Néplap, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-13 / 110. szám

1951 JUJUS 13. VASÁRNAP ■S’ A kisvárdai Vulkán dolgozói versenyre hívták ki a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár dolgozóit A napokban vitte fel a poB- ta a 'kisvárdai Vulkán ’'asöntő- de dolgozóinak levelét Salgótar­jánba. A levélben a Vulkán dol­gozói, brigád és egyéni páros- versenyre hívták ki a salgótar­jáni vasgyár munkásait. A ver­seny főszempontja; a termelés emelése és a selejt elleni küz­delem; A Szerelde II. üzemrész 15 tagú „Vörös Csillag‘‘-brigádja, Soltész Lajos elvtárs vezetésé­vel versenyre hívta ki a salgó­tarjáni vasgyár legjobb brigád­ját. A „Vörös Csillag“-brígád tagjai megfogadták, hogy 150 százalékos átlageredménnyel fognak dolgozni és a selejtet 1 százalékra szorítják. Az öntöde 12 tagú „Béke"-brigádja, Szabó Márton brigádvézető vezetésé­vel versenyre hívta ki a salgó­tarjáni gyár egv brigádját, 120 százalékos átlageredménnyel fognak dolgozni. Selejtiük sem lesz magasabb 3 százaléknál. A forgácsoló 20-tagú ..Vörös"-bri- gádja, Jónás Ferenc brígádveze- tő vezetésével versenyre hívta ki a salgótarjáni gyár egy for­gácsoló brigádját. Vállalták, hogy teljesítményüket 100 szá­zalékra fogják emelni és a se­lejt 1 százaléknál nem lesz ma­gasabb. Versenykihívást tett még, a Szerelde I. Lévav-bri- gádia, a maróműhelv „Sztálín"- brigádja, az öntöde „Vörös Csillag“ - és „Lendület‘‘-brígád- ja, a durvacsiszoló n.űhelv 12 tagú brigádja, az öntöde ..Pető­fi" ifi brifádja, a „Költői An­na" brigád és az üzem komplex­brigádja. EGYÉNI PÁROSVERSENY- KIHIVÁST tett Soltész Lajos sztahánovista lakatos, Vállalta, hogy 215 szá­zalékos átlageredménnyel, se- lejtmentesen fog dolgozni. So' tész elvtárs versenypontnak vette azt is, hogy löbb társá­nak átadja munkamódszerét. Nagv Géza sztahánovista sze­relőlakatos vállalta, hogy 210 százalékos eredménnyel, selejt nélkül fog dolgozni. Zíoltánsz- ki György sztahánovista fém­csiszoló versenyre hívta a sal­gótarjáni vasgyár legjobb fém­csiszolóját. Zsoltánszkí elvtárs 205 százalékos átlagerejdmény- nyel, selejt nélkül végzi mun­káját, Paládi Kálmán öntősegéd a norma 200 százalékos teljesí­tésére, a selejt 2 százalékra csökkentésére versenyre hívta ki Salgótarján legjobb öntőjét. Szalmás József és Bodnár And­rás olvasztár, versenyre hívta ki Salgótarján valamennyi ol­vasztárét. Versenypont a csapo- lási időnek 4.20 óráról, 3 30 órára való csökkentése. Idős Rub-mzki József tanulóoktató versenyre hívott ki egv salgó­tarjáni oktatót. Versenypont; 1. A tanulók jobb szakmai kikép­zése, 2. A teljesítményben dol­gozó tanulók teiesúményének 100 százalékra való emelése. 3. A tanulók selejtszázalékának, a szakmunkások selejtszázalé­kára való csökkentése. Páros­versenyt kötöttek még Timku József, Varga András Resetár János öntök, Bertók István és Gömcz István gépfcrmázó, rßdtrillő Dies cjLűUCL Ú fltíUll Petrikovics Ilona 1947-ben ke­rült a dohánybeváltóba. Először mint raktári munkás dolgozott. Már ekkor is szép, eredményes munkát végzett. Társai és vezetői megszerették. Szívesen végezte ezt a munkát, szive azonban csak a gépek, a motorok felé húzta. Ha ráért, hosszú ideig el-elnézett egy gépet, egy transzformátort. Szíve­sen dolgozott volna géppel. Ami­kor elkészült az új, modern fermen­táló, teljesült szive kívánsága: megtették gépápolónak. A gépek tisztántartásának, kezelésének, fi­gyelésének feladatát bízták rá, Hogy munkáját jól végezhesse, ha rossz a gép, idejében észre vegye, tanulni kezdett. Nem volt és még ma sincsen olyan nap, hogy meg ne ismerkedne egy-egy alkatrésszel, annak működésével, termelésben végzett szerepével. Már sok géppel megismerkedett, egy-egy