giev Andrejev, Pencso Dancsev és Bogumll Haj no v, valamint Eduard •Claudius, a Német Demokratikus köztársaság íróküldötte. Maria Ma jerova csehszlovák írónő és Ernst Fischer osztrák Író, akik Ugyancsak résztvettek a Magyar írók Szövetsége I. Kongresszusán, már visszautaztak hazájukba. A magyar irodalom feladatai Révai elvtárs felszólalása (Tegnapi számunkban megkezdtük Révai József elvtárs írókongresszusi felszólalásának közlését. Révai elvtárs a továbbiakban a következőket mondotta:) A típus arra kell, hogy az egyszerű dolgozó ember rajta keresztül ismerje fel, ml történt az országban és ml történik vele magával, miközben az ország épül. Nem arról van szó, hogy bizonyos osztályok, vagy rétegek üres maszkjait képzeljük el típusként. Típus az egyént ember a maga egyéni életével és sorsával. S nekünk nem prometheusl. fausztl típusokat kell alkotnunk, a ml hőseink nem titánok, nem félistenek, mégcsak nem is Toldi Miklósok. A mi hősejak az egyszerű dolgozó emberek. Nem hibátlan, mesebeli hősök, hanem olyan emberek, akik a kapitalizmusból jönnek és a szocializmusba mennek és eközben — a világot átalakítva — átalakítják önmagukat. Marx és Engels, Lenin és Sztálin nem arra tanítottak, hogy a munkásokat idealizáljuk. A szocia- Jizmust azokkal az emberekkel kell megépíteni, akiket örökül kaptunk a kapitalizmustól. És bizonyos, hogy a munkásosztály sok rosszat Is kap örökségbe. A munkásosztályt is a kapitalizmus termelte ki. De a munkásosztály nemcsak terméke, hanem sírásója is a kapltaliz musnak. És az Irodalom feladata az, hogy országonként és koronként, konkréten ábrázolja ezeket a munkáshősöket és a kornak megfelelő arányban mutassa meg azt is, ami a kapitalizmus öröksége a munkásosztályban és azt is, ami arany benne, azt, ami új, hősi. előremutató, az új világot alakító mozzanat. Álmodni a realista írónak is kötelessége. De itt nem akármilyen álmodásról van szó, hanem realitás talaján való álmodozásról. A harcot ábrázold, a valóságos helyzetét ábrázold minden nehézségével, problémájával együtt, mert a mi dolgozó emberünk csak így ismer magára az irodalom által ábrázolt valóságban és csak így kap kedvet, hogy előremenjen, nemesedjék, harcoljon a jövőért. Néhány szót parasztábrázolásunkról. Ez komoly, nagy és nehéz probléma az irodalom számára is, az élet számára is s azért nehéz az irodalomban, mert nehéz az életben. Teljesen igazat adok Szabó Pálnak abban, amit erről a kérdésről itt is, máshol is kifejtett. Hadd bátorítsam őt arra, hogy ne engedjen semmiféle egyszerűsítési csábításnak. Ha hozzányúl ehhez a kérdéshez, bátran nyúljon hozzá, merje ábrázolnia pnrasztproblémát a maga egész mélységében valamennyi nehézségével, a paraszt lelkében végbemenő mindenféle vívódással egyetemben. A baj az, hogy nálunk a falu szocialista átalakításának nehéz és a parasztságot valóban gyökeréig érintő ügye nem mint dramatikus küzdelem jelenik meg, hanem hovatovább, mint komédia, mint idill. Hasonlítsák össze azt. amit mi írtunk erről a problémáról azzal, amit Solohov írt az „Uj barázdát szánt az eke” című munkájában. Az az író, aki nem érzi át teljes leikével a parasztban és elsősorban a középparasztok százezreiben végbemenő vívódást, aki nem érti meg a döntés nehézségeit, az nem tud segíteni az államnak, a Pártnak abban, hogy ez a döntés végső soron a falu szocialista átalakításának javára történjék. És