Néplap, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-12 / 109. szám

1951 MÁJUS 12, ' SZOMBAT Fegyverünk: a* Igazság *»rosel>l>9 mint ax iiiiperialisíak fegyveres a Siaxu^ái» Zaszlavszkij elvtárs felszólalása a Nemzetközi Újságíró Szövetség VB-ülésén Dinek Kartun,. a Daily Worker szerkesztője a következőket mou- dqfta a csütörtöki ülésen: — Jelentésem, azon a meggyőző­désen alapul, hogy meg kell talál- nunk a békeharcnak asst a nyelvit, amelyet nemcsak a szabad orszá­gokban élő újságírók, de a kapita- * lista államikban dolgozó kollégáink nagy többsége is — legyen bármi- lyen a politikai *és vallási meggyő­ződése, — meg kell, hegy értsen. A továbbiakban a nemzetközi helyzetet vázolta. Megállapította: Az újságírónak jelentős szerepe van az emberi gondolkodás kiala­kításában. A világ egyszerű embe­reiben megvan a képesség arra, hogy korunk nagy kérdéseiről ke­dvesen gondolkodjanak. Nekünk új­ságíróknak hivatásunk, hogy se- gít.sük és vezs&sük őket. Az egy­szerű ember mindenütt a világon békét akar. De ha egy detroiti munkás mindennap azt olvassa, hogy ..Truman űr csak a béke ér- dekében fegyverkezik", vagy ..a Népi Kína veszélyezteti az, USA biztonságát" stb., — annak a detroiti munkásnak, aki csak ezt hullja és semmi mást, a világ ese­ményeiről hamis véleménye van. Nem lehet megbocsátani az olyan újságírónak, aki tehetségét bármi­lyen formában háborús propagan­dára használja fel, hiába nyug­tatja meg rugalmas lelkiismeretét kifogásokkal, amikor megfelelő dí­jazásért elvégzi napi munkáját, személyes érzelmeit pedig önmagá­nak tartja fenn. Derek Kartun a továbbiakban jSzámos példát említett azokról az újságírókról, akik tollúkat és lel­kűket egyaránt eladják a háborús uszítóknak. Az amerikai Green Bay-ben meg­jelenő Press Gazette, amelynek I'fejlécén rendszeresen egy bibliából vett idézet áll, például ezeket írta le: „Hány atombombánk van? és ha ezen bombákból elegendő mennyiség áll rendelkezésünkre, hogy kínai városokat rombadönt- : síink és békés lakosságuk köztil 50—100 milliót megöljünk s ezzel a szovjet Kínát megbénítsuk, be­vált az atomfegyver , használata.” De az imperialisták a gyerme­kek felé Is folytalják háborús Tiszí- fásukat. Dr. Kurt Fentlc, Los- Angeles egészségügyi hivatalának idegorvosa pl. , ezt jelentette ki „Ha fiaid, háborúsdit játszanak és i egymást atombombával akarják do- 1 bálni, biztasd őket... Ha elször- nyülködnél afelett, amit kegyetlen­ségnek, vagy vadságnak gondolsz, nem volna igazad”... Ez a vissza­taszító bölcselkedés, amelyhez ha­sonlót csak a hitleri Németország­ban találhatunk, ma behatolt az USA ifjúsági irodalmába. Hábo­rút dicsőítő könyveket adnak a gyermekek kezébe. — A Daily Telegraph tudósítója is résztvett a varsói Béke Világ- kongresszuson — folytatta Derek Kartun. Amikor vonatja keresztül­haladt Lengyelországon, megfigyel- te, -hogy az állomásokon a gyere­kek a kongresszusi küldöttek és az újságírók felé nyújtották kezüket autogramot kórve. ö kis tábla cso­koládét nyújtott le az abrakból. A gyerekek — mivel gyerekek —, hát elfogadták. Ebből keletkezett en­nek az újságírónak a meséje, tudó- sítását így kezdte: „Kiéhezett gyermekek szánalomra