munkafo­lyamatot maga is le tud vezetni. Ha egy gép elromlik, vagy egy villanymotor megáll, már tudja, hol kell a hibát keresni. Munkája során legtöbb baja a transzformátorokkal volt. A transz­formátorok, elhelyezésüknél fogva, nehezen hozzáférhetők. Sokszor előfordult, hogy napokig nem vol­tak bekapcsolva. Az elektromos áram beléjük jutott ugyan, de a kivezető, kapcsolót nem fordították rá. Sok hiba adódott ebből. A transzformátor a belegyült áram­tól besült, összeégett, használha­tatlanná vált. Javításuk pedig költséges. Petrikovics elvtársnő ki­tűzte maga elé, hogy a transzfor­mátorok gyakori romlását kikü­szöböli. Sokáig törte a fejét, de nem hasztalan. Rájött, hogyha a bekapcsoló után az áramkörbe egy kis jelzőlámpát iktatnának, köny- nyébben észre vehetnék, mikor van bekapcsolva, vagy elzárva a transz­formátor. Gondolatát elmondta mű­szaki vezetőjének. Az helyeselte. Újítását elfogadták. így született meg Petrikovics elvtársnő egyik újítása. De van egy másik Is, ami nem újítás, hanem inkább észsze- rűsítés. Megtakarításban azonban jelentősebb az elsőnél. Átszervezte a világítást és a sok villamos­energián kívül is 47.000 Ft-nál töb­bet takarít meg az észszerüsítéssel. AZ ELŐKÉSZÍTŐ BIZOTTSÁGOK SZEREPE nem lebecsülendő a falu szép jövő­jének megreformálásánál. Minden egyes nap ezernyi eseménye azt példázza megyénkben, hogy napról napra változik a falvak arculata. A földet új módon művelő termelő- szövetkezetek erősödésének, növe­kedésének sikerei tovább szapo­rodnak március tizediké után is. A szántás-vetés, a növényápolás eredményei — mind azt ’az átala­kulást segítik, aminek nyomán ki­virágzik fejlett mezőgazdaságunk. Március tizediké után ugyan nem kaptak új termelőcsoportok írásos működési engedélyt, — azonban a szövetkezeti mozgalom növekedésé­nek számtalan bizonyítéka lelhető meg a szabolcs-szatmári falvakban. 2 jő dolgozó parasztcsalád SOI tagja JfiO hold földterülettel alkot­ja az új belépők csoportjait, ame­lyek ősszel meglévő termelőszövet­kezeteinket és csoportjainkat nö­velik tagszámban. A másik pedig: az utóbbi napokban 16 új előké­szítő bizottság alakult megyénk­ben, 123 család 157 tagja van az előkészítő bizottságokban, amelyek valójában 16 új termelőcsoport gyökereit eresztik a megváltozó falu talajába. Ebből látható, hogy nem állt meg szövetkezeti mozgalmunk fejlődé­se. Mind több dolgozó parasztban szilárdul meg a szövetkezetbe. lé­pés elhatározása. Mind több dolgo­zó paraszt fordul helyesléssel a falu fejlődésének e felfelé ívelő útja felé. Az a tény, hogy meglévő előkészítő bizottságainkban negy­vennégy középparaszt van, azt bi­zonyltja. hogy a tekintélyes közép- parasztok közt is egyre inkább he­lyeslésre talál a föld megművelé­sének nagyüzemi, szövetkezeti módja. Megerősödő, megszilárduló ter­melőszövetkezeteink mellett sokat jelentenek a szövetkezeti mozga­lom új hajtásai; előkészítő bizott­ságaink. Az előkészítő bizottságok tagjai példát állítanak a még „kí­vülálló” dolgozó parasztok felé. E példának olyannak kell lennie, hogy még több egyénileg gazdál­kodót vigyen a szövetkezés útjára. Foglalkozni kell az előkészítő bi­zottságok tagjainak nevelésével. Még tisztábban lássák, mennyire helyes útra tértek, s maguk is a falut átalakító szövetkezeti moz­galom szószólói legyenek. A termelőszövetkezetek és cso­portok feladata az is, hogy előmoz­dítsák az előkészítő bizottságok megalakulását. Olymódon, hogy ki­váló termelő munkájukkal — a kí­vülállókkal legjobb, legbarátibb vi­szonyban lévén — még közelebb hozzák a szövetkezetekhez az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó paraszto­kat. A tunyogmatolcsi. tiszalöki és még több előkészítő