aki a parasztnak ezeket a nehézségeit, lelki vívódásait is ábrázolni meri, ne féljen attól, hogy bárki Is az objektivlz- mus vádjával illeti. A sematizmus elleni harc kapcsán felmerült a vitában A TEHETSÉG, AZ ÉLETTAPASZTALAT KÉRDÉSE Hadd vessem fel ezzel kapcsolatban az írói világnézet kérdését. Egyesek úgy értelmezik a sematizmus elleni harcot, hogy most már visszahelyezzük jogaiba az ösztönös alkotó készséget és száműzzük ennek kapcsán az író világnézetét, hogy elállunk attól a tanácsunktól és kívánságunktól, hogy a haladó író tanulja meg, sajátítsa el a haladó világnézetet, a marxizmus- leninlzmust. Nem állunk el ettől a tanácsunktól. A sematizmus elleni harcot nem így értelmezzük. Persze a tehetség nem rossz dolog, sőt igen kívánatos dolog! De a tehetség nem azonos az úgynevezett őstehetséggel, amelynek a jellemzője az, hogy megelégszik önmagával és nem igyekszik fejlődni, csiszolódni, tanulni. A marxista-leninista viiágnézetet szembeállítani az élettapasztalattal — és vannak, akikben talán öntudatlanul van ilyen törekvés — ez azt jelentené, hogy elfeledik: a marxizmus-leni- nizmus is élettapasztalat. Az irodalomhoz kell tehetség. Kell egyénileg gyűjtött, az életben szétnéző és résztvevő író által összeszedett élettapasztalat. De világnézet nélkül, haladó, forradalmi világnézet, a marxlzmus-lenlnizmus világnézete nélkül megreked a tehetség, tönkremegy az őstehetség és még az egyénileg gyűjtött élettapasztalat is zavaros maszlaggá lesz az ember agyában és szívében, nem tud benne kiigazodni. Aki a marxizmus- leniuizmust úgy fogja fel, mint holmi bemagolt tételeknek a gyűjteményét, annak a számára, de csak annak a* számára, persze,. az írói világnézet az alkotás akadályának tűnik fel. De a marxizmus- ieninizmust nem így fogja felfogni az, aki tuja, hogy az elmélet, a haladó világnézet, rendkívüli segítséget tud nyújtani az írónak, mint típusalkotónak. mint ember- ábrázolónak, a saját élettapasztalatainak az általánosításánál. Már pedig nem író az, aki a maga élet- tapasztalatait nem tudja általánosítani. A marxizmus-leninizmust így kell felfogni 1 Néhány szót a SEMATIZMUS ÉS MŰGOND VISZONYÁRÓL, arról a problémáról, amelyről itt hosszasan és sokszor helyesen Dé- ry Tibor beszélt. ValóbaD. harcolni a sematizmus ellen, ez azt Is jelenti, hogy nőm könnyen venni az írói munkát, hanem komolyan, odaadással, elmélyülten dolgozni. Hasznos figyelmeztetni a fiatalokat: ne siessetek, ne vázlatokat készítsetek, érleljétek meg a mondanivalótokat, ne szüljétek meg a magzatot kilenc hónap előtt. Persze, a különbség az Irodalom és a biológia között az, hogy az irodalomban semmiféle természettörvény nem rögzíti a terhesség Idejét, itt nem állapítottak meg kilenc hónapot. Ezért ne adjunk receptet az Íróknak, hogy kilenc hónap, vagy öt év alatt írjanak tneg egy müvet. Az egyik így csinálja, a másik úgy. Nem tilos öt évig is dolgozni egy könyvön, de ha ezt a módszert szentesítjük, akkor ez azt jelenti, hogy elválasztjuk az írói alkotás fejlődési tempóját az élet fejlődési tempójától és az írót közömbössé tesszük a korával való lépéstartás kötelessége iránt. Ez pedig már nem csupán a sematizmus elleni alkotó-módszerbeli harc kérdése, hanem elvi kérdése a szocialista-realista író emberi, írói, társadalmi magatartásának. (Folytatjuk). A szovjet gépgyártóipar munkásai a háború utáni ötéves terv idején több, mint kétszeresére növelték termelésüket. Különös sikereket értek el az építő és útépítő gépek gyártása terén. A második világháború befejezése óta több, mint 450 újtípusú földásó, útépítő és építőgép gyártását kezdték meá. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS ★ A pártcsoportokról A szocializmus építésének mostani szakaszában legfontosabb feladatunk a falu szocialista átalakítása. Ezt nem végezhetjük el pártszervezeteink, elsősorban falusi pártszervezeteink megerősítése nélkül. Párt- szervezeteink megerősítése érdekében mondja ki a Kongresszus által módosított Szervezeti Szabályzatunk : „A Pőre által kitflsött feladatok végrehajtásának elősegítésére, a politikai és felvilágosító munka megjavítására-, a párttagok megismerése és nevelése, a pártmunkába való fokozottabb bevonása érdekében as alapsservezcteí:en belül pártcsoportok létesülnek, amelyek élén pártbizalmiak állnak." Járási Pártbizottságaink hozzáláttak már a pártcsoportok megalakításának előkészítéséhez. — I’ártcsoportok azonban niindezideig nem alakultak megyénkben. A nagykállói Járási Pártbizottság még munkatervben sem foglalkozott ezzel a kérdéssel. Számos pártfunkclonárlus lebecsüli a pártcsoportok kiépítésének jelentőségét — s ez súlyos hiba. A pártcsoportok megalakítása és Jő működése megjavítja a pártszervezeteken belüli munkát, elmélyíti a Tárt és a tömegek kapcsolatát, nagymértékben emelt a termelés színvonalát. A pártcsoport elszakíthatatlan alkotó része az alapszervezetnek s feladata az alapszervezet előtt álló feladat. A pártcsopo rínak közel kell állni a pártonkívüliek széles tömegeihez. Sieg kell ismerni a dolgozókat. Azok hibáit s jó oldalait. Megyénk pártszervezetei súlyos hibákat követtek el a tag- és tagjelöltfelvétel terén. A pártcsoportok látják a maguk műhelyében, műszakában, munkacsapatában a becsületesen dolgozókat, a termelésben élenjáró pártonkívülie- kct. Ezeket politikai felvilágosító munkával közelebb kell hozni a Párthoz. Felbecsülhetetlen segítséget adhat a pártcsoport az alapszervi vezetőségeknek a pártépítés területén. Nemcsak figyelemmel kell kísérni a pártonkívüliek munkáját, hanem nevelni, oktatni kell őket: legyenek a szocializmus építésének, a béke megvédésének kemény harcosai! A pártcsoport a Fárt politikájának, határozatainak állandó ismertetésével, azok végrehajtására való mozgósításával neveli és edzi a Fárt kádereit, de neveli a pártonkívüliek széles tömegét is. Törődnie kell a pártcsoportnak a tagság marxista-leninista képzésével és elő kell segíteni minden párttag és pártonkívüli elméleti színvonalának emelkedését. Határtalan lehetőségek nyílnak alapszervezeteink részére a pártcsoporton keresztül a pártmunka és a termelés megjavítására. Nap mint nap figyelemmel lehet kísérni: vájjon eleget tesznek-e párttagjaink a pártmegbizatások- nak, eleget tesznek-e a termelési kötelezettségeknek. A pártcsoportok munkája nem választható el a termelés kérdéseitől. Sőtl Éppen az a feladat, hogy példamutatásra, áldozatkészségre, kezdeményezőkészségre és személyes felelősségre neveljünk. A pártcsoportnak alaposan kell Ismernie a műhely, műszak, munkacsapat, brigád, de ugyanakkor az egész üzem, termelőszövetkezeti csoport, állami gazdaság, gépállomás feladatait a felemelt ötéves tervben. A pártcsoport befolyásolja a munka menetét. Gyorsan felkarolja, elterjeszti az új munkamódszert, új