méltóan ki­nyújtották kezüket, hogy valami ennivalót kapjanak.” — Igén sajnálatos, hogy manap­ság a sajtó színvonala számos ’or­szágban mélyre süllyedt. Nem hi­szem, hogy bárki is azok közül, akik az ENSZ legutóbbi közgyűlé­sének eseményeiről a Tlmesből ér­tesültek. összefüggően és ponto­san el tudnák mondani, hogy ott tulajdonképpen mi történt. Azt sem hiszem, hogy a New-York Ti­mes, vagy a Herald Tribune vala­mely olvasójának a leghalványabb fogalma is volna arról, mit jelent a világbéke-mozgaloin. ml a Szov­jetunió igazi külpolitikája, vagy akár arról, hogy a valóságban mi történik ma Koreában. — Helytelen volna azonban, ha a nyugati sajtó helyzetéről teljesen sötét képet festenénk. Vannak az Imperialista országokban is olyan újságírók és kiadványok, akik, il­letve amelyek példaadásukkal meg­mentik hivatásunk becsületét, üd- züljtik a Beiruti At Tarik című folyóiratot, amely elnyomás és meg­félemlítés közepette nagyszerű munkát fejt ki a béke érdekében és ezért a varsói kongresszuson bé- kedíjat nyert. Üdvözöljük mindazokat, akik nem kívánjak Erenburg emléke­zetes szaval szerint, hogy „Euró­pában erőszak döntse el, hogy me­lyik felfogás a helyes.” — Különös szeretettel üdvözöl­jük a Szovjetunió sajtóját — mon­dotta a továbbiakban — amely a felelősségérzetnek és békeszeretet­nek élenjáró példáját szolgáltatja. — A népi demokráciákban és a Népi Kínában ugyancsak újfajta sajtó fejlődik, amelyet újtípusú új­ságírók alakítanak ki. Ezeknek a kollégáinknak, akik az újságírás művészetét a háborús veszély kö­zepette tanulják meg, spk sikert kívánunk, hogy jó újságírók és jó békeharcosok legyenek. Felhívjuk kollégáinkat, hogy ne vállalkozzanak a háborús uszítás aljas munkájára, hanem úgy is, mint újságírók és úgy is mint egy­szerű férfiak és nők emeljék fel szavukat a háborús készülődés el­len és támogassák a békemozgal­mat. ‘ Követeljük az öthatalmi béke- egyezmény megkötését, a koreai háború befejezését, Németország és Japán demilitarizálását — fe­jezte be nagy tetszéssel fogadott referátumát Derek Karton. Ezután J. jVT. Hermann, a szö­vetség francia elnöke tartotta meg beszámolóját „az újságírók jogi és anyagi helyzete” címmel. Több hozzászólás után a szov­jetküldöttség részéről ZASZLAVSZKIJ ELVTÁRS szovjet küldött szólalt fel. A szörnyű, szégyenteljes koreai háborúban az amerikai és az angol sajtó a vérebek undorító szerepét játssza. Az Egyesült Államók liá- borús költségvetéséből dollárok százmilliói kerülnek a sajtómono­póliumok feneketlen zsebeibe. Ez a sajtó nagy veszélyt jelent. Az ame­rikai repülő, aki hidegvérrel ledob­ja bombáit a békés koreai falvakra — a nagy amerikai újságok olva­sója. Mi nem állíthatunk a népek bírósága elé minden amerikai ka­tonát, aki résztvett a koreai gyil­kosságokban. De mi, becsületes újságírók elérhetjük és el Is kell érnünk, hogy ezeket és a hozzájuk hasonló háborús bűnösöket az em­beriség élítélje és elkárhoztassa, ahogy örökre elkárhoztatta barát­jukat, Göbbelst. A tömeges gyil­kosságok uszítói megszégyenítik hi­vatásukat. — Igen nagy a háborús propa­ganda veszélybe. De ml látjuk azt is, hogy villámsebesen nőtt, ter­jeszkedett az egész világon, erősö­dött a hatalmas békemozgalom. Ez azt jelenti, hogy az angol-amerikai sajtó MacArthurjai ugyanolyan ha­talmas vereséget szenvedtek az új­ságírás terén, mint a katonai MacArthur Korea mezején. A de­mokrácia és a béke erői a „hideg­háborúban” is erősebbek, mint a reakció és az agresszió erői. S mi büszkeséggel mondhatjuk, hogy az igazságnak a hazugság fölötti fö- győzelmében nekünk, a becsületes, független, demokratikus sajté mun­kásainak is vau szerény szerepünk. Fegyverünk —: az igazság, éle­sebb, erősebb, mint az imperialis­ták tompa és rozsdás fegyvere —: a hazugság— fejezte be beszédét. A tanácskozás további esemé­nyeit legközelebbi számunkban is­mertetjük. A tiíóisía „diplomácia44 háborús előkészületei A második világháború 'be­fejezése után Tito kormánya az olaszokkal a trieszti kér­désben, az osztrákokkal Ka- rinthía miatt, a görögökkel pedig Macedónia kérdésében összeütközésbe került. Ami­kor Titóék nyíltan is átálltak az imperialisták táborába, az amerikai háborús uszítok ér­dekei megkívánták, hogy megszűnjenek ezek a súrló­dások. A Tito-banda megerősítette barátságát az osztrák reak­ciós vezetőkkel. E barátság ára az volt, hogy Titóék le­mondtak Szlovén- Karinthiá- ról. Ez év január havában a Tito-banda felvette Ausztriá­val a diplomáciai kapcsola­tot, A Tito-banda barátságot kötött De Gasperi kierikái­fasiszta kormányával is, a trieszti kérdésben is taláíitak megoldást: Titóék egyszerűen lemondtak Triesztről és az az Olaszországtól járó jóvá­tételről is. A legszilárdabb ás legszoro­sabb barátságot azonban a görög monarcho-fasísztákkal teremtették meg Titóék. 1949­ben hátbatámadták a görög népi hadsereget. Titóék aljas egyezményt kötöttek a görög monarcho-fasísztákkal Égei- Macedónía kérdésében és se­gítik a monarcho-iasisztákat a szabadságáért küzdő félmilliós macedón lakosság leverésé­ben. Titóék megkapták a görög monarcho-fasisztáktól a szaloníki szabadövezetet és azon keresztül érkezik most számukra a hadianyag és a fegyver legnagyobb része az Egyesült Államokból, A Tito-bandát csak a ju- szláv népi tömegek haragjá­tól való félelme akadályozza meg abban, hogy nvílt kato­nai szövetségeket kössön a marshallizáit országokkal, A titóista „diplomácia" fő­célja: háborút akar kirobban­tani a Balkánon. E célt szol­gálja a Tito-banda minden tevékenysége, kezdve az iparnak háborús termelésre való átállításától egészen az amerikai fegyverszállításokig. Ez a helyzet megköveteli a népektől, hogy még fokozot­tabban harcoljanak a Balkán békéjének megőrzéséért. (A „Napred“ cikke alapján.) fi'ok szó esik mostamI- bap Tiszalökröl. Nem is csoda, mikor ott épül öt­éves tervünk egyik leg­szebb alkotása. ,1 vízlép­cső, hazánk nagy termv- szetátalakltú miivé, amely kétszázezer hold eddig jórészt terméketlen terü­letet változtat dús termő­földdé. Ott épül a vízi- erőmű, amelynek húrom óriás-turbinája annyi energiát termel majd, amennyit évente közel tízezer vagon szén eltü­zelésével lehetne csak előállítani. — Másrész­ről pedig azért is kerül szóba annyit Tiszáink, mert az épülő tervalko­tás melleit a gyökeret vert szövetkezeti gazdál­kodás növényzete is szé­pen fejlődik a földeken: holnapután lesz önálló termelőszövetkezet a nem­rég még második típus szerint működő „Kos­suth", erősödik, izmoso­dik a „Petőfi” — s nem­rég áj csoport, immár a harmadik, vert gyökeret a liszalöki határban. Klö- ászjtö ^bizottságit, kir UT SZÖVETKEZET LESZ A „FÖLDPÁNTLIKÁKON" sépparasztok alakították. Története van ennek az előkészítő bizottság­nak. A történet még ott kezdődött ősszel a rázo- mi középső dűlőn, meg a hajnalosi Lajos-tanmin, ahol az őszibúza, rbzs, árpa vetésénél összecsa­pott a maradi az újjal. A kívülállók a magukét védték. Igaz, ők csak azt nézték, hogy a rögös föl­dek még a boronát is fel- hajigálják. A „Kossuth” szövetkezet tagjai pedig ugyancsak a magukét tartották, hiába mondo­gatták a munkát szemlé­lők, hogy „kárát látjátok a porbavet ősnek". Gyönyörűek most ezek a vetések, őszintén örül­nek a kívülállók is 'a szövetkezet szép kalá- szostáblúinak. S örülnek annak, hogy megláthat­ták a ' szövetkezet új módjaiban jövőjüket. _ Nagy. Lajos, Nagy rá­tér, Bán Sándor, meg meg több középparaszt mondja legtöbbször,, mi­lyen gyönyörű is a szö­vetkezeti rozsföld, a bú­za, az őszi árpa. S a szö­vetkezetieken múlt, hogy ezt a csodálatot később­re őszinte barátsággá alakítsál:, Nagy Lajoso­kat mén közelebb hozzák a falusi jövő útjához. Módot találtak rá. Nagy Lajosék szives meghívás­ra eljöttek belülről is megnézni a szöv ft ékeze­tét. Megismertek a brigá­dok és munkacsapatok erős szervezetét, reszt­vettek azokon a „hadita­nácsokon''. amtlc után oly Sikeresen indult ro­hamra a szövetkezet a negyven mázsás kukori­cád tlagért. 8 megszületett az elő­készítő bizottság: Nagy Lajos 18 holdjával, Nagy Péter húsz holdjával. Bán Sándor 18 holddal, Nagy József ugyancsak, tizen­nyolccal, Szentesi Antal pedig 12 holddal szándé­kosnak szövetkezetei ala- kitani. Mondogatják: „Uj szövetkezet lesz a mi pántlikaföldjeinken /” Eleinte erős elhatáro­zás volt: egyes típus sze­rint indulnak. Fontolva teszik meg az első lépé­seket az új úton. Azon­ban minél többet láttak a „Kossuth" szövetkezet­ben: a vetésnél, most a növényápolásnál, az új gépeket, hallották Gabd- nyi mezőgazdász okos ta­nításait, látták a lelkes versengést — egyre sű­rűbben mondogatják a „ K o s s ut h" - belieknek, „hozzátok jönnénk mi szívesen... 1” Az előkészítő bizottság története most úgy foly­tatódik, hogy Nagy La­jos, Nagy Péter, 1Ián Sándor és társaik maguk is ékesszólói a szövetke­zés ügyének.. Azt akar­ják, hogy őszön az épülő erőmű tövénél erős új csoport induljon el har­madiknak „a falu szép jövő jenek útján. A kukorica pótbeporzásának új módja a tiszalöki „Kossuth" tszcs-ben Szépen fejlődik a szovjet módszerrel, négyzetesen vetett kukorica a tiszalöki „Kossuth" tszcs képhalmi . tábláján. A „Kossuth” brigád „Vörös Csil­lag' munkacsapatáé ez a terü­let, főként az ő gondjuk, ho­gyan alakul majd a kukorica­termés. A csapat nagy segít­ségére lesz a növényápolásnál a büdszentmihályi gépállomás­ról érkező újfajta szerkezet: egy gerendelyen kormányozható, szabályozható öt ekekapa. Ke­resztben, hosszában csaknem négy métert fog ez a traktor- vontatású gép. Ezen a kukoricatáblán a szö­vetkezetiek és Gabányi mező­gazdász most a pótbeporozás új módját gondolták ki. Nem úgy tesznek majd, hogy két lóval kötelet húzatnak végig a virág­zó kukoricatáblán. Kisebbítik a pótbeporzás gondját. Olykép­pen, hogy a pótbeporzást is maguk a növények végzik el, vagyis jobban mondva a szél, A kukoricatábla ugvanis észak felé fordítja szélesebbik oldalát, A tábla e szélén tíz sor kuko­ricát vetnek el. Ez a tíz sor később virágzik, amikor már a nagy táblán a természetes be­porzás megtörtént. A rendszere­sen északról fúvó szél a később virító tíz sorról elviszi a poit az egész táblára, s így minden növény megtermékenyül azok­ból, amelyek kimaradtak a ter­mészetes első beporzódásból. — Ez az új módszer b'zonyára további segítője lesz a szövetke­zetnek a kukorcia negyvenmá­zsás hozamának eléréséért foly­tatott munkában, A koreai néphadsereg- had {jelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főpa­rancsnoksága május 10-én közölte, hogy a néphadsereg egységei, a kí­nai önkéntesekkel szorosan együtt­működve, az egész arcvonalon to­vábbra is aktív hadműveleteket folytatnak. Az utóbbi napokban az arcvonalon különösebb változás nem történt. Egyes arcvonalszaka­szokon a néphadsereg egységei az ellenség ellentámadásait visszaver­ve, több mint ezerkétszáz ellensé­ges katonát és tisztet semmisítet­tek meg, sebesítettek meg. illetve ejtettek foglyul, továbbá lelőtték az ellenség öt repülőgépét. A megyei kultúrbemutató hétfői műsora Hétfőn délelőtt a vasárnapihoz hasonlóan változatos sportszámok, szórakozási lehetőségek teszik vál­tozatossá a sóstói népünnepélyt. A kultűrverseny megyei bemutatója két órákor folytatódik. A nyíregy­házi MÁV. zenekar lép fel elsőnek, majd a kisvárdal tanítóképző ének­kara. A nyíregyházi tejüzem szín- játszócsoportja a „Békét akar a Tejért” című ' darabot adja elő. Fellép még a gégényi pedagógus szakszervezet tánccsoportja, a si- posbokori DISZ színjátszócsoport a „Mélyszáhtás”-sal, a dombrádl állami gazdaság tánccsoportja, a mátészalkai gimnázium énekkara, a fehérgyarmati Cipészszövetkezet színjátszói a „Fösvény” című da­rabbal, a nyírlugosi állami gazda­ság tánccsoportja, a nyírbátori pos­tás szakszervezet színjátszócsoport­ja az „őrmester”-rel, majd a nyír­bátori MSZT ének- és zenekara lép fel. Este nyolc órakor mondja el ün­nepi záróbeszédét Ferkó . István elvtárs, a Szakszervezeti Tanács megyei titkára. Utána a nyíregy­házi pedagógus szakszervezet zene­kara, a nyíregyházi tanítónöképző énekkara, a tiszalöki Erőmű AVH. színjátszócsoportja mutatja be az „Aranycsillag” című darabot. A kó- taji cigány ének- és tánccsoport után a debreceni Csokonai Színház előadóművészének szavalata követ­kezik. Szünet után a nyíregyházi városi tanács színjátszócsoportja a „Lázadók” című darabbal, majd a debreceni Csokonai Színház mű­vésznője- énekkel lép fel. A nyíregy­házi villanytelep tánccsoportja után a büdszentmihályi Alkaloida szín­játszói a „Szabad Szél” című da­rabbal szerepelnek, majd Gábor Áron énekel. A szatmárökörltói tánccsoport, a nyíregyházi Dolgo­zók Énekkara után az Internacio- náléval ér véget a kultűrverseny- bemutató. Rossz idő esetén a kultűrverseny bemutatóját Nyíregyházán az MSZT-székház kultúrtermében tart­ják meg,

Next

/
Thumbnails
Contents