bizoottság ép­pen úgy alakult, hogy a szövet­kezetek példamutató munkájukkal a dolgozó parasztok elé 'tárták: lám, ilyen a szövetkezeti élet, a nagyüzemi gazdálkodás, a falu jö­vőjének útja. A példa ereje ön­kéntes elhatározásra késztet, a szír1: vétkezés helyességébe vetett biza­kodás nagy erő a mezőgazdaság szocialista átalakításánál. A pártszervezeteknek nagy gon­dossággal kell előmozditaniok azt, hogy kinőjjenek falun a szövetke­zeti mozgalom ez új hajtásai. Oly­módon, hogy gondot viselnek arra: a szövetkezetek és a kívülállók közt a legszorosabb kapcsolat le­gyen. A vásárosnaményi járás pártszervezetei helyesen végzik dol­gukat. Amellett, hogy a járás szö­vetkezeteibe március tizediké óta 176 család lépett be, az elmúlt hé* ten is két új előkészítő bizottság alakult 21 család részvételével. Meg kell erősödniük az előkészí­tő bizottságoknak, maguknak la szoros kapcsolatot kell kiépíteni az’ egyénileg gazdálkodókkal, hogy ősszel a tagszámban gyarapodott előkészítő bizottságok életképes új csoportokká váljanak. Az előké­szítő bizottságokkal, szövetkezeti! mozgalmunk új hajtásaival foglal­kozni annyi, mint a szocializmus építésével foglalkozni. Az előkészí­tő bizottságok növekvő száma a! szocialista építés győzelmeinek nö­vekedése is. Amire levelezőink felfigyeltek Szabotáló volt horthysta tiszthelyettes A kisvárdai községi tanács dolgozói írják levelükben: Köz­ségünk becsületes dolgozói gyűlölik népünk ellenségeit, az amerikai imperialisták lakájait, a kulákokat és hasonszőrű cim­boráikat. A nép ellensége Lipcsei Ferenc, volt horthysta tiszthelyettes is, A múltban kegyetlenül kiszipolyozta napszá­mosait s az „engedetleneket“ el vitette a csendőrökkel, vagy ki­juttatta a frontra. Lipcsei magatartása most sem változott meg a dolgozó néppel szemben. Földjét még április végén sem szán­totta lel. A nép kenyerét akarja elrabolni. A tanács azonban éberen lesújt a béke gyűlölt ellenségeire. Az ibrónyi anyakönyvvezetőhöz ÍJ BRIGÁDOK DOLGOZNAK AZ ÉPÍTŐIPARBAN lenne néhány szavam —< írja le­velében Kádár Sándor elvtárs, nagyhalászt VB titkár. —- Az elmúlt napok egyikén dolgozó parasztasszony keresett fel, hogy anyakönyvi kivonatára igazolást vezessünk rá. Amikor anyakönyvi kivonatát kézhez- vettem, meglepődtem. A „szü­lői foglalkozás“ című rovatban a következő volt bejegyezve: „kóborcigány". Az anyakönyvi kivonatot 1951 április 7-én állí­tották ki Ibrányban, Erdei Mi­hály anyakönyvvezető aláírásá­val. Szeretném felhívni arra Erdei Mihály figyelmét, hogy az ilyen és ehhez hasonló meg­alázó, megjelöléseket, amelyeket az elmúlt rendszer urai akasz­tottak a nyomorgók nyakába, rendeletileg is megszüntették. Mindamellett dolgozó társaink, iránti megbecsülésünk is tiltja a „cseléd", „kóborcígány" kife- jezések használatát. Gajdos elvtárs, á Nyíregyházi Magasépítési Vállalat Sóstói-úti építésvezetője azt a felajánlást tette május 1. tiszteletére, hogy megalakítják az új brigádot. Olyan új brigádok alakításáról van szó, amilyen eddig még nem volt az építőiparban és éppen ezért sokan Idegenkedve fogadták. Volt a Sóstól-útl munkatelepen is olyan dolgozó, aki kételkedett a brigád jő munkájában. — KI hallott már olyat, — mon­dották a régiek, — hogy egy bri­gádban húszán Is fognak dolgozni. Senki nem fog ott dolgozni, még nagyobb lesz a lőgás. Pedig a Sóstói-úti munkatelep a vállalat legjobb telepei közé sorol­ható. Jó a munkafegyelem, szépen halad a munka. Most értekezleten magyarázza meg Gajdos elvtárs, hogy mi a je­lentősége az új brigádnak, ERŐSÍTI A M UNKA FEGYELMET Erősebb, egységesebb az új bri­gád. Húszán dolgoznak ott, — le­het több is, kevesebb Is, ahogyan a munka megkívánja, — de mun­kájuk mégis egybeforr. Hogyan? Ácsok, kőművesek, segédmunká­sok lehetnek egy brigádban, akik­nek munkáját egységesen számol­ják el. Teljesítményük úgy nő, amilyen jó munkát végeznek. Ha ninc3 elég tégla, vagy habarcs, akkor áll a kőműves, így csökken a teljesítmény. Ha az állványozók rosszul készítik el az állást, a kő­műves nem érzi magút eléggé biz­tonságban fenn az állványon, nem tud elég gyorsan dolgozni —- me­gint csak csökken a teljesítmény. Ezt kell íelismerniök az új .brigá­dok tagjainak. Ha ezt megtanul­ják, arra törekszenek majd, hogy munkájukon javítsanak. így emel­kedhet a munka termelékenysége, a dolgozók fizetése is. A fegyelmet is megerősíti, mert ha egy ember késik, akkor a töb­biek munkájának is rovására megy. Természetesen az 5 fizetése is csökkenni fog. Társai megma­gyarázzák a fegyelem fontosságát és így eggyé kovácsolódik a bri­gád. AZ ELSŐ TAPASZTALATOK Szabó Lajos elvtárs, az Útfenn­tartó Vállalatnál már az elmúlt évben kipróbálta az új brigád munkáját. — Húszán voltunk együtt és úgy ment a munka, mint a karika- csapás. Már az első héten teljes 13 százalékkal emelkedett teljesít­ményünk. Utána Katona elvtárs, a Sajó- szentpéteri Magasépítési Vállalat iib. titkára számolt be egy újonnan megalakított brigád munkájáról. A dohányfermentáló építésénél dolgoztak a vasbetonszerelők. Míg kis brigádokban dolgoztak, — két húrom, esetlég négy ember volt együtt, addig nem ment itt sem jól a munka. Mindnyájan 100 szá­zalékon alul teljesítettek, alig ér­ték el sokszor a 85 százalékot. Most alakult meg az első új brigád. 130 százalékos átlagtelje­sítményt tudtak felmutatni az első elszámolásnál, a következő időben pedig 165 százalékig emelkedett teljesítményük. Nem bizonyít ez mást, mint azt,- hogy a Szovjetúnlő tapasztalatai itt is segítségünkre vannak. A do­hánygyár építkezésénél a kőműve­sek nem akarnak, még a mai na­pig sem új brigádot alakítani. Fél­nek az újtői, pedig egy brigád kis. vételével, valamennyi teljesítmé­nye 80—90 százalék között mozog. STINGEL JÓZSEF IS ÚJ BRIGÁDOT ALAKIT • Stingel József Disz-titkár saját tapasztalataiból tudja, hogy meny­nyire érdemes tanulni, felhasználni a jó tapasztalatokat a munkában. Ács brigádvezető, — a munkahely legjobbja lett. Teljesítményük 420 százaléknál soha nem volt még ki­sebb, csak nagyobb, de vannak mások, akik nem tudták elérni mindig a 100 százalékot sem. 24 ács, sokszor hat-hét brigádban dol­gozott és ennek a sok brigádnak egy nagy brigád szállította az anyagot. Rossz volt a szállítás. Ezt ml sem bizonyltja jobban, mint az, hogy igen sokszor kellett állnlok, mert nem volt anyag és ha dolgoz­ni akartak, akkor a szakmunkások is elmentek anyagot szállítani. Most Stingel József új brigádot alakít, hét szakmunkásból és öt segédmunkásból. Ifjúmunkások lesznek a legtöbben és bebizonyít­ják, hogy érdemes új módszerrel dolgozni, mert az elősegíti jobb munkájukat, gyorsabbá teszi az építést. A Vósárosnamény—Beregdaróc autóbuszvonalon tapasztaltam az alábbi felháborító esetet. A barabási megállónál több uta-i várakozott az 'autóbuszra. Köztük a barabási posta egyik alkal­mazottja, aki beteg, volt s 'a mátészalkai kórházba akart eljutni. Meg­érkezett as autóbusz. A jegykezelő, Kaponyds, az orvosi igazolvány fel­mutatása ellenére sem engedte fel az autóbuszra a beteg nőt, ezzel a visszautasítással: „nincs hely'’. Ugyanakkor nyugodtan felszállhatott a. kocsiba Boronlcai „nagyságos 'asszony”, egy volt földbirtokos,nö, lá­nyával együtt. Hasonló esetek többször is előfordulnak s én, mint a tiszaszalkaí gépállomás egyik traktoristája, nem tűrhettem el szó nélkül a dolgozók ily nagyfokú sértegetését. Tóth Béla, traktorvezető.

Next

/
Thumbnails
Contents