mozgalmat. Komoly feladat pél-' dául a Nazárova-mozgalom kiszélesítése. A pűrtcsoport azonnal feltárja a termelés hibáit s javaslatokat tesz azok kijavítására. Harcot folytat a pazarlás ellen s gondoskodik arról, hogy az anyagtakarékossági mozgalom állandó legyen. Gondot kell fordítania arra, hogya* folyik a szakmunkásképzés, tapasztalatátadás. Valamennyi üzemünkbe számos új munkás került be a falvakból, tanyákról. Most Ismerkednek a gépekkel, az üzemi, szocialista munkaversennyel, a szocialista munkafegyelemmel. Segíteni, támogatni, nevelni kell ezeket az új munkásokat. Sztahánovistú- kat, kiváló szakmunkásokat kelt nevelni a faluról bekerült dolgozókból s mindez a pártcsoportok elsőrendű feladata. De vájjon nem vár-e ugyanilyen feladat mezőgaz- daságnuk szocialista szektorában a pártcsoportokra?! Ugyanúgy meg kell honosítani ott is a munkához való jó viszonyt, a munkafegyelmet. A pártcsoportok értekezleteket is tartanak. Az értekezleteken tájékoztam kell a párttagságot arról: hogyan hajtja végre a műhely, az üzemrész, a munkacsapat a Párt határozatait, a taggyűlés határozatait, ki kell jelölni a határozatokkal kapcsolatos feladatokat. A párt- csoportok értekezletei általában lehetnek tárgyukat illetőleg: taggyűlést előkészítő értekezletek, taggyűlések utáni, vagy más párthatározatokat tárgyaló értekezletek, termelési kérdéseket megbeszélő értekezletek. A pártcsoport általában nem vezet jegyzőkönyvet az értekezletekről. A pártcsoport vezetője azonban naplót vezet s ebben feljegyzi a határozatokat, beírja, hogy vájjon teljesítették-e azokat, hogyan dolgoznak a párttagok éa tagjelöltek s ezenkívül egyéb feljegyzést készít a pártcsoport életéről. Természetesen a vezető rendszeresen beszámol tapasztalatairól az alapszervi vezetőségnek. A pártcsoport vezetője vállán nagy felelősség nyugszik s éppen ezért különös gonddal kell kiválasztani aa arra alkalmas párttagot. A jól működő pártcsoportokkal alapszervezeteink a terv sikeres teljesítésére tudják mozgósítani ä kommunistákat és pártonkírülleket egyaránt. Fokozni tudják az éberséget ! A rossz és hanyag munka, a nagy selejt, a fegyelmezetlenség mögött a pártcsoport sikeresen tudja felkutatni az ellenség kezét. Aa ellenség nyílt leleplezésével, a bátor kiállással csztályharcos szellemet tudunk elültetni a pártonkí- vüliekben; UJ szervezési forma ez még párt- szervezeteink életében s aa első ,'dőben nehézségek lesznek minden bizonnyal. Ezért is fontos az, hogy pártbizottságaink és alapszervezeteink lelkiismeretesen segítsék, támogassák a pártcsoportok megalakulását. Tanulmányozzák a szovjet tapasztalatokat, a nagy Bolsevik Tárt pártcsoportjait. A „Pártépítés Kiskönyvtára” sorozatban jelent meg Makarov elvtárs brossurája: „Az üzemi pártcsoport” címmel. Tanulmányozzák ezt a brossurát nemcsak üzemeink, hanem mezőgazdaságunk pártszervezetei is. Ea a brossura, a szovjet tapasztalatok is arra tanítanak bennünket, amit szüntelenül szem előtt kell tartani: a pártcsoport és pártcsoportvezető csak akkor tud céltudatos, élettel telített munkát végezni, ha szoro3 kapcsolatban van a dolgozókkal, jól ismeri azok sajátságait, képességeit és szükségleteit, ha a pártonkívüliek széles aktívahálózatával veszi körül magát. 17.16Q forint nyeremény esett egyenként az e heti j IS ioMlntos TOTO-SEEE VÉNYRE ! ■i—mi—»niiniiyiin«riiinnii '■nuirw-irrr'-Tf i'iiiwmi